Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
1993. május 3., hétfő Kelet-Magyarország 9 TÚL A MEGYÉN Középpontban: a kisebbségi jogok Antall József és Leonyid Kravcsuk csúcstalálkozója Kárpátalja székhelyén Györke László Ungvár (KM) — Az államfők négyszemközti megbeszélésére, a külügyminiszterek találkozójára Üngváron, a Druzsba Szállóban került sor, amely pár perccel tíz óra után kezdődött és háromnegyed egykor ért véget. Míg a közös nyilatkozat aláírására sor került, a két államférfi nyilatkozott az újságíróknak. Antall József: — A jövő héten kerül a parlament elé az ukrán-magyar alapszerződés. Úgy gondolom, hogy ratifikálásra fog kerülni. Rendkívül fontosnak tartjuk a ratifikálás mellett, hogy a konkrét kérdésekben is haladjunk. Erről folytak tárgyalásaink is Kravcsuk elnök úrral, és egyetértésre jutottunk és mondhatom az ő szavaival élve: nagyon baráti és megértő találkozás volt. Fontosnak tartjuk az előrehaladást Kárpátalja különleges gazdasági státusa kérdésében, a magyar kisebbség helyzetében elért eredmények továbbvitelét, különös tekintettel a személyi jogú autonómia kérdésére, a kulturális autonómia kérdésében gyakorlati lépések megtételére. Megállapodtunk a magyar nyelvű tankönyvek közös előkészítésében, és megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy ideiglenesen, akár magyarországi tankönyvek is használhatók legyenek a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban. És természetesen a kisebbségi kérdésben mindazt ami beletartozik a modem kisebbségi politikába: a személyi jogú autonómia, a kulturális autonómia és a közigazgatási autonómia kérdésében haladjunk előre. Ilyen típusú átfogó alapszerződésnek megfelelő közegben kell élnie. Leonyid Kravcsuk: — Igen fontos kérdés manapság a biztonság és ezért arra törekszünk, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki szomszédainkkal, a katonai szervezetekkel, beleértve a NATO-t is. Az egyik ukrán újságíró kérdése úgy szólt, hogy a magyar belpolitikai életben tapasztalható éles viták nem befolyásolják-e a magyar-ukrán kapcsolatok alakulását. Antall József válasza: — Azért küzdöttünk a magyar politikában, hogy demokrácia legyen, és a demokráciával együtt jár a kritika. A par- lamentális demokráciához jó idegekre van szükség, úgy hogy biztos vagyok: vannak és lesznek kritikák, az a kérdés, hogy egy parlament végsősoron hogy dönt. Úgy gondolom, hogy az ukrán-magyar kapcsolatokat nem érintik ezek a viták és ezek a kritikák. Egyetértés van a magyar politikai pártok között abban és a magyar politikában, hogy örülünk, hogy Ukrajna a szomszédunk. Érdekeltek vagyunk egy önálló, szuverén Ukrajna létezésében. Egész eddigi politikánk erre irányult, és 1990- ben történt kormányra kerülésünk óta vagyunk kapcsolatban ilyen értelemben is az ukrán kormánnyal; ami vita felmerülhet, az nem az ukrán- -magyar kapcsolatok egészét érinti. A magyar politikának közép-európai és európai kérdésekben is vannak általános alapelvei és irányelvei. Az önálló, szuverén Ukrajna általános európai elismertsége — az magyar érdek is. Mi ezt támogatjuk, és emellett helyezünk nagy súlyt természetesen mindenütt az emberi és a kisebbségi jogokra, s ez vonatkozik az ukrán-magyar kapcsolatokra is. És itt egyetértésre jutottunk Kravcsuk elnök úrral a korábbi tárgyalások során. Meggyőződésem, hogy ma e téren is előre léptünk. Az egyik magyar újságíró azt kérdezte, mi volt az oka annak, hogy a négyszemközti megbeszélés az eredeti programhoz képest jóval tovább tartott. Leonyid Kravcsuk: — A kétoldalú kapcsolatok széles körét tekintettük át ezen a megbeszélésen, valamint a nemzetközi élet jelentősebb eseményeit. Állíthatom, hogy a felvetett kérdésekben teljes egyetértés alakult ki közöttünk: a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása és védelme területén, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokkal, a jugoszláviai válsággal kapcsolatos kérdésekben, a FÁK-tag- országokhoz való viszonyban. A mostani tárgyalásunk kifejtése volt a korábbi megbeszéléseknek, mely őszinte légkörben zajlott le, amely olyan volt, mint a szomszéd államok vezetői között kell lennie. Kiemelem jelentőségét közös közleményünknek, amely kifejezi kapcsolatunkat. A négy- szemközti megbeszélés azért húzódott el, mert Antall József miniszterelnök úr rendkívül érdekes beszélgetőpartner. Ez az egyetlen oka annak, hogy a megbeszélés elhúzódott, és nem az, mintha valamiféle nézeteltérés lett volna közöttünk. Antall József: — Ezt megerősíthetem, nagyon köszönöm Kravcsuk elnök úr megjegyzését, amit csak viszonozni tudok. Úgy gondolom, hogy az elhúzódásnak az volt az oka: párhuzamossá tettük a tárgyalásokat, mi áttekintettünk egy nagyon széles körű kérdéscsoportot minden vonatkozásban, s ezalatt a külügyminiszterek vezetésével a küldöttségeink konkrét biztonsági és egyéb kérdésekben folytattak tárgyalást. Kérem, hogy ezt a párhuzamos tárgyalást úgy tekintsék, mint a jó munkaszervezés példáját, amely nem mindig jellemző Európa e felére. Mi jó munka- szervezők voltunk legalább, bíztunk külügyminisztereinkben. Karadzic békét kötött Athénban Athén (MTI) — Természetes, hogy a jó és a rossz közül a jót választotta Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője —jelentette ki vasárnap délután Athénban Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök, sajtóértekezletével lezárva a kétnapos nemzetközi Bosznia-konferenciát. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa mindig is a volt Jugoszláviában dúló válság békés rendezését szorgalmazta, s álláspontja szerint a katonai beavatkozás nem oldana meg semmit. Micotakisz csaknem száz százalékig biztosnak vélte, hogy a boszniai szerb parlament is elfogadja a Vance-Owen-féle rendezési tervet, amelyet Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője írt alá Athénban. A miniszterelnök elmondta, hogy többször is négyszemközti megbeszélést folytatott Karad- ziccsal, aki tudatában volt annak, hogy a háború folytatása a legrosszabb választás lenne. Micotakisz szerint már lényegesen megváltoztak a körülmények azóta, hogy Clinton amerikai elnök bejelentette: az athéni konferencia fejleményeitől függetlenül hozza meg döntését, miszerint kezdeményezi-e vagy sem a boszniai muzulmánokkal Radovan Karadzic szerb vezető írja alá a Vance- Owen-féle béketervet vasárnap Athénban. A háttérben Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök látható szembeni fegyverembargó feloldását, illetve a boszniai szerb tüzérségi állások elleni légitámadásokat. A Karadzic által is aláírt Wance-Owen- terv szerint a harcok beszüntetése után kilencfős átmeneti koalíciós államelnökség alakulna Bosznia-Hercegovinában a muzulmánok, a szerbek és a horvátok három-három képviselőjéből. Az ideiglenes testületben hat havonta rotációs rendszerben váltaná egymást az államfői poszton a három nemzet képviselője. A nemzetközi szervezetek értékelése szerint 18 hónap után már lehetőség lenne az általános és szabad választások megtartására, az új alkotmány elfogadására. A nemzetközi rendezés szerint az ideiglenes államelnökség nevezné ki az ideiglenes koalíciós kormány vezetőjét, és 8 tagú kabinetjét. E testületben ugyancsak hárman-hár- man képviselnék a köztársaság területén élő közösségeket. Athénba érkező hírek szerint a Vance-Owen-terv Karadzic által történt aláírása nem teremtett azonnal békét. Bosznia-Hercegovinában újabb áldozatai vannak az öldöklésnek, s egyelőre nem tudni, hogy mikor jut el a hír minden harcoló alakulathoz. A mezőgazdaság finanszírozása Tüntettek a ruszinok Ungvár (KM) — Az ungvári Druzsba szálló előtt a ruszinok egy kisebb csoportja tüntetett alapvető jogainak megsértése ellen szombaton. A magyarok alatt voltak iskoláink, újságunk, most semmink sincs. Követeljük vissza jogainkat! — hangoztatták. Budapest (MTI) — Lényegesen romlottak a mező- gazdasági termelés hitelekkel történő pénzügyi támogatásának feltételei — állapítja meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) napokban közzétett összegzése, amely az érdekvédelmi szervezet hónap végi közgyűlésére készült. A MOSZ szakértői rámutatnak arra: a kamatok jóval az inflációs ráta fölé — 40 százalék körülire — emelkedtek, így a mezőgazdasági termelők számára a helyzet szinte kilátástalan. 1990-ben a kamatok a szövetkezetek nyereségének másfélszeresét tették ki. A várható veszteség összege az adatok szerint a tavalyi évet tekintve elérheti akár a 30 milliárd forintot is. A hitelállományon belül tovább csökkent a hosszú lejáratú hitelek aránya. A legnagyobb gondot azonban az eladósodás miatt már hitel- képtelen termelők arányának további növekedése okozta. Az 1991-es veszteség okozta fizetésképtelenség miatt 230, az újabb veszteségek következtében pedig a tavalyi év végére mintegy 350 mezőgazdasági szövetkezet jelentett csődöt. A jószomszédság alapjai Munkács (KM) — Leonyid Kravcsuk ukrán elnök és Antall József miniszterelnök gépének landolása között pont egy fél óra eltérés volt. Mivel az ukrán külügyminiszter fogadta Antall Józsefet a munkácsi reptéren, Ana- tolij Zlenko nyilatkozott a megbeszélés várható eredményeiről. Alább kivonatosan közöljük nyilatkozatát. — A két ország kapcsolataiban az önmagáért beszél, hogy vezetőik között rendszeressé váltak a találkozók, amely a térségben, úgy vélem például szolgál a jószomszédi viszonynak. Ez elsősorban politikai vonatkozásban igen fontos, amely alapja a későbbiek folyamán megoldható minden egyéb problémának. Alapja kell legyen a gazdasági kapcsolatok kiépítésének, kiszélesítésének is. Ez a mai találkozó egy igen fontos lépéssel visz közelebb bennünket az alap- szerződés ratifikálásához. A megbeszélésen azonban nemcsak a két ország kapcsolatainak építése szerepel, hanem egy sor regionális kérdés is. Természetesen, az ukrán újságírókat az^ is érdekelte, hogy szóba kerül-e Kárpátalja szabad gazdasági övezeti státusának kérdése. A külügyminiszter elmondta, hogy a kérdést az ukrán vezetés nerrt vette le a napirendről, de úgy véli: a szituáció még nem érett meg arra, hogy a térség megkapja ezt a státust. Egy hasonlattal fejezte ki magát: ha egy folyón át akarunk kelni, ki akarunk kötni a másik parton, amit nem ismerünk, ahhoz előbb óvatosan ki kell azt „tapogatni”, s aztán hajthatjuk végre ezt az egyáltalán nem veszélytelen manővert. Most még a folyóban úszunk... Annál inkább biztatóan nyilatkozott Anatolij Zlenko a Kárpátok Euorégióról, melyet szerinte bővíteni kell, tehát hogy ne csak Kárpátalja legyen tagja ukrán részről az Eurorégiónak, hanem a vele szomszédos Lvov, Iva- no-Frankovszk és Csemovci megyék is. Reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben Szlovákia és Románia határ menti megyéi is csatlakozzanak az Eurorégióhoz. A regionális kapcsolatok szorosabbá válása — és itt megyénk is igen fontos szerepet játszhat, játszik — elősegítheti a két ország további gyümölcsöző együttműködését. Összetűzések Moszkvában Moszkva (MTI) — Rusz- lan Haszbulatov utasítására vasárnap parlamenti vizsgálóbizottság alakult a véres összecsapásba torkollott május 1-jei kommunista megmozdulás okainak és körülményeinek kivizsgálására. A testületnek május 5-ére kell elkészíteni jelentését. A Borisz Jelcint támogató Oroszországi Demokratikus Reformmozgalom nyilatkozatában a „nemzetikommunista” erőket tette felelőssé a véres incidensért. A szervezet vasárnap közzétett nyilatkozatában határozottan elítélte a „nemzetikommunista” erők és az ellenőrzésük alatt tartott parlament politikai irányvonalát, amely „az országban kialakult helyzet kiélezésére, az erőszak, a polgárháború szítására irányul”. A tömörülés vezetősége külön kiemelte: a május 1- jei rendbontás kiprovokálása voltaképpen arra irányult, hogy kellő ürügy legyen egy rendkívüli népképviselőkongresszus összehívásához, amely az államfő és a kormány elleni újabb támadások színterévé válna. Szergej Jusenkov, a Szövetségi Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a május 1-jei kommunista megmozdulás szervezői és a Legfelsőbb Tanács vezetői közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Jusenkov azzal vádolta meg a parlament vezetését, hogy a szélsőséges erők pártjára állt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a parlament vezetése szombat este — mindennemű vizsgálatot megelőzve, Jurij Voro- nyin, a parlamenti elnökének helyettese és a tüntetés szervezőinek találkozója után — a rendfenntartó erőket tette felelőssé az összetűzésért. Eközben a moszkvai Fehér Ház előtt megtartott, népgyűléssel egybekötött sajtóértekezletükön a megmozdulás szervezői közölték: nem tesznek le a május 9-ére tervezett újabb tüntetésükről. Mintegy 1200 nacionalista és kommunista gyűlt össze békésen az orosz „Fehér Ház” közvetlen közelében, akik Jelcin elnököt „mészárosként” akarták leleplezni egy nappal azt követően, hogy a május elsejei felvonuláson heves összetűzésre került sor a rendőrséggel, amelyben 205 rendőr sebesült meg AP-felvételek
