Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

" 1993. május 10., hétfő HÁTTÉR Értékőrző hiteles tanúsítványok Az állattartók érdekeit szolgálja a rövidesen bevezetendő dokumentum a jószágokról Robog a kisvonat Dombrádról Nyíregyházára Balázs Attila felvétele Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Akárcsak a kocsiknak, má­jus 24-től a lovaknak, mar­háknak, s más négylábú tár­saiknak is forgalmi enge­délyt kell váltani, csak ezt marhalevélnek hívják. Ne­vezhetnénk azonban akár anyakönyvi kivonatnak is, hisz az állatról minden fon­tos tudnivalót tartalmaz — kivéve a nevét — s egyben egészségügyi bizonyítványul is szolgál. Az idősebbek egyébként még emlékezhet­nek rá, valamikor rédiának, járlatlevélnek hívták. Komolyabbra fordítva a szót: törvényerejű rendelet írja elő, hogy ez év május 24-től marhalevéllel kell igazolni a tulajdonjogot és az állat forga­lomképességét, vagyis azt, hogy más településre, vagy tartási helyéről más tartási helyre való szállításának ál­lategészségügyi hatósági kor­látozó intézkedés (pl. járvány, betegség) miatt nincsen aka­dálya. Enélkül állatvásárra sem viheti négylábúját a gaz­da. A jegyző adja ki A rendelet a Magyar Köz­lönyben már megjelent, ennek értelmezéséhez a nyíregyházi polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályán kértünk segít­séget. Terjedelmi okok miatt kimerítő rendeletismertetésre nem vállalkozhattunk, igye­keztünk viszont a gazdák szá­mára leglényegesebb tudni­valókat csokorba gyűjteni. Május 24-étől csak ezzel a papírral viheti vásárra marháját a gazda Szekeres Tibor felvétele Ezek közül is a legfontosabb: a marhalevelek a területileg il­letékes jegyzőtől szerezhetők be. Nyíregyházán a polgár- mesteri hivatal hatósági ügy­osztályán állítják ki a papíro­kat, a remények szerint május 17-ére már nyomtatványok is lesznek, addig tehát nem ér­demes fáradniuk a gazdáknak. Bizonyos állatfajtáknál — ló, szamár, öszvér, szarvas- marha és bivaly — egy hóna­pos kor után kötelező kiváltani a levelet. Ezek esetében csak egyedi marhalevelet állítanak ki. Sertés, juh, kecske, vala­mint zárt körülmények között tenyésztett, de egyébként va­don élő, hasított körmű állatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) esetében kor­ra való tekintet nélkül akkor kötelező a marhalevél, ha az állatot vásárra, kiállításra, díjazásra szállítják, más köz­ség területére hajtják legelni, vágóhídra viszik, vagy tulaj­donjogát másra ruházzák át. A külföldi marhalevéllel to- vábbtartásra vagy tenyésztésre behozott állatoknak a beérke­zéstől számított nyolc napon belül belföldi marhalevelet kell váltani. Háromféle marhalevél Háromféle marhalevél lesz „forgalomban”: belföldi egye­di (értelemszerűen ez az egye­denként kiállított levelet jelen­ti), belföldi közös (több állat­ról, állatcsoportról állítják ki), valamint a külföldi, amelyet más országban állítottak ki. A belföldi marhaleveleket, mint már korábban említettük, a lakóhely szerinti polgármes­teri hivatalban állítják ki. Ugyanitt kell jelentkeznie az eredeti tulajdonosnak, ha az állatok tulajdonjogában bár­miféle változás történt. Ha az állatok tartási helye egye­denként változik, csak egyedi levél állítható ki, viszont kö­zös marhalevelet kapnak az egy járművön szállított a ser­tések, juhok, kecskék és háznál tartott hasított körmű állatok, ha számuk a har­mincötöt nem haladja meg, s ha azokat vágóállatként adják el, illetve vágóhídra viszik. Az állatvásárokon a gazdát cserélt állatokat átírják az új tulajdonos nevére, s erre azért van szükség, mert útban haza­felé a rendőrség igazoltathatja a vevőt, akinek bizonyítania kell: jogosan szállítja az álla­tokat. Pénzbe kerül Ezentúl gyakorlatilag napi kapcsolatot kell tartaniuk a települések jegyzőinek az állatorvosokkal, ugyanis az állategészségügyi igazolás ki­adásakor tudniuk kell, nincs-e járvány, fertőzés a faluban. Ez az igazolás csak hat napig érvényes, ha lejárta után ismét vásárra viszi, vagy szál­lítja állatait a gazda, újat kell kérnie. Nem kell viszont marhale­velet váltania, illetve marha­levél-kezelést kérnie annak, aki az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, vagy fertőző betegség miatt karanténba szállítja, ha a szomszéd köz­ségbe, de legfeljebb harminc kilométeres távolságra nem közlegelőn legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre hajt­ja, szállítja, s az időtartam nem haladja meg a hat napot. A marhalevél kiváltásáért fizetni kell: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha és bivaly eseté­ben levelenként háromszáz forintot (ugyanennyibe kerül a másodlat), irányítási intézke­dés rávezetéséért (ez akkor fontos, ha nem lakóhely sze­rinti állatvásáron adta el állatát a gazda, vagy a vevő máshon­nan érkezett), az állategész­ségügyi igazolás meghosszab­bításáért pedig ötven forintot. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között te­nyésztett vadon élő, hasított körmű állatok esetében az egyedi és a közös marhalevél első kiváltása száz, az összes többi intézkedés ötven forint. Nem árt vigyázni az okmá­nyokra, mert aki elveszítette, dupláját fizeti az újért. Ha viszont elmulasztja le­vélváltási kötelezettségét a tu­lajdonos, annak komoly sza­bálysértési következményei lehetnek.-----------------Tárca— A természet közelsége iránti vágy mindenki lelkében ott lapul, különösen a kőrengetegbe zárt városi ember érzi a hiányát. Mit lehet tenni a munkás hétköz­napokon? Én nyakamba ve­szem gyakorta a várost, sé­tálok, gondolkodom. Tekinte­tem hosszan elidőz a fákon, bokrokon, a virágágyásokon és a szépen ápolt kerteken. Csodálatos az élővilág. Kora tavaszi kóborlásaim egyikén felfigyeltem egy há­zaspárra. A házuk előtt se­rénykedtek. A fiatalember szorgalmasan ásta a kis föld­darabot, élete párja gereblyé­zett. Ovodásforma fiacskájuk ide-oda nyargalászott, kezé­ben egy botocskával. Turkált a frissen ásott földben. Idilli volt a kép. Közelükbe érve láttam, hogy a gyerek hirtelen lehajol és felszed valamit a földről. Örömében ugrál, mint egy sziu indián. Zsákmányával rohan az apjához és sugárzik a boldogságtól. —Apa, megint találtam egy katicabogarat, ezt is meg­ölöm! A férfi fel sem nézve a munkából egykedvűen vála­szol: — Öld meg, csinálj vele amit akarsz! Megálltam a fiúcska mel­lett. — Ne öld meg, hadd éljen — mondtam. A gyerek felém fordult, ökölbe szorított kezét le­engedte. Leguggoltam hozzá és beszélgetni kezdtünk. — Tudod, ez a szép kis bogár nagyon hasznos állat, pusztítja a kártékony, pici bogarakat, amelyek megeszik a fák leveleit. Segít abban, hogy a fákon finom és egész­séges gyümölcs terem­jen. Nézd, milyen szép és kedves, nagyon szeretne kiszabadulni. A gyerek fölemelte össze­szorított öklét, lazított ujjal szorításán és lassan látha­tóvá vált puha kis tenyerében a katica. Behúzta csápjait, lábai alig mozogtak. A fiúcs­ka kerek szemét hol rám, hol a bogárra vetette. Megszá­moltuk együtt a pettyeket, azt is elárulta, hogy ő már hat­éves. Dúdolni kezdtem neki azt a régi dalocskát, amit még óvodásként tanultam: „Katicabogárka, szállj fel az égre, Mondd meg Istenkének, Nyissa ki a meleget, Zárja be a hideget." Csillogó szemmel figyelt rám, közben simogatni kezdte a katicát, de ekkor rámför- medt a zord atya: — Mit piszkálja azt a gyereket, sem­mi köze hozzá! Z avaromban gyorsan el­köszöntem és továbbin­dultam. Pár lépést tehettem meg, amikor a fiúcska utá­nam kiáltott: —Ne félj, nem ölöm meg! Hátrafordultam, cinkosan összemosolyogtunk. Csak az apja, az nézett rám nagyon szúrósan. Gombás Sándor Katicabogár Kelet-Magyarország 3 Látszólagos előnyök Nyéki Zsolt A következő választások felé közeledve egyre inkább ki kellene törölni a bizonyítványmagyarázások eszköztárából a rendszer- váltásra való hivatkozást. Az első ciklus végéhez köze­ledve a szavazó polgárok meggyőzésében nagy való­színűséggel ennek éppen az ellenkezőjére lehet számí­tani. A hol jogos, hol elfo­gadhatatlan mentsvárak kö­zepette egy területen külö­nösen fájó a rendezetlen ál­lapot okozta feszült helyzet. Természetes, hogy a mező- gazdaság kívülállók számá­ra már megunt problémakö­réről van szó, de ebben az országban s ebben a megyé­ben e terület kérdései soha nem veszítenek aktualitá­sukból. A termelők egy-egy várat­lan embargó, természeti csapás, aszály után koldus­ként várják a központi segít­séget. Az igazsághoz jobban közelítene egy olyan szemlé­let, amely az általuk előállí­tott javak egy részének visz- szaforgatását irányozná elő. A mezőgazdasági termelés felépítésében elemi részek­ként felfogható háztáji ker­tek, tanyák tulajdonosai bi­zakodva várták a hosszú év­tizedek óta végzett munkájuk méltánylását. Örültek, ami­kor a parlament elfogadta a tanyatulajdonosok védelmé­ről szóló határozatot. A va­lóság annál nagyobb ke­serűséget hozott, mivel az előnyük nagyon is látszóla­gos: igényük bejelentése után nélkülük nem árverez­hetik el a porta környéki föl­det, de a licitálásnál csupán azonos árajánlat esetén maradhat tulajdonukban a birtok. A csekély kárpótlási jeggyel rendelkező tanya helyett port kapott, azt is a szemébe, hintve. Botpaládon már önkezű­leg vetett véget életének va­laki a földjéért vívott küzde­lem hiábavalósága miatt. gyanott hasonló hely­zetben vasvillával szúrtak meg mást. Még él az a generáció, amelyik fog­gal-körömmel ragaszkodik táblájához. Nem fogadható el az a helyzet, amikor a földek tulajdonviszonyának rendezéséhez „O jaj, meg kell halni, meg kel! halni”... Szép lányok, kecses mozdulatok Elek Emil felvétele Kommentár Fájdalmas sebek Balogh Géza magyar kérdés vagon kérdése. Maga Sztálin mondta ezt negyvenhárom­ban az őt felkereső cseh­szlovák küldöttségnek, mely­nek tagjai azért mentek Moszkvába, hogy a genera­lisszimusz háború utáni ter­veiről megtudjanak egyet, s mást. Magyarán: Sztálin a Szovjetunióban már jól be­vált módszert ajánlotta a szláv testvéreknek. Ha nem tetszik nekik egy népcsoport, deportálják őket. Sztálin kiváló utánzókra talált. Csehországban még javában dörögtek a fegyve­rek, de Gottwald, a cseh­szlovák kommunista párt ve­zetője már kihirdette a kas­sai kormányprogramot. Kol­lektív bűnösnek ítélve a fel­vidéki magyarságot, akiknek nincs helyük a Csehszlovák Köztársaságban. Es nemsokára megindul­tak a vagonok. Majdnem százezer magyart üldöztek el a szülőföldjéről... Évtizedekig beszélni sem volt szabad e tragédiáról. Végül Janics Kálmán merte megtörni a hallgatást a Hontalanság évei című könyvével, ki is átkozták nyomban Csehszlovákiában és Magyarországon. Majd megjelent Ölvedi Jánosnak a könyve, a híres Napfo­gyatkozás. Aztán lassacskán a leg­nagyobb hatású média, a televízió is bele-belekapott a témába. Persze csak a ma­gyar, hiszen a csehek, a szlovákok ma is legszíveseb­ben agyonhallgatnák azokat az időket. A szlovák hallga­tást talán először Jan Fűzik, a magyar tévé szlovák nem zetiségű munkatársa törte meg először, a napokban mutatták be nálunk a felvi­déki magyarságot ért attro- citásokkal foglalkozó, két részes dokumentumfilmjét. / dős, az anyaországba át­telepített magyarok val­lottak azokról a borzasztó időkről. Aki látta e fűmet, fél évszázad múltán is elszorult a torka. S ha a környező, fortyogó indulatú országok­ra gondolt, nem csak a tor­ka, de a szíve is elszorult. És nem tudott másra gondolni: csak nehogy megismétlőd­jenek azok az idők..., a hon­talanság évei.

Next

/
Thumbnails
Contents