Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
Kelet-Magyarország 7 Felső-Tisza Alapítvány az őstermészet szépségéért Nyíregyháza (KM) — A Fel- s ő - T i s z a Alapítvány nemrég ünnepelte megalakulásának első évfordulóját. Április 6-án Nyíregyházán a Váci Mihály Városi Művelődési Központ kamaratermében értékelték az alapítvány eddigi munkáját, valamint tájékoztatták a résztvevőket a jövőbeni terveikről is. A tagság célja a Tisza és környékének megismerése és az eredeti, háborítatlan természet megőrzése. Különböző propaganda anyagokkal, előadásokkal hívták fel a figyelmet a térséget veszélyeztető környezeti ártalmakra, amelyek elkerülésére a jövőben is nagy gondot akarnak fordítani. Az alapítvány létrehozása előtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportja már 1986-ban megkezdte a rendszeres természetvédelmi kutatómunkát a Felső-Tisza vidéken. A Közép-Kelet Európai Környezetvédelmi Központ anyagi támogatásával 1991-től kutatómunkájukat a Felső-Tisza Akció megindításával kiszélesítették. A barna partifecske A Tisza eredeti tájképének és az európai jelentőségű növény és állatvilágának megőrzése érdekében újabb kezdeményezések jöttek létre. A növekvő vízszennyezéseket, az ártéri erdők pusztítását, a drasztikusan növekvő turizmus tájrombolását csak a nyilvánosságot bevonni képes, és megfelelő anyagi eszközökkel Nyíregyháza (B. F.) — A légréteg abban a magasságban a legszennyezettebb, melyben gyermekeinket sétáltatjuk vagy toljuk babakocsiban. Rengeteg hír érkezik az élővilág pusztulásáról is. Az emberi környezet további károsítása ellen kíván föllépni az E- MISSZIÓ Természetvédelmi Egyesület, amely 1986. szeptemberétől működik körülbelül 150 taggal. Céljuk a környék természeti értékeinek megőrzése, a környezetvédelmi tudatformálás. Nevük apropóját az a környezetvédelemben ma is használatos görög eredetű kifejezés adta, mely a káros anyagok kibocsátását, kisugárzását jelenti. Úgy gondolják, hogy a természetvédelem és a környezetvédelem nem kezelhető külön, nem vezet csak az egyik vagy csak a másik önmagában rendelkező szervezeteknek van esélye csökkenteni és megállítani. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportja támogatta a Felső-Tisza Alapítvány létrehozását, amelyet 1992. januárjában jegyeztek be a bíróságon. Emblémájuknak a partifecskét választották. Azt a törékeny kis madarat, amely Európában ma már csak a Felső-Tiszán fészkel, a telet pedig a távoli Afrikában tölti. Az alapítvány tevékenysége a fecskék megmentését is szolgálja. Szeretnék megőrizni a táj ökológiai adottságait, az ősi természet hangulatát, hogy ezeknek a parányi madaraknak is legyen hova hazajönni. A lelkes munkatársak ezt a vidéket az ártéri erdőivel, holtágaival, fövényeivel, növény- és állatvilágával a megmaradt őstermészet „katedrálisának” nevezik. A Felső-Tisza Alapítvány eredményre. A tagok túrákat és táborokat szerveznek, értékes, de még nem védett területeket mérnek fel, nyilvánítanak védetté, illetve a védett területeket folyamatosan figyelemmel kísérik. Akciót indítottak a megye területén talált védett és sérült állatok megmentéséért. Ha bejelentés érkezik hozzájuk (tel.: 42-11- 195), kimennek az állatért. Környezetünk védelmében figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő rendezvényeket, előadásokat tartanak. Novemberben több szervezettel, intézménnyel közösen megszervezték Nyíregyházán a Levegő Tisztaságvédelmi Napot, majd decemberben a norvég kormány kezdeményezésére a Környezetvédelmi Panasznapot és ezzel egyidőben egy közvéleménykutatást. Részt vettek a Baloldali Ifjúsági Tártámogatásával egy videofilm is készült a Tisza csodálatos természeti és kulturális értékeiről, amit az április hatodikai rendezvényen mutattak be. Néhány filmkockában azonban a kazetta készítői a nézők elé tárták azt a szomorú tényt is, hogy az emberek újabb és újabb sebeket ejtenek a folyón. A strandolok hulladéktömegeket hagynak maguk után, turizmus címén az eddig háborítatlan, védett ligeteket, erdőket kiirtják. S mikor lassan majd rájövünk az öreg indián nagy igazságára, talán már késő lesz: „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.” A pénz nem ehető A természet csodás játékát, a tiszavirág násztáncát is megörökítették a videofilmen, lenyűgöző élményt nyújtva e szenvedélyes ölelésről, melytől szinte forrni látszik a folyó. sulás által szervezett Tapossa Laposra akcióban. Ez a rendezvény az egyszerhasznála- tos csomagolóanyagok elleni tiltakozás része, itt az alumíniumdobozok újrahasznosításának az elérése volt a cél. Az egyesület 1992. őszén egy megyei általános iskolai oktatóprogramot indított el. Megkeresték az összes általános iskolát, és felajánlották nekik, hogy ingyen tartanak előadásokat környezet- és természetvédelmi témákban. Közel 80 iskola jelzett vissza a 240-ből, hogy kezdeményezésük érdekli őket. A Sóstóerdei Szabadidő Parkkal közösen indítottak útjára egy országos természetvédelmi vetélkedőt, melynek a döntője nyáron az Aggteleki Nemzeti Parkban lesz. Április 22-én lesz a Föld Napja. Ennek régi hagyomáA tiszavirág korábban Európa több helyén gyakori volt, ma már csak a Tiszában és a Dráva egyes szakaszain figyelhető meg rajzása. A film iránt érdeklődők néhány csodálatos felvételt láthatnak még a két-három centiméter hosszú sárkányszerű lényekről, ahogyan előmásznak a vízből. Ezek a hazánk által is aláírt Berni Konvenció védelmét élvező sárgás szitakötők. Élő zöldtelefon Az alapítvány az egyéves ténykedése alatt több konkrét sikert magáénak tudhat, ilyen volt például a Zöld Város Akció, ahol a szárazelemek gyűjtését hirdették meg. Élő zöld- telefonuk van, száma: (42) 13- 608, amin éjjel—nappal fogadják a környezetvédelemmel kapcsolatos felvetéseket. Táborokat szerveznek a természetbarátoknak, sőt „zöld” óvodájuk is van, legalábbis ötleteikkel segítik az intézmény dolgozóit, hogy a gyerekekkel megszerettessék a természetet, a növényeket, az egyszerű, valódi textil anyagokat. A Felső-Tisza Alapítvány nyitott, szívesen fogadják mások csatlakozását és támogatását. Az anyagi lehetőségeik szűkösek, de munkájuk jelentőségét már jónéhány cég, szervezet felismerte, hiszen a természet, a környezetünk védelme mindannyiunk érdeke. A keddi rendezvényen díszes oklevéllel köszönték meg a támogató intézmények és gazdasági társaságok segítségét. Az alapítvány székhelye Nyíregyházán, a Hősök tere 9. szám alatt van, a második emelet 209-es szobában. nyai vannak, hiszen a kezdeményezés Amerikából indult 1970-ben. Azóta a világ több mint 100 országában, társadalmi szervezetek rendezésében tartanak hatalmas méretű demonstrációkat. Nyíregyháza belvárosában az egyesület is több rendezvényt tart. Éppen most készül a környezetvédelmi útvesztő, ami egy olyan labirintus, ahol a környezetszennyezés „zsákutcáit” ismerhetik meg az érdeklődők. Lesz egy ún. „szemétföld- gömb”, amely csakis hulladékból épül fel, környezetvédelmi kiállítás az egyesület munkájáról, színielőadás, új- rapapír árusítás, plakátok, szórólapok és egyéb hangulatos „meglepetések”. Várják azok jelentkezését, akik valamilyen jó ötlettel, javaslattal szeretnének bekapcsolódni az E- MISSZIÓ munkájába. A Föld Napjára készül az E-MISSZIÓ A hulladékból szemétföldgömböt építenek 22-én Nyíregyházán Zöldár. Bodnár Mihály természetfotós képeiből nyílt kiállítás Nyíregyházán a művelődési központban, melynek címe Elet a Tisza mentén Bedöglött akkumulátorok a bokrok alatt Nyíregyháza (KM D.B.G.) — A középiskolások részére a környezetvédelmi alapismeretek című tantárgy keretében sok hasznos dolgot oktatnak, amit talán jó lenne tudni másoknak is, mint például azt, hogy milyen veszélyes lehet az akkumulátor és annak hulladéka. Sajnos ma is gyakran látni erdők és mezők bokrai alatt ezeket az anyagokat. A használt akkumulátorokban lévő ólomiszap, ólomsótartalmú hulladék és sav miatt a környezetvédelmi hatóság az akkumulátorok sorsát különös gonddal figyeli. Az elhasználódott, ledugaszolt és tölthetetlenné vált, de nem sérült ólomakkumulátorok telephelyi gyűjtési módjának a zárt raktárban történő tárolást fogadják el. A környezetvédők el szeretnék érni azt, hogy a gépkocsivezetők vagy az elektromos targoncakezelők a meghibásodott — ezért javításra szoruló — vagy tönkrement és kiselejtezendő akkukat azonnal a vállalat raktárába szállítsák. A helyiségen ki kell függeszteni az „akkumulátor gyűjtőhely” feliratot. Tilos az olyan helyen történő tárolás, ahol illetéktelen dolgozók hozzáférhetnek, és ahol a hőmérséklet az akkumulátorsav fagyáspontja alá süllyedhet, azaz az akku szétfagyhat. A legcélszerűbb a tönkrement akkumulátorokat a benzinkutakra vagy a MÉH- telepekre kivinni. Kanaiasgémek Szekeres Tibor felvételei a kiállításon készültek Jegyzet ________________________ Fűrészveszély a fák körül D. Bojté Gizella Tf i állítja meg ezt az őrü- A letet, hol van a határa annak a fapusztításnak, ami jó ideje tart már a megyében? Sok felhívás, tiltakozás jelenik meg nap mint nap ezzel a témával kapcsolatban. De lehet-e erről eleget cikkezni meg cikizni? A minap már a televízió Ablak című műsorában is mi voltunk porondon: Tiszadada és Tisza- dob között tőből kivágták a többéves akácfákat. A környezetbarátok a helyszínre siettek, mert véleményük szerint az akácok kivágása teljesen felborítaná a táj élő- és növényvilágát, megszűnne áfák védelmet nyújtó funkciója. A favágók azonban csak a „kötelességüket” teljesítették — nyilatkozták. Egy tiszalöki nyugdíjas azt panaszolta el, hogy a telke elől a jól termő diófáit a városgazdálkodás munkásai egyik percről a másikra kivágták. Az egyik ismerősöm szintén felháborodva mesélte: nem lehet ráismerni a Nyírségre. Munkája miatt egész hónapban utaznia kell a megyében, de néha már nem tudja, hol jár, hiszen az út mentén húzódó gyönyörű fasorok már nincsenek meg, csak a vandál pusztítás maradványai: a facsonkok. A rendőrség tájékoztatójában is gyakran olvashatjuk, hogy ismeretlen tettesek több mázsa fát fűrészeltek ki. Mindenkinek nehéz ma a megélhetés, a tűzifa sem olcsó. Sokan talán úgy gondolják, bebiztosítják magukat az esetleges „rosszabb időkre", legalább fűteni legyen mivel. A fasorokról meg egyébként se lehet most tudni, hogy pontosan kié. Kiszámíthatatlan az is, hogy a földkiadó bizottságok döntései után mi lesz. Ezért vágják, nyírják a fákat, ahol csak lehet, nem számít semmi. Csak az a fontos, hogy a másé ne legyen. Az apám szomorúan meséli — ahogy a ludastói határban megyünk hazafelé a kinyesett fasor mellett —: úgy járunk, mint negyvenötben, nem lesz itt lassan már egy karónak való fa se. Környezetvédelmi oktatás Nyíregyháza (KM — D. B. G.) — A Felső-Tisza-vi- déki Környezetvédelmi Felügyelőség segíteni kíván az általános és középiskolai tanulók környezetvédelmi szemléletének alakításában, formálásban. Három általános, tizenkét középfokú iskola, valamint egy nyugdíjas klub jelezte érdeklődését a téma iránt, döntően a szakközépiskolások igényelték az előadásokat. A felügyelőség munkatársai 40 órában tartottak a környezet állapotára, védelmének lehetőségeire vonatkozó tájékoztatást; felhívták a figyelmet a környezettel kapcsolatban az ifjúság felelősségére is. Az ismeretterjesztést filmek vetítésével, propagandaanyagok készítésével, előadások szervezésével a következő tanévben folytatják. Nagytakarítás az űrben Bonn (MTI) — Egyebek között az űrben száguldó hulladékot, a meteoritokat térképezi fel; az űmagytaka- rítással és az összeütközés veszélyeivel foglalkozik az Európai Hajózási Ügynökség (ESA) darmstadti földi ellenőrző központjában a héten kezdődött háromnapos nemzetközi tanácskozás, amelyen amerikai, kanadai, orosz, japán és európai szakemberek vesznek részt. Ez az első európai konferencia űr- szemét ügyben. Becslések szerint több mint hétezer legalább teniszlabda nagyságú, és százezer ennél is kisebb tárgy kering az űrben, jelent veszélyt űrmissziókra. Az űrhulladékban vannak már nem működő műholdak — az első szputnyik 1957-es felbocsátása óta körülbelül négyezer műholdat juttattak röppályá- ra —, kiégett rakétalépcsők részei, elvesztett szerszámok. Ezek 95 százaléka orosz és amerikai. Az elmúlt években űrhajók vagy űrkompok már többször is majdnem összeütköztek a repülő tárgyakkal. 1991-ben két amerikai űrkompnak meg kellett változtatnia az útvonalát, az ütközés az űrhulladékkal mindkét esetben a kompok megsemmisülését eredményezte volna. Az oldalt összeállította: D. Bojté Gizella 1993. április 8., csütörtök egyesület
