Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
1993. június 9., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Takács Péter — MDF-ből a függetlenekhez A párt tagjaként kritikával szemléli annak szétbomlását és tudatos lezüllesztését Kovács Éva Budapest (KM) — Megyénk MDF-es képviselője dr. Takács Péter átül a függetlenek közé — hallhattuk a szóbeszédet a keddi parlamenti ülés idején. Pletyka, vagy valóság? — tettük fel a kérdést egyenesen magának az érdekeltnek. — Nagyon nehéz helyzetbe került az MDF, és vele együtt az ország. Ha a mai helyzetet jellemezném, azt kellene mondanom, Isztambulból megindultak a törökök, és Mohácsnál nincs magyar csapat. □ Kérem, fordítsa le a történelmi példát józan paraszti nyelvre: kik a törökök, és hová lett a magyar csapat? — Nem a Csurka körül kialakult vita a meghatározó a mai zűrzavarban, egy író egyéni arculatát lehet gyepál- ni, őt pedig a frakcióból és a pártból is ki lehet zárni... □ ...csakhogy Csűr kának nem az írói munkásságát érik bírálatok... — Csurka különös alakja a közéletnek is, de itt többről van szó. Egy tudatos bom- lasztásról, amelyik megszünteti az MDF arculatát, lefaragja népi-nemzeti elkötelezettségét, szociális érzékenységét, vidékre figyelését, és közönybe süllyeszti a társadalmat. Számomra mindennél döbbenetesebb volt Debreczeni Józsefnek az a napokban elhangzott nyilatkozata, amely azt állította, hogy Csurkának és híveinek kizárásával semmi nem oldódott meg az MDF- ben, mert még ott van Lezsák a csurkizmussal. Az a Debreczeni tette ezt a nyilatkozatot, aki a miniszterelnök úrral három-négy nappal korábban hosszas tárgyalásokat folytatott egy liberális parlamenti frakció létrehozásáról. Eddig a párton és frakción belül robbantotta bombáit, most már várományos frakcióvezetőként teszi. Az MDF-nek feltétlenül tisztáznia kellene, hogy a Lezsák ellen indított támadás az MDF elnökének, Antall Józsefnek jóváhagyásával történhetett-e. □ Talán elképzelhető, hogy igen? — Ezt a kérdést Antall József tudná megválaszolni. Nekem vegyes érzéseim vannak. Vagy tudatosan bukásra játszik a kormány, vagy annyira reménytelen az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, hogy az MDF felső vezetése megérettnek tartja az időt egy nagy koalícióra, melynek alapfeltétele a népi nemzeti indíttatású politizálás teljes felszámolása. □ Azonosulni tudna-e ön egy esetleges ilyen politikával? — Még nem dőlt el a küzdelem, még nem tudni, hogy Zápolya megérkezik-e időben Mohács alá. Magyarán: most feladni a küzdelmet és kivonulni a függetlenek közé, egyenlő lenne a fegyverletétellel. Az a gondolat nem foglalkoztat, hogy a függetlenek közé üljek. Sokkal inkább az, miként lehet Lakitelek szellemét és a lakiteleki akaratot visszacsempészni az MDF- be. A demokrácia halála lenne, ha a politikai folyamatok irányítását egy szűk társadalmi elit, a ma egyre nyilvánvalóbbá váló technokrata réteg ismét kisajátítaná magának, és restaurálná a kádári-grószi korszak utolsó éveit. □ Mi lesz, ha a fentiek esetleg mégis bekövetkeznek, akkor ott látjuk a függetlenek között? — Pilátusként nem szemlélhetem a kézmosásokat. Ha mozdulnék az MDF-ből, az csak akkor történik majd, ha valóban három-négyezer technokratának sikerül kisajátítani ezt az országot, leültetni a lakosságot. Ez az eset engem véglegesen visszakergetne a levéltárakba és a katedrára, ha magyar állampolgárként egyáltalán megtűr majd ez a réteg. Felvállalni a többségi döntést Az MDF országos etikai bizottságának elnöke a kizárásokról Miskolcon az oktatásról Budapest (ISB - D. Á.) — Szerdán Miskolcon az egyetem A/4-es főépületében kerül sor arra az eseményre, amelyen az SZDSZ elnöke az észak-kelet-ma- gyarországi térség felsőoktatási intézményeinek érdekképviseleti vezetőivel találkozik. Pető Iván és a társaságában lévő Rab Károly országgyűlési képviselő ismertetik a parlamenti napirenden lévő közoktatási törvényjavaslattal kapcsolatos szabaddemokrata álláspontot. A találkozón részt vesznek Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Heves, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar felsőoktatási intézményeinek, illetve a Magyar Tudományos Akadémia regionális szervezeteinek képviselői. t Hármas lombikikrek Miskolc (MTI) — Egy 32 éves ózdi asszony hétfőn éjszaka hármas ikreknek- nek adott életet Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház szülészeti osztályán. A terhesség mesterséges megtermékenyítés útján jött létre. Gál József professzor, az osztály vezetője elmondta: a hölgynél 1985-ben méhen kívüli terhesség miatt nő- gyógyászati műtétre került sor. Ezt követően az orvosok megállapították, hogy természetes úton nem eshet teherbe. A mesterséges megtermékenyítés Budapesten, a Róbert Károly körúti kórházban történt meg. Annak ellenére, hogy a három bébi, akik közül kettő fiú, egy pedig kislány, majdnem két hónappal a szokott idő előtt született, egészséges. A császármetszéssel világra segített gyerekek súlya 1,20, 1,50, illetve 1,60 kilogramm. Az édesanya jól van, a három csöppséget egyelőre a kórház koraszülött osztályán ápolják. Budapest (ISB - D. Á.) — A tervek szerint jövő csütörtökön rendkívüli ülésen tárgyalja az MDF országos etikai bizottsága a parlamenti frakcióból kizárt Balás István, Csurka István, Király B. Izabella és Zacsek Gyula ügyét. Ö Tulajdonképpen már kész tényként kezelhetjük a négy képviselő pártból való kizárását is?—kérdeztük Kulin Sándort, az etikai bizottság elnökét. — Az etikai bizottság döntését nem lehet megjövendölni. Az azonban tény, hogy a Budapest (MTI) — Az 1993-as pótköltségvetést megtárgyalja az Országgyűlés minden állandó bizottsága valamint a nemzetbiztonsági és a számvevőszéki bizottság, az erről szóló törvényjavaslatot a házelnök a testületeknek már kiadta. Ennek a bejelentésével nyitotta meg a keddi plenáris munakanapot az elnöklő Szabad György. A tervezett napirend ismertetése után a T. Ház hozzáfogott a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájához. A miniszteri expozéban Mádl Ferenc, a művelődési és közoktatási tárca vezetője felvázolta az Akadémia több, mint százhatvan esztendős történetét, a tudományos testületBudapest (MTI) — A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégeknél áprilisban a teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 26 669 forint volt, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit — tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Jelentős az eltérés a fizikai és szellemi foglalkozásúak jövedelme között, a fizikai dolgozók átlagkeresete 20 856 forintot, míg a szellemieké eléri a 39 856 forintot. Az év első négy hónapjára demokratikusan megválasztott vezető szerv, ilyen szempontból az országos választmány egy tartózkodással, tehát csaknem egyhangúlag elfogadott egy politikai nyilatkozatot. Az előttünk álló időben ennek kell lenni a politikai cselekvés vezérfonalának. Aki ezt nem tudja vállalni, és tartósan szembehelyezkedik vele, annak szembe kell nézni az etikai, sőt fegyelmi következményekkel. ö A határozat együtt kezeli a négy kizártat. Így lesz-e az etikai bizottság előtt is? — Külön-külön lesz róluk hez kapcsolódó jogalkotás folyamatát, majd ismertette a törvényjavaslat főbb elemeit. A T. Ház asztalán fekvő tervezet két alappillére a tudományos kutatás szabadsága és a tudományos intézetek autonómiája. A jogszabály ennek megfelelően határozza meg az Akadémiát önkormányzati elven alapuló köztestületként. Ez szakítást jelent az eddigi gyakorlattal, amikor is az Akadémia a kormány felügyelete alatt állt: az MTA főtitkárát korábban a kormány nevezte ki, és annak is tartozott felelősséggel. A tárgyalt tervezet ezzel szemben azt mondja ki, hogy a főtitkár csak a közgyűlésnek felelős, és annnak határozatait hajtja végre. Ezzel az Akadémia visszakapja együttesen számított átlagkereset 24 341 forintot tett ki, ez előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékos emelkedést jelent. E kereset nettó értéke 16 845 forint volt, ami 16,6 százalékkal magasabb az 1992. január-április között regisztráltnál. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy ez alatt az időszak alatt a fogyasztói árak 24,2 százalékkal nőttek, akkor a nettó keresetek reálértékben 6 százalékkal maradnak el a tavalyitól. A fizikai és szellemi dolgozók keresetének különbsége döntés. A frakcióülés sem blokkban szavazott róluk, hanem egyenként. A leadott szavazatok megoszlottak. Balás ellen például 135-ből 80-an szavaztak, Csurka ellen pedig 90-en. □ Balás István lapunknak azt nyilatkozta, hogy „józan ésszel nem tudja felfogni kizárásának okát.” Lehet-e már konkrétan tudni, hogy őt miért zárták ki? — Az eddigieknél többet nem tudok mondani, mert nem kaptam meg azt az anyagot, amelyben az indoklás lesz. autonómiáját, és helyreáll függetlensége, a mindenkori politikai hatalomtól. Az Országgyűlés kedd délután folytatta a közoktatási törvényjavaslat általános vitáját. Az Országgyűlés keddi munkanapjának zárásaként megkezdte és be is fejezte a Duna egyoldalú elterelése következeiében szükséges cselekvési programról szóló, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság által beterjesztett határozati javaslat általános vitáját. Az előterjesztés arra kívánja felszólítani a kormányt, hogy haladéktalanul terjessze az Országgyűlés elé a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programot és pénzügyi tervet. ezer forinttal nőtt márciustól áprilisra, mivel a szellemi foglalkozásúaknál a keresetnövekedés mértéke magasabb volt, mint a fizikai állományba tartozóknál. Áprilisban kiugróan magas volt az átlagjövedelem a pénzügyi szférában dolgozóknál, bruttó 43, illetőleg nettó 28 ezer forintot tett ki. Változatlanul a legkevesebbet keresnek a textil- és textilruházati iparban tevékenykedők, az ő bruttó keresetük 16 700, nettó bevételük pedig 12 589 forint volt. Általános vita az akadémiáról Fontos törvényjavaslatok a parlament keddi munkanapján A fizetések alakulása A teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete 26 669 forint A Fidesz nem sáros ingatlanügyben Budapest (ISB - S. Z.) — Áder János, a Fidesz alelnö- ke szerint pártja egyetlen ponton sem tért el a hatpárti megállapodásoktól, amikor az MDF-fel közösen birtokba vette, majd értékesítette azt a budapesti ingatlant, amely körül az utóbbi hetekben heves vita bontakozott ki. Ezt keddi sajtótájékoztatóján mondta, ahol tételesen cáfolta a korábban elhangzott vádakat. Az 1991-ben kötött hatpárti megállapodás úgy szólt, hogy a pártok 2000 és 3500 négyzetméter közötti nettó, vagyis pártcélokra ténylegesen hasznosítható területű ingatlanhoz juthatnak ingyenes vagyonjuttatás formájában. Ez tehát nem mandátumarányos felosztást jelentett. Az alapterületre vonatkozó számításokat a hat párt ugyancsak közösen határozta meg, egy olyan szorzórendszert kialakítva, amely alapján a Fidesz és az MDF is hozzájutott az őket megillető hasznos területhez. Ami az értékesítést illeti a törvény erre vonatkozólag nem fogalmaz meg tiltásokat — kizárólagos tulajdonról lévén szó —r, sőt, egyenesen felveti annak lehetőségét — érvelt Áder János. A párttörvény 1991. szeptember 17-ei módosítása során a honatyák úgy rendelkeztek, hogy a pártok kapják meg az eddig használt ingatlanokat, s ugyancsak ekkor határozták meg a jogosan fennálló többletigények kielégítésének a módját is. Az MDF-nek ugyanis a jogos alapterület felét, a Fidesznek pedig csak az egyharmadát adta birtokba a jogszabály a Bem téri, illetve a Lendvay utcai székházak átruházásával. A párttörvényt — amely kétharmados többséget igényel — a parlament elfogadta, tehát a hatpárti konszenzus ekkor sem sérült — állítja Áder. Azt tehát a párttörvény módosításakor mondták ki, hogy a Fidesznek és az MDF-nek közösen kell székházat kapni, vagyis alaptalanok azok a vádak, amelyek valamilyen aktuál- politikai paktumot sejtetnek a két párt között — mondta az alelnök. A Fidesz és az MDF eredetileg egy Köztársaság téri székházat kapott volna közösen, de az ingatlant a mai napig nem sikerült tehermentesíteni, így másik épület(ek) után kellett nézni. „Mivel az eredetileg kiszemelt épület az MSZP székháza mellett van, ugyancsak pikáns következtetéseket lehetett volna levonni abból a szomszédságból is, pontosan ugyanannyi alappal, mint a mostani esetben” — jegyezte meg némi éllel a Fidesz alelnöke. Végül arra a kérdésre válaszolt, miért nem szerepelt a vételár összege a párt évvégi elszámolásában. Az ok, amit eddig is hangoztattak, hogy az adásvételi szerződés már ennek az évnek az elején kelt, így az összegnek csak a jövő áprilisban megjelenő mérlégben kell szerepelnie. A pénzt egyébként vállalkozásokra — többek között egy luxusautókölcsönző cég tőkeemelésére —, illetve a vidéki pártszervezet építésére fordították-fordít- ják. Az alelnök pontos információk hiányában nem lát politikai szándékokat az ügy nyilvánosságra hozatala mögött, ugyanakkor — a szavaival élve — „a tálalás módja és hangneme árulkodó, s alkalmas bizonyos következtetések levonására”. A kormány visszavonta a javaslatát Budapest (ISB - S. Z.) — Egy nappal azután, hogy a parlament áldását adta a sürgősségi eljárásra, a kormány visszavonta a munkáltatók társadalombiztosítási önkormányzati képviseletéről szóló indítványát. A társadalombiztosítási választásokról rendelkező törvényből ugyanis „kimaradtak” az önkormányzatokban részt vevő munkáltatók delegálási szabályai. A kormány — mint legfőbb munkáltató — a választások után úgy döntött, hogy helyet követel magának az önkormányzatokban, s ezért az „egyes törvényhelyek értelmezése” tárgyában javaslatot terjesztett a parlament elé. Ebben az állt, hogy a kormányt, mint munkáltatót, egy később létrehozandó érdekvédelmi szervezet képviselné az önkormányzatokban. A javaslat visszavonásának okait ebben a pillanatban csak találgatni lehet. Az biztos, hogy a jelenleg is érvényes törvény szerint az önkormányzatoknak legkésőbb a hónap 21-ig fel kell állniuk. A munkáltatók paritásos alapon osztoztak meg a mandátumokon; felosztva maguk között azt az öt helyet is, amit a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) tartottak fenn — mint kvázi-kormányérdek- képviseletnek, s amit megegyezés hiányában a KIÉT nem tudott betölteni. Pedig azt könnyű belátni, hogy alig valamivel több mint tíz nap alatt nem lehet működő szervezetet létrehozni, amivel a kormány képviseltetheti magát a tb-önkormány- zatokban. Vadász János, a közművelődési dolgozók szakszervezetének vezetője szerint más áll a háttérben. A közalkalmazotti törvény ugyanis nem a kormányt, hanem az adott intézmény vezetőjét nevezi meg munkáltatóként, tehát ahhoz, hogy a kormány a tb-önkormányzatokban mint munkáltató vegyen részt, a közalkalmazotti törvényt is módosítani kellene. Ez azzal a következménnyel járna, hogy ágazati szinten minden közalkalmazotti érdekképviseleti szervezettel kollektív szerződést kellene kötnie, ami nem feltétlenül szerepel a kormány tervei között.
