Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

1993, május 6., csütörtök GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 A Coca-Cola lekörözte riválisát A híres piros-fehér címkés palack fantasztikus menetelése a hazai piacon Nyíregyháza (KM - MCS) — Az egyik kék-fehérnek, a másik piros-fehérnek aposz­trofálja a konkurenst. Leg­szívesebben egyik sem mon­daná ki a másik nevét, in­kább úgy jelzi, hogy a hoz­zám legközelebb eső vetély- társ. A főszereplők az üdítői­tal óriásai, a kék-fehér a Pepsi, a piros-fehér a Coca- Cola. Az atlantai központú Coca-Cola tavaly valami egészen fantasztikusát pro­dukált. Külső'szakértők pia­ci információja alapján ha­zánkban kb. 40 százalékkal több piros-fehér címkés fo­gyott, mint kék-fehér cím­kés. A Coca-Cola 1968-ban kezdte hódítását Magyarorszá­gon, ahol az első palackozóját éppen azon a helyen építette ki, ahol jelenleg a Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft. központját rendezték be. A Pepsi egy évvel később kezdte meg kiépíteni hálóza­tát. Az akícori gazdaságirányí­tás megosztotta a gyártókapa­citást a két mamutcég között. A söripar kapta a Pepsit, a szeszipari vállalatok a Coca- Colát. A nyolcvanas években egyértelmű volt a Pepsi ural­ma, két évvel ezelőtt körülbe­lül egyforma szeletet hasítot­tak ki abból a bizonyos piaci tortából, a tavalyi év viszont egyértelműen a Coca-Coláé volt. A megbízott az ausztrál Amatil A növekedés olyannyira jelentős volt, hogy ennél na­gyobb az atlantai központú vi­lágcég 107 éves történetében csak kétszer fordult elő. Az egy év látványos előrelépését üdítőital gyártó üzemek meg­vásárlása, depók megnyitása, nagyszabású beruházás és rek­lámhadjárat jelzi. Minderről Puskás László, nyíregyházi depóigazgatót kérdeztük. A fiatal szakember elöljáró­ban egy jelentős ausztrál rész­vénytársaság, a Coca-Cola Amatil (részvényeinek 51 szá­zaléka a Coca-Coláé) nevét említette, amelyet az atlantai központ bízott meg a magyar, a cseh és a szlovák piac meg­hódításával. Az ausztrál cég, amely létrehozta a Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft.-t, két éve kezdte meg mű­ködését hazánkban. A Coca- Cola ugyanis kivárta a piac­Coca-Cola Company összes termékét. Ebben a régióban Magyarországon jelent meg először a Kinley, amely a Co­ca-Cola gyártmánya, de eddig azért nem dobta hazánkban pi­acra, mert a Schweppest for­A nyíregyházi depóból naponta szállítják a Coca-Cola termékeket a kiskereskedőknek Elek Emil felvétele gazdasági reformot és a Pepsi- vel ellentétben nem kormá­nyokkal kötött szerződést, ha­nem saját vállalkozásként szervezte meg a keleti régió­ban az üdítőital-gyártást és az eladást. A kft. megvásárolta a volt szeszipari vállalatok üdí­tőital palackozóit, így Buda­pesten, Győrben, Kisvárdán és Békéscsabán palackozzák a készítményeiket. A koncentrá- tumot külföldről kapják, a hozzávalók (kupak, címke, üveg, rekesz, kivétel a fémdo­boz) hazai készítmények, ez­zel jelentősen csökkent az im­port szükséglet. Schweppes helyett Kinley A fejlesztések pedig egy­mást követték: megjelent az új 2 literes PÉT palackos üdítői­tal, Győrött új dobozos töltő­sort állítottak fel, már kínálják a piacon a 0,33 literes üveges galmazta. Utóbbi ebben az év­ben elpártolt az atlantai cégtől, a nagy riválisnak, a Pepsinek adta el a üdítőitalainak kelet­európai terjesztési jogát. A gyártóbázis kialakításával egyidőben a kft. megkezdte a nagykereskedelmi hálózat megszervezését. Magyaror­szágot — a fővárost külön egységként meghagyva — négy régióra osztotta, amely­nek egyik központja Nyíregy­háza. — Minden kiskereskedőhöz személyesen kívánunk eljutni — magyarázza a depóigazga­tó. — A kereskedők a rendelés nagyságától és gyakoriságától függetlenül ugyanazt a szol­gáltatást, ugyanazt a választé­kot kapják, a minimális egy- rekeszes megrendelést a legki­sebb településre is kivisszük. Egy ötfős kereskedelmi szak­emberekből álló team naponta a megye egy-egy meghatáro­zott területéről gyűjti be a megrendelést,t amelyet számí­tógépen dolgozunk fel és 48 órás ütemezéssel teljesítjük. A már működő nagykereskedők­kel is kapcsolatot alakítottunk ki, öt hivatalos nagykereskedő a megyében vállalta, csak a mi termékeinket forgalmazza. A fiatalember korábban a Nyírség Konzervipari Vállalat középvezetőjeként az USDA, az amerikai földművelésügyi minisztérium ösztöndíjával három hétig Atlantában, a Co­ca-Cola cég vendége volt. Az értékesítési és számítástechni­kai, valamint a minőségbizto­sítási rendszert tanulmányoz­ta, hiszen cége jelentős meny- nyiségű almasűrítményt szállí­tott a Coca-Colának. A teljes gyártási folyamatot megmu­tatták a receptúrán kívül, ame­lyet hétpecsétes titokként őriz­nek. Az atlantai székház föld­szintjén két fegyveres őrzi azt a széfet, amelyben az eredeti recept található. Hazafelé megfogadta, amennyiben a Coca-Cola megkezdi magyar- országi terjeszkedését beadja pályázatát a céghez. Azóta nemcsak a pályázatát fogadták el, hanem a debreceni, majd a tiszafüredi depó megszervezé­se után a nyíregyházi depó ve­zetésével bízták meg. A minőségben élen a kisvárdaiak — A cég értékesítést előse­gítő reklámanyagokat és ki­egészítő berendezéseket he­lyez ki az üzletekbe — mond­ja Puskás László. — A boltok például jelképes összegért hű­tőszekrényeket, italautómatá- kat papírpoharakat, polcokat, matricákat kapnak. Az utolsó fázisban az utcán is megjelen­nek az autómaták, ahogy Amerikában. Ennek a felfutás­nak elengedhetetlen feltétele a minőség biztosítása. Szigorú pontrendszer alapján minősí­tik a gyártókat, a boltokban el­lenőrzik a végterméket, folya­matosan vizsgálják az automa­tákat. Az elmúlt három hónap­ban a minőségmérési-rendszer alapján a kisvárdai üzem a legjobb Magyarországon, tel­jesítményével Európában is a legjobbak között van. Fekete bőr és fekete felhők A valamikor nyüzsgő, élettel teli gyár most igencsak lehangoló képet mutat Nyírbátorban Nyírbátor (KM - Kovács Éva) — Szomorú fordulatot vett mára a nyírbátori cipő­gyár sorsa. Leálltak a gépek, a dolgozók, pontosan 584-en kényszerszabadságra men­tek. Igaz, előtte se járt szá­mukra sok haszonnal hogy dolgoztak, hiszen február óta egyetlen fillér fizetést sem kaptak. Immár ötödik, legújabb gazdájuk, a Fekete bőr Kft., az ÁVÜ, az őket el­adni szándékozó Pécsi Bőr­gyár mondhatni titokban, a fejük fölött alkudozik, a szé­pen csengő ígéreteknek ma itt már nem hisz senki. Pedig mint kiderül, mindenki na­gyon szeretne. A valamikor nyüzsgő, élet­tel teli gyár most igencsak le­hangoló képet mutat. A csar­nok üres, a szalagok mozdu­latlanok, a folyosók kihaltak, az irodában a titkárnőn kívül alig van valaki. Az igazgatói irodában ket­ten fogadnak. Pápainé Siket Mária igazgató és Szabó Sán- dorné főkönyvelő. Mindketten igen szomorúak, s minden pil­lanatban a telefoncsengésre várnak. Mintha csak remél­nék, kizárólag jó hírt monda­na, ha tényleg megszólalna. A készülék azonban néma ma­rad. —• Hétfőn és kedden nem dolgoztunk, leállt a termelés — tájékoztat a gyár vezetője. — Amíg nem tisztázódnak a tulajdonviszonyok, nem tu­dunk előbbre jutni. Mi eddig úgy tudtuk, a Fekete bőr Kft. a tulajdonosunk, de úgy látszik, tévedtünk. A Fekete bőrnek a Pécsi Bőrgyár adott el bennün­ket, állítólag 127 millió forin­tért. Az ügyletet az Állami Va­gyonügynökség bonyolította, minket nem kérdezett a kutya se. Az új gazda harmincnapos határidőt kapott, hogy az ér­tünk járó vételárat kifizesse. Mindeddig azonban ez nem történt meg. Azt állította, vi­lágbanki hitelből fedezi a tar­tozást, amit azóta sem kapott meg. Az eladó és vevő között azó­ta is tart a civakodás, az egyez­kedés, a halogatás, állítólag többször kapott már utolsó fi­gyelmeztetést a Fekete bőr. Aki, mint kiderül, nem csak a portékáért a pécsieknek, ha­nem az elvégzett munkáért a nyírbátori dolgozóknak sem fizetett. Sok jó üzletet ígért, szerző­déseket, megrendeléseket is mutatott meg hozott a Fekete bőr, az üzletek azonban sorra kútba estek. Jelenleg közel öt­venmillió forint értékű kész termék vár a raktárakban, bi­zonyítandó, a bátoriak ingyen is dolgoztak. Február 15-én aztán a pécsiek megelégelték a várakozást, s felbontották az adásvételi szerződést, s bérleti szerződésbe léptek a Fekete bőrrel. Ennek határidejéül 1993. április 30-at jelölték meg. Ez a határidő járt le most, s így lettek a pénz után gazda nélkül is a nyírbátoriak. A taktikázás, tologatás ma is a fejük fölött, megkérdezésük nélkül zajlik. Azt is csak nem­rég tudták meg, hogy amíg az adásvételi szerződésben az áll, hogy „A vevő kijelenti, hogy a pécsi bőrgyártól áthelyzett dolgozókat munkaviszonyban foglalkoztatja”, addig a bérleti szerződésben már szó se esik az emberekről. Az ÁVÜ sze­rint a bátori gyár valamennyi ingatlanával és telephelyével, gépeivel együtt a pécsieké ma­radt, a dolgozók s a velük járó valamennyi gond a Fekete bőrnek jutott. Az eredeti szer­ződés egyéves foglalkoztatást ígért, a bérletiben már szó sincs ilyesmiről. A Fekete bőr ezzel szemben változatlanul azt állítja, nem csak a munká­sok, az egész vagyon az övé, bár munkán és ígéreten kívül eddig nem sokat adott nekik. — A legnagyobb baj talán az, hogy Pécs, mentve ami menthető, meggondolatlanul adott el bennünket — vallja a főkönyvelőnő. — Igaz, annak idején ők se készpénzzel, ha­nem hitellel fizettek értünk, ráadásul a felvett hitel negy­venmillió forintos kamatát is a mi nyakunkba varrták. Most, hogy csődbe mentek, szeretné­nek pénzhez jutni, s az kéne nekik, amiben még van némi haszon, a dolgozókkal nem tö­rődik senki. A riportkészítés napján ja­vában tartott az alku a nyírbá­tori gyár sorsa fölött. Traktorszerviz munkanélkülieknek Rakamaz (KM - N. L.) — A szervezők, a rendezők elképzelése szerint a világ- kiállítás egyik keleti „alköz­pontja” Tokaj lesz. Hazánk keleti régióit építészeti és tu­risztikai szempontból is ked­vezően érintheti majd a kiál­lítás. Ezt a lehetőséget igyek­szik kihasználni a rakamazi székhelyű Balogh és Fia Kft. A társaság törekvéseinek munkahelyteremtő kihatása lesz, külkereskedelmi szem­pontból is hasznosnak ígér­kezik a vállalkozás. A kft. tulajdonosa, Balogh Gyula május elején Kazahsztánban közös válla­latot hozott létre. A közös vállalat tevékenysége főleg a világkiállításra épül. Oroszországból és Ukrajná­ból a közös vállalat a közel­jövőben megkezdi az építő­anyagok beszállítását. A terv szerint betonacélt, faárut, cementet és márványt hoz­nak be a keleti megyékbe. Az utóbbi hetekben a veszteséges tokaji halász- csárda zárva tartott, a tizen­hat fős személyzetet kény­szerpihenőre küldte a mű­ködtető szövetkezet. Egy gyors felújítás után május 1- jén a rakamazi kft. átvette üzemeltetésre a halászcsár­dát. A rakamaziak a csárda padlásterében szállodai részt alakítanak ki, profilt bővíte­nék, lendíteni akarnak Tokaj és Rakamaz turista forgal­mán. Orosz traktorok magyar- országi forgalmazásával is foglalkozik a több lábon álló kft. Idén már hetven traktort hoztak be. A terv szerint már idén a rakamazi telephelyen létrehoznak egy traktorjaví­tó, garanciális szervizelést is ellátó szakműhelyt, amely valamelyest enyhít a munka- nélküliség gondjain is. Jenhajtású autóexport Szöul (MTI) — A japán jen erősödésének köszönhe­tően a dél-koreai autóexpor­tőrök forgalma az idén jócs­kán fellendült. Olyannyira, hogy egyes autógyártók már újabb rekordévről beszél­nek. Szerintük 578 ezer autót is exportálhatnak az idén, ha megmarad a jen — számuk­ra igen előnyös — árfolya­ma. 1988-as rekordja (575 ezer darab) óta Dél-Korea autóexportja folyamatosan csökken. Tavaly csupán 458 ezer járművet adott el kül­földön. A jen váratlan árfo­lyamnyeresége hirtelen igen versenyképessé tette a dél­koreai kocsikat a hasonló kategóriájú japán kocsikkal szemben. Idén az első ne­gyedévben Dél-Korea 191 ezer autgt exportált, 22 szá­zalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Tőkeigényes román gazdaság Bukarest (MTI) — A ro­mán gazdaság átalakításá­hoz évi 1,5 milliárd dollár­nyi külföldi tőkére lenne szükség — közölte a Reuter hírügynökséggel a Román Fejlesztési Ungyökség szó­vivője. Májusig összesen 656 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott az ország gaz­daságába, s bár a külföldi befektetések az elmúlt há­rom évben folyamatos növe­kedést mutattak, az évi 200 millió dollár nem elegendő a szerkezetátalakítás végre­hajtásához — mondta az il­letékes. A román kormány most készíti elő a nagy kül­földi befektetők becsaloga­tásához szükséges ösztönző­ket, az adókedvezményeket és a profit hazautalásának teljes szabadságát. Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 5. Árfolyamok _______ Valuta Deviza Kanadai dollár 67.6« 69.06 68.33 68.67 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 286,40 291.90 288,59 289,97 Német márka 54,73 55,69 55,04 55,28 Angol font 134.% 137,76 13631 137,01 Norvég korona 12,92 13,16 13,01 13,07 i Ausztrál dollár 6034 61,48 61,79 61,09 Olasz ltra(lOOO) 58.47 59,75 58.92 59.24 Belga frank(lOO) 266,10 270,76 267.64 268.80 Osztrák sc.( 100) 778,11 791,71 782.19 785.59 Dán korona 14,24 14.50 1432 14,38 Port. esc.l 100) 58.98 60.08 593 7 59.65 Fűm márka 15.83 16.23 15,98 16.08 Spanyol pest 100) 74.63 76,15 75,19 75,57 Francia frank 1633 16.51 16,32 16.40 Svájci frank 60.69 61.77 60.97 61.25 Holland forint 48.70 49.56 48,98 49,20 Svéd korona 11.75 124)1 11.87 11,93 ír font 133,20 13530 134,10 134.74 USA dollar 86.11 87,67 86.73 87,13 Japan jen (100) 7835 79,45 7855 78.85 ECU 106,81108,77 107.50 108.00 *

Next

/
Thumbnails
Contents