Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

KeJet-Magyarország 9 1993. május 17., hétfő Országos mezőgazdasági körkép Csapadékszegény időjárás, az állattenyésztés helyzete romlik, a takarmányárak tovább nőnek Budapest (ISB - R. S.) — Alaposan megsínylették az elmúlt hetek szárazságát a szántóföldi növények. A meglehetősen csapadéksze­gény időjárásra jellemző, hogy áprilisban csak Mező­hegyesen esett 20 milliméter­nél több eső, jóllehet az el­múlt évek átlagát nézve eb­ben a hónapban legalább 48 milliméternyi csapadéknak kellett volna áztatnia a földeket. Országos körké­pünkben a növénytermesz­tés és az állattenyésztés hely­zetét mutatjuk be. A felmérések szerint tavasz- szal 2 millió 484 ezer hektáron vetettek a termelők. így figye­lembe véve az őszi 1 millió 286 ezer hektárnyi vetést és az állókultúrák 407 ezer hektár­nyi területét, az idén 530 ezer hektár marad műveletlen. A fejtrágyázás a vetésterület 65- 75 százalékán fejeződött be, míg a vegyszeres gyomirtás csak a felénél tart. A gazdasá­gok 20-30 százaléka komoly likviditási gondokkal küzd, s ezért valószínűleg hozzá sem kezdenek ehhez a munkához. A tavasziak közül a borsó, az árpa, a zab és a cukorrépa vetése befejeződött, míg a ku­koricának, a szójának és a zöldségféléknek az ötven szá­zaléka került a földekbe. A napraforgó és a rizs vetése 60 százalékos arányban van ké­szen, a burgonya ültetése pe­dig több mint a háromne­gyedénél tart. A zöldségfélék közül — a késői kitavaszodás miatt — csak a makói te­Mi lesz veled mezőgazdaság? rületen késik a hagyma vetése, ugyanakkor Csongrádban már megkezdődött a spárgaszüret. Az első osztályú áruért 240, a másodosztályúért pedig 110 forintot kapnak a termelők. A gyümölcstermesztők szinte mindenütt befejezték a met­szést, csupán Szabolcs-Szat- már-Bereg megyéből jeleztek 25 százalékos lemaradást. A jól kezelt ültetvényeken már a harmadik permetezésnél tar­tanak a gazdák. Az állattenyésztők helyzete egyre kritikusabbá válik: a tyúkfélék kivételével vala­mennyi állatfajban csökken az állomány. A takarmányárak tovább emelkednek, a takar­mánybúza és a kukorica ton­nánkénti ára 13 ezer forint fe­lett van, a tápok tonnája pedig 15-17 ezer forintba kerül. A szarvasmarha-tenyésztők helyzete megyénként változik: Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében megállt az állomány csökkenése, Heves és Somogy megyében pedig 15 ezer liter­rel nőtt a havi felvásárolt tej- mennyiség. Ezzel szemben Szabolcsban január óta 39 százalékkal csökkent a szakosított telepek állatlétszáma, Fejér megyében pedig a hízómarha-állomány esett vissza 35 százalékkal. A sertéstenyésztés továbbra is válságban van. A költségek nőnek, a felvásárlási árak vi­szont csökkennek. Békés me­Balázs Attila felvétele gyében már 40 ezerre tehető azoknak a sertéseknek a szá­ma, amelyeket — bár elérték súlyukat —, nem vágtak még le. A juhtenyésztés gondjait tetézte az európai közösségbe­liek húsvéti embargója: a vál­sághelyzet kezelésére a juh- terméktanács és az agrárrend­tartási hivatal dolgoz ki ter­veket. A baromfitenyésztés­ben a takarmányárak emelke­dése és az ellenőrzött gázolaj­felhasználás miatt teljesen eltűnt a jövedelem, ezért a ma­gántermelők várhatóan tovább csökkentik állataik számát. Hasonló helyzetben vannak a nyúltenyésztők, akik közül egyre többen felszámolják ál­lományukat. R/ISZOSZ­fórum Bácsalmás (MTI) — Nem lesz igaza azoknak, akik sokat tettek a társada­lombiztosítási választás si­kertelenségéért. A kampány befejező szakaszához köze­ledve, több tízezer emberrel történt személyes találko­zás alapján ugyanis egyre megalapozottabban állít­ható, hogy az állampolgá­rok nem közönyösek, sőt érdeklődőek, érzik, értik a választáson való megjele­nés tétjét. Ezt Sándor Lász­ló, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségé­nek alelnöke jelentette ki vasárnap Bácsalmáson, a helyi állami gazdaság vala­mint a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetei­nek Szövetsége által szer­vezett egész napos majális keretében tartott választási fórumon. Az MSZOSZ nemcsak vágyakat, óhajokat fogal­mazott meg, de elképzelé­sei megvalósulását szolgáló konkrét megoldási, finan­szírozási programot is ki­dolgozott. Mindenekelőtt új nyugdíjtörvényre van szükség. Olyan törvényre, amely mindenki számára áttekinthető, hosszú távra szól, s nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjjogosultság feltételei kiszámíthatlanul változzanak, éppen a nyug­díjkorhatár betöltéséhez kö­zelgő, 58-59 éves embe­reket állítva új helyzet elé. A tizenöt, húsz évvel ez­előtti nyugdíjak nagyobb mértékű emelése, felzár­kóztatása is kiemelt célja az MSZOSZ-nek. Antall József interjúja Budapest (MTI) — A ma­gyar-ukrán alapszerződés ratifikálása által kiváltott belpolitikai nézetkülönbsé­gekről, a gazdaság helyze­téről — hangsúlyozottan a privatizációról, a piacgazda­sági áttérés szociális vonza- tairól —, valamint az egy esztendő múlva esedékes vá­lasztások és a kormányzati politika összefüggéseiről be­szélt Antall József miniszter- elnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kossuth rádióban. A magyar-ukrán alapszer­ződés parlamenti elfogadását megelőző viharos parlamenti vitát és annak közéleti-poli­tikai hullámveréseit a minisz­terelnök úgy értékelte: ezt a kérdést nagyon sokan nagyon sokféleképpen közelíthetik meg — érzelmi alapon, em­lékeket idézve —, ám a ma­gyar kormány és annak veze­tője csak egyféleképpen cse­lekedhet: felelősséggel, mert felelősséggel tartozik az or­szágnak azért is amit tesz és azért is, amit nem tesz meg. A kormányt és a szerződés alá­íróit hazafiatlansággal illető vádakat Antall József inkább szónoki túlzásnak minősítette, mondván: miután az Ország- gyűlés majdnem 80 százalék­kal fogadta el az alapszező- dést, meglehetősen nagy me­részség lenne a parlamenti képviselők túlnyomó több­ségét hazafiatlannak nevezni. Utóbb megemlítette: véleke­dése szerint azok, akik poli­tikai szándékoktól, ambícióik­tól vezérelve — a magyarság érdekeire hivatkozva — az elutasítás mellett kardoskod­tak, annak a tudatában szavaz­tak a szerződés ellen, mert bi­zonyosak voltak benne, hogy a többség, átérezve a döntés sú­lyát, elfogadja azt. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy egy önálló, szu­verén Ukrajna legyen a szom­szédja, hogy a térség leg­nagyobb, 55 milliós lakosságú országa a barátja legyen, és hogy azokkal az országokkal együtt, amelyekkel Ukrajna hasonló szerződést kötött hoz­zájáruljon a térség stabilitá­sához — mondotta nyomaték­kai Antall József. Napjaink történelmi realitá­sának nem mond ellent — fej­tette ki a továbbiakban —, hogy fájdalmat okoz nekünk az a trianoni békediktátum, amely elszakította az országtól a magyar nemzet egyhar- madát, olyan történelmi terü­leteinket, ahol minden kő a magyar művelődésre, a ma­gyar történelemre emlékeztet. Aki ennek ismeretében rossz néven veszi a magyaroktól, hogy ez fájdalmat jelent szá­mukra, az vagy önmagával szemben farizeus vagy nem érti a nép lelkét. Civil Parlament Budapest (MTI) — Har­minchárom társadalmi szerve­zet szombati tanácskozása al­kalmával megalakította a Civil Parlamentet. A tanácskozáson — mint arról már az előzmé­nyekről szólva a sajtó hírt adott — a három legnagyobb civil szervezeteket tömörítő konföderációk közül csak a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács vett részt, a Társadal­mi Kamara és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége távol maradt. Kemény László, a TÉT társ­elnöke az MTI-nek elmondta: április 17-én a TÉT, a TÉKA és a TESZ közösen döntött a Civil Parlament létrehozásá­ról. A társelnök nem tudja ma­gyarázatát annak, hogy a két utóbbi tömörülés miért határo­lódott el a kezdeményezéstől, és indított „sajtókampányt” a TÉT ellen. Hangsúlyozta ugyanakkor: bár a Társadalmi Kamara, a Társadalmi Egye­sületek Szövetsége hivatalos formában nem vett részt a szombati tanácskozáson, de azok több tagszervezete meg­jelent. A TÉT társelnöke a Civil Parlament jövőjéről elmondta: az érdemi munka szemptem­berben kezdődik meg. Addig munkacsoportokat hoznak létre, amelyek kidolgozzák a Civil Parlament jogállásával, működési rendjével és tech­nikai-anyagi hátterével kap­csolatos kérdéseket. Az első téma, amivel foglalkozni fog­nak, valószínűleg a privatizá­ció, a tulajdonváltás kérdése lesz. Sor kerül valamennyi, a társadalmat érintő problémára is, mint például az egészség­ügy, a társadalombiztosítás. A szombati konferencia vé­gén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítik a Civil Par­lament megalakulását. Felesleges a médiaközpont Budapest (MTI) — A fő­városnak nincs szüksége sa­ját médiaközpontra, s a vá­ros vezetésének az általa ter­vezett önálló kommunkációs részvénytársaság helyett a jelenlegi médiákra kellene támaszkodnia —■ közölte Demeter Ervin a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójá- nak vezetője az MTI-vel. Szerinte a városvezetés szándéka különösen érthe­tetlen az eladósodó önkor­mányzat mai pénzügyi hely­zetében, amikor egy ilyen eszköz- és pénzigényes vál­lalkozás, mint a médiaköz­pont, belátható időn belül aligha lenne képes önmagát fenntartani. A liberális városatyák öt­lete iránti bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az előké­szítésbe se vonták be őket, ezzel pedig már a médiaköz­pont deklarált pártsemleges­sége is megkérdőjelezhető. A frakcióvezetőt külön meglepetésként érte az is, hogy a napilapokból értesült arról, hogy az úgynevezett média felügyelőbizottsság tagjának tervezik fölkérni. A közgyűlési pártok korláto­zott létszámú bevonása a fel­ügyelő bizottságba csupán azt célozza, hogy az előter­jesztők a pártatlanság látsza­tát keltsék, érdemi beleszó­lásuk aligha lenne az rt. ügyeibe. Demeter Ervin szerint a városvezetésnek ma a mé­diaalapításnál sokkal fonto­sabb feladatokkal, a város működésgondjaival, az el­avult út- és csőhálózattal, a közlekedés és a köztisztaság problémáival, illetve a vá­rosfejlesztési elképzelések valóra váltásával, nem pedig a nagypolitika előtérbe állí­tásával kellene foglalkoznia. Az egységes fővárosi média gondolata ellen szól az az érv is, hogy a budapesti ke­rületekben évek óta dinami­kusan halad a kisközösségi kommunikációs rendszerek (tv, sajtó) kiépülése. Rajtuk, illetve a központi médiákon keresztül — amelyek Deme­ter Ervin vélekedése alapján jelentőségének megfelelően foglalkoznak a fővárossal — kellene tájékoztatni a lakos­ságot. Évadzáró társulati ülés — Miskolcon Miskolc (MTI) — A szo­kásosnál korábban tartotta évadzáró társulat ülését a miskolci nemzeti színház társulata, mert hétfőtől az építők, a nagyszínház három éve kezdődött teljes rekonst­rukciójának folytatói veszik át a terepet, hogy szep­temberre a technikailag tel­jesen átépített főszínpad, és újjávarázsolt nézőtér fogad­ja a művészeket és a közön­séget. Az egy évvel ezelőtt kine­vezett új igazgató-főrende­ző, Hegyi Árpád Jutocsa a vasárnapi társulati ülésen magas színvonalúnak érté­kelte a színházi munkát. Az évadban 15 bemutatót tartot­tak, az összesen 310 előadá­son, a nagyszínházban, a ka­marában és a játékszínben — 80-96 százalékban telt meg a nézőtér. Csoba Tamás polgármes­ter azért mondott köszönetét a társulatnak, mert a miskol­ci színház az elmúlt évadban hozzájárult a város jó hírne­vének gazdagításához. A társulati ülésen átadták a város, a társulat és a kö­zönség díjait, a kimagasló teljesítményt nyújtó művé­szeknek: Déryné-díjat a színház örökös tagja Márjfy Vera kapta, nívódíjas lett Somló István, Szervét Tibor és Majoros István koreográ­fus. A legnépszerűbb férfi színésznek járó díjat a szak­ma és a közönség is Szervét Tibornak és Varjú Olgának ítélte. A legnépszerűbb elő­adás a Cyrano de Bergerat volt, a legjobb rendező díját, a főiskolán most végző Telihay Péter érdemelte ki. Az év miskolci színházi em­bere: Hegyi Árpád Jutocsa. Jövőre is három tagozat­ban, próza, opera-operett, és táncműfajban lesznek elő­adások, négy miskolci szín­helyen összesen 13 bemuta­tót, közöttük ősbemutatókat terveznek; Brecht, Kálmán Imre, Shakespeare, Delibes, Verdi, Neil Simon, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Salin­ger, Genet művei mellett Horváth Péternek, Beremé- nyi Gézának a Miskolci Nemzeti Színház számára írt új darabjai kerülnek a kö­zönség elé. E szezontól min­den kedden az ország leg­jobb színházainak egy-egy kiemelkedő produkciója vendégeskedik Miskolcon, amit Miskolc csereelőadá­sokkal viszonoz. A miskolci társulat hétfő­től egy héten át Budapesten a Merlin Színházban, a Ma­dách Színházban, a Komédi- umban és a Nemzeti Szín­házban mutatkozik be. Malev-géppel Amerikába Budapest (ISB-R.S.) — Az elmúlt három évben mély válságba került a légi­forgalmazás; az ágazatot 10 milliárd dolláros veszteség érte, s '90 óta 130 légitársa­ságot számoltak fel. Szerencsére a magyar tár­saság talpon maradt, mi több, május 29-től új járatot indít a tengerentúlra. A Boe­ing 767-200 ER géppel — kedd kivételével — minden nap utazhatnak az üzletem­berek és a turisták — hall­hattuk a Malév Hungarian Arlines pénteki sajtótájékoz­tatóján. A korszerű repülőgépen számos szolgáltatást nyújta­nak a vendégeknek: új fil­meket vetítenek, New Yor­kig háromszor étkeztetnek, s az utasoknak ingyenes tele­fonkártyát is adnak. A gép a két célállomás között csupán Rómában landol, de az uta­soknak nem kell új repülőre szállniuk. Rövid várakozás után közvetlenül New York­ba illetve Budapestre repíti őket a gépmadár. A Malév vezetői hang­súlyozták: társaságuk csak akkor maradhat versenyben, ha kitűnő szolgáltatásokat nyújt, s mindent megtesz a utasok megnyeréséért. Ezt a járatukat már így tervezték és alakították ki. Végső cél­juk pedig az, hogy az embe­rek itthon és külföldön elis­merjék: ez a társaság magyar és jó. TÚL A MEGYÉN

Next

/
Thumbnails
Contents