Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA szerdal Móra gyöngyszemei Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Évekig úgy tűnt, hogy a magyar könyvkiadásnak az a része, amelyik az esztétikai értékek elkötelezettje, a padlóra kerül. Nem bírja majd a versenyt a piacot elözönlő bóvlival, szeméttel. Jóleső érzés tapasztalni, hogy az utóbbi hetekben egyre több színvonalas alkotáshoz lehet ismét hozzájutni. A Móra Könyvkiadó két régi-új sorozatot indít útjára a könyvhéten. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei között ott találjuk Vajda János, Tóth Árpád, Balassi Bálint legszebb versei. A Világirodalom Gyöngyszemei között ott van az elsők között Robert Bums legszebb versei és Catullus minden verse. A magyar irodalom kiemelkedő alkotói bemutató sorozat világoskék színű, míg a világirodalom jelesei sötétkék borítót kaptak. Mindkettő zsebkönyv formátumú, igazán alkalmas arra, hogy a várokozás magányát, az utazás unalmát elűzendő magunkkal vigyük valamelyiket. Ami további erénye a két sorozat eddig megjelent köteteinek, hogy mindegyikhez a magyar irodalom egy- egy kiemelkedő személyisége (Szerb Antal, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, De- vecseri Gábor, Nagy László) írt eligazító, az alkotó személyiségét megrajzoló utószót. Csak reménykedni lehet, hogy a Móra Könyvkiadónak ez az új kezdeményezése a piacon is jelesre vizsgázik. A selyem káplár Balogh László Rohod — Gyermek volt és katona. Alig töltötte be a tizenharmadik életévét, 1849. áprilisától mégis ott szolgált önként a honvédsereg szabad-vadász alakulatában. Felnőtt harcostársaitól a kedveskedő „selyem káplár” rendfokozatot kapta becenévként, parancsnokától pedig előbb az alvadász, később meg a hadnagyi rangot. Hogy ki volt ez a „selyem káplár”? — Hát Illyés Bálint, nagytiszteletű Illyés István református lelkész és Szathmári Ágnes 1835. október 2-án Fehérgyarmaton született gyermeke. Ami vele történt, ha ma csodálatosnak is látszik, akkoriban csak természetes volt. Elvégezte az elemi iskolát, aztán ment a Sárospataki Református Kollégiumba. Mikor beütött a forradalom és szabadságharc, gyermeki szívére hallgatott, és sok diáktársához hasonlóan beállt honvédnek. Lett belőle félév alatt „selyem káplár” és honvéd hadnagy. A bukás után iskolája visszafogadta, s ő beült a padba, tanulta a bölcseletet és teológiát, hogy néhány év után Marosvásárhely gimnáziumának nebulóit taníthassa irodalomra, történelemre és görög nyelvre. Ezt az ideiglenesnek tekintett tanári pályát azonban Illyés Bálint három év után otthagyta, és báró Kemény György tordai főispán házába ment nevelőnek. Innen 1860-ban Szatmárra kerül, ahol segédlelkész és tanár lesz. A következő esztendőben azonban Tiszabecs református gyülekezete meghívja és lelkészévé választja. Hét esztendőt tölt el itt, ebben a Rákóczi-hagyomá- nyoktól izzó kis Tisza menti faluban. 1868-ban kerül Kisújszállásra ugyancsak lelkésznek. Ettől kezdve papi pályáján egyre emelkedik. Előbb egyházkerülete aljegyzője, majd egyházmegyéje tanácsbírája, 1881 -ben pedig a református zsinat képviselőjévé választották Debrecenben. Az egykori „selyem káplár” azonban nem veti meg a hívságosnak tűnő világi tisztséget sem. Mikor 1887-ben a kisújszállási választó- kerület 48-as programmal képviselőjévé választotta, nemcsak elfogadta azt, hanem a lelkészi pályától végleg visszavonult, hogy teljes erővel képviselői és irodalmi munkásságának élhessen. És ezt élete végéig be is tartotta. Mert valóban, Illyés Bálint nemcsak országgyűlési képviselő volt, hanem író is, bár irodalomtörténetünk nem nagyon emlegeti a nevét. Két dalnok című balladájával kiemelt díjat nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán 1870-ben, s a következő esztendőben ezt megismételte. Állandó munkatársa volt a jónevű Vasárnapi Újság című lapnak. írt költeményeket, világi és egyházi megemlékezéseket, vallásos elmélkedéseket, sőt könyvismertetéseket is. Tudunk nyolc önállóan megjelent kötetéről is. Költemények (Bp. 1876.) címen verseinek első gyűjteménye jelent meg. Felebaráti szeretet (Karcag, 1877.) címmel vallásos elmélkedéseit adta ki, válogatott prédikációinak gyűjteménye pedig Egyházi beszédek (Debrecen, 1878.) cím alatt látott napvilágot. A kiadás nemes szándéka alapján kiemelten említésre méltó Emlék-füzér (Bp. 1895.) címen megjelent verses munkája. E művét Kossuth Lajos sírjára ajánlotta, a kiadás tiszta bevételét pedig a készülő Kossuth-szobor javára fordította. Antik könyvsláger London (MTI)‘— Legalább félmillió fontos árat remél elérni a brit Christie, s aukciós cég az első, angol nyelven megjelent könyvért, amely júniusban kerül kalapács alá. Az 1473-ban kinyomtatott elbeszélésgyűjtemény az antik Trója történeteit foglalja össze. A könyvet William Caxton fordította franciáról angolra, s ösz- szesen 18 példány maradt fenn belőlük a mának, de ezek közül csak kettő hiánytalan. Az egyik a British, a másik New York-i Pierpont Morgan könyvtárat gazdagítja. Az árverésre kerülő könyvből hét oldal hiányzik. Erkel Ferenc a pálya csúcsán A Bánk bán olyan óriási sikert aratott, amelyről minden zeneszerző csak álmodik Tárcái Zoltán Nyíregyháza — Erkel Ferenc karmesteri kinevezése a Magyar Színház társulatához, meghatározta további sorsát. Brassai Sámuel ugyan hívta vissza Kolozsvárra, de ő már Pest mellett kötelezte el magát. A színház új távlatot nyitott számára, ahol fő feladatának a színvonal emelését tekintette, amihez erős kézzel hozzá is látott. Csak így érhette el, hogy a divatos darabok mellett jelentős műveket is bemutassanak. 1939. dec. 29-én pl. Beethoven Fidelioját adták elő, melyen az akkor először hazalátogató Liszt Ferenc is részt vett. Kettejük életre szóló barátsága és művészi szövetsége innen számítható. Mint zeneszerző 1840. augusztus 8-án mutatkozott be, amikor a Báthori Mária c. operáját adták elő. A Honművész így tudósít az eseményről: „Ha a szerző úr már első művén ilyen mesteri műértést tud feltüntetni, lehetetlen neki szerencsét tiszta szívből nem kívánni; s így méltán óhajtjuk, vajha minél előbb új művel örvendeztessen meg..." A kívánság négy év múlva, 1844. január 27-én teljesült, amikor a Hunyadi László került a lelkesen ünneplő közönség elé. Ezzel megszületett a magyar történelmi opera, amely azóta sem vesztett hatásából. Néhány értetlenkedő írás kivételével a kritika is elismerő volt. „Ha van a magyar zenének jövője, ha zene- művészetben magyar iskoláról valaha is szó lehet, úgy annak megalapítását nagyrészben a Hunyadi László szerzőjének fogja köszönni nemzetünk..." — olvasható a Honművész méltatásában. „Míg magyarban szív dobog, E név: ERKEL élni fog!" — hirdette egy lelkes röpirat. Népszerűségét csak fokozta, hogy pár hónap múlva elnyeri a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot. Ezzel valóban örök időkre beírta nevét a nemzet emlékkönyvébe. Azt gondolnánk, ennyi siker után új művek egész sorával lepi meg a közönséget. Fel is ■röppent a hír, hogy „Bánk bán címmel szomorú operát készül írni”, de Erkel, a zeneszerző hosszas hallgatásba burkolózott, amit a bekövetkező történelmi helyzet némileg megmagyaráz. Jó 16 év telt el, mire az új opera, a Bánk bán végére pontot tehetett. Talán éppen e sok éves vívódás miatt került 1860. október 30-án a több értelmű mondat a partitúra utolsó lapjára: „Hála Istennek. Vége az egész Come- diának.” A bemutató 1861. március 9-én volt a Nemzeti SzínházA partitúra részlete a nevezetes bejegyzéssel Erkel Ferenc a Bánk bán partitúrájának címlapján Szekeres Tibor reprodukciói ban, kirobbanó sikerrel. „Soha opera a politikai világban még nem játszott oly fontos és kiható szerepet, mint e válságos években Erkel Bánk bánja...” — írta Ábrányi. A közönség „a kitombolásig megtapsolta Petur bordalát és Bánk kifaka- dásait az idegen uralom ellen... s hatalmasan pótolta a magyar országgyűlésen elnémított szónoklatokat.” A siker legbiztosabb jele, hogy a Rózsavölgyi cég rövidesen — gyönyörű kiállításban — megjelentette a mű zongora átiratát, a szerző „alkalmazásában”. Az újságok hosszas elemzéseket közöltek. A Zenészeti Lapok Erkelt a „magyar dalműszerzés határtalan bánja” címmel illette, „...egy ily mű költőjével kezet szorít egy egész ország, s az elismerés, lelkesültség még életében hervadhatatlan babérral fonja körül a szerző fejét..” Erkel pályája csúcsához érkezett. Ám a következő 30 esztendő — látni fogjuk — már kevesebb örömet tartogatott számára. (Folytatjuk) A művészetek együttélése Velencei Biennálé előzetes. A kiállítók között ott lesz Yoko Ono is (MTI-Panoráma) — Erhard Busek osztrák alkancellár és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a két fővédnöke az idei Velencei Biennálé egyik nagyszabású és újszerű kiállításának, amelynek címe: A művészetek együttélése. A kiállítás kurátora dr. Hegyi Lóránd, a bécsi Modem Művészetek Múzeumának igazgatója, akit — szavai szerint — nem e funkciójában, nem is mint magyart, sokkal inkább „Hegyi Lóránd művészettörténészként,, kérte fel a Biennálé idei igazgatója, az ismert olasz műkritikus, Achille Bonito Oliva. A biennálé hagyományai szerint a nagy központi kiállításon kívül lehetőség van a nemzeti bemutatkozásra — vázolja az igazgató-kurátor a bécsi beszélgetésben a körülményeket. Az idén mindezt egy harmadik nagy egység egészíti ki: tíz nemzetközi projekt, — Velence különböző helyein, nem a Biennálé területén, ám annak központi témájával teljes egységben. E téma: kulturális sokoldalúság, transznacionalitás és kulturális nomadizmus. Hegyi témája Közép-Euró- pa, ez a történelmileg évszázadok alatt kialakult multikulturális, transznacionális régió, amelyben a szellemi emberek a kulturális nomadizmus jegyében szinte állandóan úton vannak. Ha Hegyitől példát kémek, elsőként a cseh zsidó, németül író Kafkát említi. A sok kicsi nemzet, sok nyelv, vallás — ez mind Közép-Eu- rópa, amely például a Monarchiában egymás mellett, nemzetek feletti struktúrában élt. Az akkor kialakult kulturális sokoldalúság ma minden ellene ható — politikai esemény ellenére óriási potenciális kulturális értékként jelenik meg. Ez olyan pozitívum, amelyet semmitől sem lenne szabad háttérbe szorítani engedni. A bemutatón közép-európai művészek — olaszok, osztrákok, magyarok, szlovének, szer- bek, csehek, szlovákok — állítanak ki együtt. Spielberg Mosoly-díja Varsó (MTI) — A lengyel gyermekek Mosoly-díjával tüntették ki Steven Spielberget, a világhírű amerikai filmrendezőt. Spielberget, aki a jövő héten fejezi be Krakkóban és környékén legújabb filmjének, a Schindler levelének forgatását, gyerekek százai fogadták ujjongva az ünnepségen. isiivel a rendező rendkívül visszahúzódó természetű, és nem szívesen vállal közszereplést, az utolsó pillanatig kérdéses volt, vállalja-e a játékos kitüntetési ünnepségen való részvételt. A gyerekeknek azonban úgy látszik nem tudott ellenállni. mm Nem merülnek feledésbe a népi kismesterségek megyénkben, mert a Népművészek Egyesülete és stúdiója sikeresen gondoskodik az utánpótlásról: az idősebb mesterek átadják tudásukat a fiataloknak. Képeink a szövők, a fafaragók és a korongozók műhelyében készültek Harasztosi Pál felvételéi r-
