Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. május 10., hétfő HAZAI HOL-MI Városi rangra pályáznak Rakamaz sokat fejlődött, de az itt élők még többet szeretnének tenni a településekért Györke László Rakamaz (KM) — Ma so­rozatot indítunk útjára. Me­gyénkben négy nagyközség pályázta meg a városi rang­ra emelkedést: Rakamaz, Ib- rány, Máriapócs és Nagy- ecsed. Az elkövetkező hetek­ben a hétfői 5. oldalunkat ezeknek a településeknek szenteljük. Megvannak-e a várossá érés feltételei, mi er­ről a településen lakók véle­ménye? Ezek voltak a köz­ponti kérdések első színhe­lyünkön, Rakamazon. A nagyközségbén jelenleg öt és fél ezer ember él. Amo­lyan közlekedési gócpont, hiszen itt szállnak autóbuszról vonatra és megfordítva a kör­nyező településekről a másho­vá igyekvők. De vajon mitől város egy város? A kérdésről a legilletékesebbel, Pirint Fri­gyes polgármesterrel beszél­getünk. □ Kitől származik a gondo­lat, hogy Rakamaz várossá váljék? — A gondolat régen megfo­galmazódott már bennünk, a konkrét, határozottabb és gyorsabb lépések megtételét dr. Pájer Béla képviselő-testü­leti tag szorgalmazta. A testü­let tulajdonképpen már döntött a kérdésben. Az ősz folyamán kell elkészíteni a pályázati anyagot, melyet falufórum elé viszünk, előzőleg pedig a kü­lönböző kommunikációs csa­tornákon keresztül ismerte­tünk a lakossággal. — Szerintem ugyanis nem mindegy az állampolgárnak, hogy város- vagy községlakó. A rakamazi állampolgárok tu­datukban és egzisztenciájuk­ban inkább alkalmasak és haj­lamosak a városlakásra. A leg­fontosabbnak az infrastruktúra megteremtését tartom. Ebben a tekintetben az elmúlt két év­ben sokat léptünk, hiszen kié­pült a telefonhálózat, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakásban van készülék. A gáz­hálózat teljes kiépítése július végére befejeződik. Megszűn­tek a makadámutak, mintegy 15 kilométer szilárd burkolatú utat építettek az elmúlt évek­ben. Ez is lehetőséget biztosít a település formálására. □ Mi jelent a várossá válás szempontjából gondot? — Alapvetően az egészség- ügyi infrastruktúra fejlesztése. Szükséges lenne még egy gyermekszakrendelésre, egészségügyi központ kiépíté­sét szorgalmazzuk. Legköze­lebb Tokajban van ilyen köz­pont. Ha Rakamaz tudná ezt a szolgáltatást nyújtani, sokat jelentene a környező falvak­nak, Tímár, Tiszanagyfalu la­kosságának is. Ennek megva­lósítására konkrét lépéseket tettünk. Öt-hat falut szolgálna ki egy kihelyezett mentőállo­más két-három gépkocsival. Tehát közel egy fél órával le­hetne gyorsabban behozni a beteget, ami életeket is jelent­het. — A középfokú oktatással az a helyzet, hogy itt van há­rom kilométerre Tokaj, ahol már nagy hagyományokkal rendelkező gimnázium műkö­dik. Ha mi Tokajjal versenge­nénk, ez azt eredményezné, hogy sem Tokajban, sem Ra­kamazon nem lenne egy egészséges gimnáziumra való létszám. Tehát valamilyen szakmunkásképzés irányába kellene mindenképpen elmoz­dulni. □ Van-e erre vonatkozó konkrét elképzelésük? — Konkrét elképzelésünk nincs, mert itt az igénynek kel­lene meghatározni a szükség­letet, sajnos, a gazdaság össze­omlása eredményeként nincs egyetlen gazdasági ágazat, amelyre rá lehetne építeni a szakoktatást. Az eddig jól mű­ködő Racita cipőipari szövet­kezetnél is erős létszámleépí­tés van. Most tehát értelmetlen lenne egy olyan szakmát ok­tatni, amelyben aztán nem tud­nak elhelyezkedni a végzősök. Előbb tehát munkahely irá­nyába kellene lépni, hogy me­lyik az a szakma, amely meg­honosodna a településen, s arra kellene ráépíteni az okta­tást. Ez tehát, ahogy mondani szokták, a huszonkettes csap­dája. Pillanatnyilag a farmer- képzésben lenne fantázia, csakhogy ebben is előttünk jár Tokaj, amelynek van közép­fokú szakmunkásképző in­tézete. □ Ha jelen pillanatban nincs ipara Rakamaznak, nemigen vannak bejárók sem. Mitől van akkor vonzáskörzete a településnek? — Rakamazon körülbelül annyi a bejáró, mint az eljáró dolgozó. A település inkább közlekedési mozgáscentrum, hiszen itt halad el a 38-as főút, a 80-as vasútvonal. A környe­ző településekről érkezők itt csatlakoznak az ország vérke­ringését szolgáló közúthoz és Pirint Frigyes A SZERZŐ FELVÉTELE vasúthoz, itt szállnak át vala­milyen más járműre, s ez egy állandó mozgást biztosít. Cél­ravezetőnek látszik tehát — éppen az imént említettekből következően —, hogy Raka­mazon épüljön ki egy munka­erő-foglalkoztató centrum. Csakhogy a települést nem nyilvánították hátrányos hely­zetűnek, ami azt jelenti, hogy sokkal kisebb állami támo­gatáshoz jutunk. Tehát sem­miféle kedvezményt nem tu­dunk biztosítani a munkahely- teremtés szándékának, így ipart telepítő vállalkozó szá­mára Rakamaz nem túlságos vonzó település. □ Mi a helyzet a szolgálta­tásokkal, az üzlethálózattal? — E tekintetben kedvező helyzetben vagyunk részint azért, mert az áfész rakamazi központtal működik. A raka­mazi vállalkozók hamar felis­merték az üzeltnyitásban rejlő gyors megtérülés lehetőségét. Ezért rengeteg magánvállalko­zó nyitott boltot. Tehát az élel­miszer-, vas-műszaki, a ház­tartási boltok hálózata kiépült. Ám nagyobb ruházati áruház nyitása jelen pillanatban — úgy tűnik — nem lenne gazda­ságos, hiszen igen nagy beru­házást igényel és lassúbb a megtérülés. Az egyéb szolgál­tatások tekintetében sem rossz a helyzet, nem rosszabb, mint bármely szabolcsi kisváros­ban... □ Egy városban nagyobb erő kell a közrend megőrzésé­re. Ez irányban történtek-e lé­pések? — Igen, alakítottak Raka­mazon rendőrőrsöt, amely 1991 szeptembere óta műkö­dik és több települést lát el. Ez jó. Csakhogy a tervezettnél ki­sebb létszámmal dolgoznak, s ez kevés ahhoz, hogy látvá­nyos eredményeket érjenek el. Éppen a kis létszám miatt nincs éjszakai ügyelet, ilyen időszakban tehát ha biztonság­gal akarunk rendőrt hívni, ugyanúgy Nyíregyházára tele­fonálunk, mint korábban. □ Végül, de nem utolsó sor­ban: a művelődés kérdése. — A kultúrával az utóbbi üléseken kétszer is foglalko­zott az önkormányzat képvise- lő-testülete. Felmerült, hogy esetleg általános művelődési központot hozzunk létre. A vita során aztán tisztázódott, hogy ez a központosított köz- művelődés egy kisebb telepü­lés modellje inkább, minthogy egy városiasodó településé lenne. Az intézményvezetők önállósága vész el a központo­sítás révén. Ez még azért is meggondolandó: minimális megtakarítás végett érdemes-e feladni azt, hogy a különböző hajlamú intézményvezetők színesebbé tegyék a közműve­lődést? — A közművelődés, a tájé­koztatás szempontjából fontos megjegyezni, hogy a telepü­lésnek önálló újságja van, a Rakamazi Tükör, nézhetnek kábeltelevíziót ötszáz lakás­ban. Kéthetente jelentkeznek új, kétórás műsorukkal. Azon dolgozik a stáb, hogy mielőbb élő egyenes adásokat is tud­janak közvetíteni. De ne hagy­juk ki a sportot sem. Köztu­dott, hogy Rakamazon imád­ják a focit. Valaha NB Il-es labdarúgó-csapata volt, most a harmadik osztály élvonalában fociznak. Sok a tehetség, csak éppen a körülmények olyanok, hogy helyben — pénzhiány miatt — nem tudnak fejlődni. Ezért is kellene, hogy Raka­maz várossá fejlődjék. Az utca lakóinak véleménye A várossá válás kisugározna az üdülőövezetre is, amely hasznot hozna az itt élőknek Rakamaz (KM) — Termé­szetesen kíváncsiak voltunk arra, vajon mi a véleménye az utca emberének arról, hogy Rakamaz város lesz. Kiss Klára presszós: — Most hallom először, hogy város lesz. Hát jó lenne, nagyobb lenne tán itt is a for­galom. Mert most a sok ma­szek komoly konkurenciát je­lent az áfész-boltoknak, presz- szóknak. Filetóth Zoltánná gyógy­szertári szakasszisztens: — Igen, hallottam, sőt ol­vastam is róla. Csakhogy, azt hiszem, a feltételei még nemi­gen vannak meg, hiszen nem­hogy több munkahely lenne, mint korábban, hanem még kevesebb adódik. Az intéz­ményrendszer is hiányos. Nin­csenek meg a városra jellemző sportlétesítmények például. Uszoda kellene, hogy a kisebb gyerekkel ne kelljen Nyíregy­házára utazni, ha fürödni akar. Bár itt a Tisza-part, az üdülő­Sok szép új ház épül... övezet, az infrastruktúra, sze­rintem legalábbis, még nem elégséges a várossá váláshoz. — Rakamaz gyarapszik, sok fiatal építkezik. Itt maradásuk azonban csak akkor biztosí­tott, ha valóban várossá fejlő­dik a település. Én a magam részéről örülnék, ha Rakamaz városi rangot kapna, hiszen A SZERZŐ FELVÉTELE nekünk lenne jobb. Csak hát sok minden kell még ahhoz... Balogh Csaba vállalkozóval a Tisza-parti kempingben be­szélgettünk: — Hallottam róla, de nem gondoltam, hogy ilyen közeli a dolog. Az biztos, hogy két év alatt Rakamaz igen sokat fej­lődött. A gáz- és telefonháló­zat kiépítésére, az utak szilárd burkolattal való ellására gon­dolok elsősorban. Gondolom, hogy a várossá válás kisugározna ide, az üdülőövezetre is. A rakamazi Tisza-part szerintem jól fog profitálni az expóból, hiszen itt lesz Tokajban a bor­világkiállítás. Mit mondjak, örülnék neki, ha Rakamaz iga­zi kisvárossá fejlődne... Védő László rokkantnyugdí­jas: — Város lesz? Nem is tud­tam. Na, nekem aztán mind­egy, mert más gondom van most. Nézze, a lányom itt­hagyta a négyéves kislányát a nyakunkra, elment valami ro­mánnal. A gyereket mi tartjuk, mi neveljük, egy fillér családi pótlékot se kapunk rá, mert­hogy, — azt mondják — az a szülőnek jár. De hol van a szü­leje? Azt csak az isten tudja megmondani... Hát érdekel engem most, hogy város lesz vagy falu marad? Jegyzet _____________________________ A megye mezsgyéjén Györke László z átutazók — s itt renge­tegen vannak — mit lát­nak az autó-, a vonatablak­ból? Nem sokat. Egy csinos, nem túl nagy, de nem is kicsi települést. Akik gyakrabban utaznak keresztül a közsé­gen, azok tudják, hogy van egy viszonylag nagy cipőüz­lete, jó néhány presszója, s az éles kanyar miatt — amely a vasúti kereszteződés közelében van, ha Nyíregy­háza felől érkezik az utas — csak elfut előtte a modern formájú katolikus templom képe. Ebben a kanyarban építettek egy híres fagyizót is. Ha azonban az ember rá­szán egy napot, hogy gyalog bebarangolja a települést: akkor azt is látja, hogy az itt élő emberek egy része — akik a vállalkozás kockáza­tával szembe mertek nézni— viszi valamire. Elő bizonyí­téka ennek a sok, szebbnél szebb új lakóház, az igényes­ség, amely a porták kialakí­tásánál is jelentkezik. Sok emberrel váltottam szót. Azt tapasztalhattam, hogy a rakamaziak nagyon szeretik szűkebb hazájukat, ragaszkodnak hozzá, ezért szépítik, csinosítják. Persze, ott a másik oldal: a idősek, a munkanélküliek, n sajnos, népes tábora. Okét kevésbé érdekli, város lesz-e Rakamaz. A történelem fricskája, hogy közlekedési centrum mivolta ellenére az évszáza­dok során nem tudott város­sá fejlődni. Ebben talán köz­rejátszott a sokkal híresebb Tokaj közelsége, s az a tény, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye mezsgyéjén fek­szik. Talán most sikerül. Akik sokat tesznek a várossá fejlődés érdekében — le­gyenek azok vezetők, vagy csak szorgalmas polgárai a településnek —, megérdem­lik, hogy mihamarabb vá­roslakók legyenek. Az új rakamazi címer mert Huszár István festőmű­vész tervezte. Rövid leírása: a felső domborulat az Alföld végét, a Tokaji-hegy kezde­tét, a nagyobb kék mező a Tiszát, a fehérrel behullám- zott mező pedig a Morotvát jelképezi. Az alsó harmad­ban két mélyebb rész és egy magasabb rész arra utal, hogy mindig őrdomb volt a település. A kinyújtott te­nyér a békét, a munkát, a bot és a kard a szabadságot, il­letve a régészeti leletek gaz­dagságát szimbolizálja, az alma pedig a legfőbb terme­lési ágra utal. Egy kis történelem Rakamaz (KM) — A te­lepülés történetét 1067-ig vezethetjük vissza. Mint fontos kereskedelmi átkelő­hely gyorsan fejlődött. Tehát korábbi, mint a sokkal na­gyobb hírű szomszédos To­kaj. A faluból sokan vettek részt a Rákóczi-szabadság- harcban. A gyülekezőt 1706-ban tartották. A feje­delem a csatlakozásért két évi adómentességet biztosí­tott a településnek. A későb­biek során gyakran cserélt gazdát, hol a kurucok, hol a labancok bírták. Talán ép­pen ezzel magyarázható, hogy a szabadságharc leve­rése után, 1714 és 1728 kö­zött a település teljesen el­néptelenedett. A letelepedés feltétele az volt, hogy az itt élők római katolikusok le­gyenek, papot is hozzanak magukkal, és építsenek templomot a kincstár terhé­re. Egészen 1945-ig Raka­maz egyvallású település volt. Tükör a közéletről Rakamaz (KM) — Talán a várossá válás szerves ré­sze, hogy egy településnek önálló lapja legyen. A Raka­mazi Tükör A/4-es méretű, tizenkét oldalas lap; már a negyedik évfolyamába lé­pett. A legfrissebb a 14. szám. A gépelt, fénymáso­lón sokszorosított kiadvány­ból lényegében mindent megtudhat az olvasó, ami Rakamaz jelenlegi helyzeté­re jellemző. Önkormányzati hírek, a kulturális élet eseményei éppúgy helyet kapnak a lap­ban, mint a nagyobb terje­delmű riportok, az elemző írások. Ilyen például a rádió­riport nyomán készült írás, amely azt a kérdést feszege­ti: általános művelődési köz­pont legyen-e a településen, vagy önálló intézmény ma­radjon a művelődési ház, az iskola, a könyvtár. A meg­kérdezettek többsége ez utóbbira adja voksát, hiszen a városiasodás egyik alap- feltétele, hogy ezek az intéz­mények egymástól függet­lenül működjenek. A kul­turális életről ír Csorna József, a művelődési ház igazgatója. A lap bemutatja Rakamaz új címerét. A Hajszálgyökerek rovat- | ban az innen elszármazottak vallanak önmagukról, szű­kebb pátriájukról. Ebben a számban a Filetóth István nyíregyházi tanárral készült interjút olvashatjuk. Innen tudjuk, hogy a településen 117 vállalkozó működik, akiknek nevét, foglalkozási körét és címét is közlik. Per­sze, nem maradhat el a jegy­zet, az anyakönyvi hírek, a fejtörő, a keresztrejtvény, a humor, sőt, az apróhirdetés sem.

Next

/
Thumbnails
Contents