Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

1993. május 12., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Elfogadták a magyar-ukrán alapszerződést Budapest (MTI) — Such- mann Tamás (MSZP) napi­rend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyű­lés keddi plenáris ülése. A szocialista képviselő a kaposvári húskombinát ren­dezetlen helyzetére hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy bár korábban több parlamenti interpelláció, sőt önálló kép­viselői indítvány is foglalko­zott az üggyel, mind ez idáig nem sikerült érdemi meg­oldást találni. Suchmann Ta­más emlékeztetett arra: tavaly nyáron kormányhatározat szü­letett a húskombinát műkö­désével kapcsolatosan, de az ebben foglaltakat sem hajtot­ták végre az érintettek. Ennek eredményeként a kombinát dolgozói immár há­rom hónapja nem kapnak fizetést, és az összes kár — az eddigi veszteségekkel, vala­mint a kormánygarancia összegével — eléri a 2 mil­liárd forintot. Az Országgyűlés a napiren­di pontokra térve megkezdte a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításá­ról szóló előterjesztés általá­nos vitáját. A törvénymódosítást előter­jesztő Balsai István igazság­ügyi miniszter a szabályozás új elemeként emelte ki, hogy ez egyfajta jogi alapvetésül szolgál a közcélú, non-profit jellegű szervezetek jövőbeni tevékenységéhez. Ezt azért is fontosnak tartot­ta a miniszter, mert — mint mondotta — ezek az állami és a civil szféra közé beépülő szervezetek, egyesületek hosszabb távon is megha­tározó szerepet tölthetnek be a közszolgáltatások terén. A képviselőcsoportok ve­zérszónokai támogatólag fog­laltak állást a Ptk. tervezett módosításáról, jóllehet az el­lenzék hangot adott némely ponton fenntartásának is. így például helytelenítették, hogy a beterjesztett törvénymódo­sítás értelmében a kormány is létrehozhat közalapítványt. Ezt követően a törvény- hozás — tekintettel arra, hogy határozatképtelenség miatt nem tudta részletes vitára bo­csátani a magyar-ukrán alap- szerződés megerősítésére vo­natkozó előterjesztést — foly­tatta, majd lezárta a helyi ön- kormányzatok címzett és cél- támogatásáról, valamint a tá­mogatási célok idei rangsoro­lásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A vita során a környe­zetvédelmi bizottság előadója jelezte: egyetértenek, hogy az előterjesztésben elsőbbséget élvez a községek egészséges­ivóvíz-ellátásnak biztosítása. Ugyanakkor — ezzel össze­függésben — szeretnék, ha prioritást kapna a szennyvíz- tisztítás, az ehhez kötődő be­ruházások, infrastrukturális fejlesztések támogatása is. Ugyancsak néhány felszó­lalás erejéig az Országgyűlés folytatta a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A szocialista frakció ré­széről a vitában felvetődött: a társadalombiztosítás révén ér­dekeltté kellene tenni a mun­kaadókat a munkakörülmé­nyek folyamatos javításában. Szintén a szocialisták szorgal­mazták, hogy az iskolai ok­tatási rendszerbe épüljön be a munkabiztonsági szakembe­rek képzése. Kora délután szokás szerint kérdésekre és interpellációkra válaszoltak a kormány tagjai. Az Országgyűlés kedden 19 óra után név szerinti szavazás­sal, jelentős szavazattöbbség­gel elfogadta a Magyar Köz­társaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együtt­működés alapjairól szóló, Ki- jevben 1991. december 6-án aláírt szerződés megerősíté­séről benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Ezt megelőzően Jeszenszky Géza külügyminiszter, majd Antall József miniszterelnök válaszolt a kétnapos vitában felvetett kételyekre. A miniszterelnök hangsú­lyozta: vállalja a szerződést, amelyet a magyar külpolitika, a határainkon túl élő magyar­ság érdekében írt alá. Vissza­tekintett az elmúlt évek ma­gyar külpolitikájára, azokra a sok szempontból egyedülálló diplomáciai sikerekre, ame­lyeket a Szovjetunió felbom­lása után könyvelhettünk el az utódállamokkal kialakult kap­csolatokban. Különösen sokat sikerült előrelépni az Ukraj­nában élő magyarság hely­zetének javítása terén. A mi­niszterelnök szavaiból kide­rült, hogy a leginkább vitatott mondat azért került az egyez­ménybe, mert a szuverén Ukrajna és Magyarország kö­zött még nem volt hasonló megállapodás ebben a kérdés­ben. — Az alapszerződést prece­densnek csak abból a szem­pontból lehet nevezni, hogy alkotmányjogi kötelességgé teszi a magyar kisebbséggel való törődést, nem a határkér­déssel kapcsolatban — muta­tott rá, hangsúlyozva, hogy a szerződés nem kötelezi Ma­gyarországot bármely más ál­lammal szemben hasonló klauzulák alkalmazására. Az egyezmény nem áll szemben semmilyen nemzet­közi szerződéssel, s azzal sem, hogy két ország tárgyalások útján bármikor megegyezhet esetleges új határokról. Magyar-tatár tárgyalások Antall József fogadta a Tatár Köztársaság elnökét Megvan a gyújtogató Budapest (MTI) — Elfogták a rendőrök a gödi templom felgyújtóját, egy fiatal tolvajt. Az emlékeztes tűzesethez április 30-án hajnalban riasztották a tűz­oltókat, akiknek egész na­pos küzdelem után sikerült csak megfékezniük a lán­gokat. A tetőszerkezet le­égett, ezáltal nyolcmillió forintos kár keletkezett. A Pest Megyei Rendőrkapi­tányság kezdett nyomozni az ügyben, és amint Soly- mosi András őrnagy az MTI-nek elmondta: a BRFK-val való sikeres együttműködés eredménye­ként a tettes már kézre is került. A budapesti rend­őrök ugyanis a bizományi áruházakat ellenőrizve ta­láltak egy 1100 forintért be­adott gyanús eredetű temp­lomi kegytárgyat, amely­ben a gödi plébános felis­merte a templomból eltűnt ezüst ostyatartót. A nyomo­zók elmentek a bizományi bolt által feljegyzett címre, s mint kiderült, a kegy­tárgyat M. Attila több­szörösen visszaeső tolvaj értékesítette. Beismerte, hogy ittas állapotban ő fosztotta ki a templomot, ám a gyújtogatást tagadja. Állítása szerint zseblámpá­ja az éjszakai akciónál csü­törtököt mondott, ezért gyertyát gyújtott a sötétben, hogy jobban lásson, s csu­pán az újságokból értesült róla, hogy a templom csak­nem leégett. A tűz- és vegyipari sza­kértők most azt vizsgálják, vajon M. Attila igazat mond-e vagy sem. Ameny- nyiben bebizonyosodik a szándékos gyújtogatás té­nye, jóval súlyosabb bün­tetésre számíthat, mint az egyszerű betörés esetén, akár nyolcévi börtönbün­tetést is kiszabhat rá a bíró­ság. Budapest (MTI) — Antall József miniszterelnök kedden délután hivatalában fogadta Mintimer Saripovics Sajmijev tatár köztársasági elnököt. A tárgyaláson kölcsönösen érté­kelték az országaink közötti együttműködést, az 1991 óta erőteljesen fejlődő politikai és gazdasági kapcsolatokat. Rendkívül fontosnak tartották — mint arról a Kormányszó­vivői Iroda a hírügynökséget tájékoztatta —, hogy Magyar- ország elsőként írta alá Tatár- országgal a gazdasági kapcso­latokat szabályozó államközi megállapodást. Mindkét fél re­ményt látott arra, hogy a tava­Budapest (ISB - R. S.) — Nemsokára hétezer forint bírósági illetéket kell fizetniük a váló házastársaknak, s töb­bek között ötezer forintot kell lerónia annak, aki munkaügyi pert indít — derül ki a parla­ment elé beterjesztett törvény- módosító javaslatból. A pénzügyminiszter kézjegyével ellátott tervezet szerint egy­részt kiterjesztik az illeték- fizetésre kötelezettek körét, másrészt pedig alaposan meg­emelik a polgári és büntető eljárások, valamint a perújítá­sok és fellebbezések illetékét. Az illetéket az eljárást kez­deményező fél az eljárás megindításakor köteles meg­fizetni, kivéve, ha az illeték lerovásáról utólag kell hatá­rozni. Ebben az esetben az il­letéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Általános sza­bályként leírható az is, hogy több kötelezett esetén a felek érdekeltségük arányában fizet­nek. A tervezett illetékek nagyságáról: polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja — ha a törvény másként nem rendelkezik — a per értéke, jogorvoslati eljárásban lyi 200 millió dolláros árufor­galom idén kétszeresére emel­kedik. Nagy jelentőséget tulaj­donítottak a két külgazdasági tárca vezetője által a délelőtt folyamán aláírt 5 évre szóló gazdasági együttműködési egyezménynek. Á megállapo­dás szerint a Tatár Köztársaság 1993-1998 között évi másfél miiló tonna kőolajat szállít Ma­gyarországra. Az ebből szár­mazó bevételek jelentős részét magyar áruk vásárlására fordít­ják. Antall József kormányfő elismeréssel méltatta kereske­delmi kapcsolataink stabilitá­sát, amely elsősorban a tatár energiahordozókra és a ma­pedig a vitássá tett követelés vagy annak része. Ha az el­járás tárgyának értéke nem ál­lapítható meg, és ha a törvény másként nem rendelkezik, ak­kor az illeték számításának alapja a következőképpen ala­kul: helyi bíróság előtt peres eljárásban 150 ezer, nemperes eljárásban 75 ezer; megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 250 ezer, nemperes eljárásban 125 ezer; fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 125 ezer, nem­peres eljárásban pedig 70 ezer forintot kell fizetni. Ehhez ha­sonló összegeket kell fizetni a csőd- és felszámolási eljárá­sok illetékeként: így a jogi személyiséggel rendelkező cé­gek felszámolási illetéke 250 ezer forint lesz. Csődeljárás esetén pedig ennek a felét kell fizetni. Nő a cégbírósági el- jái is illetéke: jogi személy ese én a jegyzett tőke után 2 százalékot, de legalább 10 ezer, legfeljebb 300 ezer forin­tot kell fizetni. A fellebbezés illetékének változására jellem­ző, hogy polgári peres eljárás során 3 ezer forinttól 2 mil­lióig terjedhet a megfizetendő gyár élelmiszeripari termékek­re épül. A tárgyalófelek kie­melték a Tatárföldön létesülő Ikarus-szerelőbázis, a magyar televíziógyártás megindítása, az állatállomány nemesítése és az új mezőgazdasági kultúrák meghonosítása révén várható előnyöket. ígéretesnek tartot­ták a vegyes vállalatok létre­hozását. Tatársztán számára a magyar piaci részvétel refe­renciát jelent Nyugat-Európá- ban, Magyarország pedig a tatár kapcsolatok révén keres­kedelmi hatókörét kiterjeszt­heti Oroszországnak a magyar termékek számára eddig fel nem tárt területeire. összeg. Hasonló a helyzet per­újítás esetén, s csupán az a különbség, hogy az alsó határ 4 ezer forintnál kezdődik. Büntető per esetén a kizárólag magánvád alapján folyó eljá­rásban a feljelentés illetéke 2 ezer forint, míg a fellebbezé­sért 3, a perújításért pedig 4 ezer forintot kell fizetni. A ter­vezet rendelkezik az illeték- mentességről is, meghatároz­za, milyen esetekben mérsé­kelhető a befizetendő összeg, s azt is, mikor mentesíthetik a felet a költségtérítés alól. A három évvel ezelőtt született XCIII., illetékfizetés­sel kapcsolatos törvény módo­sítását több tényező is indo­kolja. Ezek közül kiemelhető: a társadalmi és gazdasági élet­ben bekövetkezett változások következtében a magánszemé­lyek és a jogi személyiségek mind többször fordulnak a bírósághoz, s egyre nehezebb ügyekben kémek állásfogla­lást. Ennek következtében ala­posan megnőttek a bíróságok költségei, s ma az eljárási il­letékek csak a kisebbik részét fedezik a kiadásoknak. Sokba kerül a fellebbezés Jelentősen megemelik a bírósági eljárásokért fizetendő összegeket Levél egy zsidó barátomhoz Budapest (MTI) — II. János Pál pápa és a zsidó Jerzy Kluger ifjúkorát tárja az olvasók elé a Levél egy zsidó barátomhoz című könyv. A bemutatóját ked­den tartották a Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szö­vetségének székházában. A cím a pápának arra a leve­lére utal, amelyet az egyház­fő 1989-ben, a wadowicei zsinagóga helyén felállított emléktábla avatásán felolva­sott, egykori barátjának — Jerzy Klugemek — szólt — közölte a tájékoztatón Gian Franco Svidercoschi író, a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano a fő­szerkesztő-helyettese, aki a katolikus egyházfő II. világ­háború idejére eső fiatalsá­gának történetét, és a zsidó­sághoz fűződő kapcsolatát megírta. A függelék közli a II. Vatikáni Zsinat állásfog­lalását a katolikus egyház nem keresztény egyházak­hoz való viszonyáról. A könyv eddig csak olasz és magyar nyelven jelent meg. A magyar kiadáshoz Várszegi Asztrik pannonhal­mi főapát és Schweitzer Jó­zsef főrabbi írt ajánlást. A kötet a hétfőn kezdődött ka­tolikus könyvnapokon és a Szent István Társulat bolt­jaiban is kapható. Egyesületből szervezet Jávor Ágnes Budapest (KM) — A gyógyítás, az orvos munkája mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Kiszol­gáltatottan, betegen mind­annyian találkozunk velük az életünk során. Kiszolgál­tatottnak, tehetetlennek ők is érezhetik magukat, ezért van szükségük érdekvédelmi szervezetükre, az orvosi ka­marára. Dr. Mezey Károly (MDF) országgyűlési képviselő, s ugyanakkor orvos Kisvár­dán. Maga is türelmetlenül várja az orvosi kamaráról szóló törvény megszületé­sét. — A Magyar Orvosi ka­mara már 1988-ban mega­lakult, ami bizonyította az orvosok önszerveződési készségét. Az igazság azon­ban az, hogy az a kamara jo­gosítványok nélkül műkö­dik. Az egyesülési törvény alapján hozták létre, ezért nem is más, mint egyesület. Az etikai bizottságok mű­ködtetésének jogát ugyan rá­ruházták, de a szervezet ma­ga nem szankcionálhatott, azt a jogot a munkáltató gya­korolta. O Ha a nyugati példákat nézzük, ott az orvosi kamara menedzselési és érdekvédelmi feladatokat egyaránt ellát. — A most működő vál­tozat se érdekképviseleti, se közhatalmi szervezetnek nem tekinthető. Ezeknek az elvárásoknak csak egy tör­vénnyel szabályozott orvosi kamara tud eleget tenni. Szabolcs megyében ugyan nagyon hamar megalakult a kamara, kiépült a szervezete — és ez országosan is meg­történt —, de valójában nem funkcionált, ezért rendkívül nagy a várakozás, hogy a törvény megszülessen. □ A legtöbb nézeteltérés a parlamenti vitában a kama­rai tagság körül volt. — Mert ez a legfontosabb kérdés. Hogy kötelező le­gyen-e a tagság, vagy nem. Kötelező tagság nélkül a ka­mara nem töltheti be a funk­cióját. 3...Miképpen ezt az ügy­védi kamarák példája iga­zolja... — Pontosan. A kamara az orvostársadalom érdekeit hosszú távon képviseli. Szakmai és etikai mércét kell meghatároznia ahhoz, hogy az orvosok tisztes he­lyet foglaljanak el a társadal­mi hierarchiában, megfelelő legyen a megbecsülésük. Ezeket a normákat azonban csak úgy tudja megvédeni, ha szankcionálási lehetősége is van. Ezért alapvető kérdés a kötelező tagság. Hogy az orvosi praxist is kamarai tagsághoz kelljen kötni. □ 1988 óta elég hosszú idő eltelt, egy joghézag léte­zéséhez talán túlzottan is sok. — A törvénnyel megszű­nik a kamara, mint egyesü­let. s valódi életét élheti attól a pillanattól kezdve, hogy felruházzák a jogaikkal. Ez az egyetértési, véleménye­zési és ajánlási jogkör min­den olyan kérdésben, ami az orvosokat és általában az egészségügyet érinti. Alap­vető érdekké válik a kamarai tagság, mert e keretek között biztosíthatók a jogok. □ Ön mind a munkája, mind a barátai révén tudhat arról, mit várnak az orvosok a kamarától. Megosztaná velünk a tapasztalatait? — Felvetődik, hogy az or­vosi kamarának legyen be­leszólása azoknak a jogsza­bályoknak az előkészítésé­be, amelyek az orvosok anyagi helyzetére, munka- körülményeire vonatkoznak, vagy az egészségügy álta­lános irányait, szerkezeteit fogalmazzák meg. Hallatnia kellene a szavát akkor is, amikor vezető állásra jelölik ki az orvosokat, amikor az orvosképzés szakmai szín­vonalának a felső és alsó mércéjéről kell dönteni. Fontos kérdés a külföldiek magyarországi munkavál­lalása is. Egzisztenciális, szakmai és erkölcsi kérdések ezek, amiben valamennyiünk szá­mára egyértelműen kell megfogalmazni az álláspon­tunkat. Vendég Ausztriából Budapest (MTI) — Leo­pold Maderthaner, az Oszt­rák Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke és kísérete kedden a Parlamentben megbeszélést folytatott a Takácsy Gyula gazdasági bi­zottsági elnök vezette or­szággyűlési küldöttséggel. Leopold Maderthaner ki­emelte: közösen kell meg­találni a kereskedelmi kap­csolatok folyamatos növeke­désének lehetőségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents