Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
A MOSZ a mezőgazdaságról Tavaly harmincmilliárd forintos veszteséggel zárta az évet az agrárágazat Budapest (ISB - R. S.) — Korábban világszínvonalú agrárgazdaságunk egy drámai végkifejlet utolsó óráit éli, s az ország egyik legnagyobb teherviselő ágazatát a teljes szétzilálódás fenyegeti — fogalmazták meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) keddi közgyűlésén. Az egész napos esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón Nagy Tamás, a szervezet elnöke bejelentette: mezőgazdaságunk az utolsó pillanatait éli, s csak kormányzati segítséggel lehet megakadályozni teljes tönkretételét. A tanácskozáson, több kormánytag mellett megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki rövid beszédet intézett a résztvevőkhöz. A sajtótájékoztatón — ösz- szegezve a délelőtt eseményeit — elhangzott: a kormány két és fél éve tétlenül szemléli a mezőgazdaság szétverését, s hagyja, hogy egy politikai csoport önös érdekei szerint alakítsa az ágazat jövőjét. Eközben óriási veszteségeket szenvedett el a mezőgazdaság: a termelés 30 százalékkal csökkent, több mint félmillió hektár parlagon hever, 170 ezer mezőgazdasági dolgozó munkanélküli lett, 23 százalékkal csökkent az átlagbérszínvonal, 100 milliárd forintos vagyon- veszteség következett be, s nemegyszer a tettlegességig fajult a falvakban folyó vagyoni és politikai vita. Áz ágazat tavaly 30 milliárdos veszteséggel zárta az évet, s a 12 hónap során 300 ezer kistermelő ment tönkre. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt két és fél évben tehát alaposan megváltozott a honi mezőgazdaság helyzete, s most, a szövetkezeti törvény újabb módosításával tovább romolhat az amúgy is válságban lévő ágazat pozíciója — mondta Nagy Tamás. Éppen ezért a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy az újabb törvényátalakítójavaslatok közül csak azt fogadja el a parlament, amely nem rontja tovább a szövetkezetek vagyoni helyzetét, s nem teszi lehetővé a korlátlan és ellenőrizhetetlen vagyonkivitelt. A sajtótájékoztatón elhangzott: a szövetség nem önmagában az ágazat érdekében emeli fel szavát, sokkal inkább a falusi lakosságot akarja kedvezőbb helyzetbe hozni. A válságból való kilábalásnak azonban alapvető követelménye az, hogy újra jövedelemtermelő-képességű ágazattá váljon a mezőgazdaság, s ezáltal a magántulajdon is működtethető legyen. Ellenkező esetben a most magánvállalkozóvá váló gazdák tönkremennek és a falvakból elvándorolnak az emberek. Nagy Tamás leszögezte: szövetségük alapvetően elhibázottnak tartja az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem privatizációját azért, mert a termelőknek nincs lehetőségük tulajdont szerezni ezekben a szférákban. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a MOSZ hamarosan elkészíti azt a programját, amely az ágazat válságát hivatott megoldani. E folyamat első lépcsőjeként az Állami Vagyonügynökséggel közösen megszövegezték azt a füzetet, amely a mezőgazdasági termelők részvételét segíti az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem privatizációjában. A NATO-nak nincs alternatívája A hat parlamenti párt lényegében egyetért a közeledéssel Budapest (ISB - D. Á.) — A hat parlamenti párt képviselői lényegileg hasonlóan ítélik meg hazánk közeledését a NATO-hoz. Erről győződhettünk meg azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Észak-Atlanti Közgyűlés berlini üléséről számoltak be. Csóti György, a magyar delegáció MDF-es vezetője elmondta, hogy a NATO illetékeseit jelenleg három nagy téma foglalkoztatja: a szervezet átalakulása, a jugoszláviai válság, illetve az Észak-Atlanti Közgyűlés átszervezése. Az Észak-Atlanti Közgyűlésnek jelenleg 31 tagja, illetve társult tagja van (ez utóbbi kategóriába tartozik hazánk). A közgyűlés teljes jogú tagjai a NATO-országok parlamentjeinek képviselői. A jugoszláviai válságot illetően elhangzottak olyan vélemények, amelyek már megkésettnek tartják a beavatkozást, mások szerint pedig szó nem lehet semmiféle fegyveres erő mozgósításáról. A NATO átalakulása során védelmi szervezetből stabilizáló, békefenntartó erővé kellene válnia. A kibővítéssel kapcsolatban hangzottak el ötletek a közgyűlésen. Az ötlet szó már csak azért is a legtalálóbb, mert minden képviselő kizárólag saját álláspontját képviselte. így a Fidesz-es Wachsler Tamás által készített tanulmány is csak egy az ötletek sorában. Wachsler szerint a NATO-nak is létre kellene hoznia a társult tag intézményt. Erre azok az országok pályázhatnának, amelyek már demokratikusak, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, ahol a hadseregek civil ellenőrzés alatt állnak. Akik ezt teljesítik, egy másik kategóriába léphetnének arra az időre, amíg haderejüket kompatíbilissá tennék a NATO számára. Az MSZP-s Kovács László fontosnak tartotta ezt leszögezni: nincs arról szó, hogy az egyik katonai szervezetből kilépve máris egy másikba sietnénk. Pusztán megkezdődött a vita arról, hogy miként is közeledjünk a NATO-hoz, amely lehetőségnek nincs is alternatívája. Normakontroll Budapest (MTI) — Faragó András, a köztársasági elnök sajtószóvivője ismertette kedden a sajtó képviselőivel az elnöki hivatal sajtóirodájának közleményét arról, hogy Göncz Áipád aláírás előtti véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényt. Az újságírók kérdésére Faragó András elmondta: az a kifejezés, hogy a köztársasági elnök a törvényt „véleményezésre” megküldte az Alkotmánybíróságnak, megegyezik az alkotmányban használt fordulattal. Ez köznapi szóhasználatban azt jelenti, hogy Göncz Árpád előzetes normakontrollt kért. Az „alkotmányossági felülvizsgálat” pedig az Alkotmánybíróság tevékenységére vonatkozik. Zugárusok Budapest (MTI) — Tovább folytatják az illegális árusok eíleni akciót a fővárosban. Budapest egészére kiterjedő ellenőrzéseiket időponti korlátozás nélkül, szisztematikusan végzik majd az akciócsoportok. Munkamódszerükre jellemző lesz, hogy naponta akár többször is visszatérnek ugyanarra a helyszínre. A társadalombiztosítási választások miatt ideiglenesen, egy hétre felfüggesztett ellenőrzés újraindításával összefüggő kérdésekről Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár, a főváros köztársasági megbízottja kedden tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: az akcióban részt vevő szervezetekkel, a közterület-felügyelőkkel, a rendőrökkel és pénzügyőrökkel, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőség és az APEH munkatársaival egyaránt hasznosnak értékelik az eddigi ellenőrzéseket. Az ellenőrzések hatására ugyanis sok helyen a zugárusok már meg sem jelennek kétes eredetű portékáikkal a közterületeken. Jótékony hatású, hogy a központi ellenőrzéstől függetlenül több kerület — például az V., és a IX., — önállóan is intézkedett a zugárusok ellen. Megállhat a visszaesés Európa keleti részén Budapest (MTI) — Ebben az évben sem várhatóak kedvező gazdasági folyamatok a kelet-európai gazdaságban. Lengyelországban folytatódhat a javulás, Magyarországon minimalizálódhat, vagy meg is állhat a visszaesés, a térség többi országában azonban indokolatlanul optimisták az előrejelzések — állítja a Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. (Kopint-Datorg) Kelet- Európával foglalkozó kiadványa. Egyre szembetűnőbbé válik Kelet-Európábán a stabilizálódó és a leszakadó országok közti különbség — vélik a Kopint-Datorg szakértői. Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia és talán Szlovákia tartozik az első országcsoportba, bár ezeknek az országoknak is problémákkal kell megküzdeniük gazdaságuk helyrehozásáig. Lengyelország, amely elsőként alkalmazta a sokkterápiát a gazdaságban, a múlt évben már 2 százalékkal növelte GDP-jét. Igazi fordulatról beszélni azonban még korai, mert a lengyeleknél folytatódik a gyors infláció, a munkanélküliség növekedése, és bizonytalanok a politikai viszonyok. Magyarországon és Csehszlovákiában mérséklődött a visszaesés. Csehországban és Szlovákiában azonban a szétválás fontos problémákról vonta el a figyelmet. A látszólag kedvező tendenciák — például a munkanélküliség terén elért eredmények — így nem az egészséges fejlődés, inkább az elhalasztott fájdalmas átalakítások jelei. Csehország stabilizálódhat, Szlovákiában azonban nem lehet előre látni, milyen természetű és hosszúságú lesz a recesszió. Mérséklődtek a válságfolyamatok Szlovéniában is, bizonyos jelek azonban még mindig súlyos problémákról árulkodnak. Bulgáriában a nehéz „örökséget” tekintve szembeszökő- ek a stabilizációs politika eredményei, a visszaesés azonban még mindig nagyon gyors: a GDP csökkenése elérte a 13 százalékot tavaly. Románia egyre inkább felhasználja amúgy is szerény tartalékait, miközben gazdaságának lecsúszása gyorsul. (Az 1992-es GDP-visszaesés 15,4 százalék volt.) A szovjet utódállamok GDP-je 19 százalékos csökkenést mutatott tavaly. A maffia erős gazdasági tevékenysége, a piac- és a tervgazdálkodás együttes hiánya jellemzi ezeket az országokat. Többnyire ingatagok a politikai viszonyok is, bár egyes közép-ázsiai köztársaságokban a korábbi kommunista diktatúra elemeinek átvételével erős vezetők kerültek hatalomra. A múlt évben Oroszországban 26-szorosukra emelkedtek az árak, Ukrajnában pedig még nagyobb volt az infláció. A többi utódállamban szintén nem tudta kivonni magát a rubel inflálódásának hatásai alól. A háború sújtotta délszláv területeken és a szovjet utódállamokon kívül egyedül Romániában volt tavaly három számjegyű — 210 százalékos — infláció, de Bulgáriában és Lengyelországban is gyorsan nőttek az árak (90 illetve 44 százalékkal). A'régióban — Csehországot és Szlovákiát kivéve — nőtt a munkanélküliség is 1992-ben, bár nem olyan ütemben, mint korábban. A legnagyobb mértékű Romániában volt az emelkedés: egy év alatt 3,4-szeresére nőtt az állást keresők száma. A szovjet utódállamokban még mindig magas a bujtatott munkanélküliség, de számolni kell azzal, hogy még az idén jelentősen megváltozik a helyzet — állapítja meg a Kopint- Datorg napokban megjelent tanulmánya. Vége felé az előprivatizáció Budapest (MTI) — Eddig 13 milliárd 255 millió 966 ezer forint folyt be az ÁVÜ- höz a privatizált üzletek eladásából. A tranzakciók során összesen 171 gazdasági társaságban került magánkézbe állami tulajdonú üzletrész. Az előprivatizációs törvény néven ismert 1990. évi 74. jogszabály alapján összesen 10 816 kiskereskedelmi vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató tíz, illetőleg a vendéglátóiparban tizenötnél kevesebb dolgozót foglalkoztató üzlet tartozott a programba. Ezek közül eddig 9800-nál kezdődött meg a privatizáció, azaz a folyamat a végéhez közeledik. Mindezt Both János, az ÁVÜ kereskedelmi igazgatóságának vezetője mondotta azon a sajtótájékoztatón, melyet kedden tartottak a Vagyonügynökségben. Az előprivatizációs program révén szélesedett a privatizációs kínálat, több mint nyolcvanezer munkavállalót érintett, hogy a korábbi állami tulajdon magánkézbe került. Az üzletek átlagosan a kikiáltási árnál negyven százalékkal magasabb értéken cseréltek gazdát, de akadtak olyan helyek is — főként Budapesten a belvárosban —, ahol a kikiáltási ár tízszeresét fizették a bérleti jogért. Vidéken viszont előfordult az is, hogy többszöri árverés ellenére is eredménytelen maradt a remélt tranzakció. Az Állami Vagyonügynökség az elmúlt év őszén felmérést végzett az előprivatizáció szakmai, társadalmi hatásairól, illetőleg ösz- szegezte az eddigi tapasztalatokat. Ennek alapján most elmondták: a vállalkozók alapvetően nem változtatták meg, ugyanakkor bővítették az üzletek tevékenységét. Új beszerzési forrásokat kutattak fel, színesítették az árukínálatot, több esetben ár- csökkentést vezettek be, mert kikapcsolták az árfelhajtó láncszervezeteket. A törvény végrehajtását több tényező nehezítette. Kedvezőtlenül hatott a privatizációs keresletre a recesz- szió. Tény az is, hogy az üzletek kétharmada bérelt helyiségben működik, és az üzemeltető vállalatok olyan, korábban tanácsi alapítású cégek, amelyeknek nem érdeke a tulajdonváltás. Sok esetben tisztázatlan a jogutódlás kérdése, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Többen azért nem jutottak tulajdonhoz ebben a körben, mert nem tudtak felvenni olcsó hitelt, késett e kedvezményes konstrukció kidolgozása. Emellett nem jutottak el az érintettekhez a kárpótlási jegyek sem. Ezen értékpapírokkal egyébként az elmúlt év harmadik negyedévétől, amikor is megjelent a kárpótlási jegy a privatizációs piacon, több mint fél- milliárd forint értékben fizettek a licitálók. Még mindig a tapasztalatoknál maradva, megállapítható, hogy bár a törvény nem tette lehetővé, külföldiek is szereztek tulajdont, mégpedig közvetítők útján. A íróitok értékesítését hátráltatta, sőt a mostani átadásokat is nehezíti a telekkönyvi nyilvántartások rendezetlensége. Előfordult az is — nagy forgalmú, értékes üzletek esetében —, hogy bizonyos csoportok az árverések meghiúsítására törekedtek. Irreálisan magasra licitálták fel az árakat, ám szerződést később nem kötöttek. Arra számítottak, hogy a törvény adta lehetőséggel élve végül is kikiáltási áron juthatnak a bolthoz. Az ÁVU ezt felismerve, esetenként négy-öt alkalommal is tartott árverést, és sor került ezen pályázók kizárására is. Magyar-orosz rendőri kapcsolatok Budapest (MTI) — A magyar és az orosz rendőrség közötti közvetlen operatív együttműködés formáiról jegyzőkönyvet írt alá a két belügyi tárca vezetője Bo- ross Péter és Viktor Jerin. Az orosz belügyminiszter háromnapos budapesti tárgyalásait követően tartott keddi sajtótájékoztatón mindkét miniszter kedvezően értékelte a két éve aláírt tárcaközi együttműködési szerződésnek a megvalósulását. A most zajlott tárgyalások eredményeként vélhetően szorosabbá válhat majd a két ország bűnüldözőinek együttműködése az olyan kiemelten fontos területeken, mint a nemzetközi jelleget öltő szervezett bűnözés elleni harc, illetve a csempészkedés és a kábítószer-kereskedelem megakadályozása. Emellett a két rendőrség kiképzési kérdésekben is tapasztalatot cserél, s lehetőség nyílik arra is, hogy bizonyos fegyverzeteket, illetve rendőri célra is felhasználható eszközöket vásároljanak egymástól. Végül a migráció terén is szoros együttműködnek majd. Kérdésekre válaszolva Boross Péter leszögezte: az idei év első négy hónapjának adatai alapján egyértelmű, hogy indokolatlan volt a nyugat-európai államok korábban oly sokat hangoztatott félelme, a 20-30 milliós orosz menekülthullámtól. A statisztikai adatok szerint ugyanis a januárban bevezetett világ- útlevél ellenére, igen erős az orosz emberekben az otthonhoz való kötődés. Viktor Jerin elmondta: a számítógépes útlevélkezelés kiépítésének megkezdésével egyidejűleg létrehoztak egy különleges migrációs szolgálatot is, hogy segítsék az egykori Szovjetunió tagországaiból hozzájuk érkező nagyszámú menekült ellátását. Viktor Jerin szólt arról is, hogy Jelcin elnök szilárd támogatást élvez országában, s ezt az áprilisi referendum is megerősítette. Ennek ellenére kétségkívül érzékelhető egyfajta harc a régi, túlhaladott nézetek képviselői és az új gondolatok hirdetői között. Mindennek azonban semmilyen hatása nincs az orosz belügyi tárcára.
