Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
Kelet-Magyarország 7 1993. június 17., csütörtök Nyugdíjasklubok uj szerepben Százezer idős ember sorsán próbálnak javítani • Egyéni gondok, egyedi megoldás Nyíregyháza (KM) — Ötödik éve működik a Nyugdíjasklubok Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Szövetsége. A legutóbbi vezetőségi ülésnek nem véletlenül adták a fenti címet. Arról beszéltek ugyanis, milyen feladataik lesznek a közeljövőben, s hogyan lehet ezeket a feladatokat megoldani. Szeretnék elérni, hogy az egyéni gondok és közös tennivalók mindegyikére találjanak orvosságokat, hiszen ezektől függ, eredményesek-e vagy sem. Fontos az együttgondolkodás, az együttműködés, hiszen a megye nyugdíjasainak százezres tábora megérdemli és joggal várja is a törődést. Szükséges ezért, hogy az elkövetkező időszakban tisztán és világosan fogalmazódjon meg, miféle törődésre gondolhatnak, s el kell dönteni azt is, hol van a nyugdíjasklubok helye és szerepe a szövetség életében. Ne legyen felesleges Nagyon lényeges feladat a nyugdíjas klubok helyzetének megállapítása, valamint a gyáraikat, üzemeiket, termelőszövetkezeteiket elvesztett nyugdíjasok felkutatása, problémáiknak felkarolása. Ehhez többek között az kell, hogy az összetartozást biztosító klubok működőképességét megteremtsék. Szükséges, hogy felkutassák a működtetéshez szükséges anyagi forrásokat is. A vezetőség megtárgyalta a lekóhelyi önkormányzatokkal kialakítandó kapcsolat felvételét, a már meglévők további erősítését. Megkeresik az önkormányzatokat Az elkövetkező idő legfontosabb tennivalóinak egyike, mondhatni első számú kérdése továbbra is az, hogyan tehető állandóvá, biztossá a meglévő klubok működtetését, a nyugdíjasok anyagi támogatását. Tudatosítani szeretné a nyugdíjassszövetség az emberekben, az illetékesekben és hivatalokban, hogy ezzel nem szívességet tesznek, hanem kötelességet teljesítenek. E gondolat helyes értelmezése, cselekvő támogatása a települések irányításának minden szintjén követendő feladat. A vezetőségi ülésen megfogalmazott másik jelentős feladatként szeretnék elérni, hogy a nyugdíjasok legyenek jelen mindenütt, ahol sorsukról szó esik. Nyugdíjasok és rászorulók Javasolják, hogy valameny- nyi önkormányzat hozzon létre idősek tanácsát, elvégre az ott élő öregek ismerik legjobban a település lehetőségeit, a lakosságot érintő gondjait, a rászorulók problémáit. Arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy egészség- ügyi és szociális bizottságaikban ott legyenek a nyugdíjasok is. Elvégre ők azok, akik a szociális támogatások odaítélésének egyik legalapvetőbb szempontját, a valóban rászorulókat igazából ismerik. Módosították az eddigi szabályokat December 31-éig átmeneti rendelkezések vannak életben a nők nyugdíjbamenetelét illetően Nyíregyháza (KM - K. É.) — Nagy felháborodást keltett annak idején, amikor a Parlament elfogadta a nők nyugdíj- korhatárának felemeléséről rendelkező törvényt. Sokak ellenkezését váltotta ki, hogy amíg egyre több fiatal lesz munkanélküli, addig az aktív munkát befejezni szándékozóknak, a munkába belefárad- taknak tovább kell dolgozniuk. A nők érdekében számos interpelláció is született, kifogásolva, hogy a korhatár felemelése azokat is sújtja, akik csak később mehetnek nyugdíjba. Épp ezért öröm, hogy a Magyar Közlöny június 9-én, szerdán megjelent 74. számában már olvasható a 1993. évi 52-es törvény, amely módosítja, egyben kiegészíti a korengedményre és az előnyugdíjra vonatkozó eddigi szabályokat. Decemberig minden a régi A benne foglaltak szerint az átmeneti törvénynek köszönhetően a nyugdíjtörvény a nők esetében ez év december 31- éig valójában nem változik, úgy kell tekinteni, mintha a korhatár felemelését meghatározó rendelkezés meg sem született volna. Az átmeneti rendelkezés életbelépésével ez év december 31-éig előnyugdíjba azok a nők mehetnek, akiknél az egyéb, a nyugdíjbavonuláshoz szükséges feltételek megvannak, s akik megelőzőleg hat hónapig munkanélküli járadékot kaptak, s akik 1941-ben születtek. Ezek a nők ugyanis ma 52 évesek, tehát három éven belül betöltik 55. életévüket. A törvény értelmében december 31-éig korengedményes nyugdíjba azok a nők mehetnek, akik 1943-ban születtek, s még ebben az esztendőben betöltik az ötvenedik életévüket. Ebben az esetben az is szükséges, hogy az illető munkáltatója az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kifizeti számukra a nyugdíjat, illetve az ilyen esetekben kifizetendő összes pótlékokat is. Csak ha a munkáltató is hozzájárul Nem árt tudni, hogy a munkáltató nem köteles vállalni a korengedményes nyugdíjazással járó megelőző terheket, s annak, aki az efféle nyugdíjat kívánja igénybe venni, egyebek mellett a munkanélküli jogosultság feltételeivel is rendelkeznie kell. A törvény értelmében ugyanis az előnyugdíjnál a munkaügyi központ, a korengedményes nyugdíjnál pedig a munkáltató vállal a törvény által előírt kötelezettségeket, terheket. Januártól esetleg más lesz Az átmeneti törvény — elnevezéséből adódóan is — ez év december 31-éig van érvényben, ezen idő lejárta után az új törvény, az új jogszabály lép életbe. A törvény a kihirdetés napjától, de legfeljebb 1993. március 1-jéig visz- szamenőleges hatállyal alkalmazható. Megbecsülést szerezni örökre Az egykori igazgató most az öregek sorsát igazgatja a nyugdíjas tanárok nagy örömére Nyíregyháza (KM - KÉ) — Hetvenkét éves, de nem látszik annyinak dr. Jósvai László, a nyíregyházi Zrínyi Gimnázium egykori igazgatója, ma a megyei nyugdíjasklubok szövetségének elnöke. Nem csak a külseje fiatalos, a lelke sem öreg. Egyetlen pillanatra sem unatkozik, talál magának ma is bőv^n feladatot. Huszonöt évig volt a Zrínyi gimnázium első embere. Tősgyökeres nyíregyházi, akit nem saját szándéka, sokkal inkább az élet forgószele sodort el egy időre szülővárosából, ahol apja, nagyapja, dédapja, de még ükapja is született. A gimnázium s a nyíregyházi tanítóképző elvégzése után a budapesti Eötvös Lóránd Tu- dományegytemen kezdte el a magyar-történelem szakot. Az egyetemi éveket azonban durván félbeszakította a háború, s az előadótermek helyett a frontra küldte Jósvai Lászlót és diáktársait. A keleti front élményeire fájó térdei emlékeztetik még ma is. Nagycserkeszen volt tanár, később igazgató, majd az előbb emlegetett Zrínyi következett. Az itt töltött negyedszázad alatt sok emléket gyűjdr. Jósvai László Balázs Attila felvétele tött, s elért szép eredményeket. Ezen idő alatt felépült egy új iskola, s a nyíregyházi gimnázium az ország egyik legjobbjává nőtte ki magát. Hatvanéves korában elhatározta, elég volt az aktív munkából, a 42 éve tartó szolgálatból, jöjjön a pihenés. Igaz, Jósvai László csak szavakban pihen, tetteiben ma is igencsak dolgosnak mutatkozik. Először a Mécses nyugdíjasklub vezetését vállalta el, majd a megyei nyugdíjasszövetség irányítását tartotta, s tartja ma is szívügyének. Mint mondja, azért, mert arra gondolt, nincs az rendjén sehogyan sem, hogy a nyugdíjba vonulók, az életük dolgosabbik részét abbahagyni kényszerülők egyik napról a másikra feleslegesnek, nyűgnek érezzék magukat. Először azt igyekezett elérni, hogy lehetőleg minél több településen alakuljanak nyugdíjasklubok. Mára elmondhatja, ez az álma valóra válhatott, hiszen kezdetben tizennégy, ma pedig már már ötven nyugdíjasklub működik a megyében. S hogy miért kellenek ezek a klubok? Szerinte azért, mert bennük régi barátok, olykor iskolatársak találkoznak, új ismeretségek szövődnek, s az általa irányított szórakozásnak nevezett programokkal a ki- kapcsolódást, a bajok, gondok felejtését is ösztönözni lehet. Aki ezekbe a klubokba jár, nem tarthatja feleslegesnek magát, sokkal inkább érzi, még mindig valaki. Jósvai László az utóbbi években már az érdekvédelmi feladatokra is nagy figyelmet fordít. Teszi ezt egyebek mellett azért, mert szomorúnak, olykor felháborítónak tartja, hogy a Szabolcs megyei nyugdíjasok helyzete az országos átlagnál is rosszabb. Amíg az országos átlag szerint 30-32 százaléknál alacsonyabb nyolcezer forintnál a jövedelem, addig ebben a megyében hetvenkét százaléknak visz nyolcezer alatt a postás. Figyelemmel kísérik és intézik a rendkívüli nyugdíjemelések ügyét, eddig már kétszázötven kérelmüket ítélte jogosnak a Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az ily módon négyötszáz forinttal megemelt havi nyugdíjak sok idős ember gondjain enyhítettek. Alapítványoknak írnak, pályázatokat fogalmaznak, s az így kapott összegeket is a megye öregjeinek hasznára fordítják. Jósvai László természetesen nemcsak a közért végzett munkában, hanem családja körében is örömét leli. Felesége egyben kollégája is, s három felnőtt gyermekük közül egy orvos lett, kettő pedig a szülők hivatását, a tanári pályát választotta. A tanár úr egyik legfrissebb öröme, hogy legnagyobb unokája ősztől a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója lesz... Egy kérdés - egy válasz Ki kaphat szociális járadékot? Nyíregyháza (KM) — Legutóbbi, nyugdíjasoknak szánt oldalunkon indítottuk útjára azt a rovatot, amelynek segítségével rövid válaszokat igyekszünk adni az időseket, a nyugdíjasokat leginkább foglalkoztató gyakori kérdésekre. Ezúttal arra adunk választ, kik kaphatják a támogatások egyik közkedvelt és nagy érdeklődésre számot- tartó formáját, a szociális járadékot. Mint a tb illetékesétől megtudtuk, a szociális járadékra jogosultságot nem társadalombiztosítási jogszabály, hanem az Egészségügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes rendelete tartalmazza. A rendelet szerint szociális járadékra az jogosult, aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és munkaképesség változásának mértéke az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ( mely szervezet e hónap közepétől megszűnt, s helyette egészség és nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatokat választottunk) Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottsága véleménye szerint az ötven százalékot eléri. Jogosult a szociális járadékra az is, aki nem részesül munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban sem. A jogosultság feltételeinek fenállása esetén is a munka- viszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnését követő naptól jár a szociális járadék. Nyugdíjas-találkozó Nyíregyháza (KM) — A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is megrendezte a Nyugdíjasklubok Megyei Szövetsége a nyugdíjasklubok megyei találkozóját. Ebben az évben Záhony vállalta a rendezést. Már kora reggel érkeztek az idősek, autóbuszok, vonatok, személyautók hozták a vendégeket, a települések nyugdíjasklubjainak tagjait. A hazaiakon kívül Kárpátaljáról, Szlovákiából is érkeztek, de itt voltak Szandaszőlős öregjeinek képviselői is. A szervezés sikerét bizonyítja, hogy a megyéből harmincöt nyugdíjasklub közel százhúsz tagja foglalt helyet a városi sportpálya lelátóin. A megjelenteket dr. Jászai László, üdvözölte, majd Bajor Tibor Záhony polgár- mestere nyitotta meg. Ezután a klubok kultúrcsoport- jai szórakoztatták a megjelenteket. A próza, vers, kategóriák melett szépen megfért a magyar nóta, az előadott különféle falusi jelenetek. A találkozó legidősebb résztvevője, Bódi Mihály citera- muzsikájával vívott ki magának elismerő szavakat. A találkozó közös ebéddel folytatódott, s a jó hangulatot szerencsére a hirtelen jött zápor se tudta elrontani. A nyugdíjastalálkozó résztvevői a késő délutáni órákban mondtak búcsút egymásnak, megígérve, hogy jövőre újra összejönnek. Vitaminra szükség van Külföldön már elterjedt az étkezési napló Nyíregyháza (KM) — Szakemberek mondják, az idősek táplálkozása eltér a fiatalokétól. A megfigyelések alapján elmondható, szervezetük kevesebb táplálékot igényel ugyan, mint korábban, bizonyos vitaminokra, ásványi anyagokra azonban idősebb korban is feltételenül szükség van. Ilyen például a B, C és D-vi- tamin, amelyek nélkül teljes értékű táplálkozásról nem beszélhetünk. Az is bizonyított tény, hogy az évek előrehaladtával változik a szervezet tápanyagigénye is, aminek egyik fontos tétele, hogy a korábbinál több fehérjét kell az időseknek fogyasztaniuk. Az esszenciális aminósav szükséglet például öregkorban háromszor annyi, mint mondjuk 20-25 éves korban. A szakemberek tanácsait már csak azért is érdemes megfogadni, mert az elégtelen táplálkozás következményei veszélyekkel járnak. Ezt bizonyítja, hogy a statisztika szerint a betegségek hetven százalékának a helytelen táplálkozás az egyik kiváltó oka. Az orvosok, kutatók ebbe a csoportba sorolják a magas vérnyomást, a köszvényt, a cukorbetegséget és az érelmeszesedést is, s mint köztudott, mindezen betegségek súlyos változatai akár az életet is veszélyztetik. Ha pedig ez így van, akkor nem marad más hátra, mint az idősebb korban is szakszerű, körültekintő táplálkozás, a tápanyagok mind szélesebb körű bevitele. Fontos, hogy az étlap legyen változatos, tápanyagokban gazdag, s kerülje a zsírtartalmú valamint az üres kalóriákat tartalmazó élelmiszereket, s ha meg tudjuk állni, ne fogyasszunk zsíros húsokat, felesleges gyógyszereket. Mindenesetre a tanácsok csak akkor használnak valamit, ha betartják őket. Helytelen tehát, hogy sok idős ember nem főz magának rendszeresen, vagy éppen kizárólag készételeket fogyaszt. Külföldön a betegségek megelőzése érdekében a szakemberek javaslatára már elterjedt az étkezési napló, amelyben egy hétig pontosan feljegyzik az öregek, mit fogyasztottak. Ezekből az adatokból kiderül, hol van a hiba, hol kell az illetőnek változtatnia. A kort, magasságot és súlyt fi- gyelembevéve az is megállapítható, milyen étrendet kell követnie az illetőnek ahhoz, hogy a lehető legegészségesebben, s minél tovább éljen. dB
