Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Manhattan Beachen ízlik a káliói sör A Nyírségben készült gépeket Los Angelesbe, New Yorkba, Arizonába, Alabamába szállítják Szállításra készítik elő a tartályokat Elek Emil felvétele Nagykálló (KM - MCS) — Michael alig mondott el egy mondatot, már nyúlt az ásványvizes flakonért, és döntötte magába a hűsítő nedűt. Napi 4-5 litert is benyakalt, házigazdái nem győzték kartonszámra hordani az ásványvizet. Egy ilyen üzletbe ez is belefér, hiszen az amerikai fiatalember igényeit egyszerűen nem győzik a Nagykallói Vasipari Szövetkezetben. Persze nem ásványvízről, hanem komplett sörfőző üzemről van szó. A 26 éves Michael A. Zislis, a Los Angeles-i Bohenian Brewery Importers tulajdonosa idén hat komplett sörfőző üzemet kíván megvenni a kál- lóiaktól, amelyből egy hétfőn már útrakelt Hamburgba, ahol hajón folytatja útját a kaliforniai partokig. Hatnál is többet Michael csendesen mosolyog, ahogy a megrendelésekről kérdezem, majd könnyedén mondja: az itteniek nem tudnak annyi sörfőzőt készíteni, amennyit megvennék. Szürke pólója elején a Manhattan Beach felirat díszeleg, hátul a cég emblémája. A kaliforniai metropolisz tengerpartján hét étterem tábláján díszeleg ez az embléma, nemcsak oda, hanem az USA más részeibe is importál sörfőzőket. — Amerikában a szesztilalom előtt 4 ezer sörfőző működött, a szigorítás után, tíz éve mindössze tíz, ebbe például olyan óriások is beletartoztak, mint a Budweiser — magyarázza a szakállas fiatalember. — A következő húsz évben szerintem újra legalább 4 ezer sörfőző kezdi meg a működését, ehhez pedig gépekre, berendezésekre van szükség. Kétszázat már megnyitottak, idén már hatvanat beüzemeltünk Amerikában, úgyhogy jöhet a többi. A káliéi gépeket Los Angelesen kívül Oregonba, New Yorkba, Arizonába illetve Alabamába szállítjuk. Egy bróker cégen keresztül kerültem kapcsolatba a kállóiakkal, majd javaslatomra kiiktattuk a brókert, „egyenesben” tárgyalok a szövetkezet vezetőivel. A terv szerint hat üzemnél sokkal többet vásárolnék, de hát az ittenieknek nincs rá kapacitása. Sóhajt és mosolyog Michael azért nem tagadja meg szakmáját, elárulta, hogy legjobban a Pilsner sört szereti, hazánkban a Jáger sört kedveli. Ahogy domborodó pocakjára pillantok, valóban nem lehet ellensége a habzó italnak. A hétfői bepakolás után kedden már repülőgépre is szállt, küldeni kell a pénzt a kálióiknak, tárja szét a kezét, de hozzáteszi: egyik alkalmazottja 2 hét múlva jön, ő lesz az egyszemélyi felelős a minőségért. Urhán István, a szövetkezet elnöke hol felsóhajt, hol mosolyog, előbbi a cég gazdasági helyzetét, utóbbi az ígéretes üzletet jelképezi. Kronológiai sorrendben tavaly április 8-át említi legelőször, amikor a kifizetetlen tartozások miatt csődöt jelentett a szövetkezet. Akkorra már újjáválasztotta a tagság a vezetést, a régi elnök helyett Urbán Istvánnak szavaztak bizalmat. Júliusban sikeres csődegyezséget kötött a cég hitelezőivel, amelyek elfogadták a kilábalási programot. December 31-ig a terv szerint fizettek, azóta viszont nem, mert nekik sem utaltak. — 25 millió forintos kintlevősége van a cégnek, aminek jó ha a 40 százalékát be tudjuk hajtani — legyint egy nagyot lemondóan az elnök. — Olaszországban két éve folyik a bírósági per egy hatmillió forintos tétel behajtásáról, de az olasz ügyvéd akkora összeget kér, hogy két hét alatt a szövetkezet teljes vagyonát elvinné. Ilyen helyzetben a megyében egy bank sem ad hitelt a sörfőző üzemek elkészítéséhez, képtelenek vagyunk forráshoz jutni. Brókercégeket is megkerestünk, várjuk a válaszukat. — Az amerikaival egy fecnire írtuk meg a szerződést, de ő legalább pontosan fizet — mutatja az egyíves másolatot Urbán István. — Egy egyéni vállalkozó rendelte meg az első sörfőző üzemet nálunk, ő hozta a dokumentációkat. Mivel a korábban készült gépeket sem fizette ki, ezeket a berendezéseket már nem adtuk oda. Az amerikaival a jelek szerint szerencsénk van, hiszen 24 komplett sörfőzőt vásárol tőlünk, ami a teljes kapacitásunkat leköti. Tízmillió hitelbe Michael közben az üzemben elégedett bólintással nyugtázza a készülő tartályokat, de azért meg-megkopogtatja a krómacél felületüket. Tizenegy tartály sorjázik egymás mellett, ennyi tartozik egy komplett sörfőző üzemhez. 4- 7 fokos sör készül bennük, mutat a belsejükbe az amerikai, de nemcsak a hagyományos ízeket gyártjuk, hanem gyümölcsből is készítünk alkoholos sört. — Ilyenről még én sem hallottam — nevet Urbán István. — Most egy kicsit megnyugodtunk az első fizetések után — vált témát az elnök —, de még jó néhány üzemet ki kell szállítani ahhoz, hogy a felszámolást elkerüljük. Persze egy tízmilliós hitel is kisegítene bennünket. Mankó a magyarból felvételizőknek Nyíregyháza (KM - K. J.) — A közelgő érettségire és a főiskolai-egyetemi felvételikre való készülődés lázában sok diák keresi azokat a kapaszkodókat, segítő anyagokat, módszereket, melyek birtokában a siker reményében vághat neki a tudás különböző próbáinak. A nyíregyházi tanárképző főiskola magyar tanszékének oktatói — Jeney István, Kará- di Zsolt és Margócsy Klára — éppen ezért bocsátották útjára az idén is az előkészítő feladatok (feleletvázlatok, tesztek, megoldások) gyűjteményét magyar nyelv és irodalomból, megőrizve a korábbi kiadások alapelveit, d& mindenben hozzáigazítva a kiadványt az idő közben változott körülményekhez, módosult követelményekhez. A könyv feleletvázlatokkal kezdődik, melyek nem pótolják a szakirodalom és a kötelező olvasmányok megismerését, feldolgozását. A kötet második része az eddigi kiadványokhoz hasonló kérdéstár. A feladatlapok a gimnáziumokban használatos tankönyvek és a hozzájuk tartozó szöveggyűjtemények, valamint a magyar nyelv(tan) könyvek anyagára támaszkodnak. Markáns vonása a felkészítésnek a kötelező olvasmányokra való koncentrálás. A szerzők hangsúlyozzák a könyv bevezetőjében: számon kérik a kötelezőket, és olyan anyagrészeket is feldolgoznak, melyekkel a diákok nemigen találkoznak az órákon. Céljuk mindezzel nyilvánvaló: a könyvek ismeretére buzdítani a vizsgákra készülőket. És még valami igen fontos: gondolkodásra és nem szolgai bemagolásra serkenteni. Érdemes odafigyelniük a tanulóknak a szerzők javaslatára — mindhárman gyakorlott felvételiztetők, tehát tudják mit beszélnek —, legyenek minél jártasabbak a folyóiratok, a lexikonok és kézikönyvek, a társművészetek világában, szerezzék meg a legfrissebb információkat. Mert eredményesen felvételizni manapság, csak az iskolai penzumokra összpontosítva, bizony meglehetősen nehéz.----------Tárca— z emberek jóságát gyakran megkönnyezem. Különösen akkor, amikor az én anyagi helyzetemen szeretnének javítani. Szerencsére mind többen vannak. A minap Debrecenből levelet kaptam. Miután felbontottam, elállt a lélegzetem. Jóakaróm azzal biztatott, ha az általa ismertetett „Kreatív önsegélyező program”-on részt veszek, 6-8 hét alatt minimális munkaráfordítással, írd és mondd, 30 millió forinthoz juthatok. A levél stencilezője és küldője megnyugtatott, ez nem szerencsejáték, hanem hibátlan koncepción alapuló dolog, amelyen minden résztvevő nyer. A cél az any0gi nehézségekkel küzdők hóna alá nyúlni. Bravó! Már dörzsöltem a tenyerem, s terveztem, nyáron a családdal hová megyünk üdülni, milyen kocsit veszünk, a rokonok és ismerősök közül kit, mennyivel segítünk, s mekkora összeget teszünk a bankba, illetve különböző alapítványokba. Az örömöm akkor hagyott alább, mikor tudatták velem, rövid távú befektetésként különböző kiadásokra, összesen 4415 forintot fizessek be. Való igaz, ez a 30 millió forint haszonnak elenyésző része, csak egy gond van: ilyen célra nincs pénzem. (Úgy látom, a hónom alá nyúlás a zsebembe nyúlássá kívánt változni.) A postaládámban gyakran találok színes és nagyon csábító prospektusokat. A múltkor valamelyik pesti cég egy Fiat Panda gépkocsival akart meglepni. A tudnivalók ismertetése annyira kuszára sikeredett, hogy azt sem tudtam belőle egyértelműen kihámozni, a szerencsém kipróbálása érdekében egyáltalán kell-e tőlük valamit rendelnem, vagy a Fiat Panda csak úgy jár. Vagy az a bizonyos kutya éppen a kacifántos fogalmazásban van elásva? Egy másik vállalkozás pedig igénylésem fejében egy könyv elküldését helyezte kilátásba, amelynek révén talizmánhoz juthatok. Ez utóbbi állítólag a térben lévő jótékony hullámokat felfogja, és segít nekem minden kívánt jót elérni. Lehet, rosszul teszem, de nem hiszek a pénznyerési csodákban. Annak ellenére, hogy anyósom már többször kérte: ne legyek hitetlen Tamás. em tudom, az efféle vállalkozásoknak miből futja színes, méregdrága reklámanyagra és postaköltségre? Vagy számos lehetetlenben hívő a szélhámosok üzletét feldobja? Lehet, a csodavárók álláspontja helyes. Mindenesetre én inkább érzem magam sajnálatra méltó csórónak, mint rászedett palimadárnak. Cselényi György Csóró vagy palimadár te •• • •. * ; Kockáztatni kell Nábrádi Lajos M ostanában minden eddiginél érvényesebb a régi mondás: Kockázat nélkül nincs üzlet. Vagy: Aki mer, az nyer(het). Sok üzlet azért marad el, mert a vállalkozni akaró nem vállalja a kockázatot. Persze ellenpéldák is vannak. Egy szabolcsi vállalkozónak két külföldi üzlete is virágzik, s egy harmadik üzletet is kötött a minap. Pedig az illetőnek „csak” középfokú végzettsége van, sokáig betanított munkásként dolgozott, autodidakta módon tanulta a piackutatást, az alkudozást, megtanult lavírozni a bonyolult gazdasági élet útvesztőiben. Példája követhető, sőt követendő. Az illető gépekkel, építőanyagokkal üzletel. Szép lassan, az utóbbi négy évben gazdagodott meg. Nem azzal kezdte, mint igen sok kft.- vezető, hogy az első hitelből, vagy nagyobb bevételből nyugati kocsit vásárolt. Helyesen forgatta a pénzt, az elegáns kocsi csak később jött. Való igaz: kockázatvállalása mellé egy adag szerencse is kellett. Más. Többen drukkolunk annak a Nyíregyháza melletti faluban élő fiatalembernek, aki a helyi téeszben használt traktort és használt kisteherautót vásárolt, s bérbe vett 20 hektár földet. A 25 év körüli fiatalember a földből, a mezőgazdasági termékekből akar megélni. De hiszen Nyíregyháza közelében értékesítési gondok vannak — mondtuk neki többen is. Mire ő: kockáztatok és főleg olyanokat termelek, amiket mások nem nagyon. M a már megyénkben is különböző tanfolyamokon lehet tanulni a marketinget, a kereskedelmet, a gazdálkodást. Tanítják azt is, miként kell egy üzleti tervet elkészíteni. Minél több kezdőnek és leendő vállalkozónak élni kell a lehetőségekkel. Mert ha a minimális szakértelem is hiányzik, túl nagy a kockázat az üzletkötés előtt. Az üzletkötések térképén még vannak fehér foltok. A kezdőknek talán ott kellene kapisgálni... Kommentár _____________ Csatlakozások Baraksó Erzsébet gy utazás meglepetésekkel is járhat, amit nem árt előre bekalkulálni, ha gyengébb idegzetűek volnánk, és hosszabb vonatozásra szánnánk el magunkat. Hiszen jártunk már úgy, hogy villámcsapástól kidőlt fa feküdt keresztbe a síneken, s ott vesztegeltünk, míg egy rakodóbrigád a szombat délutáni szieszta idejében elő nem került. Az ember nem hebehurgya, nem kapkod, nosza, felkészül az útra, mindenekelőtt az információnál. Némi gyanú már akkor felmerül, amikor azt a feliratot találjuk: „Információ a ruhatárban”. A hölgy készséges: kétszer kell átszállni, itt és itt, ekkor és ekkor, három különböző vonattal utazunk tehát. Majd akkor igazolódik be a gyanú, amikor az első vonaton jön a kalauz a jegyet kezelni, és felvilágosít: olyan vonat, és olyan átszállási időpont nincs, mint amilyenről a ruhatári információban tájékoztattak. Az adatok rosszak voltak, de majd ő segít. így is van, azután segít a következő vonat jegykezelője is, így kapunk három személytől három különböző adatot. Atszállunk, megy a vonat, majd egy állomáson félretolják, s ott várakozik 30 percet. Újabb forrása a méregnek, a bosszúságnak, de úgy kell az utasnak, miért nem kérdezte meg előre, vajon nem fog a szerelvény fél óráig pihenni? S amikor azt hisszük, más már nem jöhet közbe, kiderül, hogy a harmadik vonaton nincs egyetlen első osztályú kocsi sem, noha a jegyet végig első osztályra adták ki, Nyíregyháza-Gö- döllő között 1008 forintért. Nem arról van szó, mintha nem felelne meg a másod- osztály, de milyen szolgáltatás az, amit megfizettetnek, holott nem is létezik. M ivel a MÁV konkurenciájára még hosszú ideig nem számíthatunk, meg egyébként sem vagyunk gyengébb idegzetűek, elviselünk mindent, csak afölött nem tudunk napirendre térni, szimbolikus értelemben, hogy ilyen színtű szolgáltatással hogyan képzelhetjük el azt a másik, hőn áhított csatlakozást, amely bennünket Európába visszavezetne. Vagyis azt, hogy „sínen vagyunk". Fagyizók Vásárosnaményban Harasztosi Pál felvétele