Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Thkormányzatokat választunk Prakliivalók mindannyiunk számára a május 21-i szavazás előtt NyírVI) — Nem csak a ezdődött el a nap egész or- szágbaalosan rae- gyénkjalakult az a váljileti mun- kacsofßk bizottsá- gaibanormányzati válaszlkai részét szerve: felügyelő szakermegtalálha- tók. A v;al kapcsolatos tutazül azúttal két dois — tudtuk meg c Zoltántól, a Köztáigbízott Területi H vezetőjétől. Egyik^szültek a vá- lasztásíékek, melyeket m pülés polgár- mesteiOan április 16. és 26. llett közszemlére teállampolgárok ez idelezhették, ha pontat hibát találtak. Kézbfk az értesítők Mosilamennyi választófámára kiküldték aásra felszólító értesít vagy ahogyan mindezi, a kopogtató- cédulclielyeken a címzett adlett az a hely is szerep majd az illető leadhíazatát. Fonivaló, hogy a la- kóhehzókörök mellett munkahelyi szavazókörök kialakítását is lehetővé teszi a törvény, amely ugyanakkor arról is egyértelműen rendelkezik, milyen feltételek mellett szervezhetők ezek a szavazó- körök. A munkahelyi szavazóköröket nem azért alakítják ki, mert a szavazás munkanapra esik, hanem azért, hogy a választás mindenki számára könnyebb, egyszerűbb legyen. Ott, ahol legalább ötszáz dolgozó kéri, az állam költségére alakítják ki a munkahelyi szavazóköröket, kétszáz kérvényező esetén pedig a munkahely fizeti a számlát, ami az előírásoknak megfelelően 36 ezer forint. A megyében három munkahelyen Szabolcs-Szatmár-Beregben egyébként a megadott határidőig mindössze három munkahely, a kisvárdai Tungsram, valamint a mátészalkai és a nyíregyházi kórház kérte ötszáznál több dolgozója nevében ilyen szavazókor kialakítását, kétszáz dolgozó érdekében pedig a kisvárdai Várda Drink Rt., illetve a nyíregyházi Húsipari Vállalat. Megyénkben összesen 571 szavazókor van, ami azt jelenti, hogy minden, még a legkisebb településen is lehet majd szavazni. Ily módon nemcsak Szekeres Tibor felvétele az utazástól, a munkából történő kieséstől sem kell tartani, hiszen a szavazóhelyiségek a törvény értelmében reggel 6- tól este 8-ig tartanak majd nyitva. Aki tudja, hogy a szavazás napján, május 21-én nem tartózkodik állandó lakóhelyén, annak lehetősége van arra, hogy személyesen vagy írásban a lakóhely szerinti jegyzőtől igazolást kérjen, amelynek felmutatásával május 21-én ideiglenes tartózkodási helyén szavazhat. Az egész ország egy választókerület, ami azt jelenti, hogy bármely választópolgárnak joga van arra, hogy az ország egész területére kérjen a szavazásra feljogosító igazolást. Mivel a laktanyákban nem lesznek szavazókörök, azok a sorkatonák, akik a választás napján nem kapnak eltávozást, ugyancsak a fent említett igazolás birtokában, a szolgálati helyükhöz legközelebbi szavazókörzetben adhatják le szavazatukat, s erre az időre a laktanyából valamennyiüket kiengedik. A kórházban fekvő betegek szintén a meglévő igazolás birtokában, az intézményben felállított szavazóhelyeken adhatják le voksaikat. Listaindítók figyelmébe A listát indítóknak április 30-án este 6 óráig kell az Országos Választási Bizottsághoz bejelenteniük, kiket jelölnek választási listájukon, kiket tartanak méltónak arra, hogy az állampolgárok szabad akaratából az egészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzatokban képviseljék érdekeiket. Az országos listát indító szervezetek ugyanakkor jogot kaptak arra, hogy az országos választási bizottságon túlmenően valamennyi szavazatszámláló, illetve a helyi és a területi választási bizottságokba egy-egy tagot delegáljanak. Sízkét éves a betegbiztosítás A tálombiztosítás elkülönített, állami garanciát élvező pénzalappal működik Nyáza (KM) — Május 2>énteken oly sok alkud huzavona után végrehoz járulhatunk, hogy adalombiztosítási önkorzatokat válasz- szuntyan testületeket, ameldhetően a biztosítottadra sáfárkodnak a befízi járulékokkal, a visszított vagyonnal. Szá országban működnek e választott testületek aiérdekében, hogy az állam gazdálkodhasson kedvellanatnyi szüksége szerimyugdíjakra, egész- ségügellátásra befizetett összeel. Nál sem előzmények nélküó az önkormányzati formagyarországon a tár- sadaldztosítást az elmúlt százai a munkások önkormány igazgatta. Azoké a műnkké, akik fizetésük és járuléc egy részét társaik ellátái fordították. Százkét évvelelőtt, 1891-ben Baross bor miniszter előter- jesztéalapján döntött a magyar lament a kötelező be- tegbisítás bevezetéséről, akkoi önkormányzat is alakult. Ebben, miután kötelező járulékokat fizettek a munkáltatók, egyharmad részben a munkáltatók, kétharmad részben a munkavállalók képviselői vettek részt, egészen 1907- ig, amikor a balesetbiztosítás bevezetését törvényerőre emelték és 50-50 százalékossá, tehát paritásos összetételűvé alakult a társadalombiztosító intézetek választmánya. Természetesen az állam is belépett harmadik szereplőként a társadalombiztosítási önkormányzatok testületéibe és ennek indoka nemcsak a társadalombiztosítás mögött megjelenő törvényes garancia volt, hanem az állami támogatás időről-időre változó volta is. A két világháború között fokozatosan kialakult a nyugdíjbiztosítás rendszere és létrejöttek a különböző, vagyonnal rendelkező ágazati nyugdíj- és betegpénztárak. A II. világháború következtében a társadalombiztosítás súlyos károkat szenvedett. Az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények nagy része megrongálódott, a kórházak és rendelőintézetek jelentős része felszerelés nélkül maradt. A biztosítóintézetek pénz- és ér- tékpapírvagyona megsemmisült, a korábban jövedelmező bérházakat államosították, a mezőgazdasági ingatlanokat igénybe vették. Első feladat ezen a területen is a romok eltakarítása volt és a működőképesség megindítása, de folyamatosan történtek intézkedések a kezdetben igen alacsony és eltérő színvonalú ellátások fejlesztésére, egységesítésére. Az 1950 óta eltelt időszak egészében értékelve, főleg az utolsó 20 évben fontos létbiztonságelemek megvalósultak, jelentősen bővültek a jogosultságok, kedvezőbbé váltak a nyugdíjszabályok. A magyar társadalombiztosítás követte a nyugati jóléti államokban érvényesülő tendenciák egy részét, mindenekelőtt a biztosítási elv szolidarisztikus elemekkel való vegyítését. Ha az ellátások reálértékét nem is sikerült megőrizni, de elsősorban az anyasági és a gyermektámogatások választékának előremutató jellegét kár lenne tagadni. 1984-ig a társadalombiztosítás a szakszervezetekhez tartozott, azóta viszont államigazgatási feladat. Sajnos, az elmúlt évtizedekben a járulék- fizetői önkormányzat elsorvadt és a társadalombiztosítás előirányzatai az állami költségvetés részévé váltak. Az önállóság irányában az első lépést az jelentette, hogy a társadalombiztosítás 1989-ben levált a költségvetéstől és elkülönített, elvben állami garanciát élvező pénzalappal működik. A politikai rendszer- változás folyamatában több, mint három éve húzódik az azóta két önálló — egészség- és nyugdíjbiztosítási — alapra hasadt társadalombiztosítás felelős önkormányzatának felállítása, ami egyúttal a kormány gyámkodásának megszüntetését is jelenti. Jóllehet, 1991 végén törvény született a társadalom- biztosítás önkormányzati igazgatásáról, a gazdaság rossz helyzetére és a szakszervezetek megosztottságára hivatkozva a kormány további 15 hónapig késleltette a társadalombiztosítási képviselők választásának kitűzését. Az Országgyűlés csak 1993. február 23-án fogadta el az erre vonatkozó törvényt. Nyegyháza (KM) — A két öíormányzat gyakorlatilag >y célt szolgál: a társa- dalobiztosítási alapok és a hozzgik tartozó vagyon felett fakóról — nemcsak a válások, hanem valameny- nyi Utasított nevében — tulajdonai jogokat. Azaz mindlét listát azonos súlyúnak kél tekinteni. Az önkormányzatok hatáskön: A tulajdonosi jogok részben korlátozottak, mert a társadalombiztosításban igénybe vehető szolgáltatások körét, mértékét az Országgyűlés által elfogadott törvények szabályozzák — de az önkormányzat már a létével közvetlen hatást gyakorolhat a törvényhozásra. A társadalombiztosítás anyagi mozgástere viszonylag szűk — a társadalombiztosítási juttatások köre, mértéke érdemben rövid távon nem bővíthető —, de szerkezetük alakításával az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet tölthetnek be a biztosítottak érdekei. Lehetőséget adnak a közvetlen érdek- képviseletre, törvényjavaslatokat nyújtanak be, közvetlenül érvényesíthetik a biztosítottak érdekeit, a nagyobb változások előkészítéséhez társadalmi vitát szervezhetnek, csak az egyetértésükkel lehet kormányrendeleteket kiadni, igényelhetik a kormánytól a már létező rendeletek felülvizsgálatát, újak kiadását. Az önkormányzat dönt a bevételek felhasználásáról, gazdálkodik a vagyonnal, a vagyont a biztosítottak érdekeit leginkább szolgáló módon fektetheti be. A biztosítók igazgatási szervezete az önkormányzat irányításával működik, így a képviselők közvetlen hatással lehetnek a társadalombiztosítás hivatali szervezeteinek irányítására, a szolgáltatásaikra, elérhetik, hogy a biztosító valódi szolgáltató intézménnyé alakuljon. Jegyzet ______________________ Nyugalmunk a tét Kovács Éva z országos választás tétje nagy: amennyiben az állampolgárok legalább huszonöt százaléka részvételével megválasztják a munkavállalók, a biztosítottak képviselőit, akkor hatvan év után ismét önkormányzat irányítja a társadalombiztosítást. Aki nem megy el a választásra, tudomásul veszi, hogy az általa befizetett tetemes összegek felhasználásáról, a nyugdíjról, a nyugdíjkorhatárról, az egészségügyi ellátás rendszeréről, a táppénzről továbbra is kizárólag a kormány és a parlament határoz. Aki él a felkínált lehetőséggel és elmegy szavazni, az hozzájárul ahhoz, hogy saját kezébe vehesse sorsa alakítását — megválasztott képviselőkön keresztül vesz részt a családja szociális biztonságát meghatározó döntésekben. Tudni kell, hogy a társadalombiztosítási önkormányzat az állami költségvetés után a második legnagyobb pénzügyi alapot irányítja majd. Ma minden 100 Ft munkabér után 10 forintot a munkavállaló, 44 forintot pedig a munkáltató fizet be a tár sadalombiztosítási alapba; évente összesen mintegy 600 milliárd forintot! Ehhez hozzá kell számítani még legalább 300 milliárd Ft értékű vagyont, amelynek a társadalombiztosítási önkormányzat a várományosa. Senki sem állíthatja, hogy a társadalombiztosítási alapok új irányításától egycsa- pásra minden jobb lesz. Egy dolog mégis bizonyos: amennyiben a járulékfizetők irányítják a társadalombiztosítást, s ők gyakorolják a tulajdonosi, döntési, ellenőrzési jogokat, akkor egyetlen munkavállalónak és nyugdíjasnak sem kell attól rettegnie, hogy bárki — költségvetési, pénzügyi vagy politikai okokból — megkérdőjelezhesse a tisztes megélhetést biztosító nyugdíjhoz, táppénzhez, színvonalas egészségügyi ellátáshoz való jogát. A pénzügyi források bármennyire is szűkösek, maguk az érintettek dönthetik majd el, számukra mi a fontos, s mi kevésbé az. Mindezek után talán érthető, május 21-én a szociális biztonságról, a demokrácia fontos intézményéről dönthetünk. Hiány és pazarlás Nyíregyháza (KM) — A társadalombiztosítás az elmúlt évtizedekben a kormány és az Országgyűlés közvetlen irányítása alatt állt. A társadalombiztosítási és költségvetési pénzek nem különültek el egymástól egyértelműen. Az sem volt világos, hogy melyek a társadalombiztosítás ellátási feladatai és melyek tartoznak az állam szociális és egészségügyi feladatai közé. A funkciók és a pénzek összekeveredése, a felelősség megoszlása vezetett oda, hogy a társadalombiztosításban egyszerre volt jelen a hiány és a pazarlás. Az Országgyűlés az 1991. évi 84. sz. törvénnyel ezt a lehetetlen állapotot kívánta megszüntetni és ezért döntött úgy, hogy a biztosítás irányítására önkormányzatot kell létrehozni. Az új irányítás lényege, hogy biztosítja a járulékfizetők és jogosultak részvételét, érdekérvényesítési lehetőségét a társadalombiztosítási önkormányzatban. A törvény ugyanakkor megtartja az állami felelősséget, garanciát is. Az átalakítás során szétválik az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás, ezek önálló közgyűlés irányításával, egymástól elkülönülten működnek és gazdálkodnak. S hogy miért fontos a munkavállalóknak, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati irányítás alá kerüljön? A válasz egyszerű: A mi pénzünk, mi akarunk dönteni róla. Az önkormányzatok — amelyek a járulék- fizető munkavállalók és munkáltatók képviselőiből állnak — ellenőrzési, döntési lehetőséget kapnak az általuk befizetett pénzek fel- használásában. A társadalombiztosítási önkormányzatok létrejöttével a hatalmas összegek fölött a jövőben már nem a kormány rendelkezik — bár felelőssége megmarad —, hanem a járulékfizető munkáltatók és munkavállalók képviselői. íme, a választási értesítők egyik fajtája, melyeket ezekben a napokban kézbesítenek. Szabolcs- Szatmár-Beregben kétféle forma van belőlük forgalomban, hiszen az önkormányzatok egy része a TÁKISZ-tól rendelte meg, más része pedig maga készítette el a szavazásra felszólító lapokat. Aki már megkapta az értesítőt, azt is megtudhatja, pontosan hol kell majd szavaznia Szekeres Tibor illusztrációja Eészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzatok A tsadalombiztosítási juttatások köre érdemben nem bővíthető rövid távon
