Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
Kifizetetlen villanyszámlák Villany- és gázszolgáltatók pácban, miközben az adósságállomány tovább duzzad Gyürke László Nyíregyháza (KM) — Egyre több a megyeszékhelyen azoknak a száma, akik a különböző szolgáltatások díjait nem fizetik. Sajnos, az esetek többségében az adósok nem azért maradnak el a lakbérrel, víz- és fűtésdíjjal, a villany- és gázszámlával, mert „olyan kedvük” van, hanem azért, mert nem tudnak fizetni. Mit tudnak tenni a különböző szolgáltató vállalatok, szervezetek, társaságok az adósokkal? — tettük fel a kérdést az illetékeseknek. Tárnok István, a Titász nyíregyházi igazgatójának tájékoztatása szerint a lakos- ságadósság-állomány jelentős. Annak ellenére, hogy a szabály szerint a nem fizetők lakásában a felszólítás utáni nyolc napon túl ki lehet kapcsolni a villanyt. Kovács Istvántól, a Tigáz kirendeltségvezetőjétől megtudtuk, hogy az eljárás nagyjából ugyanaz, mint az áramszolgáltatás esetén: ha a díjbeszedő nem találja otthon a fogyasztót, értesítést hagy, amely szerint a díjat nyolc napon belül be kell fizetnie Kossuth utcai irodájukban. Ha ezt a fogyasztó nem teszi meg, kap még egy felszólítást. Amennyiben erre sem intézkedik, elzárhatják a gázcsapot. Persze, a szabályt nem alkalmazzák ilyen mereven, hiszen előfordulhat, hogy az adott időpontban nem tartózkodott odahaza a fogyasztó. A Tigáznak mintegy 1000- -1200 fogyasztó tartozik összesen közel hat millió forinttal. Köztük van olyan, aki 500, és van olyan, aki 40 ezerrel. Az adósok 90 százaléka nyíregyházi. Behajtás és kilakoltatá Kétségtelen, hogy behajtás szempontjából sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek nem Szédületesek ezek az árak kapcsolhatják ki a „szolgáltatást”. Hlatky Attila, az IKSZV főmérnöke például elmondta, hogy Nyíregyházán ötezer bérlakás van. A lakóknak csaknem fele nem fizet rendszeresen lakbért, ami összesen 15 millió forintot tesz ki. Ez, ha figyelembe vesszük, hogy az éves lakbérbevételük 50 millió forint, elég tetemes összegnek tűnik. Ráadásul a lakbérek a fenntartási költségeknek csupán mintegy harmadát fedezik. A lakbérek befizetésére egyébként 15 napos a határidő. Amennyiben a lakó egy-három hónapig nem fizet, újabb felszólítást kap. Ha ez is eredménytelen, a bérleti jogviszony megszüntetésére indíthatnak bírósági keresetet, s a bérlő rosszhiszemű lakáshasználónak minősül. A bíróság megállapíthatja a határidőt, mikor kell kiköltöznie a bérlőnek. A kilakoltatás ügyében — a jogerős bírói végzés alapján — városi polgármesteri hivatal, rendőri közreműködéssel, intézkedhet. Igenám, de egy sor körülményt figyelembe kell venni. Ezek közül a legfontosabb: van-e hová költöznie a kilakoltatásra ítélt- nek? Általában nincs. Ezt a drasztikus eljárást többnyire csak az önkényes beköltözőkkel szemben alkalmazzák. Ugyancsak Hlatky Attilától tudjuk, hogy a hideg-, illetve hideg-melegvíz-szolgáltatás díjainak behajtása sem problémamentes. Tavaly összesen mintegy 14 millió forint kintlévőség gyűlt össze. A prognózis szerint az idén ez megduplázódhat. A főmérnök javaslata, hogy az önkormányzatok a szociális célsegélyeket — mint ahogy korábban is volt — egyenesen az adott szolgáltató vállalathoz számlázzák. A távhőszolgáltató sincs könnyű helyzetben, hiszen a fűtést nem lehet lakásonként kikapcsolni. Ne vegyék zaklatásnak Makai István, a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatója egyik korábbi számunkban már elmondta, hogy amennyiben egy-egy épületben a nem fizetők aránya 50 százalék feletti, akkor éjszaka csökkenthetik a fűtést, esetleg időszakosan kizárhatják a renitens tömböt. Anyagi lehetőségétől függően a fogyasztó kérhet részletfizetési lehetőséget is. Ha sehogyan sem képes kifizetni a hátralékot, akárcsak a lakbérek esetében, kérheti a segély közvetlen átutalását a szolgáltató számlájára. A Nyírtávhőnek egyébként mintegy 30 millió forinttal tartozik a lakosság. — Amennyiben a hátralékos fogyasztó nem veszi fel velünk a kapcsolatot és díjtartozásának kiegyenlítésére nem mutat hajlandóságot — mondta Makai István —, kénytelenek leszünk a megfelelő jogi intézkedéseket megtenni: fizetési felszólítás, bírósági úton való tartozás-behajtás stb. Kérem, a lakosság ezt ne vegye zaklatásnak! Hat- nyolcezer ember hőellátása, közérzete, életfeltétele múlik azon, milyen színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani. * Mi tagadás, az adatok megdöbbentőek. És főleg az elszomorító, hogy a háttérben az általános életszínvonalromlás, az elszegényedés, a nagy arányú infláció áll, ami csak akkor mérsékelhető, ha „felépül” a magyar gazdaság. Balázs Attila felvétele Kis magyar privatizációtan A piac a maga törvényei szerint működik, nem építeni kell, de annál inkább befolyásolni Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ha bárhol a világon a gazdaság- politika szerkezetét tanulmányozzuk, mindenütt felfedezhető az összefüggés a cél- és az eszközrendszer elemei között. Az a kívánatos, hogy ez utóbbi az előbbinek megfeleljen. Ezt a törvényszerűséget tartották szem előtt azok a szakemberek is, akik gazdaság- politikai rendszerváltásunk hosszú folyamatának lépéseit megtervezték. Az azonban hamar kiderült, hogy az átmeneti állapotot a „piacgazdaság kiépítésének” nevezni tévedés. Ugyanis a piacnak megvannak a maga belső törvényei, s hagyni kell a szerint működni. Nem építeni kell, de annál inkább befolyásolni. Nálunk a legfőbb cél — az első az egyenlők között — a tulajdonváltás volt. Az eszközök vitájában a privatizációpártiak győztek. Az állam által kezdeményezett első privatizáció során húsz (nyilván piacképes, nyereséges), majd a második körben negyven nagyvállalatot jelöltek ki „államtalanításra”. De a szakmai tanácsadó cégek általi átvilágítást követően megrekedt az ügy Lassú volt a start Az előprivatizációs törvény indította el az úgynevezett kisprivatizációt, mely a gazdaság egy szeletét, a kereskedelmi és vendéglátó egységek, a fogyasztási szolgáltatások magánkézbe adását célozta meg. Majdnem tizenegyezer olyan üzletet találtak, mely megfelelt a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó előírásoknak. A terv az volt, hogy két-há- rom év alatt valamennyin túladnak, de az ütem nem megfelelő, még a felénél sem tartanak, annak ellenére, hogy a törvényt nagy várakozás előzte meg. A kudarc oka a gazdaság 90-91-es állapotában, a beszűkült belső piacban keresendő. A vállakózások jövedelemtermelő képességéhez viszonyítva magas volt még az akkori 20 százalékos kamat is. (A rövid idő alatt minél több bevételre szert tenni elv egyik megvalósítási módja magas kikiáltási ár megállapítása volt. így történhetett meg, hogy egy Váci utcai virágbolt—kilenc és fél millióról indult — 58 millióért kelt el. Ez persze inkább érdekesség, manapság azért lentebbről kezdődnek a licitek.) Ráadásul az önkormányzati tulajdonban lévő üzletek hetven százalékát bérbe kívánták adni (ez a testületek részéről érthető, hiszen az a biztos bevételi forrás, de jogilag nem is privatizáció). A tulajdon- szerzésre irányuló vállakozók- nak kedvét szegte az egyetlen lehetőség: a számukra kiszolgáltatott helyzetet teremtő bérlői viszony. Időközben több kedvezőbb hitelforma lépett életbe. Az, hogy például az E-hitel kamatát igen erőteljesen csökkentették, számottevő lendületet adott a stabil honi vállalkozói középréteg kialakulásához. Befektetői kezdeményezés A privatizációt kezdeményezhetik a másik oldalról is, akkor befektetői kezdeményezésű privatizációról beszélünk. A befektetői csoportnak (komoly) szándékát jeleznie kell az AVÜ-nél. Ebben a formában kelt el a Gundel több millió dollárért. Mivel a remények nem, vagy csak igen lassan váltak be, ezért hirdették meg az önprivatizációt bizonyos vállalati körben, ez volt a „kétszázasok klubja”. Az ÁVÜ szaktanácsadók segítségével 84 ilyen szervezet tulajdoni átalakulását gyorsította fel. Az MRP-t (munkavállalói résztulajdonosi program), azaz a dolgozók bevonását saját munkahelyük tulajdonukként való működtetésébe egy tavalyi törvény tette lehetővé. Még élénkebb lehetne az országos szinten egyébként jelentős érdeklődés, ha a munkavállalók szélesebb körben ismernék. A belső államadósság csökkentése A célkitűzések minél gyorsabb megvalósulása érdekében újabb konstrukciók és tervek születtek. Ilyen a lízingprivatizáció, mely azonban sok pozitívuma mellett igen kockázatos, ugyanis nagyon szigorúak a fizetési feltételek. A kuponos privatizáció pedig jelenleg szervezés alatt áll. S valamit a bevételekről is (melynek alakulása egyáltalán nem mindegy, hiszen a blelső államadósság csökkentését szolgálja): március 20-ig 14 milliárd 499 millió forint privatizációs bevételt könyvelhetett el az ÁVÜ. Ennek több mint a felét a devizáért történő értékesítés teszi ki. A forintért való értékesítésből majdnem három milliárd forint származott. Ezt a pénzt saját erőként fizették be a hazai vállalkozók. Jegyzet _____________________ A beteg bizalma legyen a mérce Budapest (KM) — Újabb, döntő szakaszához érkezett az egészségügyi reform azzal, hogy folytatódik az alapellátás korszerűsítése s ha egyelőre fokozatosan is, de megkezdődik a szakrendeléseken és a kórházakban a teljesítményarányos finanszírozás bevezetése. Ennek alapelvei már megjelentek egy kormány-, majd egy miniszteri rendeletben. Bizonyossá vált, hogy csak az alapos és átgondolt reform az egyetlen lehetséges út az egészségügy jelenlegi válságának túlélésére. De a reform nem jelenti azt, hogy alapvetően több pénz jut az egészségügyre, hanem arra utal, hogy a meglévő összegeket jobban, hatékonyabban, ellenőrizhetőbben és főleg igazságosabban kell elosztani. Ez csakis a teljesítményarányos finanszírozás elve alapján lehetséges. Mit jelent az újfajta finanszírozás a lakosság számára? Megterhelést semmi esetre sem. A rendeletben foglalt feltételeket meg kell valósítani ahhoz, hogy a szabad háziorvos-választás után a szabad kórházválasztás alapjai is megteremtődjenek. A Népjóléti Minisztériumnak az a célja, hogy a jövőben a betegek és a kollégák bizalma jelentse az orvosi tevékenység mércéjét. Az a háziorvosi szolgálat illetve kórház, ahol a betegek szívesebben gyó- gyíttatják magukat, az új szisztémában magasabb erkölcsi és anyagi elismerésben részesül. Azaz a betegek választásukkal az orvosokat és a kórházakat jobb helyzetbe hozzák. Rendeletek jöhetnek, mehetnek, az nagyon fontos tudnivaló, hogy a sürgősségi beavatkozásokat az orvosok továbbra is elvégzik a biztosítási kártya felmutatása nélkül is. A szakrendelőkben és a kórházi felvételnél — a nőgyógyászati szakrendeléseket kivéve — a kártya mellett orvosi beutalóval rendelkezni kell. A leadott kártyák továbbra is érvényesek, a még le nem adottakkal pedig bármikor választható háziorvos. Az új rendelet garantálja, hogy valamennyi eddig finanszírozott szolgáltatást továbbra is téríti az Egészségbiztosítási Alap. Maradnak a vasúti utazási kedvezmények Budapest (MTI) — Nem vonják meg az érintettektől a vasúti utazási kedvezményt — adta tudtul a napokban a MÁV szóvivője — miután az elmúlt napokban több újságcikkben is felvetődött, hogy megszűnhetnek az utazási kedvezmények. A MÁV vezetése ennek ellenkezőjéről tájékoztatta a szervezeti és a vasúti érdekképviseleti egységeket. Eszerint: a MÁV és a többségi MÁV-tulajdonú kft.-k dolgozói, a nyugdíjasok és a MAV-egészségügyben dolgozók, valamint a jogosult hozzátartozók továbbra is élvezhetik a MÁV utazási kedvezményét. Kölcsönzőbolt-hálózat mozgássér ü Iteknek Nyíregyháza (KM) — A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége gyógyászati segédeszközök nonprofit jelleggel működő kölcsönző bolthálózat kiépítését kezdte el 1991-ben. A cél az volt, hogy a szervezet e munkával javítsa a lakosság gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutását, újrahasznosítsa a használt, lakosságnál „elfekvő” eszközöket. S azokat, akik átmeneti időre szorulnak gyógyászati segédeszközökre, illetve hosszabb ideig lesznek az eszközök használatára utalva (de a beszerzés időbe telik) szerették volna mindenki által megfi-ze- thető kölcsönzési díj ellenében gyógyászati segédeszközhöz juttatni. A megyei vezetőség úgy határozott — tudtuk meg Bürget Lajosnétól —, hogy ez évben megyénkben Nyíregyházán, a Vöröskereszt székházában (Benczúr tér 3.) is megnyitja a kölcsönzőt, s folyamatosan gazdagítják a kölcsönözhető eszközök körét, mennyiségét. Az eszközök egy része a külföldi vöröskeresztes szervezetektől származik, másik részét vásárolják, de szükségük van arra is, hogy a lakosságnál lévő nem használt eszközöket is ösz- szegyűjtsék, ezzel gyarapítva a készletet. Jó állapotban lévő, tiszta tolókocsit, kádkapaszkodót, kádülőkét, járókeretet, hónalj- és könyökmankót, zuhany alá fürdetőszéket, ágykorlátot, járóbotot, lépő- és küszöbrámpát, ágyasztalkát, pámaemelőt, — gyermek- kocsit és csecsemőmérleget gyűjtenek a városi-területi vezetőségeknél naponta 9- 16 óráig. Telefonon (42-10- 320) és levélben is elfogadnak felajánlásokat. A térítési díjakat — az eszközök rendbentartására, a kölcsönzés működtetésére, új eszközök vásárlására fordítják. A kölcsönzőt május 8-án, a Vöröskereszt világnapján nyitják meg, ama szép világnapi jelszó jegyében, hogy „Emberi méltóságot mindenkinek”. HAZA| HOL-MI3?; Kelet-Magyarorszag 5 r 1293. äprüis 8., csütörtök
