Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
1993. május 6., csütörtök Kelet-Magyarország 7 Az Emisszió-0 kategóriás bioforgácslap Német kazánban égetik a hulladékhegyet és ma már a szemetet csak dekagrammokban mérik D. Bojté Gizella Vásárosnamény (KM) — Ötször annyi fát kell kivágni ahhoz, hogy belőle egy asztalt tudjon készíteni a bútoros. Ha mindezt forgácslapból csinálja, ahhoz egy fa is elegendő. Ki gondolta volna, hogy a természetvédelmet ilyen területekre is el lehet vonatkoztatni. Pedig a faforgácslap gyártásnak körülbelül ez a lényege — magyarázta dr. Kelemen Miklós, a vásárosnaményi INTER- SPAN Faipari Kft. ügyvezető igazgatója. Automatikus önadagolással működik a több tízmilliós értékű kazán Szekeres Tibor felvétele A mindennapi életünkben környezetünket — lehet ez otthon vagy akár a munkahelyen is — körülveszik a faforgács- lapból készített bútorok, lak- berendezési tárgyak. Sokan használják ezeket a termékeket válaszfalnak, padlózatot készítenek belőle, sőt koporsókat is. A szúrós szagú légszennyező A faforgácslap gyártásánál azonban egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokkal dolgoznak. A formaldehidet tartalmazó műgyanta (amit ragasztáshoz használnak) ugyanis ártalmas az egészségre. Ennek az anyagnak meglehetősen erős, szúrós szaga van, ami hosszú időn keresztül szabadul fel a forgácslapból, szennyezve ezzel a légteret. A vásárosnaményi cégnél az elmúlt évben kísérletezték ki és álltak át arra a technológiára, ami a legalacsonyabb szintű formaldehidet tartalmazza, kevesebbet még annál is, amit egy ember a lélegzete során kibocsát. — Kora tavasszal, egy kölni bútorkiállításon, aki igazán be akart tömi a piacra, formaldehidmentes forgácslapból készült termékeket reklámozott — mondja az ügyvezető igazgató. — Jó érzés volt tudni, hogy mi már „megléptük” ezt a technológiai fejlesztést. így európai szinten is az elsők között vagyunk az „Emisszió-O” kategóriás forgácslapunkkal, ami a nemzetközi élvonalban a legjobb besorolást jelenti. Húsba vágó gázkérdés A legtöbb termékgyártó cégnek örök problémája: a hulladékelszállítás és hasznosítás. Nem volt ez másképp az INTERSPAN-nál sem. Évente hatezer tonna hulladékot hordtak a szemétbányába, a polgár- mesteri hivatal nem kis gondjára. De a cégnek sem volt ebből haszna, hiszen a kihordási költség évi 2-3 millió forintot jelentett. Átgondolták! mit lehet tenni! Igaz, közel nyolcvan-millió forintba került a német kazánberuházás, de úgy tűnik, megérte. A korábbi hatezerből ötezer tonna hulladékot égernek el. így csak ezer tonna szemét kerül a kommunális hulladékgyűjtőbe. Jelentős költségmegtakarítást értek el ezzel, hárommillió köbméter gázt spóroltak meg. Ez azért „húsba vágó kérdés”, mivel a forgácslapgyártás rendkívül energiaigényes. Korábban évente nyolc milliónyi köbméter gáz fogyott el. Most az energiafogyasztás közel egyharmadát a hulladék elégetéséből nyerik. Dekában mért szemét A faipari kft.-nél évente 180 ezer köbméter forgácslap készül, ehhez azonban jelentős mennyiségű faalapanyag is szükséges, az évi felhasználásuk 190-200 ezer tonna körül van. A nedves fát alaposan ki kell szárítani ahhoz, hogy az jó minőségű forgácslap legyen. A technológiai eljárás során évente 60-80 ezer tonna vizet kell elpárologtatniuk. Az új kazánban ezért folyamatosan, éjjel-nappal fűtenek, sőt az INTERSPÁN más cégektől is felvásárolja a fahulladékokat. A kazán üzemeltetése olyannyira gazdaságos, hogy évi húszmillió forintot lehet vele megtakarítani, így a beruházás költsége négy év alatt megtérül. A korábbi évekhez képest pedig, — amikor hatezer tonna körül volt az évi hulladékhozam — ma már a szemetet csak dekagrammokban lehet mérni. Rákkeltő szemétvásár a boltban A nyertesek Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Gondolta volna, hogy Magyarországon évente az egy főre jutó szeméttermelés eléri a fél tonnát? Egy szórólapon olvastam ezt az információt. A meghökkentő adaton valóban eltöprenghet az ember, túl sokat szemetelünk, az anyagokkal nem bánunk takarékosan. Egy állatorvos ismerősöm módszere jut eszembe, aki külön gyűjtötte a vasakat, a műanyagokat, az elégethető dolgokat, pedig néhány évvel ezelőtt még nem volt „divat” a környezetvédelem. Sőt, ismerősöm nem általlotta még a hulladék deszkákból a szeget sem kiszedni és kiegyenesítgetni. Mindig felháborodva számolt be arról, kik hordják a falu szélére a különböző hulladékokat. Az ő jelenlétében nem is szemeteltek az emberek. Már a bolti bevásárláskor is sok szemetet cipelünk haza — írják a szórólapon. A termékek felét, harmadát teszi ki a csomagolóanyag, ami sokszor csak sallang, és egyszer sem használatos vacak. Á dobozos ivólevet például kartondobozba csomagolják. Ennek anyaga összepréselt alufólia, polietilén fólia és kartonpapír. A doboz elégetésekor rákkeltő anyagok szabadulnak fel. Az alumíniumdobozok sem környezetkímélők, nem beszélve arról, milyen energiaigényes az előállításuk. Egy 0,33 literes sörösdoboz készítéséhez annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt használ el villanyborotvája működtetésére. Jó néhány háziasszony gondolom már rosz- szul van, ha meglátja a kamrában az egymás hegyén-hátán lévő műanyag flakonokot, amiket végül is szintén a kukákba hordunk. Arról azonban nincs információnk, hogy ezek a flakonok többezer év alatt sem bomlanak el, elégetésükkor pedig súlyosan mérgező gázok keletkeznek. Az élelmiszerek PVC-műanyag csomagolása szintén sok veszélyt hordoz magában, hiszen az alapanyag rákkeltő.. Az említett példák alapján úgy vélem, talán itt az ideje, hogy bevásárláskor is megpróbáljunk környezetbarát módon viselkedni, s az üdítőitalok közül az üvegbetéteseket válasz- szűk. Saját magunk egészségéért, egy veszélytelenebb felüdülésért. ősi zsidó törvények is a házasság felbontása okaként említették a kellemetlen lehelletet. Az ITIM hírügynökség szerint ugyanis az utóbbi években Izraelben több házaspárt elválasztottak azon az alapon, hogy valamelyik fél „hálito- sis”-ban (rossz lehelletben) szenved. Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Az E-MISSZIÓ Természetvédelmi Egyesület április 22-én, a Föld napi rendezvényen hirdette ki a rajzpályázat nyerteseit. Első díjat kapott Gagna Gábor, a nyíregyházi 20-as Számú Általános Iskola tanulója. Második Andrássy Valéria, a Jókai Mór Általános Iskolából, harmadik Máté Gergely, a 21-es számú iskolából. A zsűri különdíjat is kiadott, Molnár Gábor hetedikes tanulónak a 20-as Számú Általános Iskolából. Nemrég a Felső-Tisza Alapítvány szárazelem gyűjtési akciót szervezett. A legtöbbet a nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola tanulói gyűjtötték, 230 kilogrammot. Második helyen végzett a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola 180 kilogrammal. A harmadik helyen két intézmény is szerepel: a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és az 1. Számú Gyakorló Általános Iskola. Aki egyénileg a legtöbb szárazelemet szedte össze, az a Naprix Bt. egyhetes táborozási ajánlatát kapta. Az akcióba bekapcsolódott a nyírbátori 2-es Számú Általános Iskola is. Nyíregyházán egy óvoda — a 27-es számú — önként társult, ahol tíz kilogramm elemet gyűjtöttek. Váló ok a kellemetlen lehellet Átmeneti tárolóban a veszélyes kacatok Nyíregyháza (T. Z.) — A háztartásokból kitermelődő, „hétköznapi” veszélyes hulladékok gyűjtésének, tárolásának megszervezése ma senkinek sem dolga, felelőssége. A gyakorlat az, hogy mindenfajta megkülönböztetés nélkül, egyéb háztartási hulladékok tarka társaságában kerülnek ki szeméttelepekre, vadlerakókra, az ég alá. (Nyílt titok, hogy sokan lopva, egy kis „kirándulással” összekapcsolva szabadulnak meg tőlük.) Ez így — egy normálisan működő, alapvetően európai társadalmat feltételezve — tarthatatlan! Fővárosi, győri és debreceni kezdeményezések sikerén felbuzdulva azonban most megyénk székhelyén, Nyíregyházán is megmozdul valami, veszedelmes vackaink szakszerű száműzetése ügyében. A polgármesteri hivatal és a Köztisztasági Kft. messzemenő támogatása mellett a Felső-Tisza Alapítvány kapott megbízást egy ezt felvállaló, nagyszabású akció lebonyolítására. Csisztu Csilla, az alapítvány ügyvivője, a Zöld Telefon „hangja” nyújtott bővebb felvilágosítást. Eszerint a két és fél milliós költségvetésű akció városrészenként, azon belül is lakókörzetenként tagozódik. Kezdete a Föld Napja utáni szombat, azaz április 24-e volt. Ezt követő szombatokon máshol és máshol fékez majd le és várakozik türelmesen az a mozgó temető, amely a szakszerű szelektálás után még mindig nem utolsó útjára, hanem egy átmeneti tárolóba „kíséri” mindennapi szemetünket. A város polgárainak széles körében végzett ismeretterjesztést is szolgálni hivatott a kezdeményezés. Ez egy teljes évig, illetve egészen addig tart, amíg lesz mi előkerüljön az eldugott fiókokból, kamrákból, alagsori mellékhelyiségekből. S hogy mik is valójában? Elsősorban gyógyszer- és permetszer maradványok, lemerült gépkocsi-akkumulátorok, fénycsövek, izzólámpák, étolajos flakonok, hajtógázas palackok, festé- kes dobozok. Az ezeket — remélhetőleg az utolsóig — begyűjtő jármű leginkább egy átdekorált hússzállító kocsira fog emlékeztetni, amelynek tartózkodási helyeiről plakátok és minden egyes családhoz külön-külön kikézbesített szórólapok fognak részletes és folyamatos tájékoztatást nyújtani. A megállóhelyeket jelző fecskemotívumokat már jó előre felfestik a kitűzött pontokon, amikre ha elérkezik a nap, rágördül a speciális mobil — és nem mozdul el onnan egy órán át. A szárazelemek egy Oroson felszerelt átmeneti hulladéktárolóba, az étolajos flakonok, vegyszerek és gyógyszermaradványok a dorogi nagyégetőbe kerülnek, a fáradt olajat pedig a Mól Rt. veszi szigorú őrizetébe. Kraszna-parti csendélet Nagydobos (KM) — A Kraszna folyó ma még nem tartozik a szívesen látogatott kirándulóhelyek közé, talán a szennyezettsége miatt, vagy pedig a helyiek nem élnek igazán jól ezzel a természeti adottsággal. Igaz, a folyó gyakran kilép a medréből és elönti a környező területeket. Az ártéri vidék azonban kitűnő talaj mezőgazda- sági művelésre. Nagydoboson az egykori erős hidat még a háború idején a németek lebombázták, most egy rozoga fahídon keresztül közlekednek. A folyó tükrébe szomorúfűzfák lógatják ágaikat, ahol olajos dobozok, háztartási hulladékok úszkálnak. A part mentén több hektárnyi területen az új gazdák tehenei legelésznek. A nagydobosi Páskom legelő azonban valamiről mégis csak híres: a polgár- mesteri hivatal kezdeményezésére már évek óta itt rendezik az autócross és a rally- cross országos bajnoki futamot. Régi és új híd Szekeres Tibor felvétele Az oldalt összeállította: D. Bojté Gizella London (MTI) — Egy angol orvosi szaklap legújabb számában meglehetősen kényes kérdést feszeget P. O. Fänger professzor, a belső tér légszennyezettségének elismert nemzetközi szakértője. Kiindulva abból, hogy amint az ember súlyát kilókban, magasságát pedig centiméterekben mérik, úgy helyénvaló lenne azt is mérni, hogy milyen mennyiségű légszennyeződést produkál egy ember. Nem tudni, mennyiben függ össze Fänger professzor elmefuttatásával, de Slomo Goren volt izraeli főrabbi álláspontja, ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy már az
