Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök •■■■■■■■■■. ÖNKORMÁNYZATOK ■■■■■■■■■■■■I Kelet-Magyarország 5 Tisztán látni vagyoni kérdésekben (2.) Ingatlankatasztert kell készíteni az önkormányzatoknak • Korlátozott forgalomképesség Balogh József Nyíregyháza (KM) — Teg­napi lapunkban dr. Körössy Kálmán, a TÁKISZ osztály- vezetője segítségével arra kerestük a választ: miért is fontos az ingatlankataszter felállítása az önkormányza­toknak. Most további érvek­kel ismerkedhetnek meg ol­vasóink, ám a lényege nem az érvek ismertetése, hanem az: milyen hasznot, ered­ményt hoz az elkészítése, s milyen hátránnyal jár, ha valahol fölösleges munkának tartják. — Az ingatlan-nyilvántartás elkészítésének következő in­doka, hogy a törvény a vagyon önkormányzati tulajdonba adásával bizonyos megszorítá­sokat tett. Például az önkor­mányzati törvény előírta, hogy törzsvagyon és egyéb vagyon szerint kell nyilvántartani. □ Mi az a törzsvagyon? — A törzsvagyon olyan va­gyon, amely az önkormány­zatnak alapvető feladatához kötődik és annak ellátását szolgálja, ezért a törvény vagy forgalomképtelennek, vagy korlátozottan forgalomképes­nek minősíti. Nem csak a tör­vény, az önkormámnyzat is lé­tesíthet ilyen kategórikat. Pél­dául a temetőket nem minősíti a törvény, de az önkormányzat kimondhatja, hogy a temetőt nem adják el. Furcsa lenne, ha valaki például a Kossuth teret eladná. — Az új vagyont mint ren­dezetlen tételt is nyilvántartás­ba kell venni, függetlenül at­tól, hogy a földhivatalnál az önkormányzati vagyonmér­legbe nincs benne és egyúttal ki kell jelölni a vagyonkezelőt. Ez azért is fontos, mert a képviselő-testület, a bizottsá­gok, az intézményvezetők cse­rélődnek, s ha a rendezetlen tételek egyik nyilvántartásban sem találhatók, nem lesz aki kézben tartja ezeket. — A következő indoka lehet a nyilvántartás fontosságának, hogy a vagyongazdálkodás alapjául kell szolgálni egy in­formációs rendszernek. Hogy lehetne dönteni vagyoni kér­désekről, ha csak annyit tud valaki, hogy a Kossuth utca 6. szám alatti lakóépület, de nem tudja, hogy abban hány lakás van, milyen a műszaki állapo­ta, az értéke, milyen közmű­vek vannak alatta, s milyen egyéb építmények szolgálják? Néha egy vaskerítés többet ér, mint a telken lévő faház, de lehet benne olyan medence, vagy díszburkolat, ami sehol nem szerepel. Tehát ezeket most számba veszik és egyút­tal kialakul az a szervezet, az a működési rendszer, amelyik a vagyonnal gazdálkodik. □ Ki az igazi gazdája a va­gyonnak? — Az új jogszabályok sze­rint az önkormányzati tulajdon gazdája a település önkor­mányzata, de átruházhatja a képviselő-testületre. Ebből azonban az következhetne, hogy egy intézményvezető még egy kerékpárcserét sem végezhetne el, mert a testület­nek kellene ebben is dönteni. Természetes ezért, hogy ami­kor az önkormányzat elhatá­rozza egy intézmény, egy vál­lalat létrehozását, egyidejűleg meg kell osztani a tulajdonosi jogok gyakorlását a testület, a polgármester, egy bizottáság, illetve a vállalat, vagy intéz­mény vezetője között. — Azért is szükség van egy ilyen nyilvántartásra, mert a vagyongazdálkodási célkitű­zéseket, koncepciókat nem le­het enélkül kijelölni. Ha valaki nem tudja, hogy milyen va­gyonnal rendelkezik, vagy mivel fog a jövőben, nem le­het meghatározni a feladato­kat. Nem lehet dönteni a fel­újításról, a karbantartásról, a beruházások megalapozásáról. Ha nem dönti el Nyíregyháza, hogy hány önkormányzati la­kást fog elidegeníteni, annak milyen részét forgatja vissza újabb lakásépítésbe, nem tud a lakásépítésről dönteni. Ha vi­szont tudja, hogy mennyi be­vételre számíthat a költségve­tésből, honnan vesz el pénzt, fel tudja mérni, hogy az elide­genítésből milyen pénze szár­mazhat, akkor kiszámítható: ahhoz milyen hitelt, vagy egyéb forrásokat kell még találni. □ Milyen mércével lehet megállapítani ma valaminek az értékét, ami eddig semmit nem jelentett, akár nullára is leértékelődhetett? — Jelenleg ezeket az értéke­ket a számviteli szabályok sze­rint tartják nyilván, ahol meg­van határozva, hogy a beszer­zési, vagy bekerülési értékből évente milyen összegeket ír­nak le értékcsökkenés címén. Ha mondjuk, valami a század- foruló táján épült, az már nulla értéken van. Furcsa lenne ha a megyeházát mert a számviteli értéke nulla, valakinek odaad­nánk ajándékba. Ezért rendel­kezik úgy az új törvény, hogy ha bármilyen vagyont bármi­lyen okból felértékelnek, tehát a piacon megmérettetik, akkor már azon az áron lehet nyil­vántartásba venni. Addig köte­lező a számviteli érték szerint, pontosan a védelem miatt, ne­hogy becsapjanak vele valakit, mert mondjuk túlzottan felér­tékelik, hogy a hitelfelvételhez legyen fedezet. Ez a nyilván­tartás akkor ér valamit, ha fo­lyamatosan vezetik majd, s az intézmény a vagyonában be­következett minden lényege­sebb változást jelent a jegyző­nek, ő gondokodik a nyilván­tartások vezetéséről. — A korábbi nyilvántartá­sok a vagyongazdálkodás igé­nyeit nem elégítenék ki. Mind­egyik speciális. A műszaki csak a műszaki paramétereket tartalmazza, így csak az öszes nyilvántartás egybevetésével lehet csak megállapítani, hogy egy forgalomképes dolognak mennyi az értéke. A vagyon­gazdálkodáshoz pedig ez kell. □ Anélkül, hogy lebecsül­nénk az önkormányzatok szak­mai felkészültségét, nem gon­dolja, hogy ekkora munka el­végzése meghaladja erejüket és képességüket? — Valóban, nagy előkészítő munkát, sokféle szakmát igé­nyel a munka elvégzése, hisz kell hozzá jogász, közgazdász, műszaki ember, kell aki föld­ügyekhez, s aki a közművek­hez ért. Ezen szeretne segíteni az a tanfolyam, amit a megyei önkormányzat és a TÁKISZ szervezett a megye több tele­pülésén. Még így is szükség lesz szakemberek bevonására és ez pénzbe fog kerülni. De sokszorosan megtérül, azzal hogy az önkormányzat megfe­lelő információval rendelkezik majd a vagyonáról, nem be­csüli sem túl, sem alá. Egyetlen eladásnál megtérül­het az egész nyilvántartásba vétel költsége. Ezért érthe­tetlen, hogy a települések egy- harmada nem élt a lehetőség­gel. Pedig a nyilvántartás a pénzügyi beszámolórendszer része lesz, hozzá épül mintegy leltár a költségvetéshez. Már­pedig ha nincs költségvetés, az önkormányzat nem kapja meg a működéshez szükséges összegeket. Nyitás Magyarország felé is Beszélgetés Chis Ioannal, a Szatmár Megyei Tanács elnökével a kapcsolatok erősítéséről Máriás József Szatmárnémeti — Az 1992-es általános választáso­kon Romániában a bal oldal aratott győzelmet, azok az erők, amelyek egyrészt nem tudnak elhatárolódni a kom­munizmus ballasztjától, másrészt a nacionalista poli­tika elkötelezettjei. Ebben a kontextusban igen nagy je­lentősége van annak, hogy a helyhatósági választásokon Szatmár megyében a De­mokratikus Konvendióba tömörült pártok — köztük az RMDSZ — elsöprő sikert arattak, a mienk az egyetlen megyei tanács, amelyben a baloldali és nacionalista erők nem jutottak pozíció­hoz. Ez okozta az ellenerők mes­terkedéseit, amellyel hosszú hónapokon át megakadályoz­ták a megyei tanács megalakí­tását, hivatalának létrehozását. Chis loan lett a tanács el­nöke. A fiatal, jogvégzett poli­tikus által vezetett megyei tanács sokrétű tennivalói, ter­vei sorából nem hiányzik a nemzetközi kapcsolatok ered­ményesebbé tételére való tö­rekvés sem, s e vonatkozásban a szomszédos területekkel ki­építendő kapcsolatrendszer mindenképp prioritást élvez. Erről kértünk interjút. ű Megyénk geopolitikai el­helyezkedése igen kedvező. A decemberi hivatalba lépése óta a megyei tanács dolgozott- e ki valamilyen stratégiát eb­ben a vonatkozásban, s miket tekint elsődlegesen megvalósi- tandónak e nagyon fontos kér­déskörben? — Stratégiánk alapja a sok­oldalú nyitás Magyarország és Ukrajna, a szomszédos orszá­gok megyéi felé. Ez a kérdés már választási programunkban is szerepelt. Most a tetteken a sor. Úgy vélem, hogy a romá­niai forradalom legnagyobb megvalósítására, a politikai pluralizmus megteremtése és a határok megnyitása volt. Mindezt tartalommal nekünk kell megtöltenünk. És minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ez mind a saját orszá­gunk, mind nemzetközi vonat­kozásban gyümölcsöző le­gyen. Ehhez azonban meg kell teremteni, az előfeltételeket, ki kell építeni az infrastruk­túrát is. Ilyen, ide sorolható a közlekedési vonalak korszerű­sítése. Terveink közt szerepel a Pete-Csengersima közúti ha­tárátkelő kövítése, oly módon, hogy az átkelés 6-6 sávon történjék, amely számottevően felgyorsítaná a forgalmat, megszűntetné a mostani gon­dokat. Úgyszintén előterjesz­tettük a Kormánynak a Csaná- los-Vállaj közúti átkelő, vala­mint a Börvely-Ágerdőmajor vasúti átjárónak a turistafor­galom előtti megnyitására vo­natkozó javaslatunkat (az előbbi csak alkalmilag nyitott, a vasútforgalom jelenleg csak kishatárforgalmat bonyolít). — A gazdasági kapcsolatok igen örvendetesen erősödnek. A kölcsönösen megrendezett vásárok, kiállítások kiváló al­kalmat, lehetősége teremtenek egymás megismerésére, ter­melési és értékesítési együtt­működések megalapozására, kiépítésére, szerződéskötések­re. Kapcsolatainkat kívánjuk bővíteni azzal is, hogy java­soltuk repülőterünk — amely bármely típusú gép fogadására alkalmas — nemzetközi stá­tusának elismerését. □ Az elmúlt hónapokban Ön találkozott Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tanácsának ve­zetőivel. Milyen kérdések sze­repeltek a megbeszélések kö­zéppontjában? — Nem sokkal azután, hogy átvehettem a megyei admi­nisztráció irányítását, hivata­los látogatásra hívtam meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gye Tanácsa elnökét. Medgye- si József elnök úr a meghívást elfogadta. Tárgyalásaink, meggyőződésem, mindkét fél számára gyümölcsözőek vol­tak, megalapozták a jövendő együttműködést. E vonatko­zásban szándéknyilatkozatot írtunk alá, amely az említett határátkelők kérdéskörére vo­natkozott. Mi, említettem, meg is tettük a megfelelő lépé­seket az országos fórumoknál. Nem sokkal utána Szatmár megyei küldöttség viszonozta a látogatást, amelyet én vezet­tem. Meggyőződésem, hogy a két találkozó valóban elmé­lyítette a megyénk közti baráti és jószomszédi kapcsolatokat. Szólnom kell továbbá egy másik kezdeményezésről is, amely Apáti György, Csenger város polgármestere nevéhez fűződik, s amelyet mi nagyra becsülünk: a határ menti köz­ségek polgármestereinek kapcsolatfelvételéről van szó. A csengeri találkozóknak a Szatmár megyei Batiz község­ben volt folytatása. A kör bővül, az érdeklődés egyre nagyobb. □ Ami mindannyiunk köl­csönös örömére, népeink or­szágaink javára szolgál... — Valóban arra. Hisz ben­nünket nem személyes érde­kek, ambíciók vezetnek, ha­nem a gazdasági érdekközös­ség, a kölcsönös jobb megis­merés vágya, az a törekvés, hogy geopolitikai helyzetün­ket valóban kiaknázzuk. És, mindezen túlmenően, elmé­lyítsük a barátságot az egya­zon térségben élő népek, nem­zetek között. Megtisztelő szá­momra, hogy a kapcsolatépí­tés szerény munkása lehetek. Törekvésemben, munkámban az vezet, hogy mélyen hiszek abban a jobb megismerés, az együttműködés mind a román, mind a magyar, mind az ukrán nép javára válik. A vonal nem szakadhat meg Nyíregyháza (KM) — Ez év február 26-án a MATÁV beruházási tanácsa jóvá­hagyta a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére vonatkozó távközlési fejlesztési progra­mot. Lényege az volt, hogy a korábbi céloknak megfelelő­en 1 milliárdos alaptőkével a három befektető, a Kontrax- Telecom, a MATÁV, illetve a megyei önkormányzat lét­rehoz egy befektetői rész­vénytársaságot a megye táv­közlésének fejlesztésére. Az első ütem szerint a jelenlegi mintegy 33 ezer fővonal to­vábbi 53 ezer fővonallal nö­vekedne, így 1995 nyarára összesen 88 ezer fővonal áll­na rendelkezésre a lakosság és a vállalkozók részére. Hol tart ma ez a gyakorta változónak látszó program, s mire számíthat a megye — erről adott tájékoztatást dr. Zilahy József, a megyei köz­gyűlés alelnöke. — A februári tanácskozá­son eldőlt, hogy milyen munkaprogram szerint tör­ténnek a konkrét operatív lé­pések, ahhoz, hogy a cégbí­rósági bejegyzés megtörtén­hessen. Közbejött azonban valami: ez év márciusára a Kontrax anyagi nehézségek elé került. Konkrétan ez a vállalat 4 és fél milliárdos vagyonnal rendelkezik és 6 és fél milliárdos hitelállo­mány terheli. Magyarul a Kontrax bonitása, fedezeti képessége megkérdőjelező­dött. Nem veszteséges álla­potról van szó, hanem túlfej­lesztette saját magát és ez az a pont, amikor a hitelállo­mányt tovább növelni nem lehet. Ami bennünket érint: a Kontrax közölte velünk, hogy a bankokkal folytatott tárgyalás eredménytelen volt, ebben az évben nem jut hitelhez, s befektetőként nem vehet részt a részvény- társaság létrehozásában. — Felvetettük a MATÁV- nak, hogy mivel mi a Mű­szertechnikával tárgyaltunk, de ők nem tartották alkal­masnak, gondoskodjanak új befektetőről. Mivel, azonban veszélyessé vált a beruházás határidőre történő megvaló­sítása, ezért az kértük: most már a MATÁV és az önkor­mányzat kettesben alakítsa meg a részvénytársaságot. Az országgyűlési képviselők miniszterekkel, államtitká­rokkal közösen akkora nyo­más alá helyezték a a MATÁV-ot, hogy nem tu­dott meghátrálni, pedig épp ki akart lépni az egész ügy­ből. Szerencsére ez nem történt meg. Május 5-én a Takács Péter vezette képviselőcso­port megállapodásra jutott velük, így az elképzelések­nek megfelelően a két tagú részvénytársaság azonnali határidővel feláll. — A május 5-ei megálla­podás az volt, hogy legké­sőbb június 15-éig létre kell hozni a gazdasági szerveze­tet, ami lehet kft., vagy rész­vénytársaság és meg kell kezdeni a beruházás terve­zését, majd kivitelezését. A munka elkezdődött, s sza­kértők bevonásával megál­lapodtunk a szindikátusi szerződések kialakításában. (Ma, az írás megjelenésének napján és holnap véglegesí­tik ezeket a dokumentumo­kat és a cégbírósági bejegy­zés június 15-éig megtörté­nik hatszázmillió forintos alaptőkével. — A beruházás három ütemben valósul meg — folytatja a tájékoztatót Zi­lahy József —. Az idén 600 millió, jövőre és 1995-ben a további tőkeemeléssel mint­egy 7 milliárd értékű beruhá­zást kell végrehajtani, ami­hez 2 és fél milliárd alaptő­ke szükséges. Tehát a 600 milliót 1,9 milliárddal meg kell emelni. Ez azért szük­séges, mert ha nagy hitelál­lomány terheli, a beruházást, annak kamatai az eredmé­nyességét veszélyeztetik. Tehát mi úgy gondolkodunk, hogy két és fél milliárdos alaptőkével és négy és fél milliárdos világbanki hitellel — 1995 közepéig meg fog­juk valósítani ezt a beruhá­zást. A megyei közgyűlésnek a 171 település önkormányza­tától kapott felhatalmazás alapján a koordinálás volt a legfontosabb célja. Most ju­tottak el abban a szakaszba, hogy felelősségteljesen ki le­het jelenteni: ez a forrás ren­delkezésre áll. A másik fon­tos dolog: úgy szervezni a beruházásokat, hogy az első perctől kezdve nyereséget hozzanak, mert nem lehet egy gazdasági szervezetet úgy létrehozni, hogy két-há- rom évig veszteséges le­gyen. — Gondot okoz majd — mondja az alelnök —, hogy mindenki azonnal telefonhoz akar jutni, mert olyan mér­tékben bénítja a gazdasági életet a telefonhiány, hogy egy fél év is számít. Nagyon nehéz dolog lesz ezért a dön­tés. A szakértők szerint ké- zenfekvőnak az látszik, hogy Kisvárda góckörzet és a kör­zetében lévő 65 település 11 alközpontja, ezután a hálóza­tok bekötése legyen az első ütem, ez az a terület, ahol so­ha nem került még sor auto­matizálásra. Ha a sorrend marad, a jövő év ilyen szaká­ra egy 20 ezres bekötést is fel lehetne vállani. (A beruházás körüli gon­dokra visszatérünk.) Bárczi, nem Váci Nyíregyháza (KM) — Nemrég egy hír látott napvi­lágot lapunkban, amelyikben a Szerencsejáték Rt. külön­böző összegeket adott a me­gye 11 olyan intézményé­nek, amelyek pályázatot nyújtottak be támogatást kérve ifjúsági célú terveik megvalósításához. A támo­gatások kiosztásánál hasonló hangzás miatt Bárczi helyett Vácit értettük, így jelent meg, hogy a Váci Mihály ál­talános iskola támogatást ka­pott. Meglehetősen hosszú idő alatt sikerült tisztázni, hogy a Bárczi Gusztáv álta­lános iskola nyert a pályáza­ton. Az oldalt összeállította: Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents