Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Fejlesztés áldozatvállalással Az eredményeket másképp látja a messziről jött ember, mint az, aki eléri Ibrány (KM-Gy. L.) —A nagyközségben hatezer nyoícszázan laknak. A várossá válás gondolata a ’86-os hosszútávú településfejlesztési tervben már szerepel: meg kell teremteni a városias ellátást; és akkor a ’90-es években várossá válhat a nagyközség. Mi kell ahhoz, hogy egy település város legyen? Többek között erről is szó volt a Csongrádi Zoltánné dr.-ral, Ibrány jegyzőjével folytatott beszélgetés során. Kisugárzás a környékre Az elmúlt évek, évtizedek során Ibrány egy sajátos, mondhatnánk természetes vonzáskörzetté alakult. Több intézménye, gazdálkodó szervezete hatást gyakorol a környékbeli falvakra. A Titász-, a Szavicsav-kirendeltség például 18 települést fog át, a takarékszövetkezet kilencet. Sajátos vonzáskörzetet képez az áfész, a gimnázium. Térségi feladatot lát el a két éve létrehozott rendőrőrs. Az egészségügyi központ öt települést szolgál ki. Érdekesség — mint a fentiekből is kiderül —, hogy egy- egy szervezet, intézmény másmás „kiterjedésű”. Persze, a felsoroltakon kívül a munkalehetőségek is közrejátszanak a vonzáskörzet kialakulásában. Sajnos, az ismert gazdasági bajok miatt Ib- rányt sem kerüli el a munka- nélküliség növekedése, hiszen a helybeli gumigyár vajúdik, akárcsak a zsákgyár. A volt vasipari szövetkezetből egy 92 fővel működő lakatosüzem maradt meg. A szakmunkás- gárda adott, csak a helyi vállalkozók nem tudnak megbirkózni az egész országra jellemző gondokkal annak ellenére, hogy itt igen dinamikusan fejlődtek az utóbbi kéthárom évben a vállalkozások. De hát minden válság elmúlik egyszer, a fejlődés csírája viszont adott. Kiépült az infrastruktúra Az alapközművek az infra- struktúrális hálózathoz biztosítottak. Az egész településen kiépítették a vízvezetéket, a villanyt ma már nem is kell említeni. A belterületi utak 66,5 százaléka szilárd burkolatú. — A dinamikus fejlődésre jellemző — mondja a jegyző —, hogy az utóbbi három évben harmincöt utcát porta- lanítottak. Ugyancsak az utóbbi két év eredménye, hogy ma már minden ötödik lakásban ott a telefon, ami viszont csak a községen belül automata. 1994-re talán elektronikussá válik, magyarán: beépül a távhívórendszerbe. A telefonnal együtt építik ki a kábeltévé-hálózatot is, ami egyelőre nyolc csatorna vételére alkalmas, de a későbbiekben önálló adások közvetítésére stúdiót is felállítanak. Napjaink talán legnagyobb beruházása a gázprogram. Ibrány viszonylatában ez azért is komoly, pénzigényes — mintegy egymilliárd forintos — program, mert messziről, egészen Nyírbogdányról kell elhozniuk a gázt. Éppen ezért hat településsel — Balsa, Gá- vavencsellő, Tiszabercel, Búj, Paszab, Nagyhalász — összefogtak. A gerincvezeték 90 százalékban készült el, befejezés előtt áll a belső hálózat kiépítése. A lánggyújtás előreláthatólag ’94 végére várható. Elindították a szennyvízberuházást: célpályázatot szeretnének elnyerni ehhez. Ám, ha mégsem kapnának támogatást, a főutakon a csatornarendszert akkor is megépítenék. Természetes, hogy ekkora volumenű beruházásoknál alaposan bele kell nyúlni a lakosságnak is a bugyellárisba. Van olyan család, amelyik összesen több mint százezer forintot fizetett már. Sürgetnek a helybeliek — Hadd mondjam el — teszi hozzá Csongrádi Zoltánné dr. —, hogy Ibrány lakói példamutatóan viszonyultak a fejlesztésekhez, s bár itt is tapasztalható bizonyos fokú elszegényedés, mégis előteremtették, előteremtik a szükséges pénzt. Érzik, tudják, hogy most kell megragadni a lehetőséget a fejlesztésre, s ebben nagyszerű partnerek, hiszen hajlandók áldozni a köz érdekében. Talán az sem elhanyagolható, hogy Ibránynak önálló tűzoltósága is van. A németektől kaptak egy Mercedes típusú kocsit. Mondanom sem kell, a tűzoltók is térségi feladatot látnak el. Annak, aki messziről, ne adj Isten Budapestről nézi egy szabolcsi nagyközség törekvéseit, erőfeszítéseit, nyilván másképp látja, mint azok, akik itt laknak, itt szeretnének európaibb körülményeket teremteni önmaguk, a közösség számára. „Ide kell hoznunk a nagyvilágot” — jut eszembe Veres Péter egy gondolata. Úgy tűnik, most az ibrányiak ezt kísérelik meg. Úgy gondolom, tetteiket eszerint kell megítélni. Az egészségügyi központ öt települést lát el Egy elszármazott vallomása Az ember, ha el is hagyja a felnevelő közösséget, el nem felejti — mondja Nagy Ferenc de hát az is Ibrány területe, s az a tiszai terület: az ártéri erdők, a strand, a környezet — ez is egyfajta megtartó erő. Ha hétvégén hazamegyünk — még télen is —, megnézzük a Tiszát. — Azt gondolom, hogy a község fejlődése a rendszer- váltás óta, igenis jogot ad arra, telepítését, amikor ez külön megterhelést jelentett a községnek anyagilag is, akkor Ibrány ragaszkodott ahhoz, hogy gimnáziuma legyen. Pontosan azért ragaszkodott, mert a gimnázium a tanárokkal, a nevelőkkel együtt, maga az intézmény egyfajta kulturális kisugárzó erőt jelent. A képtár és a helytörténeti múzeum épülete A SZERZŐ FELVÉTELEI Nyíregyháza (KM) — Nagy Ferenc ma Nyíregyházán él, a megyei levéltárban dolgozik, de alig telik el hét, hogy ne járjon otthon. Ib- rányról írott tudományos igényű könyve — amely lényegében doktori disszertációja — 1987-ben jelent meg Nyíregyházán. Alább rövid megnyilatkozását közöljük a szülő- és felnevelő helységről. — Mit jelent nekem Ibrány, ahol felnőttem? Egy településhez az embert több dolog is kötheti. Számomra az emberi kötődések a legfontosabbak. Olyan emberek éltek és élnek ma is Ibrányban, akik között a békétlenség, irigység elég ritka jelenség. Inkább összetartó a közösség, megtartó ez a falu. Akik elkerültek innen az ország más szegletébe: akár Budapestre, vagy még messzebb, azok is szívesen járnak vissza, mert ezek az emberi kapcsolatok, amelyek a rokoni, baráti szálakra épülnek, ezek megtartó erőt jelentenek. Nem térkép e táj — A másik megtartó erő: maga a táj. Én ismerem a régi Ibrányt is térképekről, és tudom, hogy egy csodálatos, vadvizes, vadregényes vidék volt. Valamikor a főutcáján áradáskor a Tisza hömpöly- gött, és csónakkal lehetett csak átmenni az egyik utcából a másikba. Ma öt kilométert kell menni, hogy elérjük a folyót, hogy ez a település városi rangra pályázzon. Véleményem szerint megvannak, illetve folyamatban vannak mindazok az infrastruktúrális beruházások, amelyek ehhez szükségesek. Ám én nem is ezt tartom elsősorban fontosnak, hanem azt, hogy ez a község mindig is tudatosan akart egyfajta kulturális központjává válni e térségnek. Most is igyekszik és a pártállam idején is igyekezett, hiszen Amikor a szomszédos Nagyhalász nem vállalta a gimnázium építését, — A nagyközségi könyvtár is a legtöbb kötetet tartalmazó bibliotéka a környéken, olyan szolgáltatásokkal, amelyek szintén városi ragra emelik. Művelődési centrum Mindezeken túl igen fontos, hogy ez a falu múltjával tudatosan foglalkozik évtizedek óta. 1983 óta van helytörténeti múzeuma. Sokszor vándorolt, mert nem volt állandó helye. Most, úgy tűnik, végleges helyére került, remélem. Annak idején én is részt vettem a létrehozásában, most is saját gyermekemnek tartom. Nagyon fontos, hogy mindig voltak olyan emberek, akik szívügyüknek tekintették a múlt feltárását. Hadd említsem meg Hegedűs Dezső egykori gimnázium-igazgatót és Szurdoki Miklóst, aki ma Budapesten él, de ibrányi ember — közösen kiadott könyvét, amely Ibrány történetével foglalkozik, és amelyben számtalan, szájhagyomány útján terjedő és ismertté vált anyagot is felhasználnak, feldolgoznak. Helyi lap júniustól Azzal, azt hiszem, nem sok község büszkélkedhet, hogy két monográfia — beleértve az én könyvemet is — megjelent öt éven belül a község történetéről. Azt gondolom, hogy az is a kötődés egy sajátos formája, hogy odafigyelt a község vezetése erre a törekvésre, támogatta a múlt anyagainak feltárását, összegyűjtését. — A városi rangnak az eléréséhez ez a kulturális kisugárzó erő, amely foszlányaiban ugyan, de mégis megvan, jelen van — jobban jelen van, mint a környező községekben —; hát éppen ez teszi alkalmassá Ibrányt arra, hogy város legyen. Ennek része — régen érlelődik bennünk —, hogy önálló, ibrányiak által írott, ibrányiak- nak szóló lapot indítsunk, amelynek első száma június végén jelenik meg. Jegyzet Strandparadicsom Gyürke László z ibrányi kempinget — ahol azért kényelmesebb lakosztályok is bérelhetők—egy keskeny úton lehet megközelíteni. Kilométereket kell megtenni a gáton, míg elérjük a stranddal egy „magasságban” fekvő üdülőtelepet. A kellemes időtöltéshez, pihenéshez a Tisza- parton megtalálunk mindent: ha szomjas, ha éhes az ember, biztos, hogy nem marad hoppon. Es lényegesen olcsóbban, mint mondjuk a Balatonon. Es a Tisza... A folyó itt még viszonylag tiszta, de már lelassul annyira, hogy kellemes meleg legyen. A homokos strand alkalmas arra, hogy a kisebb gyerekek is pancsoljanak. A part mentén arányosan jelen van a civilizáció a kényelemmel, és a természet érintetlensége a maga szépségeivel. Jól tették, hogy a partról kitiltották a gépjárműveket. Renitensek mindig akadnak, de nem ez a jellemző. Persze, az infrastruktúra nem olyan itt, mint mondjuk a Balatonon, külföldi sincs annyi. De aki az üdülés mellé az előbbieket is igényli, no meg drágább dolgokra vágyik, többet akar fizetni, annak azért mégsem ajánlanám az ibrányi Tisza- partot. Búzakéve és aranyhal A címer leírása: Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, amelynek heraldikai jobb oldalán arany búzakéve, bal oldalán aranyhal lebeg. A pajzson zárt, csőrös csatasisak, amelyből jobbra forduló, növekvő arany- szarvas emelkedik ki. A sisak tetejéről mindkét oldalon vörös és aranyfoszlányok ereszkednek le a pajzs oldalai mentén. A pajzs alatt egy szalag lebeg Ibrány felirattal. Ibrahim utódai Ibrány (KM) — Ibrány neve a honfoglalás, az államalapítás időszakára utal. Mint legrégebbi településneveink, ez is személynévi eredetű. A mohamedán Ibrahimból (Ábrahám) alakult ki, változott és formálódott századokon át, míg a végleges alakját el nem nyerte. Az okiratok említenek egy Ibrahim nevű papot, aki igen magas méltóságot viselt, Szabolcs vármegye főesperese volt. Az itt fekvő birtokból I. László király egy falut a Szentjobbi apátságnak adományozott, így a község mai területének egy részén egyházi birtok keletkezett. Csúr falu eladományozásáról III. István király 1163-1173 között kelt oklevele szól és egyben megerősíti az adományozást is. Ma a falu egy részét Csórnak nevezik. Az egyházi birtok emlékét helynevek is őrzik: Barátsziget, Apátszeg, Szent Péter telke. írásos emlékekben Ibrány neve 1280-ban szerepel először. Rengeteg régészeti leletre bukkantak az utóbbi évtizedekben a környéken, ami arra utal, hogy jóval, évezredekkel a honfoglalás előtt már laktak emberek ezen a vidéken. Iskolacentrum Ibrány (KM) — Ahhoz már ma sem férhet kétség, hogy Ibrány kulturális kistérségi centrum. Van antikváriuma, képtára, helytörténeti múzeuma, a könyvtárban videotéka, gyakori vendégek a művelődési házban országos hírű művészek. Az ibrányi gimnáziumot 1962-ben keltették életre. Tizenhat településről járnak ide diákok. Jelenleg 197 tanulója van, a tanulmányi eredmények alapján a megye középfokú tanintézeteinek jobbik felében foglal helyet. Az általános iskola sokkal népesebb: jelenleg 800-an tanulnak benne, bár korábban volt már 1200 is! Ibrányban szeretik a zenét, hiszen amellett, hogy általános iskolája ének-zene tagozatos, külön zeneiskolája és híres — legalábbis a környéken —, ötven fős rezesbandája is van, melynek Szigeti Sándor a vezetője. Most készülnek a szentendrei országos megmérettetésre. Itt működik a központja a Rétközi Iskola- szövetségnek, melynek elnöke Pusztai József, az ibrányi általános iskola igazgatója. — Valaha létezett igazgatói munkaközösség. Mivel ez a rendszerváltozással megszűnt, lényegében ez alakult át iskolaszövetséggé. Huszonegy iskola tagja a szövetségnek, a legújabb: Tiszarád. A szövetség alapvetően több szintű szakmai társulás. Tehát részben koordinálja a szövetséghez tartozó iskolaigazgatók munkáját, s egyben amolyan érdek- képviseleti szerepet is ellát; szervezi a szakmai továbbképzést; kulturális feladatot lát el, hiszen körbeviszi a műsorokat; valamint szervezi a tanulmányi versenyeket. Persze, azt a különleges helyzetet sem kell elhallgatni, hogy a település jelenleg hátrányos helyzetű. Abban a pillanatban, ahogy megkapja a városi rangot, a kiemelt támogatásról lemondhat. Ám, ha addig az összes nagyberuházást végrehajtják, s erre minden remény megvan, akkor a dolognak nincs különösebb jelentősége. 1993. május 17., hétfő
