Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. május 10., hétfő HAZAI HOL-MI Városi rangra pályáznak Rakamaz sokat fejlődött, de az itt élők még többet szeretnének tenni a településekért Györke László Rakamaz (KM) — Ma sorozatot indítunk útjára. Megyénkben négy nagyközség pályázta meg a városi rangra emelkedést: Rakamaz, Ib- rány, Máriapócs és Nagy- ecsed. Az elkövetkező hetekben a hétfői 5. oldalunkat ezeknek a településeknek szenteljük. Megvannak-e a várossá érés feltételei, mi erről a településen lakók véleménye? Ezek voltak a központi kérdések első színhelyünkön, Rakamazon. A nagyközségbén jelenleg öt és fél ezer ember él. Amolyan közlekedési gócpont, hiszen itt szállnak autóbuszról vonatra és megfordítva a környező településekről a máshová igyekvők. De vajon mitől város egy város? A kérdésről a legilletékesebbel, Pirint Frigyes polgármesterrel beszélgetünk. □ Kitől származik a gondolat, hogy Rakamaz várossá váljék? — A gondolat régen megfogalmazódott már bennünk, a konkrét, határozottabb és gyorsabb lépések megtételét dr. Pájer Béla képviselő-testületi tag szorgalmazta. A testület tulajdonképpen már döntött a kérdésben. Az ősz folyamán kell elkészíteni a pályázati anyagot, melyet falufórum elé viszünk, előzőleg pedig a különböző kommunikációs csatornákon keresztül ismertetünk a lakossággal. — Szerintem ugyanis nem mindegy az állampolgárnak, hogy város- vagy községlakó. A rakamazi állampolgárok tudatukban és egzisztenciájukban inkább alkalmasak és hajlamosak a városlakásra. A legfontosabbnak az infrastruktúra megteremtését tartom. Ebben a tekintetben az elmúlt két évben sokat léptünk, hiszen kiépült a telefonhálózat, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakásban van készülék. A gázhálózat teljes kiépítése július végére befejeződik. Megszűntek a makadámutak, mintegy 15 kilométer szilárd burkolatú utat építettek az elmúlt években. Ez is lehetőséget biztosít a település formálására. □ Mi jelent a várossá válás szempontjából gondot? — Alapvetően az egészség- ügyi infrastruktúra fejlesztése. Szükséges lenne még egy gyermekszakrendelésre, egészségügyi központ kiépítését szorgalmazzuk. Legközelebb Tokajban van ilyen központ. Ha Rakamaz tudná ezt a szolgáltatást nyújtani, sokat jelentene a környező falvaknak, Tímár, Tiszanagyfalu lakosságának is. Ennek megvalósítására konkrét lépéseket tettünk. Öt-hat falut szolgálna ki egy kihelyezett mentőállomás két-három gépkocsival. Tehát közel egy fél órával lehetne gyorsabban behozni a beteget, ami életeket is jelenthet. — A középfokú oktatással az a helyzet, hogy itt van három kilométerre Tokaj, ahol már nagy hagyományokkal rendelkező gimnázium működik. Ha mi Tokajjal versengenénk, ez azt eredményezné, hogy sem Tokajban, sem Rakamazon nem lenne egy egészséges gimnáziumra való létszám. Tehát valamilyen szakmunkásképzés irányába kellene mindenképpen elmozdulni. □ Van-e erre vonatkozó konkrét elképzelésük? — Konkrét elképzelésünk nincs, mert itt az igénynek kellene meghatározni a szükségletet, sajnos, a gazdaság összeomlása eredményeként nincs egyetlen gazdasági ágazat, amelyre rá lehetne építeni a szakoktatást. Az eddig jól működő Racita cipőipari szövetkezetnél is erős létszámleépítés van. Most tehát értelmetlen lenne egy olyan szakmát oktatni, amelyben aztán nem tudnak elhelyezkedni a végzősök. Előbb tehát munkahely irányába kellene lépni, hogy melyik az a szakma, amely meghonosodna a településen, s arra kellene ráépíteni az oktatást. Ez tehát, ahogy mondani szokták, a huszonkettes csapdája. Pillanatnyilag a farmer- képzésben lenne fantázia, csakhogy ebben is előttünk jár Tokaj, amelynek van középfokú szakmunkásképző intézete. □ Ha jelen pillanatban nincs ipara Rakamaznak, nemigen vannak bejárók sem. Mitől van akkor vonzáskörzete a településnek? — Rakamazon körülbelül annyi a bejáró, mint az eljáró dolgozó. A település inkább közlekedési mozgáscentrum, hiszen itt halad el a 38-as főút, a 80-as vasútvonal. A környező településekről érkezők itt csatlakoznak az ország vérkeringését szolgáló közúthoz és Pirint Frigyes A SZERZŐ FELVÉTELE vasúthoz, itt szállnak át valamilyen más járműre, s ez egy állandó mozgást biztosít. Célravezetőnek látszik tehát — éppen az imént említettekből következően —, hogy Rakamazon épüljön ki egy munkaerő-foglalkoztató centrum. Csakhogy a települést nem nyilvánították hátrányos helyzetűnek, ami azt jelenti, hogy sokkal kisebb állami támogatáshoz jutunk. Tehát semmiféle kedvezményt nem tudunk biztosítani a munkahely- teremtés szándékának, így ipart telepítő vállalkozó számára Rakamaz nem túlságos vonzó település. □ Mi a helyzet a szolgáltatásokkal, az üzlethálózattal? — E tekintetben kedvező helyzetben vagyunk részint azért, mert az áfész rakamazi központtal működik. A rakamazi vállalkozók hamar felismerték az üzeltnyitásban rejlő gyors megtérülés lehetőségét. Ezért rengeteg magánvállalkozó nyitott boltot. Tehát az élelmiszer-, vas-műszaki, a háztartási boltok hálózata kiépült. Ám nagyobb ruházati áruház nyitása jelen pillanatban — úgy tűnik — nem lenne gazdaságos, hiszen igen nagy beruházást igényel és lassúbb a megtérülés. Az egyéb szolgáltatások tekintetében sem rossz a helyzet, nem rosszabb, mint bármely szabolcsi kisvárosban... □ Egy városban nagyobb erő kell a közrend megőrzésére. Ez irányban történtek-e lépések? — Igen, alakítottak Rakamazon rendőrőrsöt, amely 1991 szeptembere óta működik és több települést lát el. Ez jó. Csakhogy a tervezettnél kisebb létszámmal dolgoznak, s ez kevés ahhoz, hogy látványos eredményeket érjenek el. Éppen a kis létszám miatt nincs éjszakai ügyelet, ilyen időszakban tehát ha biztonsággal akarunk rendőrt hívni, ugyanúgy Nyíregyházára telefonálunk, mint korábban. □ Végül, de nem utolsó sorban: a művelődés kérdése. — A kultúrával az utóbbi üléseken kétszer is foglalkozott az önkormányzat képvise- lő-testülete. Felmerült, hogy esetleg általános művelődési központot hozzunk létre. A vita során aztán tisztázódott, hogy ez a központosított köz- művelődés egy kisebb település modellje inkább, minthogy egy városiasodó településé lenne. Az intézményvezetők önállósága vész el a központosítás révén. Ez még azért is meggondolandó: minimális megtakarítás végett érdemes-e feladni azt, hogy a különböző hajlamú intézményvezetők színesebbé tegyék a közművelődést? — A közművelődés, a tájékoztatás szempontjából fontos megjegyezni, hogy a településnek önálló újságja van, a Rakamazi Tükör, nézhetnek kábeltelevíziót ötszáz lakásban. Kéthetente jelentkeznek új, kétórás műsorukkal. Azon dolgozik a stáb, hogy mielőbb élő egyenes adásokat is tudjanak közvetíteni. De ne hagyjuk ki a sportot sem. Köztudott, hogy Rakamazon imádják a focit. Valaha NB Il-es labdarúgó-csapata volt, most a harmadik osztály élvonalában fociznak. Sok a tehetség, csak éppen a körülmények olyanok, hogy helyben — pénzhiány miatt — nem tudnak fejlődni. Ezért is kellene, hogy Rakamaz várossá fejlődjék. Az utca lakóinak véleménye A várossá válás kisugározna az üdülőövezetre is, amely hasznot hozna az itt élőknek Rakamaz (KM) — Természetesen kíváncsiak voltunk arra, vajon mi a véleménye az utca emberének arról, hogy Rakamaz város lesz. Kiss Klára presszós: — Most hallom először, hogy város lesz. Hát jó lenne, nagyobb lenne tán itt is a forgalom. Mert most a sok maszek komoly konkurenciát jelent az áfész-boltoknak, presz- szóknak. Filetóth Zoltánná gyógyszertári szakasszisztens: — Igen, hallottam, sőt olvastam is róla. Csakhogy, azt hiszem, a feltételei még nemigen vannak meg, hiszen nemhogy több munkahely lenne, mint korábban, hanem még kevesebb adódik. Az intézményrendszer is hiányos. Nincsenek meg a városra jellemző sportlétesítmények például. Uszoda kellene, hogy a kisebb gyerekkel ne kelljen Nyíregyházára utazni, ha fürödni akar. Bár itt a Tisza-part, az üdülőSok szép új ház épül... övezet, az infrastruktúra, szerintem legalábbis, még nem elégséges a várossá váláshoz. — Rakamaz gyarapszik, sok fiatal építkezik. Itt maradásuk azonban csak akkor biztosított, ha valóban várossá fejlődik a település. Én a magam részéről örülnék, ha Rakamaz városi rangot kapna, hiszen A SZERZŐ FELVÉTELE nekünk lenne jobb. Csak hát sok minden kell még ahhoz... Balogh Csaba vállalkozóval a Tisza-parti kempingben beszélgettünk: — Hallottam róla, de nem gondoltam, hogy ilyen közeli a dolog. Az biztos, hogy két év alatt Rakamaz igen sokat fejlődött. A gáz- és telefonhálózat kiépítésére, az utak szilárd burkolattal való ellására gondolok elsősorban. Gondolom, hogy a várossá válás kisugározna ide, az üdülőövezetre is. A rakamazi Tisza-part szerintem jól fog profitálni az expóból, hiszen itt lesz Tokajban a borvilágkiállítás. Mit mondjak, örülnék neki, ha Rakamaz igazi kisvárossá fejlődne... Védő László rokkantnyugdíjas: — Város lesz? Nem is tudtam. Na, nekem aztán mindegy, mert más gondom van most. Nézze, a lányom itthagyta a négyéves kislányát a nyakunkra, elment valami románnal. A gyereket mi tartjuk, mi neveljük, egy fillér családi pótlékot se kapunk rá, merthogy, — azt mondják — az a szülőnek jár. De hol van a szüleje? Azt csak az isten tudja megmondani... Hát érdekel engem most, hogy város lesz vagy falu marad? Jegyzet _____________________________ A megye mezsgyéjén Györke László z átutazók — s itt rengetegen vannak — mit látnak az autó-, a vonatablakból? Nem sokat. Egy csinos, nem túl nagy, de nem is kicsi települést. Akik gyakrabban utaznak keresztül a községen, azok tudják, hogy van egy viszonylag nagy cipőüzlete, jó néhány presszója, s az éles kanyar miatt — amely a vasúti kereszteződés közelében van, ha Nyíregyháza felől érkezik az utas — csak elfut előtte a modern formájú katolikus templom képe. Ebben a kanyarban építettek egy híres fagyizót is. Ha azonban az ember rászán egy napot, hogy gyalog bebarangolja a települést: akkor azt is látja, hogy az itt élő emberek egy része — akik a vállalkozás kockázatával szembe mertek nézni— viszi valamire. Elő bizonyítéka ennek a sok, szebbnél szebb új lakóház, az igényesség, amely a porták kialakításánál is jelentkezik. Sok emberrel váltottam szót. Azt tapasztalhattam, hogy a rakamaziak nagyon szeretik szűkebb hazájukat, ragaszkodnak hozzá, ezért szépítik, csinosítják. Persze, ott a másik oldal: a idősek, a munkanélküliek, n sajnos, népes tábora. Okét kevésbé érdekli, város lesz-e Rakamaz. A történelem fricskája, hogy közlekedési centrum mivolta ellenére az évszázadok során nem tudott várossá fejlődni. Ebben talán közrejátszott a sokkal híresebb Tokaj közelsége, s az a tény, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye mezsgyéjén fekszik. Talán most sikerül. Akik sokat tesznek a várossá fejlődés érdekében — legyenek azok vezetők, vagy csak szorgalmas polgárai a településnek —, megérdemlik, hogy mihamarabb városlakók legyenek. Az új rakamazi címer mert Huszár István festőművész tervezte. Rövid leírása: a felső domborulat az Alföld végét, a Tokaji-hegy kezdetét, a nagyobb kék mező a Tiszát, a fehérrel behullám- zott mező pedig a Morotvát jelképezi. Az alsó harmadban két mélyebb rész és egy magasabb rész arra utal, hogy mindig őrdomb volt a település. A kinyújtott tenyér a békét, a munkát, a bot és a kard a szabadságot, illetve a régészeti leletek gazdagságát szimbolizálja, az alma pedig a legfőbb termelési ágra utal. Egy kis történelem Rakamaz (KM) — A település történetét 1067-ig vezethetjük vissza. Mint fontos kereskedelmi átkelőhely gyorsan fejlődött. Tehát korábbi, mint a sokkal nagyobb hírű szomszédos Tokaj. A faluból sokan vettek részt a Rákóczi-szabadság- harcban. A gyülekezőt 1706-ban tartották. A fejedelem a csatlakozásért két évi adómentességet biztosított a településnek. A későbbiek során gyakran cserélt gazdát, hol a kurucok, hol a labancok bírták. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy a szabadságharc leverése után, 1714 és 1728 között a település teljesen elnéptelenedett. A letelepedés feltétele az volt, hogy az itt élők római katolikusok legyenek, papot is hozzanak magukkal, és építsenek templomot a kincstár terhére. Egészen 1945-ig Rakamaz egyvallású település volt. Tükör a közéletről Rakamaz (KM) — Talán a várossá válás szerves része, hogy egy településnek önálló lapja legyen. A Rakamazi Tükör A/4-es méretű, tizenkét oldalas lap; már a negyedik évfolyamába lépett. A legfrissebb a 14. szám. A gépelt, fénymásolón sokszorosított kiadványból lényegében mindent megtudhat az olvasó, ami Rakamaz jelenlegi helyzetére jellemző. Önkormányzati hírek, a kulturális élet eseményei éppúgy helyet kapnak a lapban, mint a nagyobb terjedelmű riportok, az elemző írások. Ilyen például a rádióriport nyomán készült írás, amely azt a kérdést feszegeti: általános művelődési központ legyen-e a településen, vagy önálló intézmény maradjon a művelődési ház, az iskola, a könyvtár. A megkérdezettek többsége ez utóbbira adja voksát, hiszen a városiasodás egyik alap- feltétele, hogy ezek az intézmények egymástól függetlenül működjenek. A kulturális életről ír Csorna József, a művelődési ház igazgatója. A lap bemutatja Rakamaz új címerét. A Hajszálgyökerek rovat- | ban az innen elszármazottak vallanak önmagukról, szűkebb pátriájukról. Ebben a számban a Filetóth István nyíregyházi tanárral készült interjút olvashatjuk. Innen tudjuk, hogy a településen 117 vállalkozó működik, akiknek nevét, foglalkozási körét és címét is közlik. Persze, nem maradhat el a jegyzet, az anyakönyvi hírek, a fejtörő, a keresztrejtvény, a humor, sőt, az apróhirdetés sem.
