Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
Kelet-Magyarország 3 1993. május 20., csütörtök Kilépés a közös kalapból Szociális biztonságunk lehet a szavazás legkézzel foghatóbb eredménye május 21-e után Amatőr felvétel Kovács Éva Budapest (KM) — Érvek és ellenérvek csapnak össze a közelgő TB önkorftiányzati választások ürügyén. A mellette voksolók azt állítják, szociális biztonságunkat teremtheti meg az eredményes szavazás, az ellenzők szerint viszont mindössze a szak- szervezetek versengéséről, politizálásról lehet csak szó. Veress Pálmát, a Népjóléti Minisztérium szóvivőjét azért kértük beszélgetésre, hogy segítsen megérteni a választások igazi tétjét, lényegét. —.A Népjóléti Minisztérium vezetése közvetlenül a rendszerváltás után hirdette meg azt az átfogó egészségügyi reformot, melynek a TB- átalakítás is része. A tervek szerint a változtatások három lépcsőben zajlanak. Első, hogy elkülönüljenek a társadalombiztosítás pénzei az állami költségvetéstől, hogy világosan tisztázódjon, mennyi folyik be a társadalombiztosítás kasszájába és ez az összeg mire elegendő. □ Miért fontos mindezek tisztázása, hiszen a pénz eddig is a nagy közös kalapba ment? — Éppen ez volt a hiba. A TB pénzéből ugyanis az állami költségvetésbe vándorolt jó adag, s ebből szabálytalan, áttekinthetetlen és zavaros pénzügyi helyzet következett. A Társadalombiztosítás 1990. január elsejétől lett önálló, azóta létezik a saját pénzalap is, ahová a járulótok befolynak. Ez a járulék nem kevés, hiszen a munkaadók 40 százalékot, a munkavállalók 10 százalékot fizetnek. □ Ez az arány nemzetközileg is „kiemelkedő", a TB mégis súlyos gondokkal küszködik. Az sem titok, hogy jelenleg 600 milliárd forint az, amiből gazdálkodik. Ugyanakkor tudjuk, a TB- választások eredményessége után sem lehetünk gazdagok. Mi az tehát, amire mégis számíthatunk? — A pénz valóban kevés, ezért is fontos, hogy az önálló gazdálkodás feltételei megteremtődjenek. Ennek szellemében döntött úgy a parlament, hogy 1994 végéig az említett 600 milliárdhoz még 300 milliárd értékű vagyont is átenged a Társadalombiztosításnak. A népjóléti miniszter véleménye az, hogy ennek a vagyonnak működőnek, hasznot hozónak kell lennie, hogy ez egyféle erkölcsi kárpótlást is jelentsen az érdekeltek, azaz valamennyiünk számára. Az önállóság azonban nem jelenti az állam kivonulását a szociálpolitikából, felelőssége változatlanul létezik. Világos irányításrendszerre van szükség, amely kettős célnak tesz eleget. Egyik, hogy tisztázza az állam jogait és felelősségét, másik pedig, hogy garantálja az érintettek, a biztosítottak, a járulékfizetők beleszólását a folyamatokba. □ Épp ennek a beleszólásnak a lehetőségét vonják kétségbe sokan. — Nemzetközi tapasztalatok alapján döntött úgy a kormányzat, hogy a beleszólás jogát a TB kettős irányítása, az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási önkormányzatok létrehozása teremti meg a legjobban. Ez a két ön- kormányzat lesz az, amely a fent említett hatalmas vagyonnal önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás mellett másik fontos feladat, hogy egyetértési- illetve vétójogot gyakorol a TB-törvények meghozatalában. A törvényeket továbbra is a Parlament hozza, a kormány azonban még csak nem is terjeszthet be olyan javaslatokat, melyeket az önkormányzatokkal nem egyeztetett, melyekkel azok nem értenek egyet. □ A két önkormányzat feladatairól már sokat beszéltünk, mégis keveset tudunk. — A nyugdíjbiztosítási önkormányzat 60 főből áll majd, ebből 24-et a munkáltatók delegálnak, négy főt a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek küldenek, s 32 fő személyéről döntünk mi a választásokon. Az egészségbiztosítás szintén 60 fős, 30-at közülük a fő munkáltatók delegálnak, 30-at mi magunk választunk meg. □ Sokan vannak, akik nem értik, hogyan és miért keverednek a választásokba az érdekvédelmi szervezetek, a különféle szakszervezetek? — Ezt a kérdést nekem is gyakran felteszik. A mintát Nyugat-Európából hoztuk, ott ez a rendszer kiválóan működik. A Népjóléti Minisztérium véleménye szerint elengedhetetlen, hogy minél több szervezet mondjon véleményt, minél több ember szava szóljon. Ilyen fényben a választás a szakszervezetek közötti megmérettetés is. A hét szak- szervezeti szövetség összeállította országos listáját, melyeken kiemelkedő személyek, fontos személyiségek és szakemberek is szerepelnek a szak- szervezetek emblémája mellett. □ Ne igyunk előre a medve bőrére, de tételezzük fel, hogy a választás eredményes lesz. Mi következik azután? — Mi magunk is a sikert reméljük, hiszen a szavazás 800 millióba kerül, s egy olyan demokratikus lehetőség, amely a demos, azaz a nép nélkül nem valósítható meg. A párbeszédhez két ember szükséges, s ennek a két embernek — a kormányzatnak és a népnek — a választások után együtt kell dolgoznia. A sikeres választás után 30 nappal az önkormányzatok összehívják a közgyűlést, elfogadják az alapszabályzatot, s 11 tagú elnökséget, valamint 9 tagú felügyelő bizottságot választanak. A napi munkát továbbra is a társadalombiztosítás szakemberei végzik, de az önkormányzatok dönthetnek például arról, kik legyenek az egyes igazgatóságok vezetői. A demokratikus úton megválasztott vezetőket, a TB-önkormányzatok négy évre kapnak felhatalmazást, felettük a Parlament gyakorol ellenőrzési jogot. □ Az önkormányzatok országos szervezetek, hogyan tartjuk velük a kapcsolatot? — Ennek módjáról az alapszabály dönt, de annyi bizonyos, hogy a képviselőknek kötelességük lesz rendszeresen tájékoztatni választóikat. Ennek formáját maguk döntik el, lényeg, hogy ez a párbeszéd folyamatos és őszinte legyen. Iskolajubileumra készülnek a Vécseyben Tantárgyi versenyek, sportvetélkedők, táncház és kulturális gálaműsor Nyíregyháza (KM — K. J.) — Fennállása és működése harmincadik évfordulójának megünneplésére készül a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskola. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat műsoros megnyitóját május 24-én, 14 órakor tartják, majd ezt követően nyitjáé meg a .Múltunk és jelenünk” elnevezésű iskolatörténeti kiállítást. Az ünnepi hét második napja a vetélkedők jegyében zajlik. A reformkor és az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc témakörét felölelő történelmi vetélkedő 14 órakor kezdődik. Ezt követően kerül sor a prózamondó versenyre, melyen a benevezettek a forradalom és a szabadságharc eseményeit idézik fel. A dalos vetélkedő, a rajzverseny és a legerősebb Vécseys diák, tanár, szülő cím elnyeréséért folytatandó küzdelem 15 órától zajlik majd le. A német, angol, orosz szaktárgyi megméretések napja május 26. De a sport sem marad ki a programból: 15 órakor kezdődik a Vécsey-futóver- seny, és a kötélhúzás és zsák- banfutás legjobbjainak is szurkolhatnak az érdeklődők. A kis matematikusok versenyére május 27-én kerül sor, ezután rendezik meg a kispályás labdarúgó bajnokságot, melyen tanár- és diákcsapatok vesznek részt. A táncház 17 órakor veszi kezdetét. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház lesz a helyszíne a jubileumi hetet záró kulturális gálaműsornak május 28- án. Az ifjúsági előadást 10 órától, a felnőtteknek szánt, nagyszabású bemutatót pedig 18 órától tartják. — ---------Tárca— rp n már kiütést kapok lLettől" — mondta annak idején nagyra nőtt, állandóan és mindannyiunknál éhesebb osztálytársam, Kerekes Pisti. Mutáló hangján mindig olyankor dörmögte ezt félhangosan, amikor a menzán, konok kitartással hetente főzött grízes tésztát, rajta egy szelet „ hitler szalonnával” — vagyis a béketáborban akkor már egyszerűen csak gyümölcsíznek hívott műlekvárral — elébe csúsztatta a gömböc konyhatündér. Nem gondoltam volna akkor, hogy úgy harminc évvel később — a létnek már egy teljesen más (önálló kereset, család, harmadik emeleti szövetkezeti lakás stb.) szintjén — megismétlődik majd velem is a régi eset. Persze, mindjárt hozzá teszem, nem ám az egy életre megunt, eszi-nem eszi grízes tészta a történet főszereplője. Galambos-Bála Kiütés ■ > vSzó sincs róla. Az már a múlté. Ahogyan az most, a harmadik évezred küszöbén egy Európa felé igyekvő, felvilágosult, fogyasztói társadalomban dukál, a legeslegkorszerűbb táplálék. Nevezetesen, a hajdan elképzelhetetlenül gazdag kínálatú mai zöldséges standok valamelyikén vásárolt, csupa vitamin primőr áru. Mielőtt valakit is elfogna a sárga irigység és gondolatban már éppen megróni készülne e látszólag nagy- képű megnyilvánulásért, elárulok valamit. Családom nem tömi magába nap mint nap, a meglehetősen borsos árú primőröket. A paprikát, paradicsomot egyelőre csak távolról nézegetjük. Inkább a pénztárcánk számára elviselhetőbb hónapos retekkel és uborkával igyekszünk időnként enyhíteni tavaszi vitamin éhségünkön. Hogy akkor miért mondom — mert végül is erről van szó — ilyen tenyérbe mászóan, hogy nekünk már kiütésünk van a primőröktől? Egyszerűen azért, mert a szó legszorosabb értelmében valódi, vöröslő kiütések, majd napokig tartó foltok jelentek meg először a gyerekek, majd nekünk felnőtteknek a bőrén is. A pír nagysága egyenes arányban ált azzal, ki mennyit eszegetett a drága(l), jó(?) vitaminból. Ahogy jó szülőhöz illik, természetesen a gyerekeket trak- táltuk leginkább. Foltosak is lettek szegények egy időre, mint a szalamandra. rpn pedig ezek után, attól Ej kapok „kiütést", ha belegondolok: vajon mi mindent etetnek meg velünk, gyanútlan vitaminvadászokkal, gusztusos termékeikbe rejtve, egyes felelőtlen termelők? A tudatlanság senkit nem mentesít, mert mint a példa is mutatja, legalábbis a bőrünkre megy a „játék”. Nézőpont ) A hon védelmezői Tóth Kornélia r) itkán foglalkozott annyit IV a közvélemény a honvédelem ügyével, mint az elmúlt hónapokban. Még a rendszerváltásról hivatalosan nem is beszéltünk, amikor megkezdődött a honvédség szervezetének átalakítása, korszerűsítése. A vasfüggöny feldarabolása után soha nem látott sebességgel láttak a parlamenti képviselők a demokratikus köztársaság biztonságpolitikájának megfelelő honvédség létrehozásához. Holnap, amikor a honvédelem napját ünnepeljük, kiki előhúz egy képet megélt emlékei tárházából. Az anya tarisznyát készít az eltávozásról visszautazó fiának, az apa a katonai eskü felemelő pillanatait idézi, a menyasz- szony a várva várt, de váratlanul érkező szerelmes miatt aggódik. A képzeletbeli képernyőkön felvillannak a gyakorlatok, a csapattisztek gyakori költözködései egyik helyőrségből a másikba. A polgári alkalmazottak — bár másutt is hasznosíthatnák civil végzettségüket — mégis osztoznak a hivatásosok kenyerén. Amely lehet, régen anyagilag vonzerőt gyakorolt, ma, egy kimutatás szerint, a hivatásosok 45 százaléka él a társadalmi létminimum közelében. A recsegve-ropogva elemeire hullt szocialista rendszer e téren sem garantált biztonságos túlélést az itt munkavállalóknak. Sok fiatal és középkorú tisztnek mondtak búcsút az átszervezésnél, az ambiciózusabbak nem várták meg az útilaput. S ma ott tart a Magyar Honvédség, hogy ismét újra kell gondolni a tiszt- és tiszthelyettesképzés jövőjét. Miközben a sorkatonák csupán egy évet esnek ki a társadalmi munkamegosztásban rájuk háruló szerepkörből és sajátítják el a nagy értékű technikai berendezések kezelését, és tapasztalatot szereznek a hazaszeretet napi gyakorlatából. Vagy jöjjenek a szerződéses katonák? Milyen létszámú hadseregre bízzuk szülőföldünk védelmét? Súlyos kérdések, nem véletlenül hatpárti egyezség mellett fogadták el a honvédelmi alapelveket, s reméljük, az erre épülő törvényeket is társadalmi egyetértés kíséri. Szépen rendezett tiszadobi utca Elek Emil felvétele Kommentár ____________________ Úri becsületszó Balogh Géza rp Ifogták Mónus Áront. A Ej múlt héten a sajtó vezető hírként számolt be a nagy eseményről. Drámai szavakkal ecsetelték a rendőrség kitartó erőfeszítését. Heroikus tett volt az, hiszen a testület két éven át üldözte a... E három pont kényszerből került az iménti mondat végére, hiszen nem tudom, milyen szavakat kellett volna oda írnom. Elvetemült betörő, minden hájjal megkent zsaroló, anyagyilkos..., vagy mi tulajdonképpen Mónus Áron? Egyik sem. írt egy könyvet Összeesküvés: a nietzschei birodalom címmel. A kötet 1991 -ben jelent meg magyarul, s több recenzió szerzője azt állította, hogy Mónus szerint a zsidók felelősek a Holocaustért. Erre az író egy sereg újságírót beperelt rágalmazásért. Ugyanakkor izgatás alapos gyanúja miatt vele szemben is elrendelték a nyomozást, s a könyv elkobzását. A vizsgálattal a csongrádi rendőröket bízták meg, s miután a Párizsban élő szerző nem jelent meg a rendőrségen, országos körözést adtak ki ellene. A hódmezővásárhelyi származású történész-matematikust végül a szülővárosában élő rokonoknál fogták el. Bevitték a rendőrségre, majd miután „úri becsületszavát" vették, hogy nem szökik meg az igazságszolgáltatás elől, elengedték. A könyvet természetesen nem olvashattam, hiszen idejekorán zár alá vették, így aztán nem is a benne írtakkal akarok foglalkozni, hanem azzal a bizonyos „úri becsületszóval”. Mely, komolyan mondom, szíven ütött, s elgondolkodtatott. Ez egy új jogi formula, vagy csupán a rendőreink gentlemanekhez illő gesztusa? így> vagy úgy, fejet kell hajtanom előttük. Csak van valami, amit nem értek. Ha oly veszedelmes bűnöző valaki, hogy két éven át folyamatosan ellenőrizni kellett a házát, hogy elfoghassák, miképpen lehet elengedni egy becsületszóra? Vagy nem is annyira elvetemült az a vásárhelyi írogató ember...? HÁTTÉR
