Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. május 5., szerda Kelet-Magyarország 7 A leggondozottabb községért Megyénkben az utak árkai egyre szemetesebbek, néhány valóságos szemétlerakó lett. Egykor gyönyörű fasorok es­tek áldozatul a vandál pusztí­tásnak. A temetők elhanyagol­tak, értékes környezetünk pusztul. Nábrád község nevé­ben, az önkormányzati testület jóváhagyásával felhívással fordulunk megyénk minden településéhez: Felelevenítjük és meghir­detjük a nagy hagyományú versenyt A megye leggondo­zottabb községe, legtisztább temetője cím elnyeréséért. Szeretnénk, ha megyei zsűri alakulna, amely 1993 végén értékelné az eredményeket. A verseny kiterjed gondozott, karbantartott szemétlerakó he­lyekre; ki-, bekötő, települé­seket összekötő utakra; ut- menti árkokra, szennyvíztáro­lókra, a helységek temetőire és nem utolsósorban a falura, községre. Nagy István Nábrád Dózsa György u 40. Okos ember nem szemetel Nem tudva más, hatásosabb módszert, mint a nyilvános­sághoz való fordulást, szeret­ném ecsetelni lakóhelyem, Mátészalka köztisztasági hely­zetét. Kezdem a vasútállomás környékével, itt fordul meg a legtöbb ember naponta. A nemrég átadott szép épület , falai kívülről már szennyesek, mert a vonatra várakozók a sá­ros talpukat is nekitámasztják; szét van dobálva mindenféle papír-, műanyaghulladék, ci­garettacsikk, ételmaradék és még sorolhatnám. Egyszerűen hiába takarítanak, de az is hogy nekünk is legyen jogunk pihenni. Nem ártana itt eltölte­ni pár napot, hallgatni az örö­kös hangzavart, amit mi szü­net nélkül kénytelenek vagyok eltűrni. Igen szeretnénk elérni, hogy sétáló legyen a sétálóutca, mert délutánonként, amikor kezdődik a gyülekezés, a hangzavaros bemutatóktól tel­jesen kiborulunk. Ezért kérjük, hogy végre va­lamelyik illetékes szerv fog­lalkozzon ezzel az áldatlan ál­lapottal, várjuk a rendőrség szíves segítségét, mert estékbe nyúlik a zajongás; a bicikli- zők, gördeszkázók még a já­rókelők testi épségét is veszé­lyeztetik, miközben játszanak a mi idegrendszerünkkel. Valamelyik sportegyesület pártfogásába vehetné ezeket az ifjú tehetségeket, rendez­hetnének nekik vetélkedőket valamelyik kijelölt területen, így „a kecske is jóllakna, a ká­poszta is megmaradna”. A lakók Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 7. Otthagyják a kukát Nyíregyházán a Dózsa György utca 34. számú önkor­mányzati tulajdonú ház sze­meteskukája a buszmegálló­ban van. Hétfőn és csütörtö­kön szokták kiüríteni, de há­rom hete hozzá sem nyúltak, mert hiányzik az alja. A sze­mét a kuka mellé hajigálva bűzlik a melegben, ha szél tá­mad, hordja szét mindenfelé, hiába sepernek maguk előtt a lakók« mintha sosem takarítot­tak volna. A környék — el­nézést a szóért —, lepratelep­hez hasonlít. H.Jánosné Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 32. Ez a régi Fiat vagy hét éve áll ugyanazon a helyen a nyíregyházi Jósavárosban a szabad ég alatt Harasztosi Pál felvétele Aki nem ügyel a környezet tisztaságára, az megérdemli, hogy fizessen. Szabó István Mátészalka (pontos cím) Bömbölő utca lett Lehet, hogy mi értelmezzük rosszul az utcánk meghatáro­zását: sétálóutca. Itt ugyanis mindent lehete, csak sétálni és pihenni nem. Vidámparkoké­hoz hasonló a hangzavar, kar­neváli egyvelegbe folyik a különféle énekesek, együtte­sek, stb. produkciója. Van itt gördeszkázás, görkorcsolyá­zás, BMX-kerékpárok akro­batikus bemutatója, természe­tesen a velejáró fülsiketítő zaj­jal, kiabálással, őrjöngéssel fűszerezve hosszú órákon ke­resztül. De valahogy mi az utcában lakók, nem tudunk olyan lelkesen örülni a lent tartott bemutatóknak, mint az előadók és a nézőközönség. Nagyon szeretnénk cserélni azokkal, akik többszöri kéré­sünkre sem tettek semmit, A szociális törvény (4. rész) Átmeneti és temetési segély, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatás Nyíregyháza (KM) — A te­lepülési önkormányzat képvi- selő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élet­helyzetbe került, valamint idő­szakosan vagy tartósan lét- fenntartási gonddal küzdő sze­mélyek részére a rendeletben meghatározott átmeneti se­gélyt nyújt. Az átmeneti se­gély pénzintézeti tevékeny­ségnek nem minősülő kamat­mentes kölcsön formájában is nyújtható. Elsősorban azokat indokolt átmeneti segélyben részesíte­ni, akik önmaguk illetve csa­ládjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondos­kodni, vagy alkalmanként je­lentkező többletkiadások, kü­lönösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul­nak. A temetési segély A települési önkormányzat képviselő-testületé temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemetésé­ről gondoskodott annak elle­nére, hogy arra nem volt köte­les; vagy tartásra köteles hoz­zátartozó volt ugyan, de a te­metési költségek viselése a saját, illetve családja létfenn­tartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége­inek tíz százalékánál; de el­érheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjá­nak létfenntartását veszélyez­teti. Temetési segély nem álla­pítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A képviselő-testület döntése alapján pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható a lakás- fenntartási támogatás, az át­meneti segély és a temetési se­gély. A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tan­könyv, a tüzelősegély, a köz­üzemi díjak és a gyermekin­tézmények térítési díjának ki­fizetése. A közgyógyellátás feltételei Természetbeni szociális el­látásnak minősül a közgyógy­ellátás. Közgyógyellátási iga­zolvány állítható ki a szoci­álisan rászorult személynek az egészségi állapot megőrzésé­hez és helyreállításához kap­csolódó kiadásainak csökken­tésére. Aki közgyógyellátási iga­zolvánnyal rendelkezik, térí­tésmentesen jogosult a társa­dalombiztosítás által támoga­tott egyes gyógyszerekre, gyó­gyászati segédeszközökre, proetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az utób­biak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakel­látás keretében gyógyfürdő­ben nyújtott fizikoterápiás ke­zelésre. . Közgyógyellátásra jogosult: a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény­ben lakó, az intézeti elhelye­zett, az intézeti és állami ne­velt kiskorú; bf a rendszeres szociális segélyben részesülő; c) a pénzellátásban részesü­lő hadigondozott; d) a sorkatonai családi se­gélyben részesülő; e) a központi szociális se­gélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) aki L, II. csoportú rok­kantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyug­ellátásban; h) , aki után szülője vagy el­tartója magasabb összegű csa­ládi pótlékot kap. Közgyógyellátásra jogosult a b-e pontokban említett sze­méllyel együtt élő házastárs, élettárs és kiskorú gyermek is, részükre a közgyógyellátásra jogosító igazolványt külön- külön kell kiállítani. A települési önkormányzat képviselő-testülete a fentieken kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogo­sultságot, aki szociálisan rá­szorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenn­tartásának veszélyeztetése nél­kül nem képes elviselni. A jogosultnak kizárólag a személyes szükséglete kielégí­téséhez szükséges gyógyszer rendelhető. Az igazolványt a jogosult állandó lakóhelye szerint il­letékes jegyző állítja ki, és évente ellenőrzi a jogosultság okának meglétét. Egészségügyi szolgáltatás A szociálisan rászorult sze­mély részére a társadalombiz­tosítás egészségügyi szolgál­tatásának igénybevételére jo­gosító igazolványt kell kiállí­tani akkor, ha a Ttv. alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Az igazolvány kiállításának szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gété A jövedelem megállapításá­nál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni, és azt csökkenteni kell a törvény 38. paragrafusának 4. bekezdésében meghatározott — erre az időszakra eső —, költségekkel. A jegyző állapítja meg és évente felülvizsgálja a rászo­rultság tényét; kiadja és érvé­nyesíti, majd a rászorultság megszűnésekor visszavonja az igazolványt. Szerkesztői üzenetek B. J.-né, Mátészalka: Amennyiben úgy gondolja, hogy a jelenlegi kerítés és melléképület a telkére van építve, akkor utasítsa vissza a szomszéd felhívását. Ez azt jelenti, hogy szomszédjának kell a bírósághoz fordulnia, ha meg akarja változtatni a jelenlegi birtokállapotot. Nagy Árpád, Nyírbátor: Az 1993. évi n. törvény, amelyik a földkiadó és föld­rendező bizottságokról szól, rendelkezik a tanya körüli földek kiadásáról. A tanya­tulajdonos kérelmére — amennyiben részarány-tulaj­donos és egyidejűleg kár­pótlásra jogosult —, a neki járó aranykorona- értékű földalapot ezer forint/AK — értékkel a tanyája mellett kell kijelölni. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a tanyatulajdonos csak kárpót­lásra jogosult, de a kért föld valamelyik (kárpótlási, rész­arány-tulajdonosi) földalap­ban szerepel. Ismeretlen olvasónknak, Mátyus: A nyíregyházi Északi temetőben még bi­zonyára nem járt, ott meglát­ná, hogyan vannak „tájolva” a fejfák, sírkövek. Amennyi­ben önnek az a kívánsága, hogy napnyugta felé feküd­jön majd, közölje ezt a pol­gármesteri hivatallal, bízunk benne, hogy megtalálják a megoldást. Válaszol az illetékes Nyomda és privatizáció A Nyírségi Nyomdával kapcsolatban a lapunkban április 29-én közzétett olva­sói levélre Bársony András, a Nyomdászszakszervezet el­nöke az alábbiakat válaszol­ta: Kedves Petró Ferencné és Varga Csabáné! Bár levelü­ket faxon is megkaptam, min­denképpen köszönöm, hogy a lap hasábjain való megjelenés lehetővé teszi számomra a nyilvános válaszadást. Ez Önöket talán nem fogja meg­lepni, mert a megjelenés nap­ján Önök között voltam a nyomdában, de a közvéle­mény számára talán hasznos lesz a vita lezárásaként. 7 Önöknek igazuk van, ami­kor azt írják, hogy a Kelet- Magyarország április 21-i cikke ismeretlen infor­mációkra alapoz. De hát pont itt van a dolog lényege: mindazok, akik ebbe a meg­lehetősen vitatható és átlát­hatatlan privatizációs ügybe belebonyolódtak, nem tar­tották és nem tartják ma sem szükségesnek* hogy Önöket ne csak az információk egy részével ismertessék meg. E kritika címzettje tehát nem én, és legkevésbé sem a Nyomdászszakszervezet, hanem azok, akik nem tart­ják be a Munka törvény- könyvében egyébként rész­letesen szabályozott tájékoz­tatási kötelezettségeiket. Ami az első látogatásomat illeti, most valóban kevés kollégával találkoztam, de közöttük volt olvasói leve­lük egyik aláírója is. Ami az ügyvezető igazgató urakat illeti, sajnos, a beszélgetést először csak telefonon sike­rült megejteni, a személyes találkozótól pedig Váradi úr elzárkózott, mondván, majd ha ő fontosnak tartja, akkor jelentkezik. Április 29-én mégis módom volt az igaz­gató urakkal találkozni, ám ez a beszélgetés is csak arról győzött meg, hogy érdemi eszmecserét nemigen kíván­nak folytatni velünk. Min­dez nem jelenti azt, hogy Önök ne kapnák meg a be­ígért bérfejlesztést. Ami a „kemény dresszú- rát” illeti, a szakszervezetek az egész társadalom számára fontos tb-önkormányzati vá­lasztások, választásokra fel­hívó plakátok igazgatói „ké­résre” történő eltávolítása az üzemből, úgy gondolom, nem kíván kommentárt. Bízom benne, hogy ha sor kerül rá, akkor a Nyírségi Nyomda tulajdonosai, illet­ve vezetői részére a kérdé­seiket is hasonló nyíltsággal és őszinteséggel fogják meg­fogalmazni, akár a nyomdán belül, akár a megyei közvé­lemény nyilvánossága előtt. Szaktársi üdvözlettel: Bársony András a Nyomdászszakszervezet elnöke Csak hiánytalan kérelmet bírálhatnak el Ezekben a hetekben sok gazdálkodót érint egy füles- di olvasónk problémája. Kormányrendelet értelmé­ben a tavaszi munkákhoz 1500 forint hektáronkénti tá­mogatást adhatnak. Ő is ve­tett búzát, a számlát elküldte a megyei adófelügyelőség­hez, de azóta sem kapta meg a támogatást. Ugyanígy vár­ja a pénzt a többi vető, közü­lük mindössze egy vette fel a támogatást. Olvasónk azt kér­dezte, hogy az egyiknek meg­adják, de a másiknak nem? Az APEH ügyfélszolgálati és áfa visszatérítési osztá­lyának értesítése szerint va­lóban több fülesdi lakos be­nyújtotta az őszi búza, őszi árpa és rozs vetéséhez a tá­mogatási kérelmet, levél­írónk nevében azonban nem érkezett hozzájuk ilyen kére­lem. A többieké között van­nak olyanok is, amelyeket hi­ányosságai (hiányzó iratok) miatt még nem bíráltak el. Jó tudni tehát, az igénylés­hez csatolni kell: a 11. sz. igénylőlapot; a Földműve­lésügyi Hivatal területi szer­vével igazoltatott nyilatko­zatot; a számlát, amely tanú­sítja a fémzárolt vetőmag vagy műtrágya megvételét, illetve a mezőgazdasági munkák elvégeztetését. Ha ezek bármelyike is hiányzik, a támogatás iránti kérelmet nincs mód elbírálni. A többször módosított 40/1992. (III. 4.) Kormány- rendeletben meghatározott támogatást utalvány formá­jában folyósíthatják. A támo­gatás igényelt összegéből azonban csak olyan nagysá­gúról állíthatnak ki utal­ványt, amelynek felhasználá­sát számlával igazolja a ké­relmező. Az utalvány postán való kikézbesítésére nincs lehetőségük, azt az igazgató­ságánál személyesen vagy törvényes meghatalmazott útján lehet átvenni, és a kiál­lítástól számított harminc napon belül bármelyik OTP- fiókban beváltható. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó hagy némi kívánnivalót maga után. Amikor az avatóünnep­ség volt, szépek voltak az örökzöldek, a pázsit, az egész parkosítás. Mostanra a fű leta­posva, a facsemeték derékba törve, a díszcserjetöve csupa szemét. Sajnos, nem különb a város maga sem. A Patyolat előtt, a könyvesbolt háta mö­götti parkolóudvarban is ha­sonló az élmény. A valamikori pázsit helyén a szemetes kon­téner dugig tömve, mellé ki­borítva a szemét. Természetes, hogy az itt megforduló teher­autók a füvesített területet vágják föl, ott parkíroznak, stb. Sorolhatnám még az ut­cák, terek neveit, de felesle­gesnek tartom, mert csak az nem látja a szemetet, aki nem akarja. Olvastam a helyi 6-os iskola ajtaján a következő fel­iratot: „Okos ember nem sze­metel, a többinek meg tilos”. Szeretném figyelmébe aján­lani az illetékeseknek a fenti idézetet, szerezzenek érvényt a tiltásnak, alkalmazzanak több közterület-felügyelőt.

Next

/
Thumbnails
Contents