Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

1993. május 11., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A magyar-ukrán alapszerződés vitája Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfőn délután folytatta a magyar-ukrán alap- szerződés ratifikálására vonat­kozó országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Sala­mon László, az MDF frak­cióvezető-helyettese zárt ülés lefolytatására tett javaslatot. A kérdéshez hozzászólók állás­pontja eltért a tekintetben, hogy a zárttá nyilvánításhoz a jelenlévő vagy pedig az összes parlamenti képviselő kéthar­madának szavazatára van-e szükség. A törvényhozás ügy­rendi bizottsága egyhangúlag úgy döntött, hogy zárt ülés el­rendeléséhez az összes ország- gyűlési képviselő kétharmadá­nak szavazata szükséges. Ezért az MDF-frakció — te­kintettel arra, hogy a szüksé­ges számú képviselő nem volt jelent a teremben — zárt ülést kezdeményező indítványát visszavonta. Király B. Izabella (MDF) felszólalásában Világpolitikai kérdésnek nevezte a közép-eu­rópai területrendezés problé­máját. — A Kárpát-medence egy országnak született — je­lentette ki, majd pedig hoz­zátette azt is, hogy etnikai összetettségétől függetlenül a Kárpát-medence békés újrae­gyesítésére lenne szükség. — Ezt kell megérteniük a nagy­hatalmaknak, és ezt kell egy nemzeti érdekű magyar kül­politika homlokterébe is állí­tani — mondta, majd arra szó­lította fel az Országgyűlést, hogy amennyiben az inkri­minált 2. § 2. bekezdése bent­marad a szerződés szövegé­ben, ne szavazzák meg a doku­mentum ratifikálását. Iván Gé­za (kisgazdákat képviselő füg­getlen) úgy vélte, hogy csak abban az esetben kellene a Háznak elfogadnia az alap- szerződést, ha Ukrajna vissza­adná Beregszász városát Ma­gyarországnak, más kárpátal­jai városok esetében pedig a lakosok népszavazás útján dönthetnének arról, hogy melyik országhoz kívánnak tartozni. Miklós Árpád (MDF) a vitatott klauzula kivételével elfogadhatónak minősítette a szerződés szövegét. A klauzulába foglaltak azonban véleménye szerint egyoldalú megkötést jelen­tenek. A képviselő szerint a té­tel nem szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit. — Erről csak akkor lehetne beszélni — vélte —, ha nemzetközi el­lenőrzés mellett népszavazást tartanának Kárpátalján a kérdésről. Tabajdi Csaba a szocia­listák nevében támogatta a dokumentum ratifikálását. Szót ejtett azonban bizonyos eljárási és szakmai hibákról is. Álláspontja szerint a kor­mánynak a szerződés megkö­tése előtt ajánlatos lett volna a stratégiai kérdésekről konzul­tációt folytatnia a parlamenti frakcióvezetőkkel és a külügyi bizottsággal is. Magyar kitüntetés amerikai költőnek Budapest (MTI) — Willi­am Jay Smith amerikai köl­tőnek a magyar költészet és irodalom külföldi megis­mertetéséért Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter Pro Cultura Hun- garica kitüntetést adomá­nyozott. Az emlékplakettet a miniszter hétfőn, Budapes­ten adta át. A most 75 esztendős Wil­liam Jay Smith először 1972-ben, a Magyar PEN Klub meghívására érkezett Magyarországra. Látogatá­sakor személyes barátságot kötött több költővel, mint például Illyés Gyulával, We­öres Sándorral, Vas István­nal, akiknek műveit a kö­vetkező években lefordítot­ta. Két évtizeden át munkás­ságának jelentős részét szen­telte a magyar költészet kül­földi megismertetésére: an­tológiákat, folyóirat-külön- számokat szerkesztve, fel­olvasó körutakat szervezve ismertette meg a magyar iro­dalom alkotásait a külföldi közönséggel. William Jay Smith válogatott versei 1976-ban Át a tű fokán cím­mel kötetben jelentek meg Magyarországon. Önéletraj­zi regényét Laktanyavidék címmel 1981-ben adták ki nálunk. Budapest (MTI) — A Ma­gyar Tudományos Akadémia működése életünk minőségét emeli, és életünk minőségének emeléséről nem mondhatunk le. Az Akadémia munkájának biztosítása, támogatása társa­dalmunk egészének köte­lessége, és jól felfogott érdeke — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök a közgyű­lést köszöntő beszédében. A kormány nevében Mádl Mónus Áront elengedték Szeged (MTI) — A hét végén krimibe illő módon állította elő a rendőrség Hódmezővásárhelyen Mó­nus Aront, az „Összeeskü­vés: a nietzschei biroda­lom” című könyv Párizsban élő szerzőjét. A kötet 1991-ben jelent meg magyarul, s a legfőbb ügyész akkori helyettese antiszemitának minősítette, ezért elrendelték a könyv elkobzását. Több recenzió­ban foglalkoztak annak ide­jén a kötettel azt állítva, hogy Mónus szerint a zsi­dók felelősek a Holocaus­tért. Az író számos újságot és újságírót beperelt, hazai és külföldi bíróságok elé akarta idéztetni mindazo­kat, akik könyve ellen szól­tak. Ugyanakkor nagy nyil­vánosság előtti közösség el­leni izgatás alapos gyanúja miatt vele szemben is elren­delték a nyomozást. A vizs­gálattal a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot bízták meg. Miután a rend­őrségen nem jelent meg, országos körözést adtak ki ellene. A hódmezővásárhelyi származású matematikus­történész tanár gyakran tar­tózkodott az alföldi város­ban. Szombaton egy helyi lakos felismerte az utcán, s értesítette a rendőrséget. Mónus Áront a kamrában elrejtőzve találták meg. Előállították, a rendőrségen közölték vele a vádat, mi­szerint könyve alkalmas a zsidóság elleni gyűlölet felkeltésére. Mónus panasz- szal élt a gyanúsítás ellen, majd különböző indokok­kal — többek között egészségügyi állapotára is hivatkozva — halasztást kért. Úri becsületszavát ad­ta, hogy 8-10 napon belül jelentkezni fog, és válaszol a kérdésekre. Ferenc, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, művelődési és közoktatási miniszter üd­vözölte a közgyűlés résztve­vőit. A kormány tudománypoli­tikájáról szólva hangsúlyozta: az akadémiai és a felsőoktatási törvénytervezet kívánatos összhangjának megteremtésé­hez eddig is a Tudománypoli­tikai Bizottság által már ré­gebben elfogadott tudomány­tart. Annak napirendjén szere­pel a a közgyűlés határozata­inak megszövegezése is. A zárt ülésen választják meg a Magyar Tudományos Akadé­mia új rendes levelező külső és tiszteleti tagjait. Az ezt követő nyilvános ülé­sen a közgyűlés bizottságai­nak beszámolói hangzanak el, majd a szavazatszámláló bi­zottság tesz jelentést a tagvá­lasztás eredményeiről. Elek István a csurkisták kizárásáról Budapest (MTI) — Elek István, az MDF nemzeti libe­rálisainak vezéralakja a párt képviselőcsoportjának hétfői ülésén bejelentette: eredeti el­képzelésével ellentétben, egy héttel később nyújtja be indít­ványát arról, hogy Csurka Ist­vánt és Zacsek Gyulát zátják ki a frakcióból. A halasztás in­dokául Elek az MTI munkatár­sának hétfőn délután kifejtet­te: túlságosan összekapcsoló­dott indítványa a magyar-uk­rán alapszerződésről folyó vi­tával, pedig ő már régebben készült e lépés megtételére, csak a megfelelő politikai fel­tételekre várt. Ma már úgy ér­zi, hogy a frakció többsége is támogatja a kizárást. Ugyanakkor Elek István nem hiszi, hogy kezdemé­nyezése varázsszer lenne az MDF belső ellentéteinek tisz­tázására. Megítélése szerint mindenképpen az MDF vá­lasztmányában lefolytatandó vitára van szükség, de tart at­tól, hogy a párt sorainak ren­dezése még választmányi dön­tés után is eltarthat néhány hó­napig. Indítványával azonban gyorsítani kívánja azt a ma még lassú folyamatot, amely­nek eredményeként a párton belüli két politikai világkép, platform elkülönül. A múltra visszatekintve Elek István kifejtette: a liberá­lisok igen konzekvensek, hi­szen már nagyon korán határo­zottan felléptek Csurkáék el­len. Ennek oka az volt, hogy az MDF eredeti politikáját akarták megvédeni akkor, amikor még nagyon sokan a centrum képviselői közül azt mondták: ezt a problémát bel­ső vitákkal rendezni lehet, és meg kell bocsátani a „botláso­kat”. Elek István megismétel­te: az MDF tekintélye érdeké­ben a többség ma már támo­gatni fogja a csurkisták kizárá­sát, akik az MDF véleményé­vel ellentétes kritikát olyan hangnemben, stílusban, poli­tikai módszerekkel gyakorol­ták, ami etikai problémákat is felvet. Ez utóbbi miatt Elek István nemcsak Csurka és Za­csek frakciókizárását indítvá­nyozza, hanem beadvánnyal fordul a párt országos etikai bizottságához is, kérve: az MDF-ből zárják ki a két sze­mélyt, akik már nem érzik, hogy az MDF politikai közös­ségéhez tartoznak, és hogy ez milyen kötelezettségeket ró rájuk. Közraktárjegy a mezőgazdaságért Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A gabonaipar pri­vatizációjának egyik aktu­saként hazánkban is létrehoz­zák a közraktárak hálózatát. A raktárakat társasági formában működtetik majd, s a tervek szerint a többségi állami tulaj­don megtartása mellett első­sorban nem szakmai, hanem pénzügyi befektetőknek adják majd el a részvények kisebbik hányadát. A szakértők véleménye alapján elmondható, hogy a közraktárhálózat létrehozásá­val a termelők is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek: egy­részt ezekbe a raktárakba — a megfelelő díj kifizetése el­lenében — bárki elhelyezheti terményét, másrészt az itt tá­rolt gabonára tulajdonosaik hitelt vehetnek fel a bankok­tól, s ezáltal könnyebbé válik a mezőgazdasági termelés fi­nanszírozása. A kialakuló új viszonyok je­lentős történelmi múltra tekin­tenek vissza hazánkban. Az értékpapírok között már a múlt században jelentős szerepet játszottak közraktárjegyek, s még ma is érvényben van az az 1875. évi kereskedelmi tör­vény, amely szabályozza fo­galmazásukat. Ennek techni­kája a következőképpen írható le: a közraktár az elhelyezett árukról letéti könyvet vezet, s az említett közraktárjegy e könyv szelvényrészeként hatá­rozható meg. A szelvényrész két össze­függő, de egymástól elválaszt­ható értékpapírból áll: az áru­jegyből és a zálogjegyből, s a termény tulajdonosa ezek for- gatápval juthat hitelhez. Fon- tosüdnivaló, hogy a két szel­vényt külön-külön is forga­lomba lehet hozni, de az árut csak az kaphatja meg a köz­raktártól, aki mindkettőt bir­tokolja. A zálogjegy felhasz­nálásakor a következő tör­ténik: az áru tulajdonosa hitelt vesz fel a közraktárban lévő terményére, s így e jegy a kölcsönt adóé lesz, aki ezáltal — a felvett hitel nagyságáig — jelzálogjogot szerez az áru fölött. Az árujegy tulajdonosa továbbra is az áru eredeti bir­tokosa lesz, akinek azonban a felvett hitel miatt korlátozot­tak lesznek a jogai, s nem ad­hatja el a közraktárban tartott terményét. Természetesen ez a jegy is szabadon forgatható, s az ese­dékes változásokat a szel­vények hátoldalára és a letéti könyvben vezetik fel. Ha vala­ki csak az árujegyet birtokolja, de szeretné elvinni a raktárból a terményt, akkor meg kell vásárolnia a zálogjegyet is, ami által egyben törleszti is az árura korábban felvett hitelt. Mivel a jegyek szabadon for- gathatóak, előfordulhat, az árujegy tulajdonosa adott pil­lanatban nem tudja, ki birto­kolja a zálogjegyet, s ez meg­akadályozza abban, hogy a terményt kivigye a raktárból. Ilyenkor a zálogjegy ellenér­tékét a közraktár pénztárába kell befizetni, s az áru máris szabadon elvihető. A zálog­jegy jelentkező tulajdonosát pedig a közraktár fizeti majd ki. Az első olvasatra talán bo­nyolultnak tetsző ügyletek a gyakorlatban igen egyszerűen kivitelezhetőek, s a leírtakból kitetszhet az is, hogy a jövő­ben sokkal könnyebben juthat­nak hitelhez a mezőgazdasági termelők, mint eddig. Ennek elsődleges oka pedig az, hogy a hitelezők számára nem jelent különösebb kockázatot olyan árura kölcsönt adni, amelyről tudják, mekkora értékű és hol található. Köztisztviselő vagy közalkalmazott Budapest (ISB - D. Á.) — Nem viselhet magasabb vezetői beosztást az, aki kö­zeli hozzátartozójával irá­nyítási, elszámolási, vagy ellenőrzési kapcsolatba ke­rülne —olvashatjuk a közal­kalmazottak jogállásáról szó­ló törvény végrehajtására megjelent rendeletben. Ugyancsak a vezetőre vonat­kozik, hogy egyéb munka- viszonyt, valamint munka­végzésre irányuló egyéb jog­viszonyt sem létesíthet. (Ki­vétel a tudományos, ismeret- terjesztő, az oktatói vagy szerzői jogvédelem alá eső tevékenységek.) Nem lehet vezető tisztségviselője az in­tézménnyel azonos tevé­kenységet folytató, vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló társaság­nak. A büntetlen előélet al­kalmazási feltétel a kiemelt, a felső és a közép közal­kalmazotti osztályba sorolt munkakörökben. A kormány által most ho­zott rendelet hatálya kiterjed a gazdasági-műszaki-szol- gáltató és műszaki-infor­matikai, teleknyilvántartó, település- és intézményel­látó, településüzemeltetési és gondnoki, közterület- és piacfelügyeleti tevékenysé­get végző, családi rendezvé­nyeket lebonyolító, kábelte­levíziót üzemeltető, vala­mint egyéb szolgáltatást végző költségvetési szervek­ben foglalkoztatottak közal­kalmazotti jogviszonyára. Számos esetben előfor­dult, hogy az önkormányza­tok ezen tevékenységeket saját szervezeti kereteiken belül látták el. Ebből következett, hogy az ugyanazon tevékenységet végzők vagy a köztisztvise­lők, vagy a közalkalmazot­tak jogállását szabályozó törvény hatálya alá tartoz­tak. A mostani határozat az említett törvényekhez úgy illeszkedik, hogy hatályát csak az önálló költségvetési intézményekre terjeszti ki. Miskolcon meggyilkoltak egy benzinkutast Miskolc (MTI) — A va­sárnapról hétfőre virradó éj­szakán Miskolcon, több kés­szúrással, brutális módon meggyilkolták a Szputnyik utcai magánbenzinkút ke­zelőjét, Gazdik Béla, 33 éves sajókeresztúri lakost. Vasár­nap, 23 óra 5 perckor egy, a kúthoz tankolni beálló gép­kocsi vezetője fedezte fel a gyilkosságot, a kútkezelői fülkében vérbe fagyva talál­ta a szerencsétlen fiatalem­bert. A rendőrség a bejelen­tést követően 3 perc múlva a helyszínen volt, s azonnal igen nagy erőkkel megkezd­ték a környék átvizsgálását, a nyomok rögzítését. Á Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitány­ság Életvédelmi Osztályá­nak vezetője, Daragó László őrnagy az ügy eddigi fej­leményeiről az MTI mun­katársának elmondta, hogy pontosan be tudják határolni az elkövetés időpontját: 22 óra 45 perckor ugyanis egy arra haladó rendőrjárőr még látta a benzinkutast, amint a kút előtt tevékenykedett, a felfedezés ideje pedig a ko­rábban említett időpont volt. A férfi egyedül volt szol­gálatban, a TUTTO magán­benzinkút tulajdonosa az esti váltáskor, 20 óra után néhány perccel vitte el a napi bevételt. Minden jel arra mutat, hogy nem rabló­gyilkosság történt, hanem harag, leszámolás, vagy sze­mélyes bosszú, esetleg zsa­rolás motiválja az ügyet. Gazdik Bélánál, valamint a kezelői fülke nyitott acélka­zettájában ugyanis megta­lálták a késő esti bevételt, ahhoz a támadó vagy tá­madók nem nyúltak, továb­bá nem vittek el azokból a mezőgazdasági, kertészeti eszközökből, kisgépekből sem, amelyeket a benzinkút­nál árusítottak. A Borsod Megyei Rendőr­főkapitányságon várják azok jelentkezését, akik vasárnap 21 óra után haladtak el a kút előtt, vagy tankolási szán­dékkal megálltak, de mivel nem jött a kezelő, továbbha­ladtak. Ugyancsak várják annak a Tatra autó vezetőjé­nek a jelentkezését is, aki 22 óra után tankolt a kútnál és beszélgetett a kezelővel. A megyei rendőrfőkapi­tány, Forgács László ezre­des, 100 ezer forint jutalmat ajánlott föl a nyomravezető­nek, a benzinkút tulajdono­sai ezt további 50 ezer fo­rinttal toldották meg. Szellemi életünk minőségét emeli politikai irányelvek szolgáltak alapul, miközben maguk is ál­landóan fejlődtek. E változá­sok célja az volt, hogy az irányelvek rugalmasan szol­gálják a kormányzat cselek­vési rendszerét, egyebek kö­zött a két törvénytervezetre vonatkozólag is. A közgyűlés résztvevői ezt követően Láng István főtitkári beszámolóját hallgatták meg. A testület délután zárt ülést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents