Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
1993. június 10., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Az EKO vásárolta meg a nyíregyházi konzervgyárat Nyíregyháza (KM - MCS) — A vártnál egy héttel korábban a borsó feldolgozásával beindult a szezon a nyíregyházi konzervgyárban, ahol a szerződéseket a partnerekkel az Első Kelet-Magyarországi Élelmiszeripari és Kereskedelmi (EKO) Kft. (a két budapesti alapító: Se- curet Rt. és a Certus Kft.) köti. A társaság ügyvezetőjét, Partizer Lászlót (a Nyírség Konzervipari Rt. korábbi gazdasági igazgatóját) a tulajdonosváltásról és a szezon beindulásáról kérdeztük. — A két budapesti cég által alapított kft. árverésen vásárolta meg a Nyírség Konzervipari Rt. központi, Vasgyár utcai gyáregységét, a 2-es számú, Bogyó utcai göngyölegtelepét és a sóstói üdülőjét. Ennek előzménye, hogy a hitelezők egy része (információnk szerint két bank, az OKHB és a Postabank, a szerk.) bírósági végrehajtást kért azokra a vagyontárgyakra, amelyekre jelzálogukat bejegyezték. Az árverésen készpénzért vásárolta meg az EKO Kft. az említett vagyontárgyakat. — Ezzel nem szűnt meg a Nyírség Konzervipari Rt., más vagyontárgyak továbbra is a tulajdonában maradtak. A vétellel a cég működtetése volt a kft. célja, megfelelő piacok állnak rendelkezésünkre, termékeink. úgy érzem, jó minőségűek. A régi szakembergárdát és a receptúrát megtartjuk, emellett egyes szabadalmakat is meg akarunk vásárolni az rt.-től. Az alapvető változás abban lesz, hogy egy verseny- képes céget csak a szükséges létszámmal és a megfelelő termelési profillal szabad üzemeltetni. A terveink szerint kb. 600 főt veszünk át a Nyírség Konzervipari Rt.-től. Jelenleg egy minimális apparátussal működik a társaságunk, a létszámot pedig béreljük a részvénytársaságtól. (Információnk szerint a dolgozók azt várják, hogy az rt. felmondjon nekik és megkapják a végkielégítést, a szerk.) — A felvásárlásunknál felére, harmadára csökkentjük a meggy, az uborka és az egres átvételét és feldolgozását. Nagyobb hangsúlyt kap a termelési struktúránkban a meglévő, jó technológiai szintet képviselő gépsorok kihasználása, ahol elsősorban a tömeges gyártásra térünk át: a borsó, a paradicsom, a paprika, a csemegekukorica feldolgozására, az almasűrítmény és a lecsó gyártására. A környéken a nagyobb konzervgyárak, mint a debreceni, a szegedi, a békéscsabai vagy felszámolás alá kerültek, vagy jelentősen csökkentették termelésüket. Ekkora volumben és működőképesen egyedül a nyíregyházi cég maradt meg. A felvásárlásnál a finanszírozás megoldott, ehhez megfelelő hiteleket kapott társaságunk. — Márciusban megkezdtük a szerződések kötését, a múlt héten egy 6 millió dolláros üzletet kötöttünk meg. A borsót folyamatosan szállítják hozzánk a termelők, bár a nagy meleg miatt leszáradnak a növények. A meleg a nem öntözött területeken termesztett borsót teljesen tönkreteszi. Döntően exportra fogunk termelni, a belföldi forgalmunk kb. a termelés 20 százaléka lesz. Megvásároltuk az rt.-től a vajai léüzem teljes gépsorát, amelyet áttelepítünk Nyírma- dára, az állami gazdaság egykori léüzemébe. A korábbi statisztikák alapján ugyanis Nyírmada és Vásárosnamény körzetéből jelentős mennyiségű almát szállítottak Vajára, most lecsökkentettük a távolságot, és ráadásul egy almatermő vidék központjában alakítjuk ki az üzemet. A korábbi, főleg amerikai piacok megmaradtak, odaszállítjuk a készterméket. Korábban már írtunk a két bank elképzeléséről, mely szerint bírósági úton érvényesítik jelzálogjogukat. Akkor elsősorban amiatt emeltünk szót, hogy a hitelezői érdekek csorbát szenvednek. Két hónapja még az is kérdés volt, a két hitelezőnek mi a terve a részvénytársaság legértékesebb vagyontárgyával, a központi gyáregységével. Akkor is a működtetés, az üzemeltetés, a dolgozók foglalkoztatása mellett voksoltunk, elsősorban amiatt, hogy ne növekedjen még 600 fővel a munkanélküliek száma, másrészéről ne rohadjon a kistermelőkön a zöldség és a gyümölcs. A kezdeti lépést a társaság megtette: megszervezte a termelést, piacot szerzett, szerződéseket kötött és beindította a felvásárlást. Csak hosszú évekre megmaradjon ez a folyamat! A Rutínsoft Kft. a III. Kelet-Nyugat Kiállítás és Vásár zárónapján sorsolt ki egy New York-i utazást azon vevői között, akik ez év január 1-től a sorsolás időpontjáig 10 ezer forint felett vásároltak. A nyertes a nyíregyházi Technovill Kft. Balázs Attila felvétele Igazolhatatlan különbségek Nyíregyháza (Kiss Gábor) — Az utóbbi hetekben-hóna- pokban a közfigyelem előterébe került az ország egyes területei között meglévő fejlettségi különbségek, s a hátrányos helyzetű térségek felzárkózási esélyeinek kérdése. Országos vitákat váltott ki a déli autópálya terve, amelyet a helybéliek többségével ellentétben főként a környezetvédők és egyes politikai csoportok elleneznek. Újabban az M3-as tervezett megyei szakasza lett különböző érdekeken és érveken alapuló összeütközések tárgya. Hasonló jellegű probléma a világkiállítás egyik fő kérdése is: nevezetesen, hogy mi haszna lesz ebből az ország Budapesten kívüli részének? (A mi megyénknek, például.) Végül ide tartozik az is, hogy nemrég az ország más térségéből hallhattunk panaszokat: aránytalanul sok támogatást kap Szabolcs-Szatmár. Az eltérő vélekedések ezekben a kérdésekben nem a kormánypárti-ellenzéki szembenállás mentén körvonalazódnak. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a kormánynak, de a pártok egyikének sincs konkrét, összefüggő programja a térségek közötti különbségek csökkentésére. Ráadásul nem is igazán tartják fontosnak az ezzel való foglalkozást, hisz amikor tavaly az MSZP regionális törvényjavaslatot terjesztett be—amely legalább vitaalapot képezhetett volna — a tisztelt Ház nem szavazta meg annak napirendre tűzését. A lónyai vagy nyír- lugosi emberek valószínűleg másként döntöttek volna. Ok ugyanis nap, mint nap a bőrükön érzik hátrányos következményeit annak a ténynek, hogy — balszerencséjükre — az országnak épp erre a tájára születtek. Demokráciában közmegegyezésen nyugvó alapelv, hogy az életkörülmények területi egyenlőtlenségei semmilyen érvvel nem igazolhatók, ezért a lehetséges összes eszközzel törekedni kell visszaszorításukra még akkor is, ha egy részük nyilvánvalóan sohasem lesz megszüntethető. A hátrányos helyzetű térségek számára az állami beavatkozás nyújthat segítséget azzal, hogy megteremti a feltételeket a vállalkozások itteni megindulásához. Mindenekelőtt átfogó területfejlesztési program kidolgozása szükséges, ehhez igazítva az összes központi fejlesztést. Ma Magyarországon azonban még az sincs eldöntve, hogy a területfejlesztés két lehetséges útja közül melyiket válasszák: válságkezelés, vagy a dinamikus térségek jobb helyzetbe hozása legyen-e a fő stratégiai irány? „A politikai nyilatkozatok a válság súlya alatt az előbbit helyezik előtérbe, a ténylegesen ható reál- gazdasági folyamatok azonban az utóbbi trendet erősítik." (Nem elhanyagolható állami preferenciákat élveznek a nyugati országrészbe települő világcégek, s az ugyanoda lokalizálódó, már eldöntött ütemezésű autópálya építkezések.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára különleges jelentősége lenne egy átfogó területfejlesztési programnak. Az itteni lakosság ugyanis az országosan is jellemző gazdasági-társadalmi problémákkal egyidejűleg súlyos regionális válságot is átél. Legfontosabb ezek közül a megye gazdaságának az országost is jóval meghaladó mértékű és tartósságú összezuhaná- sa. Az ipari termelés az 1990. évi szint 70 százalékára zsugorodott, a megyei gazdálkodó szervezeteknek pedig kb. fele került csődbe, vagy felszámolás alá az elmúlt négy évben. Az állami és szövetkezeti szektor munkahelyeinek száma az 1980. évinek 43 százalékára esett vissza 1992 végére. Mivel a távolsági ingázók nagy része is elvesztette állását, mára 23 százalékot meg* haladó mértékű munkanélküliség alakult ki. Ráadásul az állami cégek nagyrészt, a tsz-ek szinte 100 százalékban veszteségessé váltak, az új kisvállalkozások jövedelmezősége itt a leggyengébb. A fejlődés megindulásához, a tőkebeáramlás biztosításához feltétlenül szükség lenne néhány politikai döntést igénylő, nagyszabású beruházásra — az áruk, személyek és információk áramlását biztosító „vonalas” infrastruktúrák (hírközlés, közlekedés) kiépítésére. Az általam ismert fejlesztési elképzelések (a 4-es főút korszerűsítése, a vásáros- naményi új Tisza-híd, a néhány települést elkerülő útszakasz) azt az aggályt ébresztik, hogy a regionális célok ismét háttérbe szorulnak a többi — egyébként kétségkívül megalapozott — érdekkel szemben. (Szerencsés kivétel a Domb- rád-Cigánd között megépülő, a megye interregionális kapcsolatait javító Tisza-híd.) Az olyannyira áhított kiegyensúlyozott és harmonikus gazdasági növekedés csak az infrastruktúra egyes elemeinek összehangolt, arányos fejlesztésén alapulhat. Helyi politikusainknak — tartozzanak bármely párthoz — átfogó területfejlesztési program érdekében kellene lobbizniuk. Valutarekordok Tokió (MTI) — Kedden ismét rekordot állított fel a japán jen dollárral szemben mért árfolyama a tokiói tőzsdén. Egy dollárért ezen a napon csupán 106,33 jent adtak, amire a korszerű japán árfolyamszámítási rendszer közel ötven évvel ezelőtti bevezetése óta még egyszer sem volt példa. A legutóbbi árfolyamrekordot egy héttel ezelőtt állította fel a japán pénz: június 1-jén egy dollár pontosan 107 jent ért. A tokiói központi bank kedden azonnal beavatkozott az amerikai valuta védelmében, ennek azonban pénzpiaci résztvevők szerint elenyésző hatása volt. Közben kedden folytatódott az orosz rubel értékének csökkenése a moszkvai bankközi valautapiacon. A hétfői 1089 rubel/dolláros árfolyam után kedden az amerikai valuta egységéért 1104 rubelt adtak az orosz fővárosban. Ilyen keveset a rubel még sohasem ért a dollárhoz képest. Kárpótlási jegyek felhasználása Budapest (MTI) — Május végéig az Állami Vagyonügynökség nyilvántartásai alapján mintegy 3,9 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet használtak fel állami tulajdon megvételére. Erről az ÁVÜ tájékoztatta az MTI-t. A felhasznált kárpótlási jegyek mennyisége alapján összesen több mint 855 millió forint címértékű kárpótlási jegyet fordítottak az ÁVÜ által felajánlott részvények megvásárlására. Ezzel a kárpótlásijegy-tulajdo- nosok 780 millió 725 ezer forint névértékű részvényhez jutottak. A legtöbb kárpótlási jegy mintegy 241 millió forintnyi az OTP-pa- pírok ellenében került az ÁVÜ-höz. Az Intereurópa Bank és a Csemege Julius Meinl részvényeiért pedig 184, illetve 185 millió forint értékű kárpótlási jegy futott be az ÁVÜ-höz. A Pillér Befektetési Alap jegyeiből 1,384 milliárd forint címértékű kárpótlási jegyért közel 1,846 milliárd forintnyi befektetési jegyet jegyeztek. Nem működnek az öntözőberendezések Szolnok (MTI) — A nagy szárazság ellenére alig öntöznek a kiskörei öntöző- rendszer térségében. A Kö- zép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság összesítése szerint a 86 ezer hektár vízjogi- lag engedélyezett területből mindössze 21 ezer hektár kap csapadékpótlást. A térségben lévő 110 korszerű, úgynevezett lineár berendezés jelentős része pénz- és üzemanyaghiány miatt áll. A vízügyi szakemberek véleménye szerint a KH VM rendelkezése, a járulékfizetés alóli mentesítés jelent ugyan némi segítséget, de mert késedelmesen lépett életbe, csak „tűzoltásra” alkalmas. A megoldás az lenne, ha a drága berendezések üzembe állításához, hasznosításához kapnának támogatást a víz- szolgáltatók és a hasznosítók. A távprognózis szerint az idei nyár meglehetősen száraz, aszályos lesz, mielőbb cselekedni kell tehát. Árfolyamok ______________ Tőzsde Index június 9.: 698,17 (+1,26) Hivatalos álfolyamok hmhbhhmi Érvényben: 1993. június 9. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,59 70,99 69.90 70,24 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 298,92 302,42 298.58 299,96 Német márka 54,72 55,68 55,11 55,35 Angol font 135,56 138,36 136,56 137,26 Notvég korona 12.94 13.18 13,03 13,09 Ausztrál dollár 59,77 61,01 60,22 60,52 Olasz lírat 1000) 60,32 61,60 60,71 61.03 Belga trankt 100) 267.17 271,83 268.18 269,34 Osztrák sc.(lOO) 778,12 789,60 783,65 787.05 Dán korona 1430 14,56 14.41 14,47 Port. esc.(100) 57,75 58,85 58,17 58.45 Finn márka 16.14 16,54 16,33 16.43 Spanyolpes.(lOO) 71,54 7306 72,10 72.48 Francia frank 1638 1636 1637 16.45 Svájci frank 60.99 62.07 61.47 61.75 Holland forint 48,79 49.65 48.12 49.34 Svéd korona 12,25 12.51 12,37 12.43 ír font 133,11 135.71 134.30 134.94 USA dollár 89.30 90,86 89.82 90322 Japán jen (100) 84,08 85,28 84,49 84,79 ECU 107,00 108,06 107,80 108,30
