Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök •■■■■■■■■■. ÖNKORMÁNYZATOK ■■■■■■■■■■■■I Kelet-Magyarország 5

Tisztán látni vagyoni kérdésekben (2.)

Ingatlankatasztert kell készíteni az önkormányzatoknak • Korlátozott forgalomképesség

Balogh József

Nyíregyháza (KM) — Tegnapi lapunkban dr. Körössy Kálmán, a TÁKISZ osztály- vezetője segítségével arra kerestük a választ: miért is fontos az ingatlankataszter felállítása az önkormányzatoknak. Most további érvekkel ismerkedhetnek meg olvasóink, ám a lényege nem az érvek ismertetése, hanem az: milyen hasznot, eredményt hoz az elkészítése, s milyen hátránnyal jár, ha valahol fölösleges munkának tartják.

— Az ingatlan-nyilvántartás elkészítésének következő indoka, hogy a törvény a vagyon önkormányzati tulajdonba adásával bizonyos megszorításokat tett. Például az önkormányzati törvény előírta, hogy törzsvagyon és egyéb vagyon szerint kell nyilvántartani.

□ Mi az a törzsvagyon?

— A törzsvagyon olyan vagyon, amely az önkormányzatnak alapvető feladatához kötődik és annak ellátását szolgálja, ezért a törvény vagy forgalomképtelennek, vagy korlátozottan forgalomképesnek minősíti. Nem csak a törvény, az önkormámnyzat is létesíthet ilyen kategórikat. Például a temetőket nem minősíti a törvény, de az önkormányzat kimondhatja, hogy a temetőt nem adják el. Furcsa lenne, ha valaki például a Kossuth teret eladná.

— Az új vagyont mint rendezetlen tételt is nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy a földhivatalnál az önkormányzati vagyonmérlegbe nincs benne és egyúttal ki kell jelölni a vagyonkezelőt. Ez azért is fontos, mert a

képviselő-testület, a bizottságok, az intézményvezetők cserélődnek, s ha a rendezetlen tételek egyik nyilvántartásban sem találhatók, nem lesz aki kézben tartja ezeket.

— A következő indoka lehet a nyilvántartás fontosságának, hogy a vagyongazdálkodás alapjául kell szolgálni egy információs rendszernek. Hogy lehetne dönteni vagyoni kérdésekről, ha csak annyit tud valaki, hogy a Kossuth utca 6. szám alatti lakóépület, de nem tudja, hogy abban hány lakás van, milyen a műszaki állapota, az értéke, milyen közművek vannak alatta, s milyen egyéb építmények szolgálják? Néha egy vaskerítés többet ér, mint a telken lévő faház, de lehet benne olyan medence, vagy díszburkolat, ami sehol nem szerepel. Tehát ezeket most számba veszik és egyúttal kialakul az a szervezet, az a működési rendszer, amelyik a vagyonnal gazdálkodik.

□ Ki az igazi gazdája a vagyonnak?

— Az új jogszabályok szerint az önkormányzati tulajdon gazdája a település önkormányzata, de átruházhatja a képviselő-testületre. Ebből azonban az következhetne, hogy egy intézményvezető még egy kerékpárcserét sem végezhetne el, mert a testületnek kellene ebben is dönteni. Természetes ezért, hogy amikor az önkormányzat elhatározza egy intézmény, egy vállalat létrehozását, egyidejűleg meg kell osztani a tulajdonosi jogok gyakorlását a testület, a polgármester, egy bizottáság, illetve a vállalat, vagy intézmény vezetője között.

— Azért is szükség van egy ilyen nyilvántartásra, mert a vagyongazdálkodási célkitűzéseket, koncepciókat nem lehet enélkül kijelölni. Ha valaki nem tudja, hogy milyen vagyonnal rendelkezik, vagy mivel fog a jövőben, nem lehet meghatározni a feladatokat. Nem lehet dönteni a felújításról, a karbantartásról, a beruházások megalapozásáról. Ha nem dönti el Nyíregyháza, hogy hány önkormányzati lakást fog elidegeníteni, annak milyen részét forgatja vissza újabb lakásépítésbe, nem tud a lakásépítésről dönteni. Ha viszont tudja, hogy mennyi bevételre számíthat a költségvetésből, honnan vesz el pénzt, fel tudja mérni, hogy az elidegenítésből milyen pénze származhat, akkor kiszámítható: ahhoz milyen hitelt, vagy egyéb forrásokat kell még találni.

□ Milyen mércével lehet megállapítani ma valaminek az értékét, ami eddig semmit nem jelentett, akár nullára is leértékelődhetett?

— Jelenleg ezeket az értékeket a számviteli szabályok szerint tartják nyilván, ahol megvan határozva, hogy a beszerzési, vagy bekerülési értékből évente milyen összegeket írnak le értékcsökkenés címén. Ha mondjuk, valami a század- foruló táján épült, az már nulla értéken van. Furcsa lenne ha a megyeházát mert a számviteli értéke nulla, valakinek odaadnánk ajándékba. Ezért rendelkezik úgy az új törvény, hogy ha bármilyen vagyont bármilyen okból felértékelnek, tehát a piacon megmérettetik, akkor már azon az áron lehet nyilvántartásba venni. Addig kötelező a számviteli érték szerint, pontosan a védelem miatt, nehogy becsapjanak vele valakit, mert mondjuk túlzottan felértékelik, hogy a hitelfelvételhez legyen fedezet. Ez a nyilvántartás akkor ér valamit, ha folyamatosan vezetik majd, s az intézmény a vagyonában bekövetkezett minden lényegesebb változást jelent a jegyzőnek, ő gondokodik a nyilvántartások vezetéséről.

— A korábbi nyilvántartások a vagyongazdálkodás igényeit nem elégítenék ki. Mindegyik speciális. A műszaki csak a műszaki paramétereket tartalmazza, így csak az öszes nyilvántartás egybevetésével lehet csak megállapítani, hogy egy forgalomképes dolognak mennyi az értéke. A vagyongazdálkodáshoz pedig ez kell.

□ Anélkül, hogy lebecsülnénk az önkormányzatok szakmai felkészültségét, nem gondolja, hogy ekkora munka elvégzése meghaladja erejüket és képességüket?

— Valóban, nagy előkészítő munkát, sokféle szakmát igényel a munka elvégzése, hisz kell hozzá jogász, közgazdász, műszaki ember, kell aki földügyekhez, s aki a közművekhez ért. Ezen szeretne segíteni az a tanfolyam, amit a megyei önkormányzat és a TÁKISZ szervezett a megye több településén. Még így is szükség lesz szakemberek bevonására és ez pénzbe fog kerülni. De sokszorosan megtérül, azzal hogy az önkormányzat megfelelő információval rendelkezik majd a vagyonáról, nem becsüli sem túl, sem alá. Egyetlen eladásnál megtérülhet az egész nyilvántartásba vétel költsége. Ezért érthetetlen, hogy a települések egy- harmada nem élt a lehetőséggel. Pedig a nyilvántartás a pénzügyi beszámolórendszer része lesz, hozzá épül mintegy leltár a költségvetéshez. Márpedig ha nincs költségvetés, az önkormányzat nem kapja meg a működéshez szükséges összegeket.

Nyitás Magyarország felé is

Beszélgetés Chis Ioannal, a Szatmár Megyei Tanács elnökével a kapcsolatok erősítéséről

Máriás József

Szatmárnémeti — Az

1992-es általános választásokon Romániában a bal oldal aratott győzelmet, azok az erők, amelyek egyrészt nem tudnak elhatárolódni a kommunizmus ballasztjától, másrészt a nacionalista politika elkötelezettjei. Ebben a kontextusban igen nagy jelentősége van annak, hogy a helyhatósági választásokon Szatmár megyében a Demokratikus Konvendióba tömörült pártok — köztük az RMDSZ — elsöprő sikert arattak, a mienk az egyetlen megyei tanács, amelyben a baloldali és nacionalista erők nem jutottak pozícióhoz.

Ez okozta az ellenerők mesterkedéseit, amellyel hosszú hónapokon át megakadályozták a megyei tanács megalakítását, hivatalának létrehozását.

Chis loan lett a tanács elnöke. A fiatal, jogvégzett politikus által vezetett megyei tanács sokrétű tennivalói, tervei sorából nem hiányzik a nemzetközi kapcsolatok eredményesebbé tételére való törekvés sem, s e vonatkozásban a szomszédos területekkel kiépítendő kapcsolatrendszer mindenképp prioritást élvez. Erről kértünk interjút.

ű Megyénk geopolitikai elhelyezkedése igen kedvező. A decemberi hivatalba lépése óta a megyei tanács dolgozott- e ki valamilyen stratégiát ebben a vonatkozásban, s miket tekint elsődlegesen megvalósi- tandónak e nagyon fontos kérdéskörben?

— Stratégiánk alapja a sokoldalú nyitás Magyarország és Ukrajna, a szomszédos országok megyéi felé. Ez a kérdés már választási programunkban is szerepelt. Most a tetteken a sor. Úgy vélem, hogy a romániai forradalom legnagyobb megvalósítására, a politikai pluralizmus megteremtése és a határok megnyitása volt. Mindezt tartalommal nekünk kell megtöltenünk. És minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ez mind a saját országunk, mind nemzetközi vonatkozásban gyümölcsöző legyen. Ehhez azonban meg kell teremteni, az előfeltételeket, ki kell építeni az infrastruktúrát is. Ilyen, ide sorolható a közlekedési vonalak korszerűsítése. Terveink közt szerepel a Pete-Csengersima közúti határátkelő kövítése, oly módon, hogy az átkelés 6-6 sávon történjék, amely számottevően felgyorsítaná a forgalmat, megszűntetné a mostani gondokat. Úgyszintén előterjesztettük a Kormánynak a Csaná- los-Vállaj közúti átkelő, valamint a Börvely-Ágerdőmajor vasúti átjárónak a turistaforgalom előtti megnyitására vonatkozó javaslatunkat (az előbbi csak alkalmilag nyitott, a vasútforgalom jelenleg csak kishatárforgalmat bonyolít).

— A gazdasági kapcsolatok igen örvendetesen erősödnek. A kölcsönösen megrendezett vásárok, kiállítások kiváló alkalmat, lehetősége teremtenek egymás megismerésére, termelési és értékesítési együttműködések megalapozására, kiépítésére, szerződéskötésekre. Kapcsolatainkat kívánjuk bővíteni azzal is, hogy javasoltuk repülőterünk — amely bármely típusú gép fogadására alkalmas — nemzetközi státusának elismerését.

□ Az elmúlt hónapokban Ön találkozott Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tanácsának vezetőivel. Milyen kérdések szerepeltek a megbeszélések középpontjában?

— Nem sokkal azután, hogy átvehettem a megyei adminisztráció irányítását, hivatalos látogatásra hívtam meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tanácsa elnökét. Medgye- si József elnök úr a meghívást elfogadta. Tárgyalásaink, meggyőződésem, mindkét fél számára gyümölcsözőek voltak, megalapozták a jövendő együttműködést. E vonatkozásban szándéknyilatkozatot írtunk alá, amely az említett határátkelők kérdéskörére vonatkozott. Mi, említettem, meg is tettük a megfelelő lépéseket az országos fórumoknál.

Nem sokkal utána Szatmár megyei küldöttség viszonozta a látogatást, amelyet én vezettem. Meggyőződésem, hogy a két találkozó valóban elmélyítette a megyénk közti baráti és jószomszédi kapcsolatokat. Szólnom kell továbbá egy másik kezdeményezésről is, amely Apáti György, Csenger város polgármestere nevéhez fűződik, s amelyet mi nagyra becsülünk: a határ menti községek polgármestereinek kapcsolatfelvételéről van szó. A csengeri találkozóknak a Szatmár megyei Batiz községben volt folytatása. A kör bővül, az érdeklődés egyre nagyobb.

□ Ami mindannyiunk kölcsönös örömére, népeink országaink javára szolgál...

— Valóban arra. Hisz bennünket nem személyes érdekek, ambíciók vezetnek, hanem a gazdasági érdekközösség, a kölcsönös jobb megismerés vágya, az a törekvés, hogy geopolitikai helyzetünket valóban kiaknázzuk. És, mindezen túlmenően, elmélyítsük a barátságot az egyazon térségben élő népek, nemzetek között. Megtisztelő számomra, hogy a kapcsolatépítés szerény munkása lehetek. Törekvésemben, munkámban az vezet, hogy mélyen hiszek abban a jobb megismerés, az együttműködés mind a román, mind a magyar, mind az ukrán nép javára válik.

A vonal nem szakadhat meg

Nyíregyháza (KM) — Ez év február 26-án a MATÁV beruházási tanácsa jóváhagyta a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére vonatkozó távközlési fejlesztési programot. Lényege az volt, hogy a korábbi céloknak megfelelően 1 milliárdos alaptőkével a három befektető, a Kontrax- Telecom, a MATÁV, illetve a megyei önkormányzat létrehoz egy befektetői részvénytársaságot a megye távközlésének fejlesztésére. Az első ütem szerint a jelenlegi mintegy 33 ezer fővonal további 53 ezer fővonallal növekedne, így 1995 nyarára összesen 88 ezer fővonal állna rendelkezésre a lakosság és a vállalkozók részére.

Hol tart ma ez a gyakorta változónak látszó program, s mire számíthat a megye — erről adott tájékoztatást dr. Zilahy József, a megyei közgyűlés alelnöke.

— A februári tanácskozáson eldőlt, hogy milyen munkaprogram szerint történnek a konkrét operatív lépések, ahhoz, hogy a cégbírósági bejegyzés megtörténhessen. Közbejött azonban valami: ez év márciusára a Kontrax anyagi nehézségek elé került. Konkrétan ez a vállalat 4 és fél milliárdos vagyonnal rendelkezik és 6 és fél milliárdos hitelállomány terheli. Magyarul a Kontrax bonitása, fedezeti képessége megkérdőjeleződött. Nem veszteséges állapotról van szó, hanem túlfejlesztette saját magát és ez az a pont, amikor a hitelállományt tovább növelni nem lehet. Ami bennünket érint: a Kontrax közölte velünk, hogy a bankokkal folytatott tárgyalás eredménytelen volt, ebben az évben nem jut hitelhez, s befektetőként nem vehet részt a részvény- társaság létrehozásában.

— Felvetettük a MATÁV- nak, hogy mivel mi a Műszertechnikával tárgyaltunk, de ők nem tartották alkalmasnak, gondoskodjanak új befektetőről. Mivel, azonban veszélyessé vált a beruházás határidőre történő megvalósítása, ezért az kértük: most már a MATÁV és az önkormányzat kettesben alakítsa meg a részvénytársaságot. Az országgyűlési képviselők miniszterekkel, államtitkárokkal közösen akkora nyomás alá helyezték a a MATÁV-ot, hogy nem tudott meghátrálni, pedig épp ki akart lépni az egész ügyből.

Szerencsére ez nem történt meg. Május 5-én a Takács Péter vezette képviselőcsoport megállapodásra jutott velük, így az elképzeléseknek megfelelően a két tagú

részvénytársaság azonnali határidővel feláll.

— A május 5-ei megállapodás az volt, hogy legkésőbb június 15-éig létre kell hozni a gazdasági szervezetet, ami lehet kft., vagy részvénytársaság és meg kell kezdeni a beruházás tervezését, majd kivitelezését. A munka elkezdődött, s szakértők bevonásával megállapodtunk a szindikátusi szerződések kialakításában. (Ma, az írás megjelenésének napján és holnap véglegesítik ezeket a dokumentumokat és a cégbírósági bejegyzés június 15-éig megtörténik hatszázmillió forintos alaptőkével.

— A beruházás három ütemben valósul meg — folytatja a tájékoztatót Zilahy József —. Az idén 600 millió, jövőre és 1995-ben a további tőkeemeléssel mintegy 7 milliárd értékű beruházást kell végrehajtani, amihez 2 és fél milliárd alaptőke szükséges. Tehát a 600 milliót 1,9 milliárddal meg kell emelni. Ez azért szükséges, mert ha nagy hitelállomány terheli, a beruházást, annak kamatai az eredményességét veszélyeztetik. Tehát mi úgy gondolkodunk, hogy két és fél milliárdos alaptőkével és négy és fél milliárdos világbanki hitellel — 1995 közepéig meg fogjuk valósítani ezt a beruházást.

A megyei közgyűlésnek a 171 település önkormányzatától kapott felhatalmazás alapján a koordinálás volt a legfontosabb célja. Most jutottak el abban a szakaszba, hogy felelősségteljesen ki lehet jelenteni: ez a forrás rendelkezésre áll. A másik fontos dolog: úgy szervezni a beruházásokat, hogy az első perctől kezdve nyereséget hozzanak, mert nem lehet egy gazdasági szervezetet úgy létrehozni, hogy két-há- rom évig veszteséges legyen.

— Gondot okoz majd — mondja az alelnök —, hogy mindenki azonnal telefonhoz akar jutni, mert olyan mértékben bénítja a gazdasági életet a telefonhiány, hogy egy fél év is számít. Nagyon nehéz dolog lesz ezért a döntés. A szakértők szerint ké- zenfekvőnak az látszik, hogy Kisvárda góckörzet és a körzetében lévő 65 település 11 alközpontja, ezután a hálózatok bekötése legyen az első ütem, ez az a terület, ahol soha nem került még sor automatizálásra. Ha a sorrend marad, a jövő év ilyen szakára egy 20 ezres bekötést is fel lehetne vállani.

(A beruházás körüli gondokra visszatérünk.)

Bárczi, nem Váci

Nyíregyháza (KM) — Nemrég egy hír látott napvilágot lapunkban, amelyikben a Szerencsejáték Rt. különböző összegeket adott a megye 11 olyan intézményének, amelyek pályázatot nyújtottak be támogatást kérve ifjúsági célú terveik megvalósításához. A támogatások kiosztásánál hasonló hangzás miatt Bárczi helyett Vácit értettük, így jelent meg, hogy a Váci Mihály általános iskola támogatást kapott. Meglehetősen hosszú idő alatt sikerült tisztázni, hogy a Bárczi Gusztáv általános iskola nyert a pályázaton.

Az oldalt összeállította: Balogh József