Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

1993. június 16., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 3-3,2 milliárd kompenzációra Az áfaemelés valószínűleg október elsején lép érvénybe, és nem korábban Budapest (ISB - R. S.) A kormány elkészítette és a par­lament elé terjesztette az ál­talános forgalmi adótörvény módosításával illetve az ezzel összefüggő lakossági kompen­zációval kapcsolatos előter­jesztését. A két javaslatból ki­tetszik, hogy a kabinet minden korábbi híreszteléssel ellentét­ben október elsejével kívánja bevezetni a kétkulcsos, 10 és 25 százalékos áfát, s az ezt kö­vető három hónapra összesen durván 3 milliárd forintot szán kompenzációra. Az adótörvény módosítá­sára tett kormányjavaslat sze­rint megszűnik a 0 kulcs, s az eddig idesorolt gyógyszer- és energiaárakat 10 százalékos adó terheli majd. A napja­inkban 6 százalékos adótarta­mú termékek ezután zömmel a kedvezményes, 10 százalékos kulcs szerint adóznak majd. kivételt képeznek azonban a bébiitalok, a zöldségalapú ivó- levek és a szintetikus alapú szörpök, amelyeknek ezután 25 százalékos lesz az adótar­talma. Viszonylagos jó hír lehet, hogy ezzel szemben a Infláció májusban Budapest (MTI) — Májusban a fogyasztói árak a korábbi hónapokhoz ké­pest jóval alacsonyabban, 0,4 százalékkal emelked­tek. Áprilisban és májusban a havi áremelkedés 0,8-0,8, februárban 1,7, januárban pedig 6,8 százalék volt. Minderről a Közpotpi Sta­tisztikai Hivatal kedden tá­jékoztatta a Magyar Távi­rati Irodát. Az elmúlt egy év során az áremelkedés 21,3 százalé­kos volt. Összehasonlítva ezt az előző év időszakával, kismértékű csökkenés ta­pasztalható. Tavaly május­ban ugyanis az előző 12 hó­napot figyelembe vevő ár­növekedés még elérte a 22,6 százalékot. Márciusban, áprilisban és májusban nem voltak köz­ponti áremelések, a februári és a márciusi forintleértéke­lés csak mérsékelten növel­te az inflációt. , Budapest (MTI) — Az Állami Vagyonügynökség az 1992. évi előzetes mérlegek alapján felmérte a hozzá tar­tozó állami vállalatok és gaz­dasági társaságok vagyoni helyzetét. Az adatok elemzé­se alapján megállapítható, hogy az állami vállalatok többsége tavaly veszteséges volt. A veszteség mintegy há­romszorosára nőtt az egy év­vel korábbihoz, vagyis az 1991- hez képest. Ugyanakkor a gazdasági tár­saságok többsége pozitívan zárta az évet. Az állami vál­lalatok vagyona 1991-ről 1992- re átlagosan 20 száza­lékkal csökkent. Ezzel szem­ben a gazdasági társaságok va­gyona összességében változat­lan maradt. Sőt, ahol a technikai át­alakulást követően a privatizá­hidegkonyhai készítmények adóterhe 15 százalékkal csök­ken. Az áfaemelés kompenzáció­jával összefüggő javaslatát négy változatban terjesztette a kormány a t. Ház elé. Az első változat szerint a 15 ezer forint bruttó keresetet el nem érők részesülnek kompenzációban, s ezt a támogatást megkapnák a nyugdíjasok és a munkanél­küliek is. Az átmeneti pótlékot azonban nem terhelné sem tár­sadalombiztosítási járulék, sem személyi jövedelemadó. A tervezet szerint a bruttó 10 ezer forintnál kevesebbet ke­resők havi 300, míg a 10 és 15 ezer forint közötti keresetűek havi 200 forint pótlékot kap­nának. Ehhez hasonlóan vál­tozó összeggel támogatnák a nyugdíjasokat és a szociális tá­mogatásban részesülőket is. E variáció szerint azok a munka- nélküliek is kapnak támoga­tást, akiknek gyerekük is van: így a durván egymilliósra be­csült táborból 500 ezer mun­kanélküli részesülne az átme­neti pótlékban. A vázolt javas­lat megszavazása esetén mint­Budapest (MTI) — Az Országgyűlés kedden meg­kezdte a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Szabó Iván expozéjában ki­emelte: az 1993. évi költség- vetés módosítását az indokol­ja, hogy a kormány a megnö­vekedett hiány finanszírozásá­ra forrásokat tudjon teremteni, illetve, hogy a pénzügyi mér­leget a valóságos helyzethez igazítsa. A 30 milliárd forint­tal nagyobb deficithez a kor­mány állampapírok kibocsátá­sával tervezi előteremteni a szükséges pénzt. Ehhez azon­ban szükség van a parlament felhatalmazására. Ugyancsak lényeges a parlamenti döntés az IMF-fel hamarosan aláírás­ra kerülő megállapodás szem­cióra is sor került, ott jelentős volt a saját tőke növekedése. Ezt a cégek tőkebevonás, il­letőleg tőkeemelés révén érték el. A felmérés alapján megál­lapítható az is, hogy a létszám- csökkenés összesen és átlago­san 22 százalékos volt. E területen is jelentős a különbség az állami vállala­tok, illetőleg a már gazdasági társasági formában működő cégek között. Míg az állami vállalatoknál a lészámcsökkenés átlagosan 30 százalékos, ez az arány a gazdasági társaságokká ala­kult cégeknél lényegesen ki­sebb, nem több mint 12 száza­lékos. A felmérés kiterjedt a cégek általános pénzügyi helyzeté­nek vizsgálatára is. Ennek alapján megállapítható, hogy minden harmadik állami vál­egy 3,1 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek a kompenzáció. A második változatra jel­lemző, hogy közvetlenül nem javasolja a keresetek kompen­zálását. Ehelyett a kormány a gyermekes családoknak, az alacsony összegű nyugdíjban részesülőknek és a szociális segélyezetteknek nyújtana tá­mogatást. A tervezet szerint az ez évi átlagos nyugdíjat — 10 500 forintot — el nem érők nyugdíját havi 300 forinttal emelnék, s egyszeri 1 ezer fo­rintos támogatásban részesül­nének a munkanélküliek és a rendszeres szociális támoga­tást élvezők. Ehhez hasonlóan egyszeri támogatást kapnának a két- és többgyermekes csalá­dok: előbbiek 1000 forintot, az ennél több gyermeket nevelő családok pedig 2100 forintot kapnának. E változat szerint a költségvetés 3,2 milliárdot fordítana kompenzációra. Az előbb ismertetett variáci­ón belüli változat szerint a különbség az lenne, hogy 10 500 forint helyett 12 000 forintban állapítanák meg azt a pontjából is. A pénzügymi­niszter elmondta: már a múlt év végén, a kormány és az ÉT közti megállapodás létrejöt­tekor is látszott, hogy az idei költségvetés nem teljesülhet, de a tervezett 185 milliárd forintnál nagyobb hiányt a Nemzetközi Valutaalap akkor még nem lett volna hajlandó elfogadni. Ennek kapcsán Sza­bó Iván beszámolt arról: az IMF-fel folytatott legutóbbi megbeszélései során már si­került megértetni az új, va­lóságos helyzetet, jóváha­gyatni a tavalyi ÉT-megál- lapodást, illetve az előzetesen tervezettnél 30 milliárd forint­tal nagyobb hiányt. Ez azért fontos, mert a Nemzetközi Valutaalappal lét­rejövő megállapodás, közvet­ve új forrásokat biztosít majd a magyar gazdaság számára. Az expozé után Nyikos László, az Állami Számvevő- szék alelnöke a pótköltségve­lalat kritikus pénzügyi hely­zetben van. Ugyanakkor a gazdasági tár­saságoknál ennél jobbak az eredmények, az ilyen formá­ban működő cégek mintegy fele működőképes, azaz priva­tizációjuk is megtörténhet. A gazdasági társaságok pénz­ügyi és likviditási helyzete ál­talában kedvezőbb, s így re­mény van arra, hogy a tulaj­donosváltás e körben felgyor­sulhat. _ Az Állami Vagyonügynök­ség a felmérés alapján részle­tes elemzést is készít, ez azon­ban csak az auditált mérlegek feldolgozás után várható, július végére készül el. Mindezekből az derül ki, hogy az állam, mint tulajdonos egyáltalán nem jó gazda. A szakértők rámutatnak, a priva­tizáció jótékony hatására a gazdaságban. határt, amely alatt a nyugdíja­sok megkapják a 300 forint átmeneti pótlékot. A gyerme­kesek támogatási összege pe­dig a következőképpen változ­na: a kétgyermekesek 700, a háromgyermekesek 1200, a négy gyermekesek 1500, az ennél többgyermekesek pedig 2000 forint egyszeri támo­gatásban részesülnének. E vál­tozat szintén 3,2 milliárdos költségvetési kiadással járna. Az utolsó változat gyakor­latilag az előbbi három keve­rékét jelenti: eszerint a kereső­ket és a nyugdíjasokat az első variáció szerint kompenzálják, míg a kétgyermekes családok 500 forint, a három és több- gyermekesek pedig 1000 fo­rintos egyszeri támogatásban részesülnek, ezen túlmenően 1000 forint egyszeri támo­gatást kapnának a munkanél­küliek is. E változat 3‘,25 milliárd forintos költségvetési kiadást vonna maga után. Az áfamódosításról és a kompenzációs javaslatról vár­hatóan a jövő héten kezdődik meg a parlamenti vita. tést törvényességi szempont­ból megfelelőnek tartotta ugyan, de megalapozottságát tekintve számos kifogása volt. Egyrészt úgy ítélte meg: a be­vételkiesés mellett, 17,7 mil­liárd forinttal a kiadások is csökkenthetőek lennének, másrészt a számvevőszék sze­rint a minimális (0,7 százalé­kos) hiánynövekedés önmagá­ban nem is indokolja pótkölt­ségvetés benyújtását. A vezérszónokok által el­mondottakból kiderült, a kor­mány 1993. évi pótköltségve­tési javaslatát az MDF-frak- ciója támogatja, a szabadde­mokratáké semmiképpen nem tudja, a szocialistáké pedig képtelen elfogadni. Ä Fidesz nem tudja támo­gatni, a KDNP még nem ha­tározott, hogy tudja-e támo­gatni. Palotás János (aki a füg­getlenek vezérszónoka volt) kijelentette: nem szabad támo­gatni, mert rossz. Döntés Budapest (MTI) — A Leg­felsőbb Bíróság kedden kihirdetett ítéletében hatá­lyon kívül helyezte a Fő­városi Bíróságnak a Libe­rális Polgári Szövetség Vál­lalkozók Pártja ügyében 1992. szeptember 10-én ki­hirdetett ítéletét, és az első­fokú bíróságot új határozat- hozatalra utasította. A Fővárosi Bíróság ítéleté­ben nem tartotta alaposnak és ezért elutasította a felperesek­nek (három volt párttagnak) azt a keresetét, amelyben az alperes, a Vállalkozók Pártja 1992. május 30-án tartott kongresszusán hozott határo­zatok hatályon kívül helye­zését és a párt tevékenységé­nek felfüggesztését kérték. A döntés ellen mindhárom fel­peres fellebbezett, és változat­lanul kérték annak megállapí­tását, hogy az említett kong­resszus és elnökségi ülések ha­tározatai, így Zwack Péter el­nökké választása is törvény­sértő. Megkezdődött a vita a pótköltségvetésről Vagyonvesztés az állami vállalatoknál Csökkentek a vámkintlévőségek Budapest (ISB - R. S.) — Egy év alatt 138,1 milliárd forintról 34 milliárdra csök­kentek a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancs­noksága (VPOP) által nyil­vántartott vámmal és más il­letékkel kapcsolatos kintlé­vőségek — hallhattuk a szervezet és a Gazdálkodási Tudományos Társaság által tartott keddi sajtótájékozta­tón. Az eseményen kiderült az is, hogy a vámtörvény ter­vezete hamarosan a kor­mány elé kerül, s így remél­hetően még ebben az évben megszavazza a parlament. A sajtótájékoztató szerve­zői bejelentették: szerdán országos vámkonferenciát rendeznek a fővárosban. Az egynapos tanácskozáson el­sősorban a július közepétől érvénybe lépő jövedéki tör­vényről valamint az egyéb vámrendelkezésekkel kap­csolatosan hangzanak el elő­adások. A vámőrség pa­rancsnoka, Arnold Mihály például a gazdálkodó szer­vezeteket tájékoztatja arról, hogy a közeljövőben milyen változásokra kell felkészül­niük. Kérdésekre válaszolva Borbélyné Kovács Jolán el­mondta, hogy jelenleg még az 1966-ban és ’76-ban meghozott törvényerejű ren­deletek szabályozzák a vám­parancsnokság munkáját, s ezért igen fontos lenne, hogy a sok tekintetben elavult elő­írások helyébe egy korszerű vámtörvény lépjen. A VPOP osztályvezetőjétől megtud­tuk azt is, hogy a leendő tör­vény meghatározza szerve­zetük új működési alapelve­it, s kiterjed tevékenységük részletes szabályozására is. A törvény szélesebb körűen határozza meg importált árucikkekkel összefüggő zá­logjogot, amelyet ezután akár 5 évig is érvényesíthet a vámhatóság. A paragrafusok elválasztják egymástól a ke­reskedelmi és a nem keres­kedelmi forgalom fogalmát. A törvény életbe lépése után a magánszemélyek 1025 ECU-ig — ez durván 100 ezer forintnak megfel­elő összeg — hozhatnak be nem kereskedelmi forga­lomban árucikket. E fölötti érték esetében viszont a ke­reskedelmi vámszabályok­nak megfelelően kell majd illetéket, vámot és fo­gyasztási adót fizetnie az utazónak. A tervezet szerint az im­portálónak ezután vámérték- nyilatkozatot kell majd ten­nie, s ha ezen nem a valóság­nak megfelelő adatokat tün­tetik fel, akkor súlyosan megbüntetik a csalót. A sajtótájékoztatón meg­tudtuk azt is, hogy a fokoza­tosan életbe lépő jövedéki törvény betartására folyama­tosan készülnek a vámosok, s július közepétől várhatóan sűrűsödnek a nyomozati jogkörrel is rendelkező szer­vezet ellenőrzései. Kárpótlási jegyek — újabb lehetőségek Budapest (MTI) — Jelen­leg mintegy 55-60 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van a piacon, de rövid időn belül ennek két-három- szorosa jelenik meg. Az ez­zel szemben álló kínálat nem elegendő, de az Állami Va­gyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) a kínálat kialakításakor arra törekszik, hogy már a má­sodik fél évben alapvetően szélesedjen a kör. Az ÁVÜ 60 milliárd forint értékű részvénycsomagból különít el 10 százalékot, az ÁV Rt. pedig 15 milliárd forintnyi portfoliót ajánl fel. Mindez az ÁVÜ, az ÁV Rt., és a Kárpótlási Hivatal vezetői­nek kedden tartott sajtótájé­koztatóján hangzott el. A múlt heti „technikai ár­folyamesés” jó alkalom volt arra, hogy felhívja az érin­tettek figyelmét: a több mint 1 millió embert érintő kár-, pótlás körül valami nincs rendben — mondotta Sep- sey Tamás, a Kárpótlási Hi­vatal elnöke. Címletérték­ben 150 milliárd forintnyi vagyonról van szó, egyál­talán nem közömbös tehát, hogy miként alakul a kár­pótlási jegyekért felkínált vagyoni portfolió köre. A befektetési kedv a kárpótlás­ra jogosultak között ma még nem elég élénk és hiába dol­gozta ki az ÁVÜ a Kár­pótlási Hivatallal együtt az előlegutalványt, azzal ez- idáig csupán 35 mezőgazda- sági szövetkezet élt, miköz­ben 4-4,5 milliárd forint ér­tékű értékpapírral rendel­keznek — mondotta Sepsey Tamás. Az ÁV Rt.-hez tartozó cégek közül — melyekből jelenleg mintegy 50 műkö­dik társaságként — csupán négy olyan van, amely gaz­dálkodása révén 20 százalék körüli osztalékot tudhat ma­gáénak. A Szerencsejáték Rt.-n, a Herendi Porcelán ma­nufaktúrán, a Minerálim- pexen és a Chinoinon kívül nincsenek jól jövedelmező cégek. Néhány társaság jö­vedelmezősége 10 százalék körüli, a többi most nem ter­mel jövedelmet. Éppen ezért e cégeket az ÁV Rt.-nek előbb fel kell javítania — mondotta Egri Oszkár, az ÁV Rt. ügyvezető igazgató­ja. Az MTI kérdésére vála­szolva közölte: ehhez az ÁV Rt. számításai szerint mint­egy 80 milliárd forintra lesz szükség, amelynek ütemezé­séről, illetőleg a vállalatok rangsorolásáról és ezzel ösz- szefüggésben az ÁV Rt. portfoliójának kialakításáról rövidesen döntenek. A második féléves kíná­latban ezek alapján már lesz­nek olyan cégek, amelyek részvényeit érdemes kárpót­lási jegybe fektetni — mon­dotta. Bár az ügyvezető igazgató egyetlen céget sem nevezett meg konkrétan, a sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy a 60 mil­liárd forint alaptőkéjű MÓL részvényéből vásárolni biz­tos befektetés lesz. Azt világosan látni kell, hogy a kárpótlási jegyek el­sődleges és másodlagos tu­lajdonosainak érdekei nem esnek egybe. A befektetők­nek, azaz a másodlagos tu­lajdonosoknak a gazdasági recesszió kedvező.

Next

/
Thumbnails
Contents