Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

1993. április 9., péntek HÁTTÉR Munkahelyük az égbolt A radar segítségével már a felhőből való hullás közben lehet mérni a csapadékot Távolról is szembe tűnik a gömbtetős építmény Elek Emil felvétel^ Nyíregyháza (KM - NyZs) Sokan emlékeznek még az 1970-es nagy szatmári ár­vízre, amikor a huszonnégy órán belül lehulló, óriási mennyiségű csapadék min­den megelőző és elhárító munkálatot lehetetlenné tett. A történtekből okulva orszá­gos viszonylatban olyan elő­rejelző hálózatot hoztak lét­re, amelynek segítségével a hasonló természeti csapás megelőzhető. — Az országban három he­lyen épült radarmeteorológiai obszervatórium 300 kilométe­res hatósugárral, így adott a biztonsági átfedés. A bázisok közül Szentgotthárd-Farkas- fán a dunántúli, Ferihegyen a közép-, a Napkoron 1983-ban üzembe helyezett egység pe­dig a kelet-magyarországi fo­lyók vízgyűjtő területein vé­gez megfigyeléseket — mutat­ja be az országos hálózat lánc­szemeként saját munkahelyét Gyüre László, az Országos Meteorológiai Szolgálat nap­kori Radarmeteorológiai Ob­szervatóriumának vezetője. — A keleti térség folyóinak víz­gyűjtő területei zömmel a szomszédos Ukrajnában, Ro­mániában és Szlovákiában vannak. Radar segítségével már a felhőből való hullás közben mérni lehet a csapadé­kot, így annak mennyiségéről és intenzitásáról a lehető leg­frissebb információkat tudjuk szolgáltatni a vízügyi szervek­nek. Az adatok birtokában sokkal hatékonyabbak a meg­előzések, lehetőség van egy esetleges árvíz elhárítására, il­letve a károk mérséklésére. Washingtoni kapcsolatok Megfigyelések 1871-től folynak, melyeket kezdetben egyházi szervezetek, érdeklő­dő tanárok végeztek. Főhiva­tású munkatársak 1950-től, a polgári repülés beindulásával dolgoznak e területen, de a precíz munkát követelő, egy­ben a legtöbb élményt adó re­pülésmeteorológiai megfigye­lések iránt ma már minimális az igény. Az obszervatórium területén működik a szolgálat főállomása is, ahol a szinpa- tikus előrejelzésekhez (idő­járási prognózisokhoz) szük­séges éjjel-nappali méréseket végzik. Az éghajlati elemekre vonatkozó eredményeket URH-láncon továbbítják a fő­felhasználó nemzeti központ­ba, melyen keresztül a nem­zetközi adatcserében is részt vesznek. A szervezet csúcsa a was­hingtoni központban van, ahol a Föld felére vonatkozó, ún. hemiszférikus félgömbi adat- feldolgozás folyik. Az ered­mények visszajuttatása a prog­nózisok beválási valószínűsé­gét növeli. Az éghajlati megfi­gyelések kapcsán több évtize­des adatsorral rendelkeznek, amely a klímakutatáshoz szol­gáltat alapot. Polgárvédelmi célokkal is végeznek méréseket, a cserno­bili katasztrófát is sajátos mó­don élték át az itt dolgozók. A műszerek érzékelték a ve­szélyt, az akkori hírzárlat azonban csaknem minden fi­gyelmeztető jelzést elfojtott. Jelenleg környezetvédelmi feladatokat ellátó, nyugati se­gélyből beszerzett számítógé­pes megfigyelő eszközök vár­nak felszerelésre. A létrás béka már a múlté A többlépcsős automatizá­lás révén a radarberendezés a számítógépekkel van össze­kötve, így a munka sokkal egyszerűbbé vált. A jövő útját jelentené, ha a felhasználók: a vízügyi szolgálat, a központi előrejelző intézet, s várhatóan a közeljövőben a közúti igaz­gatóság monitorjain közvetle­nül jelennének meg a csapa­déktérképek. Erre azért is nagy szükség lenne, mivel az infrastruktúra megbízhatatlan­sága gyakran akadályozza a gyors adatszolgáltatást. Ela­vult a telefon- és telefaxháló­zat, napokig nincs telexvonal. A gazdasági visszaesés a meteorológiai szolgálatot sem kíméli, a leépítések folytán az elmúlt évben 600 munkatárs volt kénytelen más megélheté­si lehetőség után nézni. Egye­dül a Dunántúlon egykor szebb napokat látott rakétás jégelhárítási rendszer felszá­molása 300 alkalmazottat érintett. A megyénkben koráb­ban Sóstóhegyen üzemelő ál­lomás felszámolása, illetve összevonása is létszámcsök­kentéssel járt, a radaroperátori és az észlelői feladatot egy­aránt el kell látni az új helyszí­nen. Önfenntartószolgáltatások A szolgálat kevésbé ismert tevékenységei közé tartozik az információk értékesítése kü­lönböző ügyfelek részére. Szá­mos cég, a Távhő, a Titász és egyéb vállalat energetikusai fordulnak a tervezésekhez szükséges adatokért az obszer­vatórium dolgozóihoz. Ren­delkezésre állnak magánsze­mélyek számára is, könnyebb felkészülni a mezőgazdasági munkákra, építkezésekre, sza­badtéri programokra az időjá­rási adatok birtokában. Ez a fajta szolgáltatás lét­kérdés a működőképesség megőrzésében. Jellemző a gazdálkodásra az is, hogy mű­holdas vevőkészülékekkel fi­gyelik a frontok felhőzeteinek vonulását és elhelyezkedését, mert a nagy energiát felemész­tő radar üzemeltetésére csak szükség esetén van lehetőség. Szellemi táplálék a bérházakban Hétezer könyv várja a könyvszerető nyíregyházi olvasókat Örökösföldön Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Az örökösföldiek talán qem is tudnak róla, hogy lakó­telepükön a Móricz Zsigmond városi könyvtárnak egy önálló fiókja is működik a Család ut­ca 21. szám alatt. A tízemele­tes lakótömb földszintjén min­den nap (szombat kivételével) délután egy órától hatig várják az érdeklődőket. A gyermekek a 21-es, valamint a 23-as számú iskolákban elhelyezett könyvállományból válogat­hatnak. A Család utca 21. szám alatti fiókkönyvtárban elsősorban a 14 éven felüli ol­vasók érdeklődési körének megfelelően válogatták össze a hétezer példányból álló kész­letet. A diákok itt megtalálják a tanulmányaikhoz szükséges kötelező irodalmat; dolgozat- íráshoz szótárak, lexikonok és kézikönyvek állnak rendelke­zésükre. Kikapcsolódásként a felnőt­tek részére tudják ajánlani a lektűr irodalom legújabb da­rabjait, ilyen péládul a Dallas, a Tövismadarak, a Megve­szem ezt a nőt... A olvasók egyébként nemcsak a fiók­könyvtár készletéből válogat­hatnak, hanem kívánságra a kért könyvet kihozzák a városi könyvtár készletéből, ahol kö­rülbelül 150 ezer értékes könyv van. Az örökösföldiek megspórolhatnak két 25 forin­tos buszjegyet, na és időt, ha felfedezi^ a környezetükben lévő barátságos fiókkönyvtá­rat.---------------Tárca— jjfedves fijam, Laci, kívá- A nőm a Jó Istentől, hogy a levelem mindőtöket egészség­ben találjon, mert az a legfon­tosabb a világon. Nekem ugyan már nem a legjobb, hasgat a lábam, hiába dör­zsölöm mindenféle kenőccsel, amit ez az áldott jó Doktor úr felír, csak nem javul. Tán ha jön a meleg, az majd kiűzi be­lőlem a nyavalyát, mint ta­valy is. Lacikám, drága fijam, ami­ért most ezt a levelet írom, az azért van, hogy meghívjalak benneteket húsvétra. Mert- hogy úgy vagyok itt egyszál magamban, minta kútágas az udvaron. A postást is híjába lesem, csak az újságot hordja, meg egyszer a nyugdíjat, de levelet Titőletek kedves gyer­mekem, már egy événél is több, hogy nem hozott. Vár­tam, hogy megírjátok, ízlett-é a kóstoló, amit disznóvágás­kor küldtem, mert én úgy éreztem, hogy Gyula, a hentes mintha elsózta volna a májas húrkát. De biztosan nagyon sok a munkád, édes gyerme­kem, aminek én csak örülök, mert látom itthon azt a sok munkanélkülit és összeszorul a szívem. Mondom is, édes jó Istenem, mért sújtod ezeket a szép szál embereket ilyen tét­lenséggel. Hát ezért jó, hogy az én Lacikám ki sem látszik a sok munkából, még levélírás­ra sincs ideje. De most jön a Húsvét, akkor a gyár is szüne­tel, ugye, hazajösztök egy napra. Ha kell, én kifizetem a benzint is, mert tudom, hogy az Pesttől idáig kétezer is meg­van. Meg aztán már mindent előkészítettem. Megcsináltam a csigát, tyú­kot, kacsát vágok, nem is egyet, főzök majd finom húslevest, rántok csirkét. A füstölt sonka is jól kiszikkadt már a padláson, az igazi, nem a kötözött. Tudatom azt is, hogy most naponta húsz tojást szedek össze, gyönyörű a sárgája, abból szép csak igazán a tor­ta, amit sütök. De megsütöm a Te kedvenc kőttesedet is, sok dióval, mákkal, amit mindig úgy szerettél. A gyerekekre is gondoltam. A Kisildi majd kap tőlem egy szép hímzett blúzt, úgyis most ballag majd az iskolában. Pé­ter ke, ha meglocsolja a na­gyit, ő pénzt kap, mert itt fa­lun biztosan nem kapni olyat, ami neki kell. Piriké, a felesé­ged is jól fogja majd érez­ni magát, ő majd összeválo­gatja, amit hazavisztek a hűtőbe. / /gérd meg, Édes egy Fiam, hogy eljöttök húsvétkor. Már a szomszédok is mind kérdik, jön-é a Laci a család­jával. Te mindig olyan jó gyermekem voltál, tudom, az is maradtál. Meg az egyetlen. Várlak, Fijam! Édesanyád” Nézőpont j Pénzünk az ablakban Cservenyák Katalin étszázmillió forintba került, hogy kinyomtat­ták, most pedig majd bezúz­zák a vagyonnyilatkozatok­hoz elkészített űrlapokat. Nagyszerű, lehet hurrázni. A gazdagoknak meg felléle­gezni. Túláradó örömre azonban azért nincsen különösebb okunk. Ha ezt a kétszázmilli­ót más „mértékegységbe” váltjuk át, lehetett volna négy átlagos falu egész évi költségvetése, megint másfe­lől nézve: hozzá lehetett vol­na „csapni” az amúgy is szűkös pályázati pénzekhez, épülhetett volna belőle út, járda, közmű—bármi. Igen ám, de akkor kezdődik a ci- vakodás: miért ez vagy az kapta, miért nem mi vagy a szomszéd. így aztán tényleg az volt a legegyszerűbb, ha kiteszik az ablakba... A gond nem is ezzel van— illetve, hát azért csak van! —, hanem azzal, hogy a fene sem érti már ezt az egész mókázást. Alkot egy tör­vényt a parlament, beindul a gépezet a végrehajtásban - hiszen szorítanak a határ­idők —, aztán jön az Alkot­mánybíróság, és azt mond­ja: ácsi! Kezdődik a vita, huzavo­na, közben telik a drága idő: tervezik, nyomtatják, cso­magolják, postázzák, szállít­ják, osztogatják, kitöltetik, majd visszakérik az űrlapo­kat. S mire már végre bele­tanul a dolgozó is, kiderül: az egész mindenség alkot­mányellenes volt, ráadásul még személyi jogokat is sér­tett. Na, tessék! Ilyenkor kezdi el törni a fejét az átlag állampolgár: vajon miért utólag vizsgálja az Alkotmánybíróság a tör­vények alkotmányosságát, s miért nem lép (léphet) közbe már a törvény előkészítő szakaszában. Esetleg mi volna, ha az ötlet születése után nem sokkal — még mi­előtt bármihez is kezdenének —megkérdeznék a jog tudo­rait: érdemes-e belefogni a megvalósításba? Arról nem is beszélve, hogy az ember már lassan elbizonytalano­dik: vajon ki az okosabb—a törvényalkotók, vagy az al­kotmánybírák. Ez esetben azonban telje­sen mindegy. Az nem mind­egy, hogy szakemberek so­kasága dolgozott munkaidő­ben, vagy azon túl a terveze­ten, parlamenti képviselők vitatkoztak a témáról — ez is idő—, s az eredmény: egy halom pénzt kiszórtunk az ablakon. Mondhatjuk, ez volt a tanulópénz. Megtehetjük: gazdagok vagyunk... Fűthető a fürdőszoba Olvasónk írja Nyíregyházáról ~7 Hálásan köszö- végre megoldani, így fűthe- X/ nőm, hogy be- tek. v'n. küldött panaszo- Kívánok kellemes és na- mat a fürdőszo-' gyón boldog húsvéti ünne- ba fűtésével kapcsolatban pékét, leközölték. így évek óta tar- Hálás olvasójuk tott problémámat segítettek Puhl Ferencné Kommentár _______ Lánc, lánc Baraksó Erzsébet z ember egy idő után hozzá edződik az isme­retlen eredetű levelekhez, ha vadidegenek arra szólítják fel, sokszorosítsa a kapott levelet, és küldje el külön­féle címekre. De meg ne sza­kítsam a láncot, mert külön­ben, belém csap a villám, rám szakad az ég. Azt hiszi az ember, ezen a téren már nem érheti meglepetés, és akkor felbukkan a legújabb láncolat. „Mintegy 30 000 000 bol­dog tulajdonosa lehet, ha tovább olvas, és velünk tart.” Ez már szép összeg! Olvasom tovább: Ón 6-8 hét alatt hozzájuthat a nyolc­számjegyű összeghez. (Hm, már nem harmincmillió?) A levél receptje ez: először be kell fizetni 915 forintot a megadott címre, azután le kell másoltatni a kapott le­velet 100 példányban, vásá­rolni kell száz bélyeget, és a küldeményt továbbítani kell száz olyan személyhez, aki­ről bizonyosak vagyunk, hogy be fogja fizetni a 915 forintot, vásárol száz bé­lyeget és borítékot, satöbbi. S hogy a dolog komolyabb­nak tűnjön, igazolást is kell kérni a postáról ezen műve­letek megtörténtéről. A se­gélyező akcióban részt vevő egyének összköltségét 4615 forintra becsülik, a 30 millió pedig a levél írója szerint a 915 forintok befizetésének körforgásából származik majd. Mindez — pontosan idézem — „rizigómentes” profitot hoz. A levelet Szabadbattyán- ban adták fel, ahol sohasem jártam, tudtommal ott isme­rősöm nincs, ismeretlenek a megadott székesfehérvári, szombathelyi és egyéb cí­mek, nevek is. Ja, persze, ar­ra nézve is van tanács a le­vélben, ha nincs száz név és cím kéznél: „használja a te­lefonkönyvet, de vigyázzon, lehetőleg ne egyazon város­ból legyen a száz cím." Jól szórakoztunk a levél olvas­tán az ilyen szövegeken: bankszámla nyitása a játék­ban való részvételhez nem kötelező. Minden poént nem lövök le, hiszen bizonyára sokan fognak a közeljö­vőben hasonló tartalmú le­velet kapni—de nem tőlem. Kelet-Magyarország 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents