Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
1993. május 17., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Békés, baráti rendszerváltás Magyar külpolitika — magyar-amerikai szemmel, amelyből kiderül, hogy magunkra számíthatunk Budapest (MTI-Panoráma) — Az új, demokratikus Magyarország külpolitikájának felvázolására törekszik Washingtonban kiadott tanulmányában Joseph Kun, a Szabad Európa Rádió volt vezető elemzője. A magyar születésű politikaszakértő kötete hézagpótló abból a szempontból, hogy alkalmasint elsőként dolgozta fel időrendi sorrendben, túlnyomórészt magyar sajtóforrások, magyar politikusok személyes közlései alapján azt a hároméves folyamatot, amelyben 1989-1992 között alapvetően megváltozott a szuverénné vált magyar külpolitika iránya és — nagyrészt — szereplőinek gárdája. A szenvtelen tárgyilagossággal megírt tanulmány (a mai magyar olvasónak talán meglepően) emlékeztet arra, hogy milyen békés, szinte baráti légkörben ment végbe 1989-ben a rendszerváltozás, amelynek során — mint írja — Antall József, a kiemelkedő, 1956 után bebörtönzött ellenzéki politikus és tudós lett a kormányfő. A könyvéhez anyagot Budapesten gyűjtő Kun értesülései szerint a mesteri stratégaként ismert kormányfő áll 1990 óta az ország minden külpolitikai döntése mögött; ezek a döntések az ő katolikus és pragmatista politikai filozófiáját tükrözik. A döntések meghozatalában barátainak szűk csoportja segíti, akikkel rendszeresen tanácskozik vasárnap délutánonként otthonában: Jeszenszky Géza külügy-, Für Lajos honvédelmi miniszter, Kodolányi Gyula államtitkár és mások. A szerző az Antall-kormány jelentős sikerének tartja, hogy idősebb demokráciához méltó professzionalizmussal lépett fel az 1991-es moszkvai puccs alatt, majd idejében felismerte a szovjet utódállamokhoz, főként Ukrajnához fűződő kapcsolatok fontosságát. Kevésbé látja szerencsésnek a többi szomszédhoz fűződő viszony alakítását, megállapítva: „Magyar politikusok bizonyos, belső használatra szánt megfogalmazásai csak növelték a románok (és mások) gyanúját a magyar törekvésekkel szemben. Antall József gyakran idézett kijelentése, hogy lélekben a világ 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, valószínűleg táplálhatta e gyanút.” A szovjet csapatok kivonása, a VSZ, a KGST feloszlatása után a magyar kormány teljes függetlenséggel léphetett fel a nemzetközi porondon, és a Nyugat felé irányuló külpolitikát alakított ki, hangsúllyal a demokráciákhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatokon — állapítja meg, azzal, hogy bár különös hangsúly esik Németországra, a magyar külpolitika kezdettől atlan- tista, következetesen törekszik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére. Kun végigköveti a diplomáciai akciókat, azok visszhangját. A kommentár nélküli idézetek is világosan mutatják, hogyan hárította el a Nyugat Magyarország, illetve a visegrádi országok meg-megújuló kezdeményezéseit az EK-hoz való gyorsabb közeledésre csakúgy, mint a fejlődésben előrehaladt három új demokráciával való szorosabb biztonságpolitikai együttműködésre. A szerző szerint a térség minden országát, hozzá a szovjet utódállamokat is magában foglaló Észak-atlanti Együttműködési Tanács megalakítása, világosan jelezte, hogy nem adnak előnyt a visegrádiaknak. Magyarország valószínűleg akkor csalódott a legjobban várakozásaiban, amikor a boszniai tragédiánál kitűnt: a közép-európai államok nem számíthatnak biztosan segítségre, sem a NATO, sem az EBEÉ és az EK részéről, ha regionális válság tör ki, ha nemzetbiztonságuk veszélybe kerül — írja. Brit tanulmány a Pető-módszerről Grúz-abház harcok Moszkva (MTI) — A grúz-abház frontvonalon, Szuhumi környékén szombaton tovább folytatódtak a harcok a szemben álló felek között. Az abház védelmi minisztérium közlése szerint szombat este a grúz erők tarackkal lőtték az abház állásokat és az orosz védelmi minisztérium üdülőjét. Vannak halottak és sebesültek. London (MTI) — Szombaton több londoni napilap is ismertetett egy brit tanulmányt a Pető-módszerről. E tanulmány szerint a budapesti Pető Intézetben kifejlesztett módszer, amelyet áttörésként értékeltek az agykárosult gyerekek kezelésében, nem jobb, mint a hagyományos módszerek, sőt az is lehet, hogy rosszabb. (Ez év februárjában a The Sunday Times és más újságok hasonló állítással egyszer már kezdeményeztek ugyanilyen vitát — a szerkesztő megjegyzése.) A birminghami egyetem pszichológusokból álló kutató- csoportja arra a megállapításra jutott, hogy a Pető Intézetben bevezetett konduktív nevelés — legalábbis abban a formában, ahogyan azt a Budapesten kiképzett szakemberek Nagy-Britanniában alkalmazzák — nem váltotta be a hozzá fűzött nagy reményeket. A csoportnak az oktatási minisztérium számára készített tanulmánya szerint a hagyományos brit módszerek jobb eredményeket hoztak, és a vizsgálati adatok nem indokolják a módszer széles körű elterjesztését Nagy-Britanniában. A The Times szerint a tanulmány megállapításai zavarba ejtőek lehetnek a brit kormány számára, amely kilátásba helyezte, hogy ötmillió fontot folyósít a Pető Intézetnek brit nevelők képzésére, illetve brit gyerekek kezelésére. Az összegből eddig 1,75 millió fontot utaltak át. Guruló dollárok Tirana (MTI) — Több mint 1,3 millió dollárral támogatták az albán kommunisták országosuk idején a harmadik világbeli marxista-leninista szervezeteket. A DPA az albán lapokban nyilvánosságra hozott titkos okmányokat idézve jelentette, hogy 1964 és 1990 között évente átlagosan 50 000 dollár áramlott Európa legszegényebbnek tartott országából az albán felfogás szerint helyes ideológiai alapokon álló harmadik világbeli kommunista csoportoknak. Egymás ellen Zágráb (MTI) — A Tanjug hírügynökség a zágrábi rádióra hivatkozva vasárnap azt jelentette, hogy muzulmán fegyveresek előző nap elfoglalták a horvátok lakta herce- govinai Vrce falut, s ott mintegy száz lakost megöltek. Előzőleg felgyújtották házaikat. A HVO, a Horvát Védelmi Tanács fegyveresei, bízva abban, hogy az ENSZ-csapatok- nak sikerül felmenteni a falut, 30 napon át tartották magukat a túlerőben levő muzulmán erőkkel szemben — közölte a rádió. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a boszniai szerbek ellenében korábban hivatalosan szövetségesnek számító horvátok és muzulmánok az elmúlt hónap során súlyos harcokat vívtak egymás ellen Észak-Hercegovina és Közép- Bosznia vegyes lakosságú területein. Csernobil felelősei Kijev (MTI) — Bírósági pert sürgetett a csernobili atomkatasztrófa idején hatalmon lévő legfelsőbb pártvezetők ellen Volodimir Ja- vorivszkij, a kijevi parlament Csemobil-ügyi bizottságának elnöke. Á politikus, aki több honatya támogatását is élvezi, sajtóértekezleten számolt be a bizottság több éves vizsgálódásáról. Javorivszkij szerint a rendelkezésre álló okmányok alapján bebizonyosodott: Mihail Gorbacsovot és a moszkvai vezetést jó ideig félretájékoztatták. Az elhallgatásra, illetve a tények elferdítésére Vlagyimir Scser- bickij, az Ukrán Kommunista Párt első titkára, Vlagyimir Ljesko egykori miniszterelnök és Valenytinya Sevcsenko, a parlament elnöke külön utasításokat adott. Javorivszkij szerint ezzel a btk. 165. paragrafusa alapján hivatali beosztásával való visszaélés és súlyos következményekkel járó mulasztás bűntettével vádolhatok. Az ukrán főügyészség azonban elévültnek vélte az akkori bűncselekményeket, ezért nem indított pert a pártvezetők ellen. Arra hivatkozott, hogy Scserbickij főtitkár időközben bekövetkezett halála eleve értelmetlenné tenné a bírósági eljárást. Javorivszkij és képviselőtársai most arra készülnek, hogy a parlament elé terjesztik az elévülést eltörlő törvényjavaslatokat, így szabad út nyílna a felelősségre vonás előtt. Nem tisztázott, hogy a most hatalmon lévő állami vezetők milyen mértékben felelősek a saját posztjukon elkövetett mulasztásokért. A bizottság szerint Leonyid Kravcsuk elnök például, aki a katasztrófa idején ideológiai titkár volt, csak erkölcsi értelemben vonható kérdőre. Ivan Plujscs mostani parlamenti elnök esetében egyenesen ellenkező előjelű szerepről van szó — állítja a bizottság Plujscs annak idején a Kijev megyei tanács elnökeként rendkívül határozottan szorgalmazta a szennyezett területek haladéktalan kiürítését — mondta kérdésre válaszolva Javorivszkij. A június 11-éré tervezett Iráni elnökválasztás négy jelöltje; Akbar Hashemi Rafsanjani elnök, Ahmad Tavakoli korábbi munkaügyi miniszter, Abdollah Jasbi, az Iszlám Szabadegyetem tiszteletbeli rektora és Rajabali Taheri AP-felvétel Atomfegyver-kísérletek Washington (MTI) — Az amerikai kormány idén várhatóan felújítja a tavaly leállított földalatti atomfegyverkísérleteket, de azokat 1996- tól véglegesen megszüntetik — jelentette szombaton a sajtó. Az amerikai törvényhozás — követve a francia és az orosz példát — tavaly felfüggesztette a robbantásokat. A döntés szerint a kísérleteket július 1-je után felújíthatják, de csak akkor, ha a kormány kötelezi magát, hogy azokat 1996-tól teljesen leállítják. Az utóbbi döntés valószínű, de az az előfeltétele, hogy más országok is feladják az atomkísérleteket. A kísérletek leállításához csak Kína nem csatlakozott, és utoljára tavaly került sor ott nagy erejű robbantásra. Az illetékesek szerint bizonyos számú további amerikai kísérletre azért van szükség, hogy kipróbálhassák az új biztonsági berendezéseket. Lengyel bőrfejűek Varsó (MTI) — Román állampolgárokat támadtak meg lengyel bőrfejűek. A bűncselekmény a legnicai vajdaság egyik vasútállomásán, Zlotoryban, pénteken éjfél után kezdődött. A PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint mintegy húsz skinhead megtámadott egy negyvenfős román csoportot. Tömegverekedés kezdődött, amely egész éjjel tartott. A bőrfejűek csak akkor menekültek el, amikor a vasútállomás parancsnoka értesítette a vasúti rendőrséget és a közrendőröket. Négy románt elsősegélyben részesítettek. HIRDETÉS _______ MILLIÁRD A TÉT ELSÓ FELELŐS MAGYAR ÉRDEKKÉPVISELET
