Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
1993, május 10., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Véleménypárbaj Boszniáról Washington (MTI) — Vonják ki az ENSZ-csapatokat Boszniából, hogy megkezdődhessenek az amerikai bombázások és szállítsanak fegyvert a bosnyákoknak javasolta szombati amerikai tv-nyilat- kozatában Bosznia külügyminisztere. Haris Silajdzic a CNN ívnek azt mondotta, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök ígérete a boszniai szerbek elleni embargóra csak porhintés, a külvilágnak nem szabad megengednie, hogy továbbra is félrevezessék. A Washingtonban tartózkodó Silajdzic kormánya nevében hivatalos nyilatkozatban is kérte a béke- fenntartók kivonását, illetve biztonságos helyekre való áthelyezését. London és Párizs elsősorban boszniai békefenntartó csapatainak biztonságára hivatkozva ellenzi a szerbek elleni légicsapásokat. Az amerikai kormányzat azonban egyelőre kivár és máris előlegezett némi bizalmat Belgrádnak. A Fehér Ház szombati megnyilatkozásaiból kitűnt, hogy remélik: Milosevic beváltja ígéretét és így elkerülhetők a katonai lépések. Richard Lugar republikánus szenátor szerint elképzelhető, hogy a szerbek végül is elfogadják a békét, hiszen győztek, vagy legalábbis nagy fölénybe kerültek. Lugar egyébként támogatja Bili Clinton elnök terveit, hogy szükség esetén bombázzák a szerb tüzérséget, sőt: a szenátor szerint adott eseteben Bosznia mellett szerbiai célpontokra is le kell csapni. Clinton azonban lelke mélyén még nem határozta el, mit tesz — mondotta Lugar. Washington türelmét mindenesetre az is diktálja, hogy a szövetségesek továbbra sem támogatják a Szerbia elleni katonai terveket. Clinton elnök szombaton meghallgatta Európából visszatért külügyminisztere, Warren Christopher tájékoztatását. Az elnöki szóvivő azt abban összegezte, hogy a Nyugat-Európaiak is fontosnak tartják a szerbek elleni „erősebb lépéseket”, de azok jellegéről folytatódnak a tárgyalások. A korábbi értesülésekkel ellentétben Christopher nem tér vissza Európába, hanem az elnök megbízásából a következő napokban telefonon tárgyal a helyzetről, a követendő lépésekről a vezető NATO-országokkal és — feltehetően — Moszkvával. Clinton elnök eredetileg azt ígérte, hogy Christopher visszatérte után bejelenti, milyen döntést hozott a boszniai válság megfékezésére. Nyilvánvaló, hogy terveit a szerbek elleni légicsapásokra, a bosnyákok fegyverzésére a szövetségesek túlnyomó többsége eddig nem fogadta el és óvott e lépésektől az orosz kormány is. Ross Perot, a tavalyi elnök- választás 19 százalékot szerzett független jelöltje azzal vádolta Clintont, hogy „egy kis háború indításával” akarja elterelni a figyelmet teljesítetlen választási ígéreteiről. Clinton szóvivője szerint az állítás felháborító és választ sem érdemel. Bosnyák-szerb tűzszüneti megállapodás Szarajevó (MTI) — A szombaton este általános tűzszüneti megállapodást írt alá Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők főparancsnoka és Sefer Halilovic tábornok, a bosnyák hadsereg fő- parancsnoka — közölte Philippe Morillon francia tábornok, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők parancsnoka. A szarajevói repülőtéren aláírt megállapodás értelmében a tűzszünet vasárnap — helyi idő szerint délben — lép életbe. A két fél abban is megállapodott, hogy az ENSZ katonai megfigyelői és a kéksisakosok vasárnap bevonulhatnak Zepába. A katonai megfigyelők a tervek szerint vasárnap reggel érkeznek az ostromlott boszniai városba, majd délután ukrán kéksisakos alakulatok vonulnak be a városba. Gorazde helyzetéről semmit nem mondott a francia tábornok. A boszniai szerbek főparancsnoka szombaton hajnalban fogadta el, hogy ENSZ- erők vonuljanak be Zepába és Gorazdéba. Alija Izetbegovic bosnyák elnök szombaton délelőtt elvetette a két demilita- rizálásának tervét, mondván az a bosnyák erők egyoldalú lefegyverzését jelentené. Délután megszakadtak a tárgyalások Mladic és Halilovic tábornokok között. Ratko Mladic tábornok, a szerbek főparancsnoka a bosnyák felet tette felelőssé a tárgyalások megszakadásáért. Mint mondta, „nem talált viszonzásra a szerbeknek az a jóakarata, hogy engedélyezték ENSZ-csapatok bevonulását Zepába és Gorazdéba”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten a szerbek által ostromlott két boszniai várost — három másik nagyvárossal együtt — „védett övezetnek” nyilvánította. Mladic azzal vádolta a bos- nyákokat, hogy az ostromlott Szarajevóban már több ezer szerbet vetettek fogságba és most arra készülnek, hogy további 15 ezer szerb polgári lakost — férfiakat, nőket és gyerekeket egyaránt — fogságba ejtsenek. Mint mondta, felkérte Morillon tábornokot, hogy győződjön meg a hírek valódiságáról és járjon közbe Izetbegovic elnöknél a boszniai főváros szerb lakóinak érdekében. Izetbegovic közleményben cáfolta a szerbek vádját. A közlemény szerint a szarajevói szerbek állítólagos letartóztatásáról felröppentett hírrel a szerbek saját Zepában elkövetett agressziójukról akarják elterelni a nemzetközi közösség figyelmét. Philippe Morillon ezt követően újra konzultált Alija Izet- begoviccsal. A szerb és a bosnyák főparancsnok este ismét tárgyalóasztalhoz ült és megállapodott a tűzszünetről, valamint a zepai bevonulásról. Jelcin koszorúzott és ígért Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin orosz elnök kormányfője kíséretében vasárnap délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Emlékművét. Az orosz elnök újabb, a reformok gyorsítását, politikai kérdéseket és az új alkotmány kidolgozását érintő rendeleteket ír alá az ünnep után. Jelcin és Viktor Csernomir- gyin kormányfő az esemény után úgy nyilatkozott, hogy a győzelem napi ünneplés rendbontás nélkül fog lezajlani. Jelcin hozzáfűzte azt is, hogy ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtettek a hatóságok. Jelcin — az ITAR-TASZSZ megjegyzése szerint — a korábbi ,»hurráoptimista” hangnemet megütve fejtette ki, hogy Oroszország túljutott a gazdasági mélyponton, megszűnt a zuhanás és kezdődik a felemelkedés. Erre hivatkozva jelentős mérvű szociális támogatást ígért a nyugdíjasoknak, köztük elsősorban a háborús veteránoknak. Borisz Jelcin az újságírókkal folytatott rövid beszélgetésben közölte: a népszavazás után meghatározott elnöki lépésekről szóló rendeletéit közvetlenül az ünnep után fogja aláírni. Az elnök ismét megerősítette, hogy elsődleges kérdésnek tekinti az új alkotmány mielőbbi elfogadását. Ezek szerint az orosz közvélemény nagy várakozással tekinthet a következő napok eseményeire, mivel Jelcin elnök napokon belül nyilvánosságra hozza a legfontosabb elnöki rendeletéit. Szakértők szerint ez valószínűleg újabb politikai vihart kavarhat az országban. Vihar a Lenin- szobor körül (MTI-Panoráma) — Bombariadókhoz vezetett, hogy a szlovákiai Poprád öt méter magas, bronzból készült Lenin szobrát eladták egy amerikai üzletembernek. Mint a CTK- hírügynökség jelentette, a kommunizmus bukása után ledöntött és az eredeti helyén fekve hagyott szobrot 13000 dollárért megvásárolta egy bizonyos Lewis Evan Carpenter, aki fel akarja azt állítani az amerikai Washington államban levő Seattle városában. Demonstráció a Győzelem Napján Békésen ért véget a felvonulás az orosz fővárosban Barlanglakások (MTI-Panoráma) — Egyiptomi régészek húszezer éves barlanglakásokat fedeztek fel az ország nyugati sivatagos területén. A barlangok falain a mindennapi élet különféle jeleneteit ábrázoló festmények láthatók. Az állami műemlékvédelmi hivatal szóvivője elmondta a MENA hírügynökségnek, hogy a sziklába vájt történelem előtti lakások felfedezésének azért igen nagy a jelentősége, mivel meszemenően homály borítja az egyiptomi történelemnek azt a szakaszát. A most felfedezett egyiptomi barlanglakásokat, amelyek sok tekintetben hasonlítanak a Dél-Fran- ciaországban és Algériában korábban talált történelem előtti településekhez, rövidesen megnyitják a látogatók előtt. Moszkva (MTI) — Vasárnap délelőtt megkezdődött a nagy aggodalommal várt moszkvai győzelem napi demonstráció, amelyben a szervező konzervatív Tiszti Szövetség mellett részt vesznek a Nemzeti Megmentési Front és a múlt heti zavargásokért felelős Dolgozó Oroszország nevű szélsőbaloldali szervezet vezetői és tagjai is. A több ezres, zömében a világháború idős veteránjaiból álló tömeg 11 óra után nem sokkal indult el a városközpont felé a Belorusz pályaudvartól, amely a második világháború idején a frontra induló katonák búcsúzóhelye volt. A háborús érdemrendeket és jelvényeket viselő veteránok közül többen is sarlós-kalapácsos vörös zászlóval, az egykori szovjet lobogóval a kezükben vonultak fel, s több helyütt feltűntek a sorokban Sztálin portréi is. A felvonulók először a Majakovszkij-téren kezdtek rövid nagygyűlést, amelyen az előzetesen meghirdetett békés célok ellenére gyakran hallatszottak politikai célzatú, az államfőt és a kormányt bíráló és elítélő felszólalások. A hatóságok nagy rendőri erőket vontak össze a menet várható útvonala mentén. A tömeg élén haladó szervezők és a felvonulók utolsó sorai között a rendőrség rádión keresztül tart állandó kapcsolatot. A moszkvai belváros mellékutcáiban rohamrendőrök várakoznak. Az előzetes tervek szerint a megmozdulás az ismeretlen katona Kreml melletti emlékművének megkoszorúzásával zárul. Egyes moszkvai vezetők azonban attól tartanak, hogy a felvonulás résztvevői május elsejéhez hasonlóan a Vöröstérre próbálnak majd bevonulni. A rendőrség a teret lezárta, ám az egyik rendőrtiszt az MTI kérdésére azt mondta: ha a tüntetők mégis a Lenin Mauzóleum elé akarnak vonulni, akkor ezt nem fogják megakadályozni. Sztanyiszlav Tyerehov alezredes, a Tiszti Szövetség vezéralakja előző nap a tévé nyilvánossága előtt tiszti becsületszavát adta arra, hogy nem lesznek incidensek a felvonulás során. Hozzzáfűzte azonban: ha viszont a rohamrendőrség beavatkozik a megmozdulásba és elzárja a tüntetők útját, akkor a múlt szombatinál is véresebb összecsapás robbanhat ki. Az orosz tévé a május 9-ei eseményekhez időzítve mutatta be azt a döbbenetes videofelvételt, amely azokat a pillanatokat örökítette meg, amikor a tüntetők egy csoportja szemmel láthatóan jól megszervezett akcióval tőrbe csalt néhány rendőrt és halálosan megsebesítette Vlagyimir To- loknyejev 25 éves rohamrendőrt. Buharin özvegye New Yorkban (Budapest MTI-Panoráma) — 1932-ben, amikor Anna Larina 18 éves volt és szerelmes lett a szovjet állam egyik megalkotójába, Nyikolaj Ivanovics Buharín- ba, édesapja azt mondta neki: — Érdemesebb 10 évig együtt élni Nyikolaj Ivano- viccsal, mint egész életedet együtt tölteni mással. farinának csak 5 évnyi együttélés jutott Buharinnal, akit 1937-ben letartóztattak és 2 évvel később kivégeztek. Az asszony azonban egész életét férjének szentelte, átélve munkatáborokat, száműzetést és börtönt. Most 79 éves, vézna kis ősz hajú asszony, aki New Yorkba látogatott „Ezt nem tudom elfelejteni” című könyve angol nyelvű kiadása alkalmából. Buharin már 1929-ben kegyvesztett lett Sztálinnál. 1938-ban a bíróság előtt azzal vádolták, hogy jobboldali összeesküvést készített elő. A valódi ok az volt, hogy Buharin folytatni akarta Lenin új gazdasági politikáját, amely megengedte néhány magánvállalat működését. Lármát szintén letartóztatták, s „a nép ellenségének” nyilvánították. Elszakították egy éves fiától, akit csak 19 év múlva látott viszont. Buharin letartóztatása előtt Anna Larina kívülről megtanulta férjének több oldalas úgynevezett végrendeletét, amelyben a politikus ártatlanságát bizonygatta. Elmondta, hogy a Gulagban eltöltött évek alatt rendszeresen elismételte magában a szöveget, hogy egyszer majd nyilvánosságra hozhassa. Erre azonban csak 1988- ban, Gorbacsov hatalomra kerülése után kerülhetett sor. Ugyancsak 1988-ban Moszkvában megjelent Larina könyve. Mint mondotta, nem győzte elolvasni a gratuláló leveleket. Örömét azonban hamarosan megkeserítette a Szovjetunió széthullása. Mint Anna Larina megírta, 25 évvel idősebb férje érzékeny, humorérzékkel rendelkező ember volt. 1936- ban például egy párizsi látogatás alkalmával kézen állva szórakoztatta a járókelőket a Montmartre-on. A korábbi értesülésekkel ellentétben Christopher nem tér vissza Európába, hanem az elnök megbízásából a következő napokban telefonon tárgyal a helyzetről, a követendő lépésekről a vezető NATO-országokkal és — feltehetően — Moszkvával. Clinton elnök eredetileg azt ígérte, hogy Christopher visszatérte után bejelenti, milyen döntést hozott a boszniai válság megfékezésére. Nyilvánvaló, hogy terveit a szerbek elleni légicsapásokra, a bosnyákok fegyverzésére a szövetségesek túlnyomó többsége eddig nem fogadta el és óvott e lépésektől az orosz kormány is. Ross Perot, a tavalyi elnökválasztás 19 százalékot szerzett független jelöltje azzal vádolta Clintont, hogy „egy kis háború indításával” akarja elterelni a figyelmet teljesítetlen választási ígéreteiről. Clinton szóvivője szerint az állítás felháborító és választ sem érdemel. Lengyel tanársztrájk Varsó (MTI) — Lengyel- országban az írásbeli érettségi vizsgák közeledtével egyre nő a feszültség és a zűrzavar az országos pedagógussztrájk körül. Az oktatásügyi minisztérium szerint az iskolák 12-13 százaléka sztrájkol; a Szolidaritás szakszervezet szerint viszont 70 százaléka. A sztrájkbizottság vezetője bejelentette: csak akkor hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni a kormánnyal, ha egy héttel elhalasztják az érettségit. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője viszont ezt a hírt a kormány mesterkedésének, a szakszervezet ellenségei manipulációjának minősítette. Állítása szerint nem szabnak előfeltételeket, bár valóban helyes volna az adott helyzetben elhalasztani a vizsgákat. A közoktatási miniszter, Zdobyslaw Flisowski viszont úgy nyilatkozott, hogy még a sztrájkoló tanárok többsége is az érettségik időben való megtartása mellett van, s ő nem hajlandó a halasztásra. Ahol a tanárok nem segítenek, ott tanfelügyelők vezetésével rendezik meg az írásbeliket. Habsburg Ottó a kisebbségi jogokról, Nagyváradon Bukarest-Nagy várad (MTI) — Szigorú és komolyan ellenőrzött előfeltételei vannak annak, hogy a kelet- közép-európai országok és a szovjet utódállamok csatlakozhassanak az Európai Közösséghez — hangsúlyozta Habsburg Ottó vasárnapi nagyváradi sajtóértekezletén, amelyre a római katolikus püspökség tanácstermében került sor. Az Európai Parlament képviselőjének látogatását nagy érdeklődés előzte meg, a Romania Libera külön cikkben emlékeztetett arra, hogy személyében a Habs- burg-dinasztia leszármazottja érkezik Nagyváradra. Habsburg Ottó a Közösség igényei között a következőket sorolta fel: parlamentáris demokrácia, mint jogalkotási és államigazgatási gyakorlat, az emberi jogok európai normák szerinti szavatolása, a kollektív kisebbségi jogok szavatolása, beleértve azt is, hogy az eddig kisebbségnek nevezett és aképpen kezelt etnikai közösségek államalkotó társnemzetiségként szerepeljenek az érintett ország jogrendjében és gyakorlatában, a szabadpiaci gazdálkodás törvényesen kinyilvánított szándéka és gyakorlatának már értékelhető jelei — fogalmazott a politikus.
