Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
12 Keleí-Magyarország KULTÚRA 1993. június 14., hétfő Harag Györgyre emlékezve Kisvárda (M. K.) — Harag György 1985-ben hatvanévesen elhunyt kiváló, romániai magyar rendező. Már az elmúlt évben felvetődött a gondolat, hogy a kis- várdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja vegye fel az ő nevét. Hogy még az idén sem sikerült ez, annak jogi-adminisztratív okai vannak. Ettől függetlenül a színházi találkozó jó alkalom volt arra, hogy emlékét ápolják, így egy Harag György fotókiállítással, amit a fesztivál második napján nyitott meg Ablonczy László színidirektor. A személyes kapcsolatra emlékező gondolatai közt helyet kapott Harag egyik „munkaelve”: „Megtalált színház nincs, csak megkeresendő”. A kiállítás fotóinak segítségével — ami főként a rendező özvegyének, Harag Ilonának köszönhető — bepillanthatunk a legjobb rendezésekbe, s elolvashatjuk az azt méltató színikritikusok véleményét. A kiállítás anyaga a későbbiekben bővülni fog, s terv szerint több helyen is bemutatják, többek között a Nemzeti Színházban. A feledés ellen szolgál az a kötet is, ami Nánay István összeállításában jelent meg Harag György színháza címmel. Harag György (középen) színészek társaságában Archív felvétel Neves vendégek rasKanai ueza Balázs Attila felvételei Miről mesél a bécsi erdő? Bodnár István Kisvárda — Vastapssal honorálta a teltházas közönség a Mesél a bécsi erdő című színmű bemutatását Kisvárdán. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház produkciója nem véletlenül nyerte el a fesztivál fődíját, s honorálta a neves szakemberekből álló zsűri a legmagasabb kitüntetéssel. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is műsorára tűzte néhány évvel ezelőtt a darabot. Viszont nem csak a jegyzetíró véleménye, hogy Kisvárdán, ebben a közegben mégis valahogy másképpen hatott a produkció, mint annak idején a szabolcsi művészek tolmácsolásában Nyíregyházán. Mert meglehet, hogy a darab a békésnek mondott Monarchia idején játszódott, de az olyan kiélezett utalások, hogy a poroszok vagy az osztrákok birodalma régebbi-e, és darabban tetten érhető öntelt porosz fölény most másféleképpen hatott. És talán a monarchia népeire, a csehekre, bosnyákokra való utalás is mást jelent most, mint akár három évvel ezelőtt. A darabot valamikőr a harmincas évek elején írta Ödön von Horváth, aki már akkor zseniálisan megsejtette a közelgő fasizmus kíméletlenségét, az elkövetkező borzalmakat. A darab rendezője, Kincses Elemér ezt nyilatkozta a színműről: — „A gyönyörű felszín alatt romlott szenvedélyek lüktetnek, és ott lapul már a XX. század minden rémsége.” Telitalálat volt a marosvá- sárhelyi színház részéről a darabválasztás, a Mesél a bécsi erdő színpadra hozása Kisvárdán. Mert, most 1993- ban, a hajdani Monarchia területéről érkezett színtársulatok képviselték a magyar nyelvű kultúrát, s adtak randevút egymásnak, igaz egészen más történelmi szituációban, de meglehet több száz éves megoldatlan gondokkal. Úgy gondolom, ez mindennél jobban igazolja a kis- várdai fesztivál fontosságát és szükségességét. Szakmai vita a színházi találkozóról ♦ Fesztiváldíjat kell alapítani, amelyet Harag Györgyről lehetne elnevezni Minya Károly Kisvárda — A kisvárdai fesztivál félidején szakmai megbeszélésre jöttek össze színházvezetők, színészek, kritikusok, s értékelték az eddig látott produkciókat, s magát a rendezvényt. Már tavaly is megfogalmazódott az a szándék, hogy a résztvevők cseréljék ki tapasztalataikat, beszéljék meg közös dolgaikat. ♦ Kötő József kolozsvári kritikus bevezetőjében elmondta, a cél, hogy a kisebbségi színjátszás felzárkózzék az európai színvonalhoz, alakítsanak ki kapcsolatokat egymással a társulatok, induljon el egy szellemi körforgás. Ez a találkozó jó fórum, szellemi műhely, intézményes keret arra, hogy a színházak munkájában minőségi ugrás következhessék be. Páskándi Géza mint gyakorló drámai szerző mondta el impresszióit az eddigiekről. Szerinte a fesztivál darabjai rutinrepertoárt tükröznek, a társulatok nem sáfárkodtak jól a kapott szabadsággal. Hiányoznak a programsorozatból Nánay István kritikus vitaindítója azok a darabok, amelyeket nem játszhattak, hiányoznak a stiláris nóvumok és a helyi hagyományok, amelyek egyetemessé tehetők. Javasolta, hogy a jövőben adjanak ki egy Harag György fődíjat, amelyet egy magyar szerző darabját legjobban bemutató előadás kapná meg. Mindezzel gazdagítani kellene a fesztivált, hogy profilja, karaktere legyen. Nánay István színikritikus, a Színház folyóirat főszerkesztő-helyettese részletes darabelemzéseiben rámutatott a hibákra, s reményét fejezte ki, hogy a kritikát elfogadják a szakma művelői, és nem buksi simogatást várnak. Balázs Attila felvétele A versenyprogramba benevezett produkciókat egy nemzetközi szakmai zsűri értékelte, melynek elnöke Verebes István színházigazgató, tagjai: Gerold László (Újvidék), Ferenczy István (Marosvásárhely), Gál Sándor író (Kassa), Kemény Árpád (Budapest), Vitályos Ildikó (Kolozsvár) voltak. Moliére és Spiró Kisvárdán Elekes Emma, a Csirkefej főszereplője a legjobb női alakítás díját kapta a zsűritől Elekes Emma, a Csirkefej főszereplője az öltözőben Balázs Attila felvétele Kisvárda (M. K.) — 1986- ban Spiró György: Csirkefej című drámájának ősbemutatójakor óriási vitát váltott ki a darab nyelvi durvasága. Azonban ez nem akadályozta meg azt, hogy sikerrel játsszák nemcsak magyarországi, hanem külföldi színházak is, összesen tizenegy. Tizenkettedikként tűzte színpadra a Szatmári Északi Színház. Ezzel bebizonyosodott, hogy az említett durvaság nem öncélú, hanem a színpad álszemérmessége ellen szólva új esztétikai megformálás lehetőségeit feszegeti. Örvendetes, hogy a társulat jóvoltából a kisvárdai közönség is megismerkedhetett ezzel a magyar drámairodalomban mérföldkövet jelentő darabbal. A történet elején a Srác és a Haver megöli a Vénasszony macskáját, majd a végén őt magát is. Eközben lehangoló körképet kapunk a periférián élő „odúlakó véglényekről”: a Tanárról, a Nőről, az Apáról és az Anyáról. A Vénasszonyt alakító Elekes Emma két éve várt jutalomjátékként játszhatta el mély átéléssel a szerepet. Rappert Gábor (a Srác), különösen a második felvonásban ábrázolta hitelesen, hogy egyetlen fonál az érzelmekhez az Apa iránt érzett együgyű szeretet. Laurin Oniga rendező színházával, a temesvári Állami Csíky Gergely Színházzal Möllere: Scapin furfangjait hozta el a fesztiválra. Ezúttal nem a játék- és nézőtér váltogatására alapozta a darabot, mint tavaly Göncz Árpád: Rácsok című műve esetében, hanem a kitűnő díszletre, a fényjátékokra és Makra Lajosra, aki a címszereplő Scapint alakította. Kitűnően sikerült belebújnia a Moliere megálmodta furfangos szolga szerepébe. Egyébként az alaphelyzet az ismert Moliere-i szituáció: a két szerelmespár nem lehet egymáséi, mert a zord és zsugori apák másnak szánták őket. Azonban a végére mindenki a párjáé lehet a szolga, Scapin és a véletlen szerencsének köszönhetően. A díszlet, ami egy játszóteret jelenített meg (libikóka, hinta, mászóka) kitűnő eszközül szolgált a jobbnál jobb dramaturgiai megoldásoknak. A színre- vitel nem sínylette meg azt az enyhe aktualizálást, ami a tragikus temesvári eseményeket sejtette. A felirat a falon: 15 óra után az utcán közlekedni tilos, Játszótéren énekelni tilos, valamint a mű végén a puskaropogás, ami mintegy pontot tesz Scapin halálára. A fesztivál résztvevőinek díjai Kisvárda (KM) — A fesztivál zsűrije három különdíjat adott ki. Ezt kapta a Komáromi Jókai Színház Ébert Tibor: Esterházy; a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István Tagozata a Bachus, avagy a bor istene; a Beregszászi Illyés Gyula Színház Shakespeare: Szentivánéji álom című produkciójáért. A legjobb férfi epizód alakítás díját Kassai Csongor, a nőit Lőrincz Ágnes kapta. A legjobb férfialakítás díja Grófi Mátyásé és Czintos Józsefé lett.-A legjobb női alakítás díját Elekes Emma kapta. A legjobb rendező Beke Sándor lett, míg életmű díjban Gyurkovics Mihály részesült. Kisvárda nagydíját a szatmárnémeti Északi Színház Csirkefej című előadása érdemelte ki, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulata vehette át. Jelenet a Bachus című vígjátékból Balázs Attila felvétele
