Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Aki a Magyar Igazságot keresi Manipulációval nem lehet demokratikus döntést hozni — állítja a képviselő Kovács Éva Budapest (KM) — Megye­beli képviselőink közül töb­ben még gondolkodnak, dr. Nagy István nyírkátai orvos azonban már tagja az MDF- ből alakult, Csurka István vezette Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport­nak. □ Megindokolná, mi vezette a döntéshez? — Mindenekelőtt tisztázni szeretném, hogy a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Cso­port egyértelműen az MDF- en, illetve annak parlamenti frakcióján belül alakult. □ Talán nem túlzás azt mon­dani: legalábbis beszélgeté­sünk idején... .— Ez bizony így igaz. Az események további alakulásá­tól függ, hogyan, hol végzem tovább a munkát az ország sorsának formálásában. Dön­tésem oka, hogy megítélésem szerint az MDF lakitelki és Megfigyelők Mohács (MTI) — Csü­törtökön megkezdik tényle­ges ellenőrző munkájukat a június eleje óta Mohácson tartózkodó német őrhajók. Feladatuk, hogy támogas­sák a magyar vám- és vízi rendészeti hatóságok ellen­őrző munkáját. % Hajnali | •• li II» 9 lövöldözés Szeged (MTI) — Csongrádon lövésekre éb­redtek az emberek szerda hajnalban. Két rendőrjárőr fegyverhasználatra kény­szerült — hangzott el szer­dán a Szegedi Városi Rend­őrkapitányság sajtótájékoz­tatóján. Galgóczi Pálnak már meg kellett volna kezdenie a 10 hónapos fogházbün­tetés letöltését, ám nem je­lentkezett a szegedi Csillag börtönben, ezért két járőr érte ment. Galgóczi a csen­getésre nem nyitott ajtót, úgy döntött; inkább az ablakon át szökik meg a rendőrök elől. Azok meg­látták és a nyomába ered­tek. A , csongrádi 34 éves férfi hirtelen feléjük fordult és késével szúrt. Az egyik rendőr mellkasát eltalálta, majd tovább menekült.' Az első figyelmeztető lövések ekkor dördültek el. Gal­góczi ismét támadott, újabb sérülést — szerencsére nyolc napon belül gyógyu- lót — okozva a már meg­szúrt rendőrnek. A harcias férfit csak célzott lövéssel lehetett megállítani, sérülé­se életveszélyes. A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal vizsgálja az esetet. Szegeden kedden éjszaka fél 11 órakor egy Petőfi- telepi ház udvarán kukori­cagránát robbant. A repe- szek a ház belsejét is meg­rongálták, az álmából az óriási zajra felriadt család viszont ép bőrrel megúszta. A tettest keresi a rendőrség. Feltehetően bosszúból, fél­tékenységből dobtak a grá­nátot a házba — hangzott el a sajtótájékoztatón. ... ...............................................— választási programjától mára nagymértékben eltért. □ Konkrétan miben, mely területeken? — Készséggel sorolom. Gazdaságpolitikailag nem tu­dok egyetérteni a privatizáció jelenlegi módjával, a korrekt­ség, a nyilvánosság és a reali­tások felismerése gyakran hiányzik nemcsak az AVÜ, hanem az e területet felügyelő tárca nélküli miniszter mun­kájából is. Nem tetszik az a politizálós stílus sem, amit a parlament, az MDF, illetve a frakció képvisel. Az az érzé­sem, hogy valamennyien azt hiszik, ők maguk a társa­dalom, pedig ez messze nem így van. Kifogásolom azt is, hogy egyéni egzisztenciális, anyagi érdekek gyakran elébe kerülnek a választói, országos érdekeknek, s ezt mind a frak­ció, mind pedig a kormány­tagok részéről kimondhatom. □ Ön azok egyike, akik az utóbbi időben komoly dön­téseknél rendre a kormány il­letve a frakció ellen szavaztak. Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Amint arról már tegnapi lapszá­munkból értesülhettek olva­sóink, a kormány visszavon­ta a társadalombiztosítási önkormányzatok megalaku­lásáról szóló törvény értel­mezése tárgyában a parla­mentnek benyújtott javasla­tát. Ennek lényege az volt, hogy tisztázzák, milyen el­veknek megfelelően képvi­seltessék magukat a munkál­tatók az önkormányzatok­ban. A visszavonás hírét meg­nyugodva fogadták az önkor­mányzati mandátumukat ked­den átvevő szakszervezeti képviselők — vélhetően a munkaadói szervezetek is —, mivel így kisebb az esélye an­nak, hogy elhúzódhat a tb- önkormányzatok felállítása. A kormányt már eddig is sok vád érte azzal kapcsolat­ban, hogy — úgymond — nem fordít kellő figyelmet a társadalombiztosítási válasz­tásokra. Egyes szakszervezeti vezetők egészen odáig me­részkedtek, hogy egyenesen a választások szabotálásával vá­Budapest (ISB - S. Z.) — Miért csak most, a választások után jutott a kormány eszébe, hogy nincs szabályozva a tár­sadalombiztosítási önkor­mányzatok felállításáról szóló törvényben a munkaadói man­dátumok felosztása — kérdez­tük Boross Pétertől egy nappal azután, hogy a kormány erőt­len kísérletet tett a kérdés ren­dezésére. — Jogos a kérdés — vála­szolta a belügyminiszter. □ Sokan azzal vádolják a kormányt, hogy újabb és újabb kísérleteket tesz a tb-önkor- mányzatok felállításának meg­akadályozására, elodázására. — Semmi másról nincs szó, mint hogy bizonyos értelme­zést igényelt a törvény alko­tóitól a kormány. A jogszábály ugyanis munkaadói érdekkép­viseletekről szól, és — kétség­kívül kicsit későn — felmerült a dilemma, hogy nagyon sok munkaadó van, amelynek nincs érdekképviseleti szerve. — Nem szavaztam meg az ukrán-magyar szerződést, il­letve a költségvetési törvény­ben foglalt kétkulcsos áfát és a nők nyugdíjkorhatárának fel­emelését sem. Mégpedig azért, mert az áfa és a nyugdíjkorhatár felemelését orvosként helytelenítem. Lá­tom a valós helyzetet, mert or­vosként ma is több időt töltök körzetemben, mint a parla­mentben. Az ukrán-magyar szerződéssel kapcsolatban pe­dig úgy gondolom, a helsinki záróokmány magasabb szinten deklarálta a határok sérthetet­lenségét, felesleges volt azt ily módon megerősíteni. Azt val­lom, békés tárgyalások során igenis lehet és kell ezekről a kérdésekről beszélni. A szer­ződés elfogadásával szerintem egy rossz folyamatot indítot­tunk el, amit számomra a szlovák és román megnyil­vánulások egyértelműen jelez­nek. Nem tetszik az a gyakor­lat sem, amit az MDF elnök­sége és vezetése — beleértve a frakcióvezetést is — kezelte és dolták a kabinetet. A sikeresen lebonyolított szavazás után úgy tűnt, semmi nem állhatja útját az önkormányzatok meg­alakításának, bár kis értelme­zési zűrzavar alakult ki akörül, hogy a törvényben megfogal­mazott 30 nap vajon a válasz­tások lebonyolításától, vagy az eredményhirdetéstől kezdődő­en értendő-e. Az aggályokkal mit sem törődve a szakszerve­zetek, illetve a nyugdíjbiztosí­tási és az egészségbiztosítási alapok felügyelőbizottságai úgy határoztak, hogy 27 nap­pal a törvényben meghatáro­zott határidő előtt, vagyis jú­nius 18-án megtartják a két önkormányzat alakuló köz­gyűlését. Közben az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló munkaadók is felosztották egymás között a nekik járó helyeket, nem tudni pontosan, milyen alku alapján. Annyi bi­zonyos, hogy felajánlottak a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) öt mandátumot, hogy képviseljék a nem verseny- szférában dolgozók érdekeit, amit a KIÉT nem fogadott el. Ekkor lépett a színre ismét a kormány, s terjesztette a parla­ment elé az azóta visszavont A törvény szelleme joggal veti fel, hogy minden munkaadó képviselve legyen az önkor­mányzatokban. □ S miért vonták vissza az indítvány? — Mert a testületek harminc napon belüli megalakításához fűződnek érdekek, s ahhoz is, hogy ez az autonómia induljon el. Ugyanakkor akörül is volt probléma, hogy milyen legyen a képviselet aránya. □ A kormány azt javasolta, a járulékfizetés arányai legye­nek meghatározók. Ezalatt fi­zetési kötelezettséget, vagy a tényleges befizetéseket kell ér­teni? — A tényleges befizetése­ket. Ennek megvan a maga logikája. Más vélemények szerint azonban a létszámará­nyokat kell figyelembe venni — tipikusan olyan problémák, amiket törvényben kell szabá­lyozni. □ Egy figyelemre méltó fel­vetés szerint, ha a kormány lezárta a Csurka-, illetve a Debreczeni-Elek vonal szemé­lyi kérdéseit. A pártalakítás elején ugyanis azt hangoztat­tuk, az MDF-ben helye van a különböző nézeteknek. Más kérdés, hogy ezt a sokszínűsé­get, másságot az MDF vezetése nem tudta kezelni. Az a bizo­nyos kedd éjszaka — a kizárá­sok éjszakája — számomra egy életre szomorú élmény marad. Nem egy demokratikus pártra jellemző a módszer, amit ott egyesek alkalmaztak. Manipulációval nem lehet de­mokratikus döntéseket hozni. □ Mindezek után hogyan tovább? — Egy-két hétre szükségem van az alapos, végleges döntés meghozatalához. Már koráb­ban elhatároztam, visszavonu­lok, de nem mindegy számom­ra, hogy a hátralévő időt mi­lyen közösségben töltöm el. Nekem a Csurka-program ma is szimpatikus, hisz az nem más, mint az MDF győzelmet hozó kilencvenes választási programja. indítványát, amelyben többek között azt javasolta, hogy az ÉT-ben nem képviselt munka­adók — költségvetési szervek, önkormányzatok — delegált­jai is kapjanak helyet a tb-ön- kormányzatokban. Tiz-enegynéhány nappal a testületek megalakulása előtt bombaként hatott a javaslat beterjesztésének a híre az ér­dekeltek körében. Sokan újabb jelét látták annak a törekvés­nek, hogy a kormány igyek­szik akadályokat gördíteni az önkormányzatok felállítása elé. Ismerve azonban a mai parlamenti viszonyokat, még sürgősségi tárgyalás esetén sem valószínű, hogy egy-két nap alatt „túlesnek” a hon­atyák egy javaslat tárgyalásán, megszavazásán. Az indítvány benyújtásának nem volt halasztó hatálya, tud­ta ezt nyilván a kormány is, talán ezért is vonta vissza a javaslatát. S talán azért is, mert tudja, hogy még egy vasat tart a tűzben: egy önálló képviselői indítványt, ugyan­csak a munkaadói mandátu­mok felosztásának szabályo­zásáról, amit a tervek szerint a jövő héten — azaz a huszon­negyedik órában — tárgyal a parlament. ebben az esetben el akarja ját­szani a munkáltató szerepét, ahhoz a közalkalmazotti tör­vényt is módosítani kell, amelyben egyszer sem hatá­rozzák meg munkaadóként. Ennek pedig messzebb mutató következményei is lennének. — Erről nincs szó, ugyanis a kormány most sem kíván munkáltatóként fellépni. Mi csak azt látjuk, hogy nagyon sok munkáltató nincs képvi­selve az Érdekegyeztető Ta­nácsban, amelynek munka­adói szervezetei felosztották egymás között a mandátumo­kat. Ugyancsak megoldatlan az önkormányzatok érdekkép­viselete, amelyek viszont tényleges munkáltatóknak számítanak. A törvényalkotás stádiumában az a feltételezés élt, hogy az érdekképviseleti rendszer kialakul, de ez nem történt meg, vagy csak félol­dalasán. Ezen kell valahogy változtatni. Talán a jövő héten már okosabbak leszünk. A kormány több vasat tart a tűzben Az utolsó percig kétséges a munkaadói mandátumok sorsa Boross Péter a tb-önkormányzatokról Nem emelik egyelőre a gyógyszerárakat Budapest (ISB - S. Z.) — Az országos főgyógyszerész szerint egyelőre nem tervez­nek újabb gyógyszerár-eme­léseket, de a forint minapi leértékelése, illetve a 10 szá­zalékos áfakulcsos beveze­tése mindenképpen kedve­zőtlenül hat az árak alakulá­sára. Matejka Zsuzsa úgy véli, az európai színvonalú termékszabadalmi rendszer bevezetése is árdrágító hatá­sú lehet. Tavaly 40,2 milliárd formt ártámogatást nyújtott a költ­ségvetés a gyógyszerekre, míg a lakosság 10 milliárdot fordított a saját zsebéből gyógyszervásárlásra. A fo­rintleértékelés miatt 1,9 szá­zalékkal drágulnak az im­portkészítmények, ennek megfelelően a támogatások mértéke is nő, s az áfa be­vezetésével a kórházaknak is mintegy egymilliárd fo­rinttal kell többet költeniük — amire pedig a főgyógy­szerész véleménye szerint nincsen fedezet. A parla­ment erre az évre 38 milliárd forintos költségvetési támo­gatást irányzott elő, ám az első négy hónap adatai, s va- * lószínűsíthető árnövekedé­sek alapján máris 8-10 milliárdra tehető a keret vár­ható túllépése. A lakossági terhek is közel egymilliárd forinttal növekednek, a 10 százalékos áfa bevezetésé­nek köszönhetően. Ez sze­rencsére a költségvetési tá­mogatásokat nem érinti, azt azonban még csak találgatni lehet, hogyan hat majd az új terméksjabadalmaztatási rendszer bevezetésére, a ha­zai készítmények áraira, s a támogatási mértékekre. A megoldást az eladott gyógyszermennyiség csök­kentésében látja a szakem­ber. Tavaly például 10 mil­liárd forintot költöttünk csak antibiotikumok vásárlására, ami Matejka Zsuzsa szerint 30-40 százalékkal több az orvosilag indokoltnál. Az orvosok gyógyszerterápiai ismeretei hagynak némi kí­vánnivalót maguk utáft — véli, — ezért tervezik, hogy továbbképzéseken népsze­rűsítik majd a pénzkímélő módszereket. Szükség van a szigorúbb vényei lenőrzé­sekre is, amitől ugyancsak az indokolatlan gyógyszer- vásárlások visszaszorítását várják a költségvetés egész­ségét is szem előtt tartó szakemberek. Osztrák segítség Szabolcs-Szatmár-Bereg is a listán van Budapest (MTI) — Közös érdekünk, hogy a ne­héz helyzetben lévő magyar- országi területek — mint például Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg — is megtalálják a fejlődés le­hetőségét — mondta Göncz Árpád az Osztrák Gazdaság- kutató Intézet küldöttsé­gével folytatott szerdai meg­beszélésen. A köztársasági elnök ko­rábbi hivatalos tárgyalásain és magántalálkozóin több­ször felvetette az osztrák ve­zetőknek: Ausztria sokolda­lú részvétele kívánatos lenne a viszonylag elmaradott ma­gyar vidékek felzárkóztatá­sában. Ez öltött testet most, ami­kor az Osztrák Gazdaságku­tató Intézet részvételével sor került a Nógrád megyére szóló átfogó fejlesztési program kidolgozására. A találkozón az államfő rámutatott, Nógrádban is szükségszerű a hagyomá­nyos ipari és mezőgazdasági tevékenység átgondolása. Ennek kapcsán fontosnak tartotta, hogy a távlati érde­keket és lehetőségeket fi­gyelembe véve határozzák meg a versenyképes és tá­mogatásra méltó területeket, és a visszafejlesztő ágazato­kat. Egyúttal azonban — fi­gyelmeztetett Göncz Árpád — gondoskodni kell új, a növekedés lehetőségét ma­gában hordozó területek megtalálásáról. Ezek azon­ban csak olyan gazdaságfej­lesztési programok lehetnek — hangsúlyozta —, ame­lyek megfelelnek a nemzet­közi követelményeknek, és eleget tesznek a piacgazda­ság elvárásainak. Ilyen ága­zatként említette a falusi tu­rizmust, amely sokoldalú le­hetőséget kínál a műemlék- védelemre, a térségben élők életszínvonal-javítására, az infrastruktúra bővítésére. E területen is igen fontosak lehetnek számukra az oszt­rákok szervezési, finanszíro­zási tapasztalatai. A delegáció fogadásán és a megbeszélésen jelen volt Erich Kussbach, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Az idén is lesz BNV Budapest (MTI) — A különféle híresztelések el­lenére az idén is lesz ősszel BNV, ámbár az őszi jelző el­marad a Budapesti Nemzet­közi Vásár neve elől. A 97. BNV, amelyet ezúttal szep­tember 10-étől 19-éig ren­deznek, a hagyományoknak megfelelően a fogyasztási cikkek szakvására lesz — mondották á szervezők, a Hungexpo Rt. Consum Stú­diójának vezetői szerdai saj­tótájékoztatójukon. A vásár szokás szerint 10 napig tart, s a bel- és külföl­di kiállítók szeretnének be­mutatkozni a szakemberek­nek és a nagyközönségnek egyaránt. A jelentkezési határidő június vége; eddig 20 külföl­di ország jelezte részvételét, s a kiállítók 75-80 százalé­ka várhatóan hazai gyártó lesz. A BNV-vel egyidejűleg rendezik meg a Hoventa Vendéglátóipari és Keres­kedelmi Szakkiállítást, az Interplayexpo játékkiállítást, a Kép és hang elnevezésű szórakoztató elektronikai bemutatót, valamint az Ott­hon ’93 bútorkiállítást. 1993. június 10., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents