Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
1993. május 25., kedd Esőre, kárpótlásra várnak A szűk látókörű téeszvezetők — a kisariakat kivéve — kiirtották a bőven termő fákat Az almafákat permetezni kell Balázs Attila felvétele Balogh Géza Gulács (KM) — A gulácsi gazdák egyik szeme sír, a másik meg nevet. Nevet, mert időben elvégezték a tavaszi munkákat, földben a tengeri, a forgó, a zab. De sír is, hiszen hetek óta nem látott esőt a vidék, s ha szél támad, porzik a határ, mintha -csak agyonhasznált szőnyeget püfölnének. A kis beregi faluban nem rendeződött még ugyan véglegesen a a föld sorsa, de aki visszakérte a földjét, az már az idén szánthatott, vethetett. Igaz, a földosztás kezdetén itt is felizzott a parázs, ám azóta megnyugodtak a kedélyek. Rengeteg gond forrása A szövetkezet mintegy 3700 aranykorona értéknek megfelelő földterületről lemondott, s kis híján ötszáz holdat ideiglenes használatba vehettek a helybéliek. — Sajnos, Gulácson hatványozottan érvényesült a halmozottan hátrányos helyzet — vélekedik a földrendező bizottság elnöke, Lakatos József. — A termelőszövetkezet, s a tanács székhelye is Tarpán volt. A két szövetkezet szétválása is igen szerencsétlen módon történt, vagyonmegosztás és földbirtokrendezés nélkül. Ez ma is rengeteg gond forrása, hogy mást ne mondjak, mind a mai napig nem tudni, hány aranykorona-értékű földet vehetünk majd igénybe. A földrendező bizottságot kétszer is meg kellett alakítani, végül az utóbb alakultnak sikerült megegyeznie a helyi szövetkezettel, melynek vezetőivel igen korrekt kapcsolatot sikerült kialakítani. Harminchét család kapott ideiglenes használatba földet, s ehhez társult még eztr alma-, s ezer diófa is. Az ötszáz hold harmadában napraforgót, negyven százalékán kukoricát, a fennmaradó területen pedig kalászosokat, főleg zabot termesztenek, de persze sokan próbálkoznak a konyhán felhasználandó növényekkel is. — Az eddig elmondottak azonban csak az első lépések — folytatja Lakatos József. — Igaz, most nem a kárpótlást tartjuk a legfontosabbnak, azért szeptemberben már szeretné mindenki tulajdonában tudni a földet. Ha ez megtörténik, akkor megpróbálunk létrehozni egy hosszabb távon is eredménnyel kecsegtető gyümölcstermelő kisszövetkezetet. Ki akarjuk használni az állam nyújtotta valamennyi lehetőséget, a tarpai takarék- szövetkezet közreműködésére számítva. Megint diót és szilvát telepítenek Nem is olyan régen a Tiszának még mindkét partját ősi, dzsungelgyümölcsös borította, sajnos, a szűk látókörű téeszvezetők a kisariakat kivéve szinte maradéktalanul kiirtották mindenütt a bőven termő fákat. Nem történt ez másként Gulácson sem, most az új gazdák a híres Szilvásszegben ismét gyümölcsöst kívánnak telepíteni, természetesen főleg diót, meg szilvát. A gulácsiak persze nem annyira buták, hogy ne látnák az összefogás előnyeit, ezért is gondolkoznak azon, miképpen lehetne létrehozni a faluban, akár két-három új típusú szövetkezetét is, mely termelési, s értékesítési biztonságot nyújtana a tagoknak. E kisközösségek vagyona a kárpótolt területekből, a részarány tulajdonbavételével visszajövő földből, a szövetkezeti vagyonból kivitt eszközökből állna. Ha végleg rendeződik majd a gulácsi földek sorsa, e kisszövetkezetek a gulácsi határnak mintegy felén gazdálkodhatnának. A területek nagyságát nézve igen nagy a szóródás a jelenlegi gazdaságok között. Vannak, akik csupán néhány aranykorona értékű földet művelnek, de van olyan család is, melynek birtoka háromszáz aranykoronát is kitesz. Közéjük tartozik a hetvenedik életévén már túljáró Bagi József, aki ötven holdon gazdálkodik. — Néhány fiatal gazda, akik az unokáim is lehetnének, morgott is, milyen jogon kapok én annyi földet — legyint mérgesen. — Honnan tudták volna, hogy én a téeszbe kényszerbül beadott földjeimért soha, egyetlen fillért sem kaptam. Lökni akartak nyolcezer forintot a megváltás fejében, de én nem voltam hajlandó átvenni. Annyi földért, nyolcezer forintot...! Akkor inkább használják ingyen. Kisgazdák önszerveződése Az idős gazda is azért panaszkodik leginkább, mint a legtöbb sorstársa, hogy nincs bank, mely támogatná a kezdeti lépéseket. így aztán az ember csak magára, meg persze a rokonságra hagyatkozhat. Hacsak, nem segít a kistermelőknél jóval tőkeerősebb helyi szövetkezet. Itt segített. S kezd formát ölteni a kisgazdák önszerveződése is, a napraforgó magvát például már közösen, lízingelve szerezték be. Egy hajdúsági társaság ingyen adta a magot, majd csak ősszel, a terméssel kell fizetniük. Alaptalan gyanúsítások Demecserben 1 19 <13 * Demecser, Nyíregyháza (KM - K. D.) — Régóta tart a viszály Demecserben a polgármester és egyes személyek (képviselők) között, ennek egyik mozzanata az volt, hogy az egyik jól ismert vállalkozó vezérletével nemcsak körlevelet juttattak el az állampolgárokhoz az elmúlt év őszén, megvádolva a polgármestert, de elküldték a levelet a rendőrségnek is. Az alapos vizsgálat megállapította: a bejelentések egy része nem tartozik hatáskörükbe, más részükben bűn- cselekmény alapos gyanúja nem merül fel. A levélben 29 vádpontot fogalmaztak meg Újvári Sándorral szemben, bizonyítani akarva kétéves munkájának eredménytelenségét, felsorolva állítólagos faluellenes tetteit. A — nevezzük így — körlevélen 11 aláírás szerepel, ebből 8 önkormányzati képviselő kézjegye. Az vizsgálat azt is megállapította: a demecseri testületi tagok a levelet nem a rendőrséghez történt feljelentés céljából írták alá, ezzel a vállalkozót, Fáky Lászlót nem bízták meg. Mivel a bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn, büntetőeljárást a rendőrség nem kezdeményez. A tanulságokat mindenki levonhatja magának...--------------Tárca— A hegyek lábánál, a természet ölén töltöttem egy hetet. Ereztem, menni, menekülni, szaladni kell a mindennapok elől, el a városból, el a közösségből a magányba, önmagam féltett, óvott gondolatai mentsvárába. Otthonról — haza. Nem furcsa ez, hogy így mondom? Negyedszázad múltán is oda húz az ember szíve, ahol bölcsője ringott, ahol gyermekkora évei teltek. Olyan az mint valami paradicsomkert, álomsziget, ahol feltöltődhetek, ahol újrarendezhetem gondolataim, erőt gyűjthetek az újabb küzdelemre. Az ismerősfák, talán még a fűszálak is leckét adnak, télre nyár, nyárra tél jön s mi mégis élünk, mi mindig újra ELÜNK. Adhatom-e mindezek láttán búsulásra fejem? Az ember gyengébb mint a maga ültette gyümölcsfa? A lépteim nyomán meghajlik a fű, de elég a reggeli harmat, s újra a nap felé tör. A szárazságban már-már oda minden, de egyszeresük megerednek az ég csatornái, s lám, órák múlva minden más lett, üdezöld, csupa élet. A rádió utánam hozza a hétköznapokat, a telefon az otthoniak soros gondját. Visszaszaladok a kertbe, a fák közé, s már-már megszállottan mondom: tanulj a természettől, küzdj az életért, légy úrrá a mindennapokon. Festőbarátom jóvoltából — micsoda isteni ajándék — magammal hoztam a táj egy darabját. Szobámban melegség árad szét. Eszre sem ve- "" szem, hogy az otthon töltött hét — csodamód — meghosszabbodott. Ha megérint a gondok szele, odapillantok, s az üdezöld, csupa élet, csupa derűs világ néz rám a falról, a lelkemben újraéled. Egy hétig boldog voltam — válaszoltam kollégáim udvarias kérdéseire, miközben tudom, hogy kisugárzása kétszer két hétig tartó energia- forrásként él bennem. Gyermeknap Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — A Repülőgép-vezető Oktató, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. május 30-án a nyíregyházi repülőtéren gazdag programmal várja a gyerekeket és szüleiket. Délelőtt 10 és 11 óra között hőlégballon-, kötelék-, ejtőernyős ugró, vitorlázórepülő-, repülőmodell- és sárkányrepülő-bemutató kápráztatja el az érdeklődőket. Tizenegy órától 18 óráig pedig egyebek mellett a Mesekert Bábszínház és a Bessenyei Színkör előadása, gyermek néptánc, illetve táncház, tini- show, tombolasorsolás, a Texas együttes koncertje, valamint rendőrségi, lovasbemutató szórakoztatja a közönséget. A sétarepülés, a gyermekvetélkedők, bábszínházi előadások egész napos lesz. Nézőpont A hetedik nap D. Bojté Gizella j-i gy könyv főhőse — a Ej XII. század elején — angol nőként érkezett skót földre, ahol változtatni akart az emberek megszokott életén. Egyik legfontosabb ténykedése volt, hogy szabadnapnak hirdette meg a vasárnapot. A vének tanácsa tiltakozott, de végül is engedett a kérésnek. Ezt követően vasárnaponként a nemzetségbeli legények és lányok a szabadban ünnepeltek, a nők beszélgettek. Az emberek vigadtak. A romantikus regényből — amit nem illik manapság olvasni — árad a szépség, a tisztaság, a nyugalom utáni vágy. S az emberek képesek is voltak tenni valamit azért, hogy békében éljenek, hogy élvezzék a természet ajándékait. A mi —XX. századvégi — életünk valahogy nem így működik. Néhány évvel ezelőtt beköltözve a bérházak világába, vasárnaponként valami megnevezhetetlen dolog különösen zavart. Sokáig nem jöttem rá mi az. Míg nem, egyszer csak egy monoton, szűnni nem akaró, ütemes verésre lettem figyelmes. Hát persze, ez az a zaj, a szőnyegporolás. Egész nap püfölték a szőnyegeket. Ma is. — Nem szégyellik magukat? — gondoltam. De nem hiszem zavarná őket az, hogy vasárnap van. Úgy tűnik, ez így természetes. Nagy kár. Ilyenkor szívesebben élnék nagymamáink világában, amikor már szombaton összetakarítottak a porta körül, megkopasztották a csirkét, hogy azzal se kelljen vasárnap foglalkozni, meg sütöttek egy kis tésztát. S ez akkoriban így volt rendjén. Egy barátnőm erősített meg nézetemben: felháborítónak és egyben szánalmasnak tartja, hogy a hét napból egyet se tudunk békéssé, széppé varázsolni. Nem kellenek a kifogások-nyafogá- sok: a munka, a pénz, a gyerek. Sőt, ő még válóoknak is nevezte azt, ha a feleség vagy férj nem tudja megszervezni úgy a család életét, hogy legalább egy nap a pihenésé legyen. Tartozunk a hetedik nappal aki úgy gondolja a jó Istennek, de önmagunknak is. Kommentár _________ Elballagtak Nagy István Attila 5 zombaton a középfokú oktatási intézményekben befejeződött a ballagás. Egy újabb esztendőt kell várni, amíg sok ezer torokból ismét felhangzik a Ballag már a vén diák jól ismert dallama és szövege. A diákok most már az érettségire készülnek. Azért, mert illik ezzel a bizonyítvánnyal lezárni a tanulmányokat, másrészt enélkül nem lehet a felsőfokú intézményekben felvételi vizsgát tenni. A továbbtanulásban azonban számos bizonytalansági tényező alakult ki napjainkra. A képzés messze nem igazodik a mai piaci igényekhez. Az esetek többségében még mindig a régi képzési struktúra működik — apróbb változtatásokkal —, amelynek egyenes következménye, hogy négy-öt év múlva a végzősöknek óriási harcot kell vívniuk az álláshelyekért. Vagyis a felsőoktatás mai rendje magában foglalja a lehetséges munkanélküliséget is. Mégis nyersebben: már most tudni lehet, hogy a végzősök nem jelentéktelen hányada munkanélküliként kezdi a pályát. Lehetne persze azt mondani, hogy jelenleg is több százezer a munkanélküliek száma. Csakhogy ők belekerültek ebbe a tragikus állapotba, míg a majd négy-öt év múlva végzőket belekény- szerítik. S az országnak sem lehet érdeke, hogy ne olyan szakemberek álljanak rendelkezésére — akár évek múlva is —, akikre feltétlenül szüksége van. Az érettségi bizonyítvánnyal állást keresők jobb is, rosszabb helyzetben is vannak a továbbtanulni szándékozóknál. Egyrészt azonnal kell dönteniük, nem odázhatják el ezt öt évvel későbbre, másrészt belekerülnek a piac mechanizmusába, s megtanulnak alkalmazkodni. Még akkor is, ha ez nagyon sok keserűséggel jár. A jövőjük érdekében, ami nem jelent mást, mint keresetet, lakást, családot, megvalósítható álmokat. ■■■■■■■ HÁTTÉR 3 ’őrzik a határ, esőre vár a föld Elek Emil felvétele 5-gggggs /i ■ | mm Máriás József Egy hét boldogság
