Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
1993. június 11,, péntek HÁTTÉR Kelet-Magvarország 3 Kevesebb a felmondólevél Száz álláskeresőre mindössze két felkínált munkahely jut a megye településein Szekeres Tibor felvétele elhelyezkedni: Baktalóránthá- zán az erdőművelőknek és a fakitermelőknek, Fehérgyarmaton és Nyírbátorban a lakatosoknak és az esztergályosoknak, Mátészalkán az autószerelőknek, Nyíregyházán az adminisztrátoroknak, a cipőipari munkásoknak. Az elmúlt hónapokban viszonylag nagy volt a kereslet: Csengerben a cipőipari és a tartósító-, élelmiszeripari munkás, Fehérgyarmaton a szabóvarró, Nagyecseden a sütőipari munkás, Vásárosnamény- ban a kőműves, Nyíregyházán az ügynök-üzletkötő iránt. Látogatás Afyonban Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben a törökországi Afyonban járt néhány tagú delegáció Mádi Zoltán polgár- mester vezetésével. Az önkormányzat képviselőin kívül vállalkozók is voltak a hattagú csoportban, akiket azért vittek magukkal, hogy közvetlen ismeretséget köthessenek török üzletemberekkel. Bemutatkozó s egyben viszontlátogatás volt ez, ugyanis tavaly afyoni küldöttség járt Nyíregyházán, mégpedig azzal a céllal, hogy a megyeszékhellyel szorosabb kapcsolatot építsen ki. Egyébként több török és magyar város között jönnek létre partner-, illetve testvér- városi kapcsolatok. Nyíregyháza (KM - N. L.) — Az év első hónapjaiban viszonylag kevés felmondó- levelet kézbesítettek megyénk munkahelyein. Valamelyest csökkent a pályakezdő Fiatalok száma. A helyzet így sem rózsás, mert száz állást kereső munkanélkülire mindössze két felkínált üres álláshely jutott. Márciusban megkezdődtek a szezonmunkák, s ez egy kicsit megzavarja a munkaügyi statisztikusok tevékenységét. Mindez a megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén hangzott el. Márciusban megyénkben ezerhétszázan saját elhatározásukból megszüntették a munkanélküli státuszukat. (Vagy más ellátásban, például segélyben részesülnek, vagy munkát kaptak.) A negyedév végén így is magas, 23 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Ami a két végletet illeti: Baktalórántházán 28, Záhonyban „csak” 13 százalékos volt a ráta. Az év első három hónapjában 38 munkaadó 2912 dolgozó elbocsátását jelentette be. (A múlt év első negyedében több mint négyezer embert bocsátottak el.) Ezen a tavaszon főleg Nyíregyházán és Mátészalkán számoltak fel sok-sok munkahelyet. Az ipari, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatban volt a legnagyobb leépítés, de újabb adminisztratív munkakörök is megszűntek, sőt a beregi részen már munkanélküli jogászt is regisztrálni kellett. Februárban 1272, márciusban újabb 1068 betölthető álláshelyet jelentettek be a céSzaporodó aktahegyek a munkaügyi központban gek.- Főleg szak- és segédmunkásokat kerestek, de nagy volt a kereslet a varrónők iránt is. A, legtöbb üres álláshelyet Kisvárdán kínálták, illetve kínálják. A pályakezdő munkanélküliek száma a negyedév végén 4639 volt, ez 137 fős csökkenést jelentett. Főleg Záhony térségében könyveltek el igen sok pályakezdő fiatalt. A júniusi és júliusi vizsgák után a prognózis szerint kétezer végzett fiatal nem tud majd napokon, vagy heteken belül elhelyezkedni. Ezért hamarosan hat és félezer munkára váró fiatalt kell majd sajnálnunk. Három hónap alatt 12 munkaadóval kötöttek szerződést, a szerződések értelmében valamennyien részesülnek a munkahelyteremtő beruházásokra elkülönített összegből. A támogatásért vállalták, hogy 546 munkanélkülit munkába állítanak. A megyei munkaügyi központ a statisztikában szereplő időszakban 103 munkanélküli vállalkozóvá válását segítette anyagilag. Januártól áprilisig 424 munkanélküli közhasznú munkássá vált. A túlkínálat miatt nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett Belvárosi csendélet a megyeszékhely központjában Balázs Attila felvétele Motoros találkozó Nyíregyháza (KM) — Motoros találkozót rendeznek július 15—18-ig a Sóstóerdei Szabadidő Parkban. A rendezvény nemcsak a résztvevőknek lesz érdekes, hanem a nagyközönség számára is tartogat látványosságokat, ilyen például a szombat délelőtti motoros felvonulás, amikor várhatóan legalább 150 kétkerekű gurul végig Nyíregyháza utcáin. Ezután következnek a gyorsasági, ügyességi és pályaversenyek, továbbá a motorszépségverseny. A találkozó idején a vadasparkba külön kapun mehetnek be a látogatók, a játszótér pedig zárva lesz.--------------Tárca — r örtént, hogy hosszú idő után hazalátogatott szülőfalujába a neves vállalkozó. Ahogy már ilyenkor illik, végiglátogatta az egész rokonságot, lelkesen dicsérte a sógorasszonyok főztjét, a sógorok borát. Hanem a vigasságot hamar felváltotta a panasz, ami nem is csoda, hiszen a faluban alig akadt ember, akinek még megvolt a munkahelye. A vendégben már az első napon megérlelődött a szándék, hogy megpróbál valamelyest enyhíteni a község gondjain. Mert bár a feltételek enyhén szólva is szegényesek voltak, úgy érezte, kötelessége munkahelyet teremteni azok számára, akik között felnőtt. Néhány hét múlva fel is kereste a tsz-elnököt, kérvén, adják bérbe neki azt a néhány düledező épületet, melyek már jóideje üresen állnak. Nemcsak tetemes bérleti díjat ajánlott fel ennek fejében, hanem még az épületek felújítását, sőt a telefon bevezetését is vállalta. Am, legnagyobb meglepetésére, a Orémusz Kálmán Bérleti díj tsz-elnök nem fogadta el az ajánlatot, s a felkínált bérleti díj kétszeresét követelte. O viszont ennyi pénzt képtelen volt előteremteni. Ennek ellenére, nem adta fel. A szomszéd faluban talált is egy üresen álló, az önkormányzat tulajdonában lévő épületet. Am valahogy híre ment, hogy a vállalkozó elsősorban a szülőfalujában élőket akarja foglalkoztatni. S ettől kezdve az önkormányzat olyan horribilis bérleti díjat kért az épületért, melyet képtelenség megfizetni. Már-már úgy tűnt, terve sohasem válik valóra, amikor megkereste egy harmadik falu polgár- mestere. Most ebben a községben bérel egy épületet, alig ötödéért annak, amennyit az előző két faluban kérték tőle. A polgármester elégedett, hisz az épületet felújították, és néhány helyi lakos is munkához jutott. A z előzőleg kiszemelt két épületcsoport, illetve épület egyébként ma is üresen áll, állaguk rohamosan romlik. A vállalkozó ajánlatát mára mindenki elfelejtette, bár úgy hírlik, nemrég az alábbi szöveggel küldött levlapot a tsz-elnöknek és a polgármesternek: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.” Diákközérzet, dallal Baraksó Erzsébet n allagás, diplomakiosz- L) tás idején felelevenednek a régi diákhagyományok: szerenádokat adnak tanáraiknak, a kollégiumudvarokon tábortüzeket gyújtanak. Szépek ezek a meghitt szokások, helyesek a fiatalok, csak az volt az idén elgondolkodtató; mit énekelnek a végzősök búcsúzóul. Hajnalig tartott az egyetemisták tábortüze,, végigénekelték. Ami a leggyakrabban visszatért az az Akácos út, meg még néhány közismert műdal, nóta volt, továbbá Deák Bili, Koncz Zsuzsa és a Beatles. Elvétve, ha valaki belekezdett egy szép magyar népdalba, az elhalt a második sornál, nem tudták folytatni, mert a többiek nem ismerték. Nyíregyháza ballagó középiskolásai körében—tisztelet a kivételnek — az idei szezon egyik fő slágere a Háp-háp kacsatánc volt, a másik kedvencük pedig az, hogy „Hipp-hopp jön Vük.”. Persze nem a bűbájos kis rókafiú, vagy e dallamok ellen van kifogásunk, de nem tudtak vajon az alkalomhoz jobban illő magyar népdalt találni? Régen ez úgy volt, hogy a ballagó ifjak egy szál gyertyával tanáraik ablaka alá osontak, és a búcsú torokszorító perceiben a legszebb magyar népdalok csendültek fel, csöndes méltósággal. Tábortüzek mellett is ezeket énekeltük, de nem egy-két dalt, hanem tízesével, húszasával kerültek elő, és azokat tudtuk valamennyien. Persze, mi még hallhattuk ezeket a szüléinktől, ezeket dúdolták munka közben, és a tanáraink erre tanítottak. Ma az ének-zene oktatása az általános iskola befejezésével a gyerekek többsége számára véget ér. Azon belül is nagyon kevés a népzenei ismeretterjesztő rész. A középfokú iskolák zömében ilyen tartárgy nincs. Mikor és hogyan is fedezhetnék fel a mostani diákok nemzeti kultúránk e gyöngyszemeit? Ebben a kérdésben azoknak a nézőpontját támogatnám, akik azt szeretnék: vajha a tervezendő nemzeti alaptantervünkbe belefoglalnák a magyar népi kultúra — benne a páratlan népdalkincs — jelesebb ápolását, nagyobb megbecsülését! Gergelyiugornyai strandolok Balázs Attila felvétele Kommentár Hékámnak menni kell D. Bojté Gizella 5 zámtalan emberi tragédiával találkozhatunk nap mint nap. A szomorú sorsoknak szinte már a meghallgatása is gyakran a nehezünkre esik. A napi gondok ellenére most mégis egy válófélben lévő férfi sorsával terhelem az olvasó figyelmét. Az egyik bírósági panasznapon egy újfehértói férfi a következő problémáját adta elő: —Hékám!—mondom neki, mert magunk között csak így szólítottam a feleségemet. 0 is Hékámnak hívott engem — magyarázta a volt férj. — Te laksz a ház egyik végében, én meg a másikban. De nem! O el akar engem zavarni, abból a házból, amit anyám keserves munkája árán vett nekem, még legénykoromban, én pedig építgettem egész életemben. A történet röviden ennyi. A valósághoz még hozzátartozik, hogy a férj megkapta a végrehajtói irodától az értesítést, aminek a lényege: a férjet a ház elhagyására kötelezik, akár karhatalom igénybevételével is. Nehéz egy átlag embernek véleményt mondani ebben az ügyben. Ki tudja, mi az igazság? Lehet a férj ivott, verte a családját, nem adta haza a pénzt. Így aztán, meg is érdemli a sorsát. „Hékám” most mehet, amerre lát. Akár az utcára is. Igaz a bíróság a közös tulajdonban levő lakás használatát — ha az a törvény feltételeinek megfelel — megosztja. De ha az egyik fél korábbi magatartása miatt ez a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna, a bíróság az illetőt a lakás elhagyására kötelezi. A bírósági gyakorlat az, hogy ilyenkor az érintett félnek saját magának kell gondoskodnia lakásról. Az már mindegy, hogy esetleg nincs hová mennie... Nem kívánok egyik félnek sem a pártjára állni, bízzunk az igazságban, hogy „a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá a törvényes érdekeit”. Természetesen ez alatt a védelem alatt minden állampolgár érdekét értjük, nemükre való megkülönböztetés nélkül.
