Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda Kelet-Magyarország 7 A leggondozottabb községért Megyénkben az utak árkai egyre szemetesebbek, néhány valóságos szemétlerakó lett. Egykor gyönyörű fasorok estek áldozatul a vandál pusztításnak. A temetők elhanyagoltak, értékes környezetünk pusztul. Nábrád község nevében, az önkormányzati testület jóváhagyásával felhívással fordulunk megyénk minden településéhez: Felelevenítjük és meghirdetjük a nagy hagyományú versenyt A megye leggondozottabb községe, legtisztább temetője cím elnyeréséért. Szeretnénk, ha megyei zsűri alakulna, amely 1993 végén értékelné az eredményeket. A verseny kiterjed gondozott, karbantartott szemétlerakó helyekre; ki-, bekötő, településeket összekötő utakra; ut- menti árkokra, szennyvíztárolókra, a helységek temetőire és nem utolsósorban a falura, községre. Nagy István Nábrád Dózsa György u 40. Okos ember nem szemetel Nem tudva más, hatásosabb módszert, mint a nyilvánossághoz való fordulást, szeretném ecsetelni lakóhelyem, Mátészalka köztisztasági helyzetét. Kezdem a vasútállomás környékével, itt fordul meg a legtöbb ember naponta. A nemrég átadott szép épület , falai kívülről már szennyesek, mert a vonatra várakozók a sáros talpukat is nekitámasztják; szét van dobálva mindenféle papír-, műanyaghulladék, cigarettacsikk, ételmaradék és még sorolhatnám. Egyszerűen hiába takarítanak, de az is hogy nekünk is legyen jogunk pihenni. Nem ártana itt eltölteni pár napot, hallgatni az örökös hangzavart, amit mi szünet nélkül kénytelenek vagyok eltűrni. Igen szeretnénk elérni, hogy sétáló legyen a sétálóutca, mert délutánonként, amikor kezdődik a gyülekezés, a hangzavaros bemutatóktól teljesen kiborulunk. Ezért kérjük, hogy végre valamelyik illetékes szerv foglalkozzon ezzel az áldatlan állapottal, várjuk a rendőrség szíves segítségét, mert estékbe nyúlik a zajongás; a bicikli- zők, gördeszkázók még a járókelők testi épségét is veszélyeztetik, miközben játszanak a mi idegrendszerünkkel. Valamelyik sportegyesület pártfogásába vehetné ezeket az ifjú tehetségeket, rendezhetnének nekik vetélkedőket valamelyik kijelölt területen, így „a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna”. A lakók Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 7. Otthagyják a kukát Nyíregyházán a Dózsa György utca 34. számú önkormányzati tulajdonú ház szemeteskukája a buszmegállóban van. Hétfőn és csütörtökön szokták kiüríteni, de három hete hozzá sem nyúltak, mert hiányzik az alja. A szemét a kuka mellé hajigálva bűzlik a melegben, ha szél támad, hordja szét mindenfelé, hiába sepernek maguk előtt a lakók« mintha sosem takarítottak volna. A környék — elnézést a szóért —, lepratelephez hasonlít. H.Jánosné Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 32. Ez a régi Fiat vagy hét éve áll ugyanazon a helyen a nyíregyházi Jósavárosban a szabad ég alatt Harasztosi Pál felvétele Aki nem ügyel a környezet tisztaságára, az megérdemli, hogy fizessen. Szabó István Mátészalka (pontos cím) Bömbölő utca lett Lehet, hogy mi értelmezzük rosszul az utcánk meghatározását: sétálóutca. Itt ugyanis mindent lehete, csak sétálni és pihenni nem. Vidámparkokéhoz hasonló a hangzavar, karneváli egyvelegbe folyik a különféle énekesek, együttesek, stb. produkciója. Van itt gördeszkázás, görkorcsolyázás, BMX-kerékpárok akrobatikus bemutatója, természetesen a velejáró fülsiketítő zajjal, kiabálással, őrjöngéssel fűszerezve hosszú órákon keresztül. De valahogy mi az utcában lakók, nem tudunk olyan lelkesen örülni a lent tartott bemutatóknak, mint az előadók és a nézőközönség. Nagyon szeretnénk cserélni azokkal, akik többszöri kérésünkre sem tettek semmit, A szociális törvény (4. rész) Átmeneti és temetési segély, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatás Nyíregyháza (KM) — A települési önkormányzat képvi- selő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan lét- fenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Elsősorban azokat indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. A temetési segély A települési önkormányzat képviselő-testületé temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles; vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek tíz százalékánál; de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A képviselő-testület döntése alapján pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható a lakás- fenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély. A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak és a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. A közgyógyellátás feltételei Természetbeni szociális ellátásnak minősül a közgyógyellátás. Közgyógyellátási igazolvány állítható ki a szociálisan rászorult személynek az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére. Aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, proetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelésre. . Közgyógyellátásra jogosult: a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; bf a rendszeres szociális segélyben részesülő; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott; d) a sorkatonai családi segélyben részesülő; e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) aki L, II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) , aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékot kap. Közgyógyellátásra jogosult a b-e pontokban említett személlyel együtt élő házastárs, élettárs és kiskorú gyermek is, részükre a közgyógyellátásra jogosító igazolványt külön- külön kell kiállítani. A települési önkormányzat képviselő-testülete a fentieken kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságot, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni. A jogosultnak kizárólag a személyes szükséglete kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhető. Az igazolványt a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki, és évente ellenőrzi a jogosultság okának meglétét. Egészségügyi szolgáltatás A szociálisan rászorult személy részére a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványt kell kiállítani akkor, ha a Ttv. alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. Az igazolvány kiállításának szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegété A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni, és azt csökkenteni kell a törvény 38. paragrafusának 4. bekezdésében meghatározott — erre az időszakra eső —, költségekkel. A jegyző állapítja meg és évente felülvizsgálja a rászorultság tényét; kiadja és érvényesíti, majd a rászorultság megszűnésekor visszavonja az igazolványt. Szerkesztői üzenetek B. J.-né, Mátészalka: Amennyiben úgy gondolja, hogy a jelenlegi kerítés és melléképület a telkére van építve, akkor utasítsa vissza a szomszéd felhívását. Ez azt jelenti, hogy szomszédjának kell a bírósághoz fordulnia, ha meg akarja változtatni a jelenlegi birtokállapotot. Nagy Árpád, Nyírbátor: Az 1993. évi n. törvény, amelyik a földkiadó és földrendező bizottságokról szól, rendelkezik a tanya körüli földek kiadásáról. A tanyatulajdonos kérelmére — amennyiben részarány-tulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra jogosult —, a neki járó aranykorona- értékű földalapot ezer forint/AK — értékkel a tanyája mellett kell kijelölni. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a tanyatulajdonos csak kárpótlásra jogosult, de a kért föld valamelyik (kárpótlási, részarány-tulajdonosi) földalapban szerepel. Ismeretlen olvasónknak, Mátyus: A nyíregyházi Északi temetőben még bizonyára nem járt, ott meglátná, hogyan vannak „tájolva” a fejfák, sírkövek. Amennyiben önnek az a kívánsága, hogy napnyugta felé feküdjön majd, közölje ezt a polgármesteri hivatallal, bízunk benne, hogy megtalálják a megoldást. Válaszol az illetékes Nyomda és privatizáció A Nyírségi Nyomdával kapcsolatban a lapunkban április 29-én közzétett olvasói levélre Bársony András, a Nyomdászszakszervezet elnöke az alábbiakat válaszolta: Kedves Petró Ferencné és Varga Csabáné! Bár levelüket faxon is megkaptam, mindenképpen köszönöm, hogy a lap hasábjain való megjelenés lehetővé teszi számomra a nyilvános válaszadást. Ez Önöket talán nem fogja meglepni, mert a megjelenés napján Önök között voltam a nyomdában, de a közvélemény számára talán hasznos lesz a vita lezárásaként. 7 Önöknek igazuk van, amikor azt írják, hogy a Kelet- Magyarország április 21-i cikke ismeretlen információkra alapoz. De hát pont itt van a dolog lényege: mindazok, akik ebbe a meglehetősen vitatható és átláthatatlan privatizációs ügybe belebonyolódtak, nem tartották és nem tartják ma sem szükségesnek* hogy Önöket ne csak az információk egy részével ismertessék meg. E kritika címzettje tehát nem én, és legkevésbé sem a Nyomdászszakszervezet, hanem azok, akik nem tartják be a Munka törvény- könyvében egyébként részletesen szabályozott tájékoztatási kötelezettségeiket. Ami az első látogatásomat illeti, most valóban kevés kollégával találkoztam, de közöttük volt olvasói levelük egyik aláírója is. Ami az ügyvezető igazgató urakat illeti, sajnos, a beszélgetést először csak telefonon sikerült megejteni, a személyes találkozótól pedig Váradi úr elzárkózott, mondván, majd ha ő fontosnak tartja, akkor jelentkezik. Április 29-én mégis módom volt az igazgató urakkal találkozni, ám ez a beszélgetés is csak arról győzött meg, hogy érdemi eszmecserét nemigen kívánnak folytatni velünk. Mindez nem jelenti azt, hogy Önök ne kapnák meg a beígért bérfejlesztést. Ami a „kemény dresszú- rát” illeti, a szakszervezetek az egész társadalom számára fontos tb-önkormányzati választások, választásokra felhívó plakátok igazgatói „kérésre” történő eltávolítása az üzemből, úgy gondolom, nem kíván kommentárt. Bízom benne, hogy ha sor kerül rá, akkor a Nyírségi Nyomda tulajdonosai, illetve vezetői részére a kérdéseiket is hasonló nyíltsággal és őszinteséggel fogják megfogalmazni, akár a nyomdán belül, akár a megyei közvélemény nyilvánossága előtt. Szaktársi üdvözlettel: Bársony András a Nyomdászszakszervezet elnöke Csak hiánytalan kérelmet bírálhatnak el Ezekben a hetekben sok gazdálkodót érint egy füles- di olvasónk problémája. Kormányrendelet értelmében a tavaszi munkákhoz 1500 forint hektáronkénti támogatást adhatnak. Ő is vetett búzát, a számlát elküldte a megyei adófelügyelőséghez, de azóta sem kapta meg a támogatást. Ugyanígy várja a pénzt a többi vető, közülük mindössze egy vette fel a támogatást. Olvasónk azt kérdezte, hogy az egyiknek megadják, de a másiknak nem? Az APEH ügyfélszolgálati és áfa visszatérítési osztályának értesítése szerint valóban több fülesdi lakos benyújtotta az őszi búza, őszi árpa és rozs vetéséhez a támogatási kérelmet, levélírónk nevében azonban nem érkezett hozzájuk ilyen kérelem. A többieké között vannak olyanok is, amelyeket hiányosságai (hiányzó iratok) miatt még nem bíráltak el. Jó tudni tehát, az igényléshez csatolni kell: a 11. sz. igénylőlapot; a Földművelésügyi Hivatal területi szervével igazoltatott nyilatkozatot; a számlát, amely tanúsítja a fémzárolt vetőmag vagy műtrágya megvételét, illetve a mezőgazdasági munkák elvégeztetését. Ha ezek bármelyike is hiányzik, a támogatás iránti kérelmet nincs mód elbírálni. A többször módosított 40/1992. (III. 4.) Kormány- rendeletben meghatározott támogatást utalvány formájában folyósíthatják. A támogatás igényelt összegéből azonban csak olyan nagyságúról állíthatnak ki utalványt, amelynek felhasználását számlával igazolja a kérelmező. Az utalvány postán való kikézbesítésére nincs lehetőségük, azt az igazgatóságánál személyesen vagy törvényes meghatalmazott útján lehet átvenni, és a kiállítástól számított harminc napon belül bármelyik OTP- fiókban beváltható. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó hagy némi kívánnivalót maga után. Amikor az avatóünnepség volt, szépek voltak az örökzöldek, a pázsit, az egész parkosítás. Mostanra a fű letaposva, a facsemeték derékba törve, a díszcserjetöve csupa szemét. Sajnos, nem különb a város maga sem. A Patyolat előtt, a könyvesbolt háta mögötti parkolóudvarban is hasonló az élmény. A valamikori pázsit helyén a szemetes konténer dugig tömve, mellé kiborítva a szemét. Természetes, hogy az itt megforduló teherautók a füvesített területet vágják föl, ott parkíroznak, stb. Sorolhatnám még az utcák, terek neveit, de feleslegesnek tartom, mert csak az nem látja a szemetet, aki nem akarja. Olvastam a helyi 6-os iskola ajtaján a következő feliratot: „Okos ember nem szemetel, a többinek meg tilos”. Szeretném figyelmébe ajánlani az illetékeseknek a fenti idézetet, szerezzenek érvényt a tiltásnak, alkalmazzanak több közterület-felügyelőt.