Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. május 10., hétfő Megemlékezés a mártírokról Ünnepségek a fővárosban fasizmus felett aratott győzelem 48. évfordulóján Budapest (MTI) — A gyász óráiban most is, mint mindig, felvetődik a kérdés, hogy a bűnösök iránti jogos gyűlöletet a bosszú esküje kövesse-e? A válasz egyértelmű: a bosszú nem megoldás. Mindenkit arra kérünk, hogy soraink közé állva, velünk együtt küzdjenek azért, hogy ami történt, örökre csak a történelem lapjain szerepeljen, mint az emberiség történelmének szégyene. Az viszont kötelességünk, hogy soha ne feledkezzünk el a pokol esztendőjéről, a holocaust borzalmainak időszakáról — hangsúlyozta Frischmann Edgar, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága elnökségének tagja vasárnap Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben, a mártírok emlékművénél tartott koszorúzási ünnepségen. A megemlékezést a hitleri fasizmus felett aratott győzelem, a II. világháború európai befejezésének 48. évfordulója alkalmából rendezték. Ma, amikor a 48 évvel ezelőtti szörnyű eseményekre emlékezünk — mondotta a szónok —, egyúttal több mint félmillió testvérünk pusztulására is emlékezünk és mindazokra, akik ellenálltak a nácik mindent eltipró csizmájának, s ellenállásukkal maguk Boross Péter karambolja Budapest (MTI) — Balesetet szenvedett Boross Péter belügyminiszter szombaton Dömsödnél, a 43-as kilométer közelében — tájékoztatta az MTI-t Juhász Judit szóvivő. A belügyi tárca vezetője Esztergomba, a Mindszenty József hercegprímás emlékére rendezett szentmisére tartott, amikor egy kanyarban a megkülönböztető jelzést is használó gépkocsi kisodródott az úttestről, és az árokba borult. Amint Suha György, az ORFK szóvivője telefonérdeklődésünkre elmondotta, a miniszter bordatörést szenvedett. Feleségével együtt, aki szintén könnyebben sérült, kórházba szállították. A gépkocsi személyzetét ugyancsak kórházban ápolják. A legfrisebb hírek szerint a belügyminiszter állapota kielégítő, és rövidesen munkaképes lesz. Úttörőtalálkozó Csillebércen Budapest (MTI)—Több mint 300-an vettek részt a Magyar Úttörők Szövetsége által szombaton és vasárnap rendezett országos gyermektalálkozón a szövetség csillebérci táborában. Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke az MTI- nek elmondta: a találkozóra a Magyar Úttörők Szövetsége bázisszervezeteinek küldöttei kaptak meghívást. A rendezvény egyik fő célja az volt, hogy a gyerekek kicserélhessék tapasztalataikat a közösségek öntevékenységére építő kezdeményezések szervezésében. A találkozón számos, szabadtéri, természetközeli játékot, ügyességi próbát ismertettek meg egymással a résztvevő gyerekek. is mártírokká, a szabadság eszméjének örök hőseivé váltak. Fogadjuk, hogy sohasem feledkezünk meg róluk, sem mi, sem utódaink. Hősök ők mind. A szónok név szerint sorolta azokat a hazafiakat, köztük magas rangú katonatiszteket, tábornokokat, akik ma is példaképül szolgálhatnak egy szabad ország katonáinak. Elismeréssel méltatta egykori bátor magyar politikusok tevékenységét, akik akár a Parlamentben vagy a kivégző osztag előtt is hirdetni merték az emberi szabadságot, az egyenjogúságot, a testvériséget, s azokét, akik diplomataként útlevelek, menlevelek kiadásával segítették az üldözötteket. Tisztelettel szólt a szövetséges haderők hős katonáiról, akik életüket és vérüket áldozták egy felszabaduló világért. A mártírokra, a hősökre emlékezve emlékezünk és emlékeznünk kell, arra a felszabadulás pillanatában, mély gyászunkban tett eskünkre, hogy soha többé fasizmust, szabadságot minden embernek, soha ne kelljen újabb mártírokra emlékezni — mondotta befejezésül Frischmann Edgar. A beszéd elhangzása után Budapest (MTI - Press) — Professzor úr! Miközben „készültem önből”, meglepetten olvastam az életrajzában, hogy annak idején matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. A nevét a legtöbben mégis a biofizikával kötik össze. Hogyan került kutatóként az élővilág közelébe? — Békésen éldegéltem az MTA Központi Fizikai Intézetében, amikor 1972-ben fölhívott telefonon Straub F. Brúnó, és azt mondta, új igazgatót keres az SzBK biofizikai intézetének élére. Igaz, biológiával addig nem foglalkoztam, a fizikán belül azonban gyakran változtattam az irányokat: szcintillációs számlálók, gyorsító mellett végzett magfizikai kutatások, Mössbauer-effektus... Elgondolkodtam hát az ajánlaton. — Budapestet tehát — ha nem is teljesen — föladta Szegedért, és először igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett a biofizikai intézetnek. Ez a környezet hogyan termékenyítette meg a fizikus gondolatait? — Itt új témába kezdtem. A munkára volt időm bőven, késő estig maradtam az intézetben, hiszen Szegeden nem volt hova hazamennem: pesti otthonomat nem adtam föl. Szóval: rendkívül foglalkoztatott az élet aszimmetriájának eredete. Gyanús volt, hogy ezt is az általam már ismert fizikai kölcsönhatás, az úgynevezett gyenge kölcsönhatás aszimmetriája okozza. — A vezetői, később, 1976- tól a főigazgatói teendők mellett maradt ereje, ideje a saját kutatási témákra is? — A tudományt természetesen nem áldozza föl soha az ember, ha igazi kutató... Egyre inkább foglalkoztatott a fény biológiai energiává alakításának az első lépése. Kidolgoztunk egy új módszert. Ennek lényege, hogy meghatározzuk, milyen lépésekben megy át a proton — a sejt belsejéből a sejten kívüli közegbe — azon dr. Szenes Iván, a NÚB elnöke, Gyulai Kató alelnök — az ünnepség szónokával közösen — a szervezet nevében koszorút helyezett el a mártírok emlékművénél. Ezt követően a koncentrációs táborok egykori foglyainak képviselői tették le a kegyelet virágait a holocaust áldozatainak nevét megörökítő márvány emléktábláknál. Szintén vasárnap délelőtt — ugyancsak a Kozma utcai temetőben koszorúzási ünnepséget tartott az Ismeretlen Munkaszolgálatos jelképes síremlékénél a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete. Vándor Frigyes főkántor gyászéneke után Fröhlich Róbert rabbi mondott emlékbeszédet. Egyebek között hangoztatta: — Igaz ugyan, hogy a II. világháború majdnem 50 éve véget ért, de a túlélők szívében soha nem ér, nem is érhet véget, mert szüntelenül magukkal hordozzák a ma már történelemnek számító vérfelhős időket. Ne kizárólag mi magunk hajtsunk most fejet — folytatta — mindazok előtt, akik már az emlékezet örök életéből figyelnek bennünket. A szívünket maró fájdalom hangján szólítsunk minden embert, aki megérdemli e nevet, hogy ne engedje elfeledni a múltat, a molekulán, amelyik a fény hatására átviszi. Ezt a feladatot a sejt membránjában lévő egyik molekula végzi, fény hatására, és így alakítja át a fényenergiát biológiailag használható energiává. E módszer segítségével sok alapvető dolgot, a fényenergia átalakításának lépéseit, időbeli lefolyását mértük. — Az eredmény: számos előadás és külföldi publikáció. A hazai fölmérések szerint az itthoni mezőnyből erősen kiemelkedik a szegedi intézet tudományos teljesítménye, ugyanakkor, ha jól tudom, önöknél az akadémiai intézetek átlagköltségvetésének csak 80 százaléka jut egy kutatóra. Hogyan lehet így sikerrel részt venni a nemzetközi versenyben? — Igyekszünk takarékoskodni. Részt veszünk minden pályázaton, külföldről is igyekszünk pénzt szerezni. Minden filléréit harcolunk az Akadémiánál. Úgy tűnik, az idei év se lesz könnyebb. — Amikor legutóbb az intézetben jártam, 5 óra után a sötét lépcsőházban tapogatózva kerestem a kijáratot. Érzékeltem hát magam is a pénzszűke kényszerét. A kutatók zsebébe persze nem nyúltam bele, de beszéltem néhány fiatallal. Számukra az otthoni villanyszámla kifizetése is gondot jelent. Ön miként látja az utánpótlás jövőjét? — Való igaz, hihetetlenül alacsony a 16-17 ezer forintos kezdőfizetés, és a kutatók 22 ezer forintos átlagfizetése. De ne feledkezzen meg arról, hogy amikor az intézet készült, a város kapott pénzt a költségvetésből arra, hogy száz lakást az intézet kutatói számára építsen. Aki már bizonyított, és látjuk, számíthatunk a munkájára, annak segítünk az otthonteremtésben. — Viszonylag rövid idő alatt miként bizonyíthat egy fiatal? Mérhető a teljesítménye? — A főnöke véleménye hiszen újra állnak haláltáborok, újra felveti utálatos fejét a fasizmus. Tanulnia kellene végre az emberiségnek saját szégyenéből, és gátat kellene vetnie az értelmetlen, önmagáért való pusztulásnak. A túlélőknek, az új generációknak szent kötelessége, hogy szüntelenül keresse a békét, de soha ne holmi kérészéletű boldogságot tekintsen, nevezzen annak. A teljes biztonságát teremtse meg, s erre törekedve fáradhatatlanul követelje mindazoktól, akiknek lehetőségük van a megteremtésére, hogy azt gyermekeink, azt unokáink jövője érdekében meg is teszik. Nem tudjuk, mi vár még reánk, de tudnunk kell, hogy a jövő, amelynek magjait elültetjük, fiaink, leányaink jelene lesz. A rabbi beszédét követően — katonai tiszteletadás közepette — a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének ügyvezető elnöke: Schwartz István Mihály helyezte el a kegyelet koszorúját a síremléknél a szervezet nevében. Mindkét megemlékezésen képviseltette magát a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Reich Ferenc, körzeti elnök személyében. mellett az számít, hogy menynyire van jelen saját tudományterületén. Aki jeleskedik, minden reménye megvan a külföldi tanulmányútra. Mi ezt a lehetőséget, és lakást tudunk nyújtani a jó kutatóknak. Aki viszont pénzt akar keresni, valószínű, hogy nem ezt a pályát választja. A kutatók külföldön is áldozatokat vállalnak jó néhány évig. — Ön hogyan ítéli meg: ilyen pénzügyi adottságok mellett életképes maradhat-e a magyar tudomány, sikerül-e bennmaradnia a nemzetközi vérkeringésben? — Ha a minőséget támogatjuk, akkor igen. Azon vagyok, hogy komoly országos értékelés legyen, s ennek alapján ítéljék oda a pénzeket. Magyarországon ne virágozzék minden virág! Csak a hasznos, a szép virág virágozzék, a gyom ne. Ha hatalmam és pénzem lenne, nem csak azon siránkoznék, hogy elhagynak bennünket a kutatók. Öt-tíz kiváló csoportot kiválasztanék az országban, és nyugati körülményeket teremtenék nekik. Állítom, tíz éven belül megteremne Magyarországon egy Nobel-díj. — Professzor úr! Elámlom, Szegeden nem titok, hogy önt Kairóban kisebb infarktus érte. Tanúsíthatom, többen aggódva érdeklődtek hogyléte felől... — Köszönöm, már jól vagyok. Magam mentem el a Parlamentbe a megtisztelő kitüntetés átvételére. Hadd éljek az alkalommal, és hadd mondjak köszönetét az egyiptomi magyar nagykövetség munkatársainak, a kultúrattasénak, a nagykövetnek, a konzulnak a sok segítségért, ottani kezelőorvosomnak, aki két hétig gyógyított a kardiológián, a MALÉV-nak, az értem jött mentőorvosnak... — Professzor úr, mikor találkozunk Szegeden ismét? — Pihenek még egy keveset, s úgy gondolom, nemsokára újra dolgozom. A magfizikától a biológiáig Beszélgetés a Széchenyi-díjas Keszthelyi Lajossal Legyen május 9. a megbékélés napja Budapest (MTI) — Május 9. eddig a győzelem napja volt. Legyen ezentúl a megbékélés napja szerte a világon. Egy világégésnek ugyanis nincsenek, nem is lehetnek győztesei, csak áldozatai. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta a Dorogi Nyilatkozat, amelyet vasárnap délelőtt ismertettek a város új címerének és zászlajának felszentelésekor, valamint a II. világháború áldozatai emlékművének felavatásakor. Az ünnepségen — a felhívással kapcsolatban — Kossuthnak ezt a mondását idézte Szabad György, az Országgyűlés elnöke: hogy ki a szomszédunk, az a történelem műve. Az viszont, hogy milyen a köztünk lévő kapcsolat, az a feleken áll. Áz ünneplő dorogiakat levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. Az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség gyűlése Veszprém (MTI) — Párttá kell alakulniuk és nemzetőrséget szervezniük — hangsúlyozta vasárnap az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség veszprémi megyegyűlésen Ekrem Kemál György, aki állítása szerint a május 15-16-án Miskolcon megrendezésre kerülő kongresszusuk egyetlen hivatalos elnökjelöltje. Megítélése szerint azért kellene pártként tevékenykedniük, mert csak így tudnák visszahelyezni az 56-osokat az őket megillető társadalmi helyzetbe. Ha mint szövetség dolgoznának tovább — vélekedett a szónok — előfordulhat, hogy csak egy embert tudnak bejuttatni a Parlamentbe, s az úgy jár, mint Dénes János, akinek „a fejére ültek”. A párttá alakuláshoz meg kell keresni a szimpatizánsokat, a nemzeti vonalat, egy asztalhoz kell ültetni Fónait, Csurkát, Torgyánt és Pong- rácz Gergelyt, s ha ez megtörténik, akkor, véleménye szerint meghatározó politikai tényezővé válhatnak. A Magyar Útra vonatkozóan kifejtette, hogy ezt nem Csurka István dolgozta ki, hanem alaptéziseit még a forradalom idején az 56- osok. A nemzetőrség szükségességét — Ekrem Kemál György szerint — a kül- és belpolitikai helyzet egyaránt indokolja. Sürgetőnek mondta a nemzetőrség megszervezését, azért is, mert értesülései szerint a munkásőrök már gyakorlatoznak Szentendrén és szerte az országban. A megyegyűlésén szót kért Zágon Sándor, a régi-új elnök is, akit tavaly leváltottak és kizártak, most viszont Roik János országos elnök visszahelyezett posztjára és az előző elnököt zárta ki. Zágon úgy látja, hogy nincs értelme a párttá alakulásnak, azzal ugyanis csak néhány 10 ezer szavazót nyernének, úgy hogy elvennék a kereszténydemokratáktól és az MDF-től — ezzel viszont miközben őket gyengítenék a kommunisták malmára hajtanák a vizet. Megkötötték a német-magyar környezetvédelmi egyezményt München (MTI) — Környezetvédelmi együttműködésről írt alá vasárnap egyezményt Münchenben a német és a magyar kormány nevében a két illetékes tárca minisztere: Klaus Töpfer és Gyurkó János. Az egyezmény az 1988-as magyarnyugatnémet megállapodás megújított, újrafogalmazott változata. Az átdolgozást egyebek között a közép- és kelet-európai térségben bekövetkezett politikai változások, valamint az 1992-es Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián elfogadott vállalások és ajánlások végrehajtása tette szükségessé. Az egyezmény leszögezi, hogy az együttműködés során Németország és Magyarország törekvései elsősorban a környezetet érő káros hatások vizsgálatára, a környezet állapotának tartós javítását szolgáló megoldások közös kidolgozására, a természeti erőforrások védelmével és ésszerű fel- használásával kapcsolatos problémák megoldására irányulnak. Németország Bulgáriával is megújítja szerződését, mindenképpen szeretné, hogy a megújulási folyamat Közép- és Kelet-Európábán az ökológia szempontok figyelembevételével menjen végbe. Mint a szerződés aláírásának előestéjén német részről hangsúlyozták, a minőségileg új követelmények teljesítését szakértői cserékkel, továbbképzéssel, tudományos és műszaki knowhow átadásával kell segíteni. A német-magyar szerződés aláírásához háttérül szolgál a hulladék feldolgozásának, „ártalmatlanná tételének”, a szennyvízkezelés problémájának, a városok tisztán tartásának szentelt nemzetközi vásár (IFAT). Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű szakrendezvénye, 1966 óta három évenként rendezik meg Münchenben, a rendezők az idei IFAT-ot inkább kommunikációs fórumnak tekintik. Klaus Töpfer az alkalmat megragadva meghívta Münchenbe a Duna-medence és a Fekete-tenger országainak környezetvédelmi minisztereit, és más szakembereit. Megvitatják, hogy milyen stratégia szolgálná legjobban a folyam, a tenger, a térség védelmét. A meghívottak listáján Szerbia nem szerepel. A szerződés hatálybalépésével lényegesen javulhat a két ország együttműködése. TÚL A MEGYÉN
