Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
1993» május 27** csütörtök Kelet-Magyarország 7 Mezey elfogadta a kihívást Egy gólya halálára Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt napokban megdöbbenve olvastam „Egy gólya halálára” c. újság cikket Balogh Géza újságíró tollából. Mielőtt tollat ragadott volna, szerintem illő lett volna meghallgatni úgymond a másik felet is, ugyanis ennek régóta húzódó előzménye volt, amit Önnel szerintem a bejelentő nem közölt. A lányom már korábbi időpontban felment a Nagyszekeresi Polgármesteri Hivatalba, hogy lehetetlen állapotot teremtenek a lakásuk előtt lévő gólyafészekben lévő gólyák. Kérte, hogy valami védőernyőt szíveskedjenek alátenni. A szobaablakot egyáltalán nem tudta kinyitni levegőztetés céljából, mert a szobát beszennyezte volna. Több esetben volt, hogy az unokámat „pottyantotta” le, nem egy esetben kellett a vömnek visszafordulni, átöltözni munkába induláskor. A Tisztelt madárvédő megbízottnak ekkor kellett volna intézkedni, nem a tragédia megtörténte után a rendőrséget értesíteni. A saját udvarán sem tűmé el az ilyen szeméttelepet. Kénytelen voltam ezt a levelet megírni, mert ezek után a közvélemény szerintem megváltozik a „tettes”- ről. Arról nem ír a krónika, hogy akinek az ilyen esetek megelőzését volna dolga intézni, miért nem teszi? Tisztelettel: Harsányi Józsefné Fehérgyarmat Egyirányú Számomra és a környék lakói számára is teljesen értelmetlen volt az intézkedés, mely szerint a nyíregyházi Kond utcát és a Tas utca egy részét egyirányúsították. Az az intézkedés igen lesújtóan érintette a Kond, Botond és Honfoglalás utca autósait, hiszen a Sóstói útról bekanyarodva most már kettővel több kanyarodást kell elvégezni, mely teljesen felesleges üzemanyagtöbbletet, időt és fáradságot jelent, nem beszélve a fokozottabb baleseti veszélyről. Kérem az illetékes hatóságot, hogy a baleseti veszély csökkentése, a zavartalanabb forgalom biztosítása, üzemanyagtakarékosság érdekében a régi forgalmi rendet állítsa vissza a Kond és Tass utcában, mely a környék lakóinak megelégedését fogja szolgálni. Tisztelettel: Gincsai Miklós Nyíregyháza, Honfoglalás u. 31. A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az, olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyél. Mádi László képviselő úrnak ! Fidesz-frakció Tisztelt Képviselőtársam! A Kelet-Magyarország hasábjain kifejtett köztünk lévő nézetkülönbség teljesen természetes, hiszen Te ellenzéki, én pedig kormánypárti képviselő vagyok. Mindazonáltal a részedről felkínált nyilvános vitát örömmel elfogadom. Úgy gondolom azonban, hogy többen olvassák a Ke- let-Magyarországot NyíregyMáriás József Mennyire más dolog valamiről beszélni, s mennyire más azt megtapasztalni?! Ezt most a pénztárcáján érzi a romániai polgár: az áremelések minden eddiginél mélyebbre szorítják az életszínvonalat, amely mára a gyengén fejlett országok sorsára juttatta a lakosságot. S mint varázsütésre, most is akad beszédtéma, amely a lényegről eltereli a figyelmet. Ezúttal a korrupció elleni küzdelem az, amely élénken foglalkoztatja a lakosságot. A szóbeszéd forrása igen eredeti: a helyéről elmozdított országos pénzügyőr-parancsnok leleplezései, sajtóközleményei igen magas rangú állami tisztviselők jövedelmeiről, üzleteiről rántja le a leplet, minek köTisztelt Főszerkesztő Úr! Cégünk, a CAR-ART Stúdió Kft. nevében ezúton szeretnék köszönetét mondani az 1993. május 7-9. között Nyíregyházán megrendezett Autó Show ’93 Kiállítás és Vásár előkészítése és lebonyolítása során a Kelet-Magyarország, a térség kiemelkedő fontosságú médiája részéről tapasztalt szíves együttműködéséért. Az általunk megrendelt rek- lámhírdetések szakszerű és gyors előkészítése, valamint a megjelenés pontos teljesítése jelentősen hozzájárult rendezvényünk sikeres lebonyolításához. Külön örömünkre szolgált, hogy a kiállítás a többi Vásárosnamény - (B. L). — A múlt század utolsó évtizedeiben jelent meg német nyelven az a Lauer ezredes Zerstörung von Felsen in Flüssen című kiadvány, melyben egy sziklafúrógép műszaki leírása olvasható. A találmány híre annak idején szenzációnak számított, hiszen ennek a masinának a segítségével végezték a Vaskapu szikláinak a robbantását az Al-Duna szabályozásakor. A számunkra azonban ma is figyelmet érdemlő ez az írás, mert szerzője és a gép feltalálója, Kuppis József mérnök úr, megyénkből származott. Hogy a szülők, Kuppis János, a Dunai Gőzhajó Társulat házán, mint Kisvárdán, ezért Számodra is kedvezőbb volna egy ilyen vitát ott lefolytatni. Az általad javasolt 40-50 fős terem helyett én a nyíregyházi tv porondját tanácsolom. Mivel nekem ott kapcsolatom nincsen, kérlek szíveskedj biztosítani ezt a színteret. Az általad javasolt időpontok bármelyike jó számomra június 13-a kivételével, de igazodom a tv által megadott más dátumokhoz is. Ezúton felajánlom azt is, hogy akár a mi vitánk kapcsán, akár más alkalommal az MDF megyei polivetkeztében a kormánynak is lépnie kellett, parlamenti bizottság alakult a „vádak” kivizsgálására. Kilátástalanná vált minden. Ebben a hangulatban minden alkalom jó arra, hogy felnagyítva, eltereljék a lakosság figyelmét a napi gondokról. Ilyen volt az ukrán-magyar államszerződés vitatott kitétele is, amelyre — különösképpen az annak kivételes, egyedi voltára vonatkozó hivatalos kijelentések után — oly vehemensen reagált a román sajtó. A kisember viszont joggal kérdi: emiatt emelkedett a csillagokig az élelmiszerek s iparcikkek, szolgáltatások ára? A tíz-tizenöt ezer lej nyugdíjból vajon miként telik majd a kilónként két-három ezer lejes disznóhúsra, a nyolcezer lejes cipőre, a kilowattonként 26 lejes áramra, a húszezer lejes ölsajtómédiához hasonlóan az Ön lapjában is az érdeklődésnek megfelelő teret kapott. Személyes tapasztalataink, valamint az általunk ismert vélemények alapján bízunk abban, és egyben meggyőződésünk — természetesen, mint magánvéleményt tiszteletben tartva —, hogy a május 14-i lap 2. oldalán „Autóművészef ’ címmel megjelent írás megállapításával szemben a kiállítás publikuma nem a„Kár-Ért” érzésével távozott rendezvényünkről. Ezért — de, mint korábbi megnyilvánulásaimat, ezt sem „dicsekvésnek” szánva, vagy tartva — egyelőre nem változtatjuk meg cégünk főügynöke, és felesége, Dorf- ftnger Emília hogy mikor és miért kerültek Vásárosna- ményba, azt ma már nehéz lenne hitelesen kibogozni, az azonban tény, hogy József nevű fiuk a Bereg metropolisában született 1859-ben. A Kuppis család, talán az édesapa foglalkozása miatt, meglehetősen vándor életmódot folytatott. Ezzel magyarázható, hogy az iskoláskorúvá nőtt fiú a gimnázium alsóbb osztályait már Dunaföldváron és magánúton végezte. Innen került később Budára, a főreáliskolába. Az ifjú Kuppis József főként a műszaki dolgok iránt tanúsított nagyobb érdeklődést, s ezért a középiskola tikusai, illetve szakértői szívesen folytatnának a képernyő előtt nyilvános beszélgetést a Fidesz politikusaival és szakértőivel. Javaslom, hogy a párbeszéd — tekintettel a műsoridő korlátáira — cikkeinkben felmerült kérdések körében történjen. Pártatlan riporter felkérését természetesen Rád bízom. Szívélyes üdvözlettel: dr. Mezey Károly országgyűlési képviselő MDF Gondok súlyos terhe alatt Autóművészet a másik oldalról tönyre? A gyógyszerárakról ne is beszéljünk! De vajon miből él meg a most már egymilliósnál is nagyobb munkanélküli-sereg, melynek többsége még családfenntartó? Ne csodálkozzunk akkor, ha a bevándorlásra engedélyt adó külföldi követségeket majdhogynem megostromolta az igénylők hada. Az emberek némán térül- nek-fordulnak meg az üzletekben, értetlenül nézik az árakat, kérdő tekintetük elborul azok láttán. A mázsás disznó (százezer lej) még a jó közepes fizetésű emberek számára is szinte elérhetetlen lesz. Gondok súlyos terhe alatt nézünk a holnap ele. Az infláció mértéke immár áttörte a képzelet korlátáit, meghaladta a legpesszimistább jóslatokat is. Szatmárnémeti, ’93. május. nevét... Ismét komolyabb hangnemre váltva jelezni szeretném, hogy további, Nyíregyházán, vagy a körzetben lebonyolításra kerülő rendezvényeink reklámkampánya kapcsán a jövőben is számítani szeretnénk az Önök szolgáltatásaira. Reményeim szerint az Önök és cégünk számára is az eddigieknek megfelelően kölcsönösen előnyös szakmai és anyagi feltételek mellett. Szíves együttműködésüket ismételten köszönjük. További jó munkát, szakmai és üzleti sikereket kívánunk! Tisztelettel: Cserkuti György ügyvezető igazgató Aki a Vaskapu szikláit repesztgette A TITÁSZ-ért aggódó „Köszönjük együttműködését és megértését!” — így zárulnak azok a levelek, amelyeket 1992 ősze óta a TITASZ baktalórántházi ki- rendeltségétől két-három havonként kapok. A levelekben rózsaszínű postautalvány, hogy azon „szíveskedjek” kiegyenlíteni múlt havi „rendezetlen” tartozásomat. Hát ez így rendben is volna: „Adós fizess, beteg nyögj!” Csak van itt valami furcsaság is. Ez a rendezetlenség mindig abból adódik, hogy a TITASZ díjbeszedője elkerüli néha a házamat. Pedig otthon vagyok. Tavaly nyár vége óta ki sem tettem a lábam a faluból. De furcsaság az is, hogy éppen 1992 ősze óta vagyok ilyen trehány, nem fizető állampolgár. Azelőtt évtizedeken át soha nem kaptam levelet a TITÁSZ-tól, és a díjbeszedő is mindig itthon talált. Pedig akkoriban sokat voltam távol a falutól, néha még hetekre is. Ha rosszmájú lennék, azt mondanám, hogy ezek a furcsaságok összefüggésben lehetnek azzal a ténnyel, hogy a baktalórántházi kirendeltség egyik alkalmazottjával ellentétbe kerültem 1992 őszén. De hát én ilyet nem mondok! Csupán azt kérem a kirendeltségtől, nézzen utána jobban a díjbeszedőjének! Szükséges ez nagyon! Én ugyan szerény nyugdíjamból még ki tudom fizetni a postai pluszköltséget, de mi lesz a TTTÁSZ-szal, ha bevételének 40-50 százalékát postabélyegre költi, mint az én havi 30-40 forintos fogyasztási díjam esetében is? Tisztelettel: Balogh László Rohod tözött, hogy gyakorlatilag is bekapcsolódhasson a Vaskapunál elkezdett szabályozási munkákba. Itt hasznosíthatta a fúrógépét, de a robbantásokat és a törmelékek eltakarítását is az ő javaslatainak a figyelem- bevételével végezték. Innen csak 1893-ban tért vissza az állami szolgálatba, és Komáromban, mint az Allamépíté- szeti Hivatal vezetője működött élete végéig. Hivatali elfoglaltsága mellett jutott ideje arra is, hogy a katonaságot műszaki tanácsaival támogassa. Az 1897-ben Komárom körzetében tartott nagy hadgyakorlat előkészítésében és lefolytatásában oly sikeresen működött közre, hogy elismerésként katonai arany érdemkeresztet kapott. írással is foglalkozott. A repülésről (Komárom, 1900.) címen háromkötetes munkát adott ki akkor, amikor a repülés tudománya még gyerekcipőben járt. Úttörő jelentőségű ez a munka még akkor is, ha elgondolásait azóta túl is haladta a szaktudomány. A világforgalom (Bp. 1889.) című természettudományos témájú munkáját az ugyancsak Beregből származó Csopey Lászlóval közösen adta ki. Életéről, munkásságáról a Komáromi Lapok a századforduló táján még gyakran meg- emlékszik, de a mai sajtó már teljesen elhallgatja. äst* 5 I Alaptalan „káresemény” donosainak elég jelentős része olyan helyzetben van, hogy képtelen megoldani egy ilyen, igen nagy költséggel járó felújítást. De hogyan fizesse meg ezeket a Biztosító, ha ezt nem is vállalta és az ehhez szükséges, a jelenleginek sokszorosát kitevő díjat be sem szedte. Jön az újabb súlyos elmarasztalás: „hogy van az, hogy csak akkor veszi észre a biztosító,... amikor fizetni kellene.” Valóban nem végez a biztosító műszaki felmérést az épületről a biztosítás megkötésekor, mert hogy eleve csak olyan véletlen eseményekre köti, amelyek általában függetlenek a lakás műszaki állapotától (tűz, villámcsapás, robbanás, árvíz, földrengés stb.) Persze a 2-3 ezer forint évi díjú biztosítás megkötését megelőzhetné egy néhány tízezer forint költségű műszaki állapot felmérés. De érdemes ezt valakinek megfizetni, ha nem sok értelme van? Aztán tovább: „Hogy van az, hogy ha valaki nem fizeti a biztosítást, nyomban felmondják”. Hát nem mondjuk fel nyomban. 3 hónapos türelmi időt hagyunk a későn fizetőknek, sőt az egy ösz- szegben éves díjat fizetők január 1-jei esedékességű díjára május 15-ig vállaltunk türelmi időt. Vagy ennyi türelem sem elég? Kállai Tibor ÁB-AEGON Biztosító Rt. területi igazgatóhelyettese A Kelet-Magyarország május 12-i, múlt szerdai Kommentár rovatában „Támasz a bajban” című, Balogh József tollából megjelent cikke mellett nem tudok szótlanul elmenni, annak ellenére, hogy az utóbbi időben a biztosítókat (köztük a mi ÁB-AEGON biztosítónkat is) ért többé-kevésbé jogos bírálat, amelyet munkánkat segítő észrevételként tudomásul is vettünk. A cikkíró egy olyan ügyben foglal állást a biztosító ellen, ami bírósági ítélettel fejeződött be, mely szerint a biztosítónak nem kell megtérítenie azt a kárt, amit nem a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási esemény okozott egy lakóházban. A kifogásolt ügyben több, egymást követő szakember — köztük független igazságügyi szakértő is — egybehangzó megállapítása volt, hogy a lakóház összedőlés- hez közelítő állapotához semmi olyan esemény nem járult hozzá, aminek a megtérítését a biztosító vállalta. A lassan, fokozatosan kialakult helyzet egyértelműen megállapított oka: átgondolatlan, szakszerűtlen alapozás, falazás, tetőszerkezet kialakítás. Sajnos, a megyében több ezerre tehető azon lakóházak száma, amelyek felújításra, tatarozásra szorulnak, mert elhasználódtak, esetleg rosz- szul lettek megépítve. Még szomorúbb, hogy ezek tulajbefejezése után a budapesti műegyetemen folytatta tanulmányait 1876-81 között. Tehetsége korán kezdett bontakozni, már egyetemi hallgató korában pályadíjat nyert egy műszaki probléma matematikai úton történt megoldásával. Oklevelének megszerzése után a kereskedelmi minisztériumban kap állást, ahol abban az időben az Al-Duna szabályozásának a megtervezése volt a kiemelt mérnöki feladat. Kuppis József több pályázattal is bekapcsolódott ebbe a munkába, s ennek egyik eredménye a már említett sziklafúrógép is. 1890-ben otthagyta a minisztériumot és Orsovára köl
