Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

1993. június 11,, péntek HÁTTÉR Kelet-Magvarország 3 Kevesebb a felmondólevél Száz álláskeresőre mindössze két felkínált munkahely jut a megye településein Szekeres Tibor felvétele elhelyezkedni: Baktalóránthá- zán az erdőművelőknek és a fakitermelőknek, Fehérgyar­maton és Nyírbátorban a laka­tosoknak és az esztergályo­soknak, Mátészalkán az autó­szerelőknek, Nyíregyházán az adminisztrátoroknak, a cipő­ipari munkásoknak. Az elmúlt hónapokban vi­szonylag nagy volt a kereslet: Csengerben a cipőipari és a tartósító-, élelmiszeripari mun­kás, Fehérgyarmaton a szabó­varró, Nagyecseden a sütői­pari munkás, Vásárosnamény- ban a kőműves, Nyíregyházán az ügynök-üzletkötő iránt. Látogatás Afyonban Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben a törökországi Afyonban járt néhány tagú de­legáció Mádi Zoltán polgár- mester vezetésével. Az önkor­mányzat képviselőin kívül vállalkozók is voltak a hattagú csoportban, akiket azért vittek magukkal, hogy közvetlen is­meretséget köthessenek török üzletemberekkel. Bemutatko­zó s egyben viszontlátogatás volt ez, ugyanis tavaly afyoni küldöttség járt Nyíregyházán, mégpedig azzal a céllal, hogy a megyeszékhellyel szorosabb kapcsolatot építsen ki. Egyébként több török és magyar város között jönnek létre partner-, illetve testvér- városi kapcsolatok. Nyíregyháza (KM - N. L.) — Az év első hónapjaiban viszonylag kevés felmondó- levelet kézbesítettek me­gyénk munkahelyein. Vala­melyest csökkent a pálya­kezdő Fiatalok száma. A helyzet így sem rózsás, mert száz állást kereső munkanél­külire mindössze két felkí­nált üres álláshely jutott. Márciusban megkezdődtek a szezonmunkák, s ez egy ki­csit megzavarja a munkaügyi statisztikusok tevékenységét. Mindez a megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén hang­zott el. Márciusban megyénk­ben ezerhétszázan saját elhatá­rozásukból megszüntették a munkanélküli státuszukat. (Vagy más ellátásban, például segélyben részesülnek, vagy munkát kaptak.) A negyedév végén így is magas, 23 száza­lék volt a munkanélküliségi ráta. Ami a két végletet illeti: Baktalórántházán 28, Záhony­ban „csak” 13 százalékos volt a ráta. Az év első három hó­napjában 38 munkaadó 2912 dolgozó elbocsátását jelentette be. (A múlt év első negyedé­ben több mint négyezer em­bert bocsátottak el.) Ezen a tavaszon főleg Nyír­egyházán és Mátészalkán szá­moltak fel sok-sok munkahe­lyet. Az ipari, a mezőgazdasá­gi és a közlekedési ágazatban volt a legnagyobb leépítés, de újabb adminisztratív munka­körök is megszűntek, sőt a be­regi részen már munkanélküli jogászt is regisztrálni kellett. Februárban 1272, március­ban újabb 1068 betölthető ál­láshelyet jelentettek be a cé­Szaporodó aktahegyek a munkaügyi központban gek.- Főleg szak- és segédmun­kásokat kerestek, de nagy volt a kereslet a varrónők iránt is. A, legtöbb üres álláshelyet Kis­várdán kínálták, illetve kínál­ják. A pályakezdő munkanél­küliek száma a negyedév vé­gén 4639 volt, ez 137 fős csökkenést jelentett. Főleg Zá­hony térségében könyveltek el igen sok pályakezdő fiatalt. A júniusi és júliusi vizsgák után a prognózis szerint kétezer végzett fiatal nem tud majd napokon, vagy heteken belül elhelyezkedni. Ezért hamaro­san hat és félezer munkára vá­ró fiatalt kell majd sajnálnunk. Három hónap alatt 12 munkaadóval kötöttek szerző­dést, a szerződések értelmében valamennyien részesülnek a munkahelyteremtő beruházá­sokra elkülönített összegből. A támogatásért vállalták, hogy 546 munkanélkülit munkába állítanak. A megyei munkaügyi köz­pont a statisztikában szereplő időszakban 103 munkanélküli vállalkozóvá válását segítette anyagilag. Januártól áprilisig 424 munkanélküli közhasznú munkássá vált. A túlkínálat miatt nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett Belvárosi csendélet a megyeszékhely központjában Balázs Attila felvétele Motoros találkozó Nyíregyháza (KM) — Motoros találkozót rendez­nek július 15—18-ig a Sóstó­erdei Szabadidő Parkban. A rendezvény nemcsak a részt­vevőknek lesz érdekes, ha­nem a nagyközönség szá­mára is tartogat látványos­ságokat, ilyen például a szombat délelőtti motoros felvonulás, amikor várha­tóan legalább 150 kétkerekű gurul végig Nyíregyháza ut­cáin. Ezután következnek a gyorsasági, ügyességi és pá­lyaversenyek, továbbá a mo­torszépségverseny. A talál­kozó idején a vadasparkba külön kapun mehetnek be a látogatók, a játszótér pedig zárva lesz.--------------Tárca — r örtént, hogy hosszú idő után hazalátogatott szü­lőfalujába a neves vállalko­zó. Ahogy már ilyenkor illik, végiglátogatta az egész ro­konságot, lelkesen dicsérte a sógorasszonyok főztjét, a só­gorok borát. Hanem a vigas­ságot hamar felváltotta a pa­nasz, ami nem is csoda, hi­szen a faluban alig akadt em­ber, akinek még megvolt a munkahelye. A vendégben már az első napon megérlelődött a szán­dék, hogy megpróbál valame­lyest enyhíteni a község gondjain. Mert bár a feltéte­lek enyhén szólva is szegé­nyesek voltak, úgy érezte, kö­telessége munkahelyet terem­teni azok számára, akik kö­zött felnőtt. Néhány hét múlva fel is kereste a tsz-elnököt, kérvén, adják bérbe neki azt a néhány düledező épületet, melyek már jóideje üresen állnak. Nemcsak tetemes bérleti díjat ajánlott fel ennek fejében, hanem még az épületek fel­újítását, sőt a telefon beve­zetését is vállalta. Am, leg­nagyobb meglepetésére, a Orémusz Kálmán Bérleti díj tsz-elnök nem fogadta el az ajánlatot, s a felkínált bérleti díj kétszeresét követelte. O viszont ennyi pénzt képtelen volt előteremteni. Ennek ellenére, nem adta fel. A szomszéd faluban talált is egy üresen álló, az önkor­mányzat tulajdonában lévő épületet. Am valahogy híre ment, hogy a vállalkozó első­sorban a szülőfalujában élő­ket akarja foglalkoztatni. S ettől kezdve az önkormányzat olyan horribilis bérleti díjat kért az épületért, melyet kép­telenség megfizetni. Már-már úgy tűnt, terve sohasem válik valóra, amikor megkereste egy harmadik falu polgár- mestere. Most ebben a községben bérel egy épületet, alig ötö­déért annak, amennyit az elő­ző két faluban kérték tőle. A polgármester elégedett, hisz az épületet felújították, és né­hány helyi lakos is munkához jutott. A z előzőleg kiszemelt két épületcsoport, illetve épü­let egyébként ma is üresen áll, állaguk rohamosan rom­lik. A vállalkozó ajánlatát má­ra mindenki elfelejtette, bár úgy hírlik, nemrég az alábbi szöveggel küldött levlapot a tsz-elnöknek és a polgármes­ternek: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.” Diákközérzet, dallal Baraksó Erzsébet n allagás, diplomakiosz- L) tás idején felelevened­nek a régi diákhagyomá­nyok: szerenádokat adnak tanáraiknak, a kollégiumud­varokon tábortüzeket gyúj­tanak. Szépek ezek a meghitt szokások, helyesek a fia­talok, csak az volt az idén el­gondolkodtató; mit énekel­nek a végzősök búcsúzóul. Hajnalig tartott az egye­temisták tábortüze,, végig­énekelték. Ami a leggyak­rabban visszatért az az Aká­cos út, meg még néhány köz­ismert műdal, nóta volt, to­vábbá Deák Bili, Koncz Zsuzsa és a Beatles. Elvétve, ha valaki belekezdett egy szép magyar népdalba, az elhalt a második sornál, nem tudták folytatni, mert a többiek nem ismerték. Nyíregyháza ballagó kö­zépiskolásai körében—tisz­telet a kivételnek — az idei szezon egyik fő slágere a Háp-háp kacsatánc volt, a másik kedvencük pedig az, hogy „Hipp-hopp jön Vük.”. Persze nem a bűbájos kis rókafiú, vagy e dallamok el­len van kifogásunk, de nem tudtak vajon az alkalomhoz jobban illő magyar népdalt találni? Régen ez úgy volt, hogy a ballagó ifjak egy szál gyertyával tanáraik ablaka alá osontak, és a búcsú to­rokszorító perceiben a leg­szebb magyar népdalok csendültek fel, csöndes mél­tósággal. Tábortüzek mellett is ezeket énekeltük, de nem egy-két dalt, hanem tízesé­vel, húszasával kerültek elő, és azokat tudtuk valamen­nyien. Persze, mi még hall­hattuk ezeket a szüléinktől, ezeket dúdolták munka köz­ben, és a tanáraink erre ta­nítottak. Ma az ének-zene oktatása az általános iskola befejezé­sével a gyerekek többsége számára véget ér. Azon be­lül is nagyon kevés a nép­zenei ismeretterjesztő rész. A középfokú iskolák zömé­ben ilyen tartárgy nincs. Mi­kor és hogyan is fedezhetnék fel a mostani diákok nemzeti kultúránk e gyöngyszemeit? Ebben a kérdésben azoknak a nézőpontját támogatnám, akik azt szeretnék: vajha a tervezendő nemzeti alaptan­tervünkbe belefoglalnák a magyar népi kultúra — ben­ne a páratlan népdalkincs — jelesebb ápolását, na­gyobb megbecsülését! Gergelyiugornyai strandolok Balázs Attila felvétele Kommentár Hékámnak menni kell D. Bojté Gizella 5 zámtalan emberi tragé­diával találkozhatunk nap mint nap. A szomorú sorsoknak szinte már a meg­hallgatása is gyakran a ne­hezünkre esik. A napi gon­dok ellenére most mégis egy válófélben lévő férfi sorsá­val terhelem az olvasó fi­gyelmét. Az egyik bírósági panasznapon egy újfehértói férfi a következő problémá­ját adta elő: —Hékám!—mondom ne­ki, mert magunk között csak így szólítottam a felesége­met. 0 is Hékámnak hívott engem — magyarázta a volt férj. — Te laksz a ház egyik végében, én meg a másik­ban. De nem! O el akar en­gem zavarni, abból a ház­ból, amit anyám keserves munkája árán vett nekem, még legénykoromban, én pedig építgettem egész éle­temben. A történet röviden ennyi. A valósághoz még hozzátar­tozik, hogy a férj megkapta a végrehajtói irodától az ér­tesítést, aminek a lényege: a férjet a ház elhagyására kö­telezik, akár karhatalom igénybevételével is. Nehéz egy átlag embernek véleményt mondani ebben az ügyben. Ki tudja, mi az igazság? Lehet a férj ivott, verte a családját, nem adta haza a pénzt. Így aztán, meg is érdemli a sorsát. „Hékám” most mehet, amerre lát. Akár az utcára is. Igaz a bíróság a közös tu­lajdonban levő lakás hasz­nálatát — ha az a törvény feltételeinek megfelel — megosztja. De ha az egyik fél korábbi magatartása mi­att ez a közös használat a másik házastárs vagy a kis­korú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna, a bíróság az illetőt a lakás el­hagyására kötelezi. A bíró­sági gyakorlat az, hogy ilyenkor az érintett félnek saját magának kell gondos­kodnia lakásról. Az már mindegy, hogy esetleg nincs hová mennie... Nem kívánok egyik félnek sem a pártjára állni, bízzunk az igazságban, hogy „a tör­vény védi a személyek va­gyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá a törvényes érdekeit”. Természetesen ez alatt a védelem alatt minden állampolgár érdekét értjük, nemükre való megkülönböz­tetés nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents