Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
" 1993. május 10., hétfő HÁTTÉR Értékőrző hiteles tanúsítványok Az állattartók érdekeit szolgálja a rövidesen bevezetendő dokumentum a jószágokról Robog a kisvonat Dombrádról Nyíregyházára Balázs Attila felvétele Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Akárcsak a kocsiknak, május 24-től a lovaknak, marháknak, s más négylábú társaiknak is forgalmi engedélyt kell váltani, csak ezt marhalevélnek hívják. Nevezhetnénk azonban akár anyakönyvi kivonatnak is, hisz az állatról minden fontos tudnivalót tartalmaz — kivéve a nevét — s egyben egészségügyi bizonyítványul is szolgál. Az idősebbek egyébként még emlékezhetnek rá, valamikor rédiának, járlatlevélnek hívták. Komolyabbra fordítva a szót: törvényerejű rendelet írja elő, hogy ez év május 24-től marhalevéllel kell igazolni a tulajdonjogot és az állat forgalomképességét, vagyis azt, hogy más településre, vagy tartási helyéről más tartási helyre való szállításának állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés (pl. járvány, betegség) miatt nincsen akadálya. Enélkül állatvásárra sem viheti négylábúját a gazda. A jegyző adja ki A rendelet a Magyar Közlönyben már megjelent, ennek értelmezéséhez a nyíregyházi polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályán kértünk segítséget. Terjedelmi okok miatt kimerítő rendeletismertetésre nem vállalkozhattunk, igyekeztünk viszont a gazdák számára leglényegesebb tudnivalókat csokorba gyűjteni. Május 24-étől csak ezzel a papírral viheti vásárra marháját a gazda Szekeres Tibor felvétele Ezek közül is a legfontosabb: a marhalevelek a területileg illetékes jegyzőtől szerezhetők be. Nyíregyházán a polgár- mesteri hivatal hatósági ügyosztályán állítják ki a papírokat, a remények szerint május 17-ére már nyomtatványok is lesznek, addig tehát nem érdemes fáradniuk a gazdáknak. Bizonyos állatfajtáknál — ló, szamár, öszvér, szarvas- marha és bivaly — egy hónapos kor után kötelező kiváltani a levelet. Ezek esetében csak egyedi marhalevelet állítanak ki. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, de egyébként vadon élő, hasított körmű állatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) esetében korra való tekintet nélkül akkor kötelező a marhalevél, ha az állatot vásárra, kiállításra, díjazásra szállítják, más község területére hajtják legelni, vágóhídra viszik, vagy tulajdonjogát másra ruházzák át. A külföldi marhalevéllel to- vábbtartásra vagy tenyésztésre behozott állatoknak a beérkezéstől számított nyolc napon belül belföldi marhalevelet kell váltani. Háromféle marhalevél Háromféle marhalevél lesz „forgalomban”: belföldi egyedi (értelemszerűen ez az egyedenként kiállított levelet jelenti), belföldi közös (több állatról, állatcsoportról állítják ki), valamint a külföldi, amelyet más országban állítottak ki. A belföldi marhaleveleket, mint már korábban említettük, a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban állítják ki. Ugyanitt kell jelentkeznie az eredeti tulajdonosnak, ha az állatok tulajdonjogában bármiféle változás történt. Ha az állatok tartási helye egyedenként változik, csak egyedi levél állítható ki, viszont közös marhalevelet kapnak az egy járművön szállított a sertések, juhok, kecskék és háznál tartott hasított körmű állatok, ha számuk a harmincötöt nem haladja meg, s ha azokat vágóállatként adják el, illetve vágóhídra viszik. Az állatvásárokon a gazdát cserélt állatokat átírják az új tulajdonos nevére, s erre azért van szükség, mert útban hazafelé a rendőrség igazoltathatja a vevőt, akinek bizonyítania kell: jogosan szállítja az állatokat. Pénzbe kerül Ezentúl gyakorlatilag napi kapcsolatot kell tartaniuk a települések jegyzőinek az állatorvosokkal, ugyanis az állategészségügyi igazolás kiadásakor tudniuk kell, nincs-e járvány, fertőzés a faluban. Ez az igazolás csak hat napig érvényes, ha lejárta után ismét vásárra viszi, vagy szállítja állatait a gazda, újat kell kérnie. Nem kell viszont marhalevelet váltania, illetve marhalevél-kezelést kérnie annak, aki az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, vagy fertőző betegség miatt karanténba szállítja, ha a szomszéd községbe, de legfeljebb harminc kilométeres távolságra nem közlegelőn legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre hajtja, szállítja, s az időtartam nem haladja meg a hat napot. A marhalevél kiváltásáért fizetni kell: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha és bivaly esetében levelenként háromszáz forintot (ugyanennyibe kerül a másodlat), irányítási intézkedés rávezetéséért (ez akkor fontos, ha nem lakóhely szerinti állatvásáron adta el állatát a gazda, vagy a vevő máshonnan érkezett), az állategészségügyi igazolás meghosszabbításáért pedig ötven forintot. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő, hasított körmű állatok esetében az egyedi és a közös marhalevél első kiváltása száz, az összes többi intézkedés ötven forint. Nem árt vigyázni az okmányokra, mert aki elveszítette, dupláját fizeti az újért. Ha viszont elmulasztja levélváltási kötelezettségét a tulajdonos, annak komoly szabálysértési következményei lehetnek.-----------------Tárca— A természet közelsége iránti vágy mindenki lelkében ott lapul, különösen a kőrengetegbe zárt városi ember érzi a hiányát. Mit lehet tenni a munkás hétköznapokon? Én nyakamba veszem gyakorta a várost, sétálok, gondolkodom. Tekintetem hosszan elidőz a fákon, bokrokon, a virágágyásokon és a szépen ápolt kerteken. Csodálatos az élővilág. Kora tavaszi kóborlásaim egyikén felfigyeltem egy házaspárra. A házuk előtt serénykedtek. A fiatalember szorgalmasan ásta a kis földdarabot, élete párja gereblyézett. Ovodásforma fiacskájuk ide-oda nyargalászott, kezében egy botocskával. Turkált a frissen ásott földben. Idilli volt a kép. Közelükbe érve láttam, hogy a gyerek hirtelen lehajol és felszed valamit a földről. Örömében ugrál, mint egy sziu indián. Zsákmányával rohan az apjához és sugárzik a boldogságtól. —Apa, megint találtam egy katicabogarat, ezt is megölöm! A férfi fel sem nézve a munkából egykedvűen válaszol: — Öld meg, csinálj vele amit akarsz! Megálltam a fiúcska mellett. — Ne öld meg, hadd éljen — mondtam. A gyerek felém fordult, ökölbe szorított kezét leengedte. Leguggoltam hozzá és beszélgetni kezdtünk. — Tudod, ez a szép kis bogár nagyon hasznos állat, pusztítja a kártékony, pici bogarakat, amelyek megeszik a fák leveleit. Segít abban, hogy a fákon finom és egészséges gyümölcs teremjen. Nézd, milyen szép és kedves, nagyon szeretne kiszabadulni. A gyerek fölemelte összeszorított öklét, lazított ujjal szorításán és lassan láthatóvá vált puha kis tenyerében a katica. Behúzta csápjait, lábai alig mozogtak. A fiúcska kerek szemét hol rám, hol a bogárra vetette. Megszámoltuk együtt a pettyeket, azt is elárulta, hogy ő már hatéves. Dúdolni kezdtem neki azt a régi dalocskát, amit még óvodásként tanultam: „Katicabogárka, szállj fel az égre, Mondd meg Istenkének, Nyissa ki a meleget, Zárja be a hideget." Csillogó szemmel figyelt rám, közben simogatni kezdte a katicát, de ekkor rámför- medt a zord atya: — Mit piszkálja azt a gyereket, semmi köze hozzá! Z avaromban gyorsan elköszöntem és továbbindultam. Pár lépést tehettem meg, amikor a fiúcska utánam kiáltott: —Ne félj, nem ölöm meg! Hátrafordultam, cinkosan összemosolyogtunk. Csak az apja, az nézett rám nagyon szúrósan. Gombás Sándor Katicabogár Kelet-Magyarország 3 Látszólagos előnyök Nyéki Zsolt A következő választások felé közeledve egyre inkább ki kellene törölni a bizonyítványmagyarázások eszköztárából a rendszer- váltásra való hivatkozást. Az első ciklus végéhez közeledve a szavazó polgárok meggyőzésében nagy valószínűséggel ennek éppen az ellenkezőjére lehet számítani. A hol jogos, hol elfogadhatatlan mentsvárak közepette egy területen különösen fájó a rendezetlen állapot okozta feszült helyzet. Természetes, hogy a mező- gazdaság kívülállók számára már megunt problémaköréről van szó, de ebben az országban s ebben a megyében e terület kérdései soha nem veszítenek aktualitásukból. A termelők egy-egy váratlan embargó, természeti csapás, aszály után koldusként várják a központi segítséget. Az igazsághoz jobban közelítene egy olyan szemlélet, amely az általuk előállított javak egy részének visz- szaforgatását irányozná elő. A mezőgazdasági termelés felépítésében elemi részekként felfogható háztáji kertek, tanyák tulajdonosai bizakodva várták a hosszú évtizedek óta végzett munkájuk méltánylását. Örültek, amikor a parlament elfogadta a tanyatulajdonosok védelméről szóló határozatot. A valóság annál nagyobb keserűséget hozott, mivel az előnyük nagyon is látszólagos: igényük bejelentése után nélkülük nem árverezhetik el a porta környéki földet, de a licitálásnál csupán azonos árajánlat esetén maradhat tulajdonukban a birtok. A csekély kárpótlási jeggyel rendelkező tanya helyett port kapott, azt is a szemébe, hintve. Botpaládon már önkezűleg vetett véget életének valaki a földjéért vívott küzdelem hiábavalósága miatt. gyanott hasonló helyzetben vasvillával szúrtak meg mást. Még él az a generáció, amelyik foggal-körömmel ragaszkodik táblájához. Nem fogadható el az a helyzet, amikor a földek tulajdonviszonyának rendezéséhez „O jaj, meg kell halni, meg kel! halni”... Szép lányok, kecses mozdulatok Elek Emil felvétele Kommentár Fájdalmas sebek Balogh Géza magyar kérdés vagon kérdése. Maga Sztálin mondta ezt negyvenháromban az őt felkereső csehszlovák küldöttségnek, melynek tagjai azért mentek Moszkvába, hogy a generalisszimusz háború utáni terveiről megtudjanak egyet, s mást. Magyarán: Sztálin a Szovjetunióban már jól bevált módszert ajánlotta a szláv testvéreknek. Ha nem tetszik nekik egy népcsoport, deportálják őket. Sztálin kiváló utánzókra talált. Csehországban még javában dörögtek a fegyverek, de Gottwald, a csehszlovák kommunista párt vezetője már kihirdette a kassai kormányprogramot. Kollektív bűnösnek ítélve a felvidéki magyarságot, akiknek nincs helyük a Csehszlovák Köztársaságban. Es nemsokára megindultak a vagonok. Majdnem százezer magyart üldöztek el a szülőföldjéről... Évtizedekig beszélni sem volt szabad e tragédiáról. Végül Janics Kálmán merte megtörni a hallgatást a Hontalanság évei című könyvével, ki is átkozták nyomban Csehszlovákiában és Magyarországon. Majd megjelent Ölvedi Jánosnak a könyve, a híres Napfogyatkozás. Aztán lassacskán a legnagyobb hatású média, a televízió is bele-belekapott a témába. Persze csak a magyar, hiszen a csehek, a szlovákok ma is legszívesebben agyonhallgatnák azokat az időket. A szlovák hallgatást talán először Jan Fűzik, a magyar tévé szlovák nem zetiségű munkatársa törte meg először, a napokban mutatták be nálunk a felvidéki magyarságot ért attro- citásokkal foglalkozó, két részes dokumentumfilmjét. / dős, az anyaországba áttelepített magyarok vallottak azokról a borzasztó időkről. Aki látta e fűmet, fél évszázad múltán is elszorult a torka. S ha a környező, fortyogó indulatú országokra gondolt, nem csak a torka, de a szíve is elszorult. És nem tudott másra gondolni: csak nehogy megismétlődjenek azok az idők..., a hontalanság évei.
