Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

1993. május 6., csütörtök TÚL A MEGYÉN

Kelet-Magyarország 9

I

Reméljük, és őszintén hisszük, Magyarország csatlakozik hozzánk

AP-felvétel

Budapest (MTI) — II. Erzsébet királynő, Nagy-Bri- tannia és Észak-Irország Egyesült Királyság magyar- országi látogatáson tartózkodó uralkodója szerda délelőtt felkereste az Országházat és beszédet mondott a magyar törvényhozás előtt. A királynő beszédét egyenes adásban közvetítette a televízió.

II. Erzsébet felelevenítette Magyarország közelmúlt történelmének szabadság küzdelmeit, hangoztatva, hogy jómaga és brit honfitársai is figyelemmel kísérték a magyarok sorsát. Látták, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945- ben felvillant, hogyan zárta el a vasfüggöny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkig folyt a küzdelem, amelyet a törvényhozás tagjai közül is oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért. Kiváltképp megrendítsek voltak 1956 őszének azok a lidércnyomásos napjai, amikor Magyarország fényét brutálisan kioltották.

— Magyarország most újra meggyújtotta a lángot, amely az érette hozott áldozatoktól még fényesebben él. Magyar- ország nemcsak a szabadság ösvényét nyitotta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a demokráciához vezet. A magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és az alávetettek, a megszállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érték el, egyetlen puskalövés nélkül.

— De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázadokon át láttuk, hogy a magyarok mennyire hatottak a sajátjukénál sokkal tágasabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotómunka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy teÜdülési

cserebere

Budapest (ISB - D. Á.)

— 1974-ben az amerikai Indianapolisban indult az úgynevezett „Time sharing” program. A csereüdül- tetéses rendszer lényege, hogy az ez iránt érdeklődők úgy vásárolnak meg apartmanokat, nyaralókat, szállodák szobáit, ezek részvényeit, hogy azokhoz meghatározott naptári hetekben történő kizárólagos használati jog kapcsolódik. Hozzájuthat például valaki minden év augusztusának első két hetében egy szállodai apartmanhoz. A használati joggal együtt azonban cserejogot is kap a vásárló, azaz belép abba a „Time sharing” hálózatba, amelyen belül bárkivel elcserélheti az ő használati jogát. A time sharing vezető szervezete a Resort Condominiums International (RCI), amely mára a világ 76 országban építette ki ezt a láncolatot, így tulajdonképpen egy részvénytulajdonos e 76 ország nyaralói között válogathat, amikor saját apartmanját viszont felajánlja más cserepartnernek.

hetség ismét szabaddá vált, s megint kifejezheti magát önmaga és a világ javára — hangoztatta a királynő.

A jelen tennivalóira áttérve II. Erzsébet szólt arról, hogy Magyarországnak most egy zaklatott világban kell megbirkóznia az elmúlt évek következményeivel. — Könnyebb ledönteni egy régi építményt, mint újat emelni. Miközben igyekszünk meghatározni és kifejleszteni azt az igazságos társadalmat, amelyben élni akarunk, rá kell ébrednünk, hogy a tökéletes államnak nincs kész modellje és senkinek sincs joga megszabni, hogy mások hogyan éljenek. Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy neki mi felel meg legjobban — mondta a királyi szónok.

Európa jelenlegi állapotát és jövőjét körvonalazva az uralkodó emlékeztetett arra, hogy a kontinenst immár nem szakítják két táborra egymással szembenálló ideológiák és ellenséges hadseregek. Mint fogalmazott: — barátaink élnek az Atlanti-óceántól az Uraiig és azon túl, ez valóban bizakodással és reménnyel tölthet el. De vannak sötét felhők.

— Az etnikai erőszakhullám, amely a régi rend ösz- szeomlását követte, félelmetes figyelmeztetés arra, milyen embertelenül bánhat embertársával az ember. Az Egyesült Nemzetek és az Európai Közösség révén másokkal egyetemben Nagy-Britannia is igyekszik helyreállítani a békét, és humanitárius segélyt eljuttatni a korábbi Jugoszláviába. Tudatában vagyunk annak, milyen nehéz terhet kell Magyarországnak viselnie, milyen nagylelkűen segíti a menekülteket, és milyen mély aggodalommal figyelik azoknak a sorsát, akik határain kívül élnek. Mindnyájunknak kötelessége segíteni európai sorstársainkat, hogy olyan rendezett társadalmat hozzanak létre és tartsanak fenn, amelytárca illetékese. Ha egy hajléktalan valamely város utcáin hosszabb időre megtelepszik, akkor az önkormányzatnak gondoskodnia kell róla, ha a szükség úgy hozza.

Az önkormányzatoknak nagy segítséget jelenthetnek az úgynevezett utcai szociális segítők, vagy ahogyan magukat nevezik: utcai munkások, akiknek a képzése 1991-ben indult meg, igaz nem az iskolarendszer keretein belül. A Népjóléti Minisztérium válságkezelő irodája és a Drog- megelőzési Módszertani Központ szervezett tanfolyamot az érdeklődők számára, akik közül jelenleg mintegy negyvenen végzik ezt a nem könnyű munkát.

Lőrincz Norbert, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke, maga is gyakorló „utcai munkás”, arról számolt be, hogy a munkájuk egyik legfontosabb mozzanata a perifériára szorult embereknek és telepeiknek a felkutatása. Ezután jöhet a „beépülés”, ami a legtöbb esetben azt jelenti, hogy bele kell élniük magukat az adott szubkultúrába, s csak

ben az emberek mindennapos ügyeiket békében és megelégedéssel intézhetik — hangoztatta Őfelsége, majd így folytatta:

— Hiszünk abban, hogy az Európai Közösség az a központi erő, amely kiépítheti kontinensünk jólétét és biztonságát. Ez nem zárt körű klub, bár a tagság feltételei szigorúak. A Közösség a jobb jövőért dolgozik, olyan jövőért, amelyben mindnyájan megtartjuk hagyományainkat és szokásainkat, de osztozunk európai társaink erejében és tapasztalatában. Reméljük és hisszük, hogy Magyaroszág csatlakozik hozzánk ebben a nagy kalandban, mert Önöknek joguk van ahhoz, hogy ismét elfoglalják helyüket az európai történelem és kultúra fő áramlatában.

— Közhely azt mondani, hogy nehéz időket élünk. De ez talán sohasem volt igazabb, mint ma. Az utóbbi három év során Közép- és Kelet-Euró- pában több drámai változás játszódott le a hatalom és a politika színterén, mintsem azt bárki is hitte volna egy évtizeddel korábban. Átvezetni az országot egy önkényuralmi államból, amelyben az emberek hallgatni kényszerültek, egy nyitott társadalomba, amelyben mindenki hallathatja a szavát, nagy bátorságot és okosságot kíván. Olyan tulajdonságokat, amelyeknek Magyarország és népe bővében van — mondta II. Erzsébet, majd beszéde zárásaként a magyar történelem jeles személyiségét, Kossuth Lajost idézte. Kossuth gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek nem kételkedem, hogy igaza volt. Mi Nagy-Britanniában örvendünk annak, amit Önök elértek, és mélységesen bízunk további sikereikben. Együttesen munkára kell fognunk az emberi nem roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb és gazdagabb világot építsünk — zárta szavait. Erzsébet királynő, Isten áldását kérve Magyarországra.

így számíthatnak arra, hogy elfogadják a segítségüket: az élelmiszert, a gyógyszert, a ruhaneműt, a drogosok a tiszta fecskendőt, az utcalányok a gumióvszert, a hajléktalanok a menhelyet. S közben az utcai munkások is nehéz helyzetben vannak, mert félig hivatalos munkájukat sokszor a munkatársak, a környezetük, és az önkormányzatok rosszallása ellenére kell végezniük.

Bácskai Erika szociológus azt a tanulmánykötetet mutatta be, amelyet az ő szerkesztésében adtak ki, s amely az utcai munkásoknak szolgálhat segítségül, elméleti és gyakorlati útmutatásaival. Ez a könyv egyébként egy sorozat első része, amelyben a perifériás társadalmi jelenségek kezelési módozatait vázolják föl a szakemberek. Az ankéton elhangzott, hogy a szakminisztériumnak már van válságkezelési programja Szabolcs, Borsod, Nógrád és Békés megyékre, s folynak az előkészületei a hajdú-bihari, a Bács- Kiskun megyei és a Szolnok megyei program kidolgozásának.

Segítség a lecsúszottaknak

Drogosok, utcalányok, hajléktalanok és utcai munkások

A közoktatási törvény előtt

Budapest (ISB - D. Á.) — A közoktatási törvény tervezete immár eljutott abba a stádiumba, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a parlament elé terjeszti. Szerdán a tárca vezetői sajtótájékoztatót tartottak.

Kálmán Attila államtitkár a törvényalkotás folyamatáról beszélt, arról, hogy talán nincs még egy törvénytervet, amely ennyi egyeztetésen ment keresztül, amelynek ennyi változata készült el. A közoktatási törvény egy törvénycsomag része. Ä szakképzési törvénytervezet, illetve az akadémiai törvénytervezet már szintén a parlament előtt van, s a felsőoktatási törvénytervezet végére is pont kerül a napokban. Kálmán Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a közoktatási törvénytervezet május 21-én a Köznevelés című lap mellékleteként megjelenik. Az évekig tartó vitával kapcsolatban a politikai államtitkár leszögezte: gyakran az volt az érzése, hogy sokan nem is a valódi tervezet szövegével, hanem egy fantommal vitáztak. A tárca mindenesetre a most elkészült tervezetbe beépítette az 53 szakmai-, szülő- és diák- szervezet építő jellegű javaslatát.

A tervezetet már igen sok fórumon ismertették, így koncentráljunk ezúttal arra, amit a még vitatott kérdésekkel kapcsolatban Dobos Krisztina helyettes államtitkár elmondott: „Mi vagyunk Európában az utolsó olyan ország, ahol nyolcosztályos általános képzés van. Mindenhol hosszabb ez az időszak. Tudomásul kell venni, hogy a szakképzés is nagyon komoly elméleti alapokra fog épülni, sokan azt mondják: bonyolult az iskolaszer- kezet, túl sok lehetőség van. Pedig ha például Németországot nézzük, vagy Európa más országait — ott is hasonló a helyzet. Az ilyen esetekben a szülőknek, az iskoláknak nagyobb a felelőssége, hogy eldöntsék: milyen struktúrában akarnak tovább dolgozni. A mi felelősségünk pedig arról szól, hogy átjárható legyen az iskolarendszer, ne legyenek zsákutcák, az esetleges felnőttkorban való továbbtanulásnak is legyen lehetősége.

A finanszírozás kérdésével kapcsolatban én teljesen jogosnak tartom azt az érvet, amit a pedagógusok képviselnek. Azaz, hogy lehetőség szerint a pénz közvetlenül jusson el az iskolákhoz. Nyilvánvaló azonban, hogy ez ellentétes az önkormányzatisággal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha az önkormányzat maga felelős egy feladat ellátásáért, akkor magának kell felelősnek lenni a gazdálkodásért is. Jelen pillanatban a normatíva 70-80 százalékban finanszírozza az iskolákat. Amiből ma a viták nagy része származik: nem derül ki, hogy mit finanszíroz a normatíva. Jogos igényként merült fel, hogy mondjuk meg: az alapellátást fedezi a normatíva, és a plusz dolgokat pedig az önkormányzat. Ez azért nem valósítható meg, mert miközben ez egyik helyen része valami a pedagógiai programnak, a másik helyen nem. így nagyon nehéz finanszírozni, ezért az az elképzelésünk, hogy a felelősségmegosztás érvényesítése során a központi költségvetés finanszírozza a pedagógusok fizetését, az iskola- fenntartó pedig tartsa fönn az intézményt.

A Regionális Oktatási Központokkal kapcsolatban nagyon örültem volna szakmai kifogásoknak, vagy ha valamilyen alternatívát megfogalmaztak volna. Az érvek 99 százaléka szerint ez egy „pártintézmény”. Holott nincs a világnak egyetlen országa sem, ahol az oktatásügyben nincs középszint. Ennek a megvalósítására hozzuk létre a Regionális Oktatási Központot. Úgy gondolom, hogy ha az igazgatóság mellett kialakul a teljesen nyilvános szakértői lista, és kialakul a Regionális Oktatási Tanács, akkor ez a hármas struktúra teljesen demokratikus intézmény- rendszert hoz létre. Enélkül az oktatás irányítása elképzelhetetlen. Az egy lehetetlen állapot, hogy a minisztérium 11 ezer intézménnyel, 3 ezer önkormányzattal, és még további fenntartókkal legyen közvetlen munka- kapcsolatban.”

Gazdaság és munkaerő

Miskolc (MTI) — A Gazdaságkutató Részvény- társaság számítása szerint az idei költségvetés hiánya el fogja érni a 230 milliárd forintot, jövőre pedig 300 mil- liárdra is növekedhet. A munkanélküliek száma az év végére elérheti a 850 ezret, ezen belül több tízezerre tehető a pályakezdő állástalanok száma. Mindezt Harsá- nyi László, a részvénytársaság igazgatója mondta a Gazdaság és munkaerőfejlesztés című háromnapos nemzetközi tanácskozás nyitónapján szerdán Miskolctapolcán.

Gyulai Gábor, címzetes államtitkár, az Észak-magyarországi régió köztársasági megbízottja a konferenciát megnyitó beszédében a térség helyzetét elemezve hangsúlyozta: a kormány és a térség által kidolgozott program központjában a gazdasági szerkezet drasztikus átalakítása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a monopóliumok decentralizálása, a szolgáltatások, a kereskedelem, az idegenforgalom és a turizmus élénkítése szerepel.

Mindez azonban megoldhatatlan az infrastruktúra kiépítése nélkül.

E program megindításához hazai és külföldi programokból, alapítványokból és a költségvetésből jelenleg 750 millió forint áll rendelkezésre, ami sajnos kevésnek tűnik.

Budapest (ISB - S. Z.) — A hajléktalanság senkit nem zárhat ki az egészségügyi és egyéb alapellátásokból. Ezt Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője mondta azon az ankéton, amelyet a társadalom perifériájára sodródott emberek megsegítésének módozatairól rendeztek Budapesten.

A drogosok, börtönből szabadultak, utcalányok, hajléktalanok — az önkéntes, vagy kényszerű számkivetésben élők helyzetén nagyon nehéz változtatni, sokszor azért, mert ők maguk nem hagyják, vagy mert észrevétlenül tengetik az életüket a nagyvárosok utcáin. Ugyanakkor ők is emberek, nekik is járnak azok az alapszolgáltatások, amelyek minden magyar állampolgárt megilletnek. Az önkormányzatok viszont legtöbbször figyelmen kívül hagyják a problémáikat, igyekeznek másokra hárítani a felelősséget, a gondoskodást.

A szociális törvény azonban világosan fogalmaz e tekintetben — jelentette ki a népjóléti