Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

1993. május 6., csütörtök Kelet-Magyarország 3 Pácban a magyi Aranydohány Lábra állni nehéz, de ha akadályozzák, akkor még nehezebb, bizony elkélne a gyors segítség Györke László Magy (KM) — Osztani so­se könnyű. Akkor különösen nehéz, ha az egyik fél nem is nagyon akar osztozni. Magy mind közigazgatásilag, mind gazdaságilag Levelekhez tartozott egészen a rendszer- váltás kezdetéig. Most pró­bálnak saját lábukra állni. A magyi határban, a Kálló- semjén felé vezető út mentén egy traktor forgolódik a gyen­ge búzatáblán. Fejtrágyázzák a vetést. Tomkó Zoltánnal, a magyi Aranydohány Szövet- * kezet igazgatósági tagjával beszélhetünk. A nulláról indultak — Pácban vagyunk, hiszen gyakorlatilag a nulláról indul­tunk. A leveleki Dózsa Mgtsz felszámolása hamarosan meg­indul, vagyonmegosztás, mint olyan, még nem volt. A téesz leválását 1991-ben elindítot­tuk, akkor úgy tűnt, minden simán megy. Aztán közbeszólt az új vagyonnevesítési tör­vény. A Dózsának nagy az adósságállománya, mire a hi­telezőket kielégíti, könnyen előfordulhat, hogy nem lesz mit osztani. Azt azonban hoz­zá kell tennem, hogy korrekt volt Snekszer Mihály, a levele­ki téesz megbízott elnöke, mikor használatba vételre áta­dott nekünk néhány gépet. De nagyon hiányzik néhány eke, kombinátor. A jobb gépeket megvették a gazdák, akiknek volt pénzük rá. A nemrég létrehozott szö­vetkezet ötven tagot számlál. Munkát azonban nem tudnak minden tagjuknak biztosítani. Tar Béla igazgatósági el­nök: — Minimális nyereséggel zártuk az 1992-es évet. Az a legnagyobb bajunk, hogy nincs vagyonunk. Most felvet­tünk tizenegy munkanélkülit a szövetkezeti tagok közül, akik gombatermesztéssel, hevesi dohánnyal és paradicsommal Fejtrágyáznak a magyi határban foglalkoznak. Megpályáztuk a munkahelyteremtő támoga­tást, de még a pénzt nem kap­tuk meg. így bizony, sokkal nehezebb indulni. A földet bérlik azoktól, akik önállóan nem tudják, vagy nem akarják megművelni. Itt egyébként április 27-éig befe­jezték a részarány-tulajdonosi földek idei használatba vételi kiosztását olyan céllal, hogy majd a végleges tulajdonbavé- telnél ne legyenek nézetel­térések. A tagi földeket pedig már tavaly ősszel kiosztották. Bonyodalmak a licitföldek körül Ugyanakkor nagy gondban vannak, lesznek, hiszen a ma­gyi határ mindössze 530 hek­tár szántót, 180 hektár erdőt, 70 hektár gyümölcsöst és 35 hektár gyepet foglal magába. Ráadásul ebből 200 hektárt át kell adni Leveleknek. A ma- gyiak most kicsit úgy érzik, kihúzzák lábuk alól a talajt. A föld se valami jó itt, a leg­értékesebb 14 aranykoronás, de az átlag alig üti meg a tízet. A polgármesteri hivatalban Málik Zoltán polgármestertől és Lekka István jegyzőtől a kárpótlási, az úgynevezett „li­citföldek” felől érdeklődöm. — Az első licitálásra — mondja a polgármester — ta­valy decemberben került sor. Érdekes mód, nem a júliusi határozatot, hanem a korábbit, a márciusit vették figyelembe. Akkor tizenketten jutottak földhöz, ami a kárpótlásra jo­gosultaknak a harminc száza­lékát teszi ki. Várhatóan a nyá­ron és késő ősszel lesz még földárverés. Mivel a földdel kapcsolatos ügyintézés lassúsága miatt fennállt a veszély, hogy parla­gon marad a szántó egy része, úgy döntöttek: nyílhúzással kiosztják ideiglenes használat­ra a többit is. Itt kezdődnek aztán a bonyodalmak, hiszen van, aki még be sem adta a kárpótlásra a kérelmét a hi­vatalnak, de lezavarja azt, aki ideiglenesen megkapta hasz­nálatra, mondván, ez az ő nagyszüleié volt. Málik Zoltán és a hivatal arra törekszik, hogy elkerüljék az ilyen esete­ket, megegyezzenek egy eset­leges földcserében. Ennek el­lenére ez a mostani a második incidens. A SZERZŐ FELVÉTELE — Kevés a föld Magyon — mondja Lekka István. — Még szerencse, hogy a volt állami gazdaság 270 hektárt vissza­juttat a magyiaknak. Ez a terület képezi lényegében a kárpótlási földalapot. A matuzsálemi korú földbirtokos A magyiak nehezményezik továbbá, hogy a községben nincs önálló földkiadó bizott­ság — az Leveleken székel —, csak munkacsoport. Ezért fordulhatott elő, hogy a fiktív, vagy új tagok hamarabb kap­hattak földet, mint a valódiak. Gyakorlatilag tehát nincs egy talpalatnyi föld Magyon, amit valaki ne vett volna használatba. Fennáll viszont annak a veszélye, hogy jelent­keznek a régi birtokosok. Kati úr — aki Amerikában él, 95 éves és még a tanácsköztársa­ság elől futott el annak idején — már járt a helyszínen ta­valyelőtt. Valamikor 350 hold földje volt itt, meg az a kas­tély, amelyen most a polgár- mesteri hivatal és az óvoda osztozik. Azóta még nem je­lentkezett...--------------Tárca— M ájus 1-jén gyere el Szatmárba, az édes­anyám piciny falusi házába. Nyitott ablaknál aludhatsz, megtöltheted a tüdődet, szí­vedet a tavasz illatával. Ka­kas kukorékolására ébred­hetsz, padláson száradt kol­bászt, sárga közepű tojást, habzó tejet kapsz reggelire. Ebédre csirkepaprikás lesz nokedlivel. Délután láthatod a virágba borult fákat, élvez­heted a vízpart idegnyugtató csendjét. A keleti falucskából elszár­mazott tanársegéd a fenti szavakkal invitálta vendég­ségbe a nagyvárosi élethez szokott tudós barátját. A világjártas tanár a meghívást elfogadta, a hét elején él­ményekkel és finomságokkal megrakodva ment vissza ifjú kollégájával az intézménye ódon falai közé. A töpörödött néni kitette szívét-lelkét, hogy a fia, s fő­leg annak barátja jól érezze magát a két nap alatt. Ma­gyarázta a híres vendégnek hogy ő már januárban kotlát ültet, ezért tud május elejére rántott csirkét meg csirke­paprikást készíteni. — Mi az a kot ló? — kér­dezte a magas homlokú tu­dós. A néni magyarázta, hogy az a tyúk, amelyik ráül a ko­sár szalmán lévő tojásokra és teste mele­gével költi ki az apró csibéket. A cserép- kályha kö­zelébe tett ládákban aztán a csibék a darán, a tápon, majd az ápri­lisi udvaron gyorsan növe­kednek. Májusban már lehet rántani őket. A néni egy óvatlan pillnat- ban így szólt a fiához: — Te! Ez a tanár négy nyelven beszél és azt sem tud­ja, hogy mi az a kotló? Szombaton a régimódi spó- ron a néni csirkepaprikást készített nokedlivel. Külön vi­gyázott rá, hogy a tészta a to­jástól sárga színt kapjon, a vízben el ne ázzon, össze ne ragadjon. Melegen, gusztán tálalt a vászonabrosszal lete­rített asztalra. Előbb az aranyló tyúkhúslevest tette fel, amelyben csigatészták úszkáltak. Magyarázta, hogy a levesbe nem a csirke, hanem a tavalyi tyúk a jó. Azért kelt hajnalban, hogy kopás szón, pince mélyén jó! telelt sárgarépát pucoljon. A tanár letette a szemüveg­ét, feltűrte inge újját, s neki ült a nem mindennnapi étek­nek. Szürcsölés közben ezt mondta: — Erről az ebédről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A néni egy újabb óvatlan pillanatban megkérdezte fiát, mit jelent az a szuper Laci fusz. Örült, hogy jót jelent. Az ebéd végén a vendég inge és nyakkendője pirosas fehér pöttyöktől vált feltűnő­vé. Vasárnap zsenge rántott csirke került az asztalra krumplival, tavalyi uborká­val. béd után a professzor elégedetten simogatta a szakállát és az enyhe pocak­ját, közben ezt mondta: —Kínában, Amerikában és Franciaországban ettem én százféleképpen elkészített ba­romfihúst. De már tudom, hogy a világon a legjobb ele­del a csiripapi nokival. A nénit kellemes melegség öntötte el, az ablak felé for­dult és fejkendője csücskét néhányszor a vöröslő szeme sarkába dörgölte. Gáz autóba Nyíregyháza (KM) — Mi­nisztériumi források szerint az IKM-ben is aláírás került arra a rendelettervezetre, amely várhatóan idén júniustól lehe­tővé teszi a gáz gépkocsi­üzemanyagként történő fel- használását. Minderről a gáz­program egyik vezető cégét, a Globimpex Kft. (az AUTO- GAS program gesztora) ügy­vezetőjét, dr. Steier Józsefet kérdeztük. — A rendelet szabályozza a sűrített földgáz (CNG) vala­mint a propán-bután (LPG) tí­pusú gázok gépjárművekben történő felhasználását. Nem­zetközileg az LPG, azaz a cseppfolyós propán-bután a legelterjedtebb. Hazánkban a földgáz ára várhatóan 40-45 forint lesz, viszont a propán- butánból túlkínálat van, ezért 40-44 Ft/liter áron tartósan lehet megvásárolni az AUTO- GAS-hálózatnál, amelynek je­lenleg is már 100 partnere van. A megnyitásra a rendelet ha­tályba lépésének napján kerül­het sor. További mintegy 50 mobil LPG-kútra van érdeklődés. A gázprogram vizsgázott szerelőket és vizsgáztatott műhelyeket igényel, ahol kizá­rólag hatóságilag engedé­lyezett berendezéseket szabad beszerelni. Nábrádi Lajos Csiripapi nokival A rossz tanácsadó M. Magyar László mai, munkahelyínséges időkben bizony, két kézzel kell megragadni a kü­lönböző lehetőségeket. Mit két kézzel! Foggal-köröm­mel kell harcolnia egy-egy önkormányzatnak azért, hogy valamilyen munka­helyteremtő beruházás le­gyen a településen. Sajnos, nem mindenhol gondolkodnak így, az egyes személyek iránt érzett harag jóval előrébb való, mint a település érdeke. Az egyik községünkben ki­használatlanul árválkodott egy közel százéves épület. Felújítása, állagának meg­óvása évről évre gondot je­lentett a képviselő-testület­nek, hiszen feneketlen kút­ként csak nyelte a sok pénzt. S akkor mentőangyalként vételi szándékkal jelentke­zett egy gazdasági társaság: vállalták, hogy az épületet felújítják, átépítik, s olyan üzemet létesítenek, amely munkát ad a helybelieknek. Megoldódott volna hosszú időre a romos épület sorsa, a képviselők többsége azon­ban úgy döntött — hangoz­tatva, hogy ők a lakosság véleményét is képviselik —, a ház nem eladó. Legalábbis ennek a kft.-nek nem, ugyan­is az egyik tagja egykoron az állami gazdaság első számú embere volt, s rá nem szívesen emlékeznek a falu­ban élők. Mivel mások meg nem je­lentkeztek az épület megvá­sárlására, továbbra is az önkormányzat gondját sza­porítja majd a karbantartási munka. A település így ele­sett egy munkahelytől, s mindattól a pénztől, amit iparűzési adó címen fizetett volna a falu kasszájába a vállalkozó. t A kft. minden bizonnyal talál majd valamelyik szom­szédos községben megfelelő épületet, vagyis nem veszí­tett semmit. A harag miatt azonban ez a település le­mondott az oly hőn áhított előrelépésről. Legalábbis egyelőre. Kommentár_______________ A biztonságért Balogh Géza M ég a szörnyű pörbölyi autóbusz-tragédia idején írtunk egy cikket So­rompók címmel, melyben a baleset okaira próbáltunk rámutatni. A jegyzetre nem­rég Nyíregyházáról érkezett egy olvasói észrevétel. A levél annyira valós gondok­kal, s ésszerű tanácsokkal szolgált, hogy bizonyosak lehetünk benne, ha közzé- tesszük a legfontosabb pasz- szusait, sokan elgondolkod­nak. A szerző tapasztalt közle­kedési szakember, s ezúttal főleg a nyíregyházi közleke­dési anomáliákkal foglalko­zott, de felhozott egy általá­nosabb érvényű javaslatot is. Érthetetlen, miért nem le­het nálunk is a közlekedés­ben a zöld, szabad jelzés vé­gét villogó zöld fénnyé át­alakítani, mint mondjuk Ausztriában. E szaggatott jelzéssel még időben figyel­meztethetnénk a közelgő váltásra a gépkocsivezetőt, s megelőzhető lenne a sok, úgynevezett ráfutásos bal­eset. Általánosan elterjedt szo­kás, hogy a reklámtáblákat a kereszteződésekben helye­zik el. Ez még nem is lenne baj, csak a legtöbbje olyan szerencsétlen ponton áll, hogy akadályozza a kilátást. Ugyancsak felülvizsgálatra szorul a Szent István utca — a Káliói út — forgalma, ahol mindkét oldalt meg­engedett a parkolás, rend­kívül megnehezítve az autó­sok dolgát, különösen az autóbusz-, s a mentősofőrök helyzetét. Itt csak baloldalt lenner szabad parkolni, míg az Oszőlő utcában sehol, hiszen a házak előtt tágas parkolók vannak. Ha a Kos­suth utca felől a Rákóczi utca felé tartunk, a nagy, Zöld háznál hirtelen egy sávra szűkül az út a parkoló kocsik miatt, s igen nagy a balesetveszély. Természete­sen itt is a megállni tilalmat kellene bevezetni. Az igazat megvallva örömmel olvastuk levélírónk észrevételeit. Mert, ha nem is ilyen összefogottan, s szakavatottan, de korábban már mi is szóvátettük a fenti dolgok egynémelyikét. Ak­kor nem változott semmi. Most, hogy szakember írta, talán igen. Nézőpont ) HÁTTÉR Ékszerek, féldrágakövek, bizsuk, érdeklődők, vásár­lók Elek Emil felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents