Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

1993. május 20., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Segíts magadon, ha ...Szabó András is megsegít — ha hagyják tervét megvalósítani Györke László Nyírmihálydi (KM) — Szabó András nyírmihálydi ács vállalkozó gyakran ruk­kol elő meglepő ötletekkel. Országszerte már régen is­merik favázszerkezetű lakó­házait, fészereit, raktárait. Most — az eddigi gazdag ta­pasztalatait kamatoztatván — új ötlettel állt elő, amely nem annyira szakmai jelle­gű, inkább a szorító gazda­sági helyzetből való sajátos kiútkeresés. Miről is van szó? A Szabó és Fia Kft. favázszerkezetű lakóházai lényegesen olcsób­bak az átlagnál, éppen azért, mert hagyományos építőanya­got: akác- és egyéb fát, vályo­got, sarat használ az elkerülhe­tetlen egyéb — cement, kő, cserép, pala stb. — mellett. Indulás a nulláról Szabó András most azt talál­ta ki, hogy az olcsó lakóháza­kat olyanoknak építi fel, akik­nek nincs hajlékuk, és az is­mert hitelkamatok miatt remé­nyük sincs arra, hogy építkez­zenek. — Abból indultunk ki — mondja az ácsmester, aki sose tekintette magát „ügyvezető igazgatónak” —, hogy minden első lakáshoz jutónak jár tá­mogatás. Ezenkívül minden gyerekes család kap szociál­politikai támogatást ilyen eset­ben. Ha ezt a kettőt megkapja az építtető, már nem indul nul­láról. Igaz, ez még kevés lenne egy családi ház felépítéséhez még a Szabó-féle vázszerke­zettel is. Az építtetőnek, ter­mészetesen, másképp is „be kell dobnia magát”. Magya­rán: elő kell keríteni a falazó­anyagot — vályogvetéssel mondjuk —, biztosítania a se­gédmunkát. Vagyis, ha már egyszer építkezik, és olcsón, mondhatnánk: ingyen akarja megúszni a „beruházást”, a saját munkaerejét kell felhasz­nálnia. Munkaterápia munkanélkülieknek Nyírgelsén már épül az első ilyen „hitelmentes” lakóház a kft. egyik dolgozója számára. — Gelsén Földesi László polgármester és Kerezsi György építésügyi műszaki előadó jó partnerek voltak az ügyben — magyarázza Szabó András. Mivel Szabó András nyírmi­hálydi, itt van a fatelepe, ács­műhelye is, természetes óhaj­nak tűnik, hogy itt építse fel az első ilyen lakóházakat is — ci­gányoknak. — Lehet, hogy egyesekben ez ellenérzést vált ki — mond­ja a mester —, de ez egy na­gyobb program része. Hiszen a munkanélküliség elsősorban a szakképzetlen cigányokat sújtja. Ha a munkanélküli felé­píti saját hajlékát a mi segítsé­günkkel, és aztán élvezi mun­kája gyümölcsét, a következő lépés már lehet az erdő kin­cseinek begyűjtése, ennek ér­tékesítése már sínen van. Úgy tűnik tehát, hogy a vál­lalkozó két legyet akar ütni egy csapásra: otthonhoz juttat­ni a nincsteleneket, és „rá­szoktatni” őket a munkára. Vagy inkább: munkához jut­tatni őket. Ebben benne rejlik a munkahelyteremtés csírája is. Közhely, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Ezt az élet — sajnos — Nyírmi- hálydiban is igazolja. Szabó András ugyanis ez év március 1-jén kérelemmel fordult a helybeli polgármesteri hivatal­hoz, merthogy a C lakás (60 négyzetméteres) prototípusát Nyírmihálydiban szeretné megépíteni, „mely épületek­hez a házhelyet ingyen rendel­kezésre bocsátja az első három újonnan építtető részére... Amennyiben az általuk terve­zett és kivitelezett lakásokat igénylik, szíveskedjenek fel­ajánlásunkat elfogadni és a közvéleményt tájékoztatá­sunkról értesíteni: Magyarán: mindez a polgármesteri hiva­talnak nem kerül egy fillérjébe sem, hiszen a házhelyek a vál­lalkozó szüleié voltak, tehát a telekhely is ingyenes. Mi volt Kremniczky Károly polgármester és Sándor Dezső építésügyi előadó válasza? Ki­fogásolták a födém hőtechni­kai megoldását, a padlástér megközelítési lehetőségét, tudsz „úgy tűnik, hogy a költségve­tésben bizonyos munkanemek kétszer szerepelnek”, „rosszul bútorozható az étkező, a mos­dó”, célszerűbb „a kamrán az ajtót kifelé nyitni” stb., stb. A kifogások 9. pontja: „Szabó és Fia Kft. nem tervezhet”. — Nem is mi terveztük, ha­nem terveztettük. Tessék, itt a tervező aláírása, bélyegzője — egészíti ki Szabó András a fentieket. Magyarán: a mihálydi pol­gármester és hivatala — úgy tűnik, jelen pillanatban — nem partner ebben a kérdés­ben. Hogy miért? Ezt most nem firtatjuk. Országos pályázaton indulnak Persze, Szabó András nem az az ember, aki ilyen könnyen feladná, különösen ha tudja: az ügyben nem az ő minimális haszna a döntő, hanem az, hogy közügyet szolgál. Sőt, abban is biztos, hogy az első házakat veszteségesen fogja felépíteni. Szakmai szempont­ból a házak nem kifogásol­hatók — ezt állapítják meg a szakvélemények. Ha nem így lenne, aligha indulna a lakó­házzal országos pályázaton. Van annyira rátarti, hogy nem nevetteti ki magát. Es még egy — egyáltalán nem elhanyagol­ható — szempont: a vázszer­kezet akácból készül, amely a Nyírség kincse. Csak, sajnos, sokszor rosszul sáfárkodnak vele: eltüzelik... Nyíregyháza (KM - T. K.) — Vajon ma is álmos képpel bújnak elő a fiúk? S a frizura elég sármosra sike­rült? Bár a lányok most nem vetnek rá egy kacér pillan­tást. Sebaj, majd a kime­nőn... A reggeli után jól jönne még egy kis szövegelés a kó­laautomata mellett, hisz olyan érdekes dolgokat hall az ember egymástól. De máris fel a kocsira és mire észbekapunk, kinn zötykölő- dünk a határban. De szép vi­déken hajtunk át! Még az a jó ebben a 12 hónapban, hogy igazi barátokra lelünk a szakaszban.Annyi mindent zsúfolnak nekünk egy nap­ba, hogy estére alig várjuk a takarodót. Árválkodhat a ba­kancs egy pár órára és mi el­nyújtózunk a tábori ágyon. Ja, a centi ismét kurtább lett. Új szakok a számvitelin Nyíregyháza (KM - T. K.) — Tovább bővül a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola profilja a pénzügyminiszter rendelete értelmében. Esze­rint ez az intézmény is szere­pel azok között a gazdasági felsőoktatási intézmények között, amelyek a pénzügyi tanácsadói, mérlegképes könyvelői szakképesítés, il­letve az okleveles könyv- vizsgálói képesítés megszer­zését szolgáló vizsgákat szervezhetnek. A megyei önkormányzat szabadidő és informatikai, számítástechnikai központja évek óta ad helyet a főisko­la mérnök-üzemgazdász és szaküzemgazdász másod- diplomás képzésnek. A Pénzügyi és Számviteli Főis­kola felkérése alapján a sós­tói intézet is bekapcsolódik a pénzügyi és számviteli tevé­kenységgel összefüggő, kö­zép-, illetve felsőfokúnak minősülő, szakképesítést is adó vizsgákra felkészítő le­velező és intenzív levelező tanfolyamok szervezésére. Az intézet az ősszel induló szaküzemgazdász képzés ke­retében a pénzügyi szak ál­lamháztartás és vállalkozás szakirányok indítását terve­zi. E szakokra a költségveté­si szervezetek, önkormány­zatok, vállalkozások terüle­tén dolgozó pénzügyi, gaz­dasági szakemberek jelent­kezését várják, akár a szom­széd megyékből is. A pénzügyi és számviteli közép- és felsőfok szaktan- folyamok szervezésénél el­sősorban a polgármesteri hi­vatalok, költségvetési intéz­mények, pénzügyi, gazdasá­gi területen dolgozó ügyinté­zőknek kíván továbbtanulási lehetőséget nyújtani. Ezért a következő szaktan- folyamokat szervezi: pénzü­gyi szakügyintézői közép­fokú képesítés költségvetési szakon, pénzügyi tanácsadói felsőfokú képesítés állam- háztartás szakon, számviteli szakügyintézői középfokú képesítés költségvetési sza­kon és mérlegképes könyve­lői felsőfokú képesítés ál­lamháztartási szakon. Igény szerint a fenti szak- képesítéseket nyújtó tan­folyamokat pénzintézeti szakokon is indítják. Együtt­működő partnerük a Nem­zetközi Bankárképző Köz­pont Rt. Falugondnokok lesznek Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Az utóbbi időben pá­lyázati kiírások és munka- nélküliek átképzése során egyre többet hallunk-olva- sunk a falugondnokról. llésné Erdős Judithoz, az Egészségügyi Főiskola ta­nársegédjéhez fordultunk kérdésünkkel: ki a falugond­nok s mi a dolga? Ahogy megtudtuk, már 1982-ben kísérleti jelleggel működött ilyen szisztéma Kemény Bertalan jóvoltából az ő nevéhez fűződik az el­méleti kidolgozás is. A Népjóléti Minisztérium né­hány éve fáradozik a falu- gondnoki rendszer kiépíté­sén. Elsősorban az ország aprófalvas térségeiben szor­galmazza és anyagiakkal tá­mogatja is a falugondnoki tevékenység beindítását. A falugondnok optimális működése alternatív megol­dása annak, hogy a falukból eltűnt funkciókat — ha csak részben is — vissza lehessen „telepíteni”. A falugondnok tulajdonképpen egyszemé­lyes intézmény. Leghűsége­sebb segítőtársa az általa üzemeltetett mikrobusz. Munkáját a helyi szükség­letek határozzák meg. Mint például: vonatokhoz csatla­kozás, betegszállítás körzeti orvoshoz vagy szakrendelés­re, kórházi látogatás szer­vezése, gyógyszerbeszerzés, patyolat, és egyéb szolgálta­tások elérhetővé tétele, áru- szállítás, kultúraközvetítés... Nagyon fontos a falugond­nok személyisége, mivel napi tevékenysége során a településen élők jórészével kapcsolatba kerül. Átlagos empátiás képesség esetén is valamilyen módon minden személyes nyomorúságot, emberi elesettséget, meglévő vagy készülő tragédiát észre kell vennie. Jeleznie kell a szociálpolitikai intézmé­nyeknek, de bizonyos ese­tekben ő maga az, aki meg­oldást is talál. Sokszor egy­szerű tanácsadás, egy-egy információ, néhány emberi jó szó elegendő lehet a bajok orvoslására. A falugondnok tevékenysége során gerjeszti a kölcsönös segítőkészség erejét, ami olcsóbb, gyor­sabb, emberibb megoldás, mint a segítség passzív elvá­rása. Azon helyzeteket és problémákat, melyek megol­dásában ez kevés, megfelelő intézményekhez továbbítja. Figyelmét nem kerülheti el a lakossági igények kielégí­tésének szorgalmazása, a te­lepülés gazdasági fejlődését előmozdító lehetőségek ki­aknázása, a település kap­csolatainak erősítése és kül­ső képének formálása. A fa­lugondnok az, aki tudja, ki miben szűkölködik, ki mi­ben bővelkedik, aki kézzel­foghatóvá teszi a társadalmi szolidáritást, érzékelhetővé az emberi gondoskodást. A szakember információi és re­ményei szerint még ebben az évben több mint tíz, jövőre talán még több falugondnok kezdi meg működését me­gyénkben. Ne legyen templom nélkül Tiszaföldvár (KM) — Mindazok, akik ezer forinttal hozzájárulnak az egyházilag Tiszaföldvárhoz tartozó, egyetlen templom nélküli magyar város, Martfű Szent Tamás temploma tetőszerke­zetének idei elkészítéséhez, emléklapot kap és neve bele­kerül majd a torony tetejére kerülő gömbbe és a torony négy szintjén kialakítandó — a templom építésének tör­ténetét bemutató — állan­dó kiállítás dokumentumai közé. Ajándékozza meg rokona­it, ismerőseit is azzal, hogy ilyen módon — isten dicső­ségére — megörökíti ne­vüket. A plébánia címére (5430 Tiszaföldvár, Kossuth u. 111.) Erre a célra feladott, vagy személyesen átadott ezer forint átvétele után az egyházközség elküldi, illet­ve átadja az emléklapot. A vörösréz gömb és kereszt ünnepélyes felhelyezése végső helyére az épülő templom idei búcsújára, júli­us 4-re történik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents