Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., Kelet»Magyarország ~ 9 A Világbank is sürgeti az átalakítást Veszteséges a Villamos Művek, emelni kell az áram árát — hangzik a legkézenfekvőbb ötlet Giccs a művészetért Budapest (ISB - R. S.) — Hamarosan ismét asztalhoz ül az Érdekegyeztető Ta­nács, s folytatja tárgyalásait az áram árának változá­sáról. Valószínűleg meg­könnyítheti a megjegyzést, hogy a kormány és a villa­mosipari dolgozók meg­egyeztek a korábban vitatott iparági kedvezmény nagy­ságáról, s így a meghirdetett sztrájk is elmarad. Ez azon­ban mit sem változtat azon a kormányelképzelésen, amely szerint a jelenlegi kétzónás tarifarendszer helyett há- romzónásat kell bevezetni. Mindez természetesen ár­emelkedéssel is jár, jóllehet a szakértők váltig hangoztatják: a tarifarendszer átalakítása nem egyenlő az ár megváltoz­tatásával. A szakértők szerint a ma­gyar tarifarendszer egyik leg­nagyobb hiányossága az, hogy nem költségarányosan fizetteti meg a fogyasztókkal az ára­Budapest (ISB - R.S.) — A privatizációt parlamenti szin­ten ellenőrző bizottság létre­hozására tett javaslatot önálló képviselői indítványában Pet­renko János. A függetlenek padsoraiban ülő képviselő ja­vaslatát elfogadták: 118 igen, 78 nem és 23 tartózkodás mel­lett a T. Ház napirendjére tűzte a törvénytervezet tárgyalását. Korábban már többször is tárgyalt hasonló javaslatokat a mot. Érveik alapján azoknak a felhasználóknak kellene a leg­kevesebbet fizetniük kilowat­tonként, amelyek nagyon sok áramot vásárolnak, és ame­lyekhez a legolcsóbban lehet eljuttatni a villamos energiát. A legtöbbe pedig azoknak ke­rülne az áram, akik viszonylag keveset vásárolnak belőle, s költségesen szállítható el hoz­zájuk. így például a nagy- feszültségű áramot fel­használó ipari üzemek relatíve olcsóbban jutnának egy kilo­watthoz, mint a tanyán élő kisfeszültségű energiát igény­lő fogyasztók. Most azonban éppen fordítva van: a lakossá­gi árak az önköltségi szintet sem érik el, míg az iparnak el­adott áramon nyereség képző­dik. A keretfínanszírozás meg­szüntetése pedig csak úgy ér­hető el, ha a lakossági áram árát megemelik. A tarifarendszer módosítá­sát sürgeti az a tény is, hogy jelenleg veszteséges a termé­szetes monopolhelyzetben lé­parlament, s legutóbb például az MDF-frakción belül műkö­dő Monopoly-csoport állt elő egy hasonló indítvánnyal. Ak­kor, ha csekély többséggel is, de a parlament napirendjére tűzte a Monopoly-csoport kez­deményezése alapján elkészí­tett önálló képviselői indít­ványt. Az e javaslatban sze­replő hatpárti országgyűlési privatizációs bizottság felállí­tására vonatkozó határozati ja­vő, az áramtermelő és -elosztó cégeket tömörítő holding, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) A kormány szerint a veszteséges gazdálkodás fő oka az, hogy az elmúlt évek­ben az infláció hatására az áram áránál jobban emelked­tek a tüzelőanyag-árak, s az új számviteli törvény életbe lépé­se sem javított a társaságok ál­lapotán. A villamosenergia-el- osztás fajlagos költségeit to­vább emelte az is, hogy a ki­sebb ráfordítást igénylő ipari fogyasztás öt év óta folyama­tosan csökken, míg a drágáb­ban kielégíthető háztartási fel- használás állandóan nő. Mindezt az elmúlt évek ár­emelései sem voltak képesek ellensúlyozni, s így az iparág történetében először, tavaly deficittel zárta az évet az MVM Rt. A veszteséges gaz­dálkodás a társaság vagyoná­nak a feléléséhez vezethet, s hosszú távon veszélyeztetheti a biztonságos áramellátást is. A háztartási áramár emelését vaslatot tizennégy koalíciós képviselő is aláírta, de az in­dítvány tárgyalásának idő­pontjáról még azóta sem dön­töttek. Mindenesetre Petrenkó Já­nos javaslata most egy tizen­egy tagú bizottság felállítását szorgalmazza, s tervezete elfo­gadása után arra is kötelezné a kormányt, hogy havonta be­számoljon a privatizáció me­netéről. Az elmúlt három év szükségessé teszi az is, hogy a kormány ígéretet tett a Világ­banknak arra, hogy 1995-re az európainak megfelelő tarifa- rendszert, valamint a költsége­ket és a normál nyereséget is tartalmazó díjrendszert alakít ki. Ennek egyik lépéseként az úgynevezett háromzónás tari­farendszer bevezetését java­solja a kormány: így az ál­landó jelleggel lakott lakások esetében a harmadik zónában 250 kWh/hó fölötti nappali fo­gyasztás esetén 5 forint 30 fil­lér helyett 7,50-et fizetnének a tulajdonosok, míg 833 kWh/hó fölötti éjszakai fo­gyasztás esetén 2,70 helyett 3,50-be kerülne az áram. A másik két zónában egyelőre nem változna az ár, ugyan­akkor a tarifarendszer átalakí­tása érintené a vállalkozókat is. így a vállalkozási célra fel­használt áram díja összességé­ben átlagosan 19 ezer forinttal nőne évente. során a kormány nem megfe­lelően működtette az állami vagyont. A privatizáció átgon­dolatlanul és kapkodva folyik, s ez bizonytalanságot kelt a még működő vállalatokban, il­letve a lehetséges befektetők­ben. Az állami vagyon eköz­ben egyre inkább leértéke­lődik, s a privatizáció az em­berek szemében egyre inkább a korrupció melegágyaként tűnik fel. Budapest (ISB - S. Z.) — A civilkurázsi jelenlétét és térnyerését a magyar köz­életben talán az alapítványok számának ugrásszerű növe­kedésével lehetne a legjob­ban jellemezni. Több mint tízezer bejegyzett alapítvány működik az országban, s ezeknek közel a fele vidéki székhelyű. Legnagyobb arányban az oktatás, a tudomány és a tu­dományos kutatások támo­gatására jöttek létre (23 szá­zalékuk ilyen jellegű), de je­lentős számú művelődési, művészeti, szociális-karita- tív alapítvány is segíti a köz­ponti költségvetést, illetve az önkormányzatokat e na­gyon fontos, ám megfelelő pénzügyi lehetőségek hiá­nyában meglehetősen elha­nyagolt területeken. Az elmúlt években mint­egy 30-40 milliárd forintot fordítottak az országban ala­pítványi célokra, a legtöbb adomány az üzleti szférából származik. Ami az alapítás­kor befektetett összegek nagyságát illeti, 4 milliárdtól kezdve 10 ezer forintig szin­te mindenféle összeg megta­lálható. Ugyanígy az ado­mányok: „Amikor Déri Já­nosért gyűjtöttünk — mond­ja Balázs Péter, a mintegy 1200 alapítványt magába foglaló Magyar Alapítványi Központ elnöke —, ezrek és ezrek adtak fejenként pár­száz forintot. De volt, hogy országos hírű zenész állított be hozzám azzal, hogy négy­millió forint giccsadót vetet­tek ki rá, segítsek alapítvá­nyokban elhelyezni a pénzt, mert ez esetben az APEH hajlandó eltekinteni a behaj­tástól. így gazdagodhatott egy színházművészeti, egy gyermek- és még néhány más alapítvány.” Persze vannak, akik — ki­használva a lehetőséget, hogy az adományozott ösz- szeg az adóalapból levonha­tó — különféle pénzügyi manőverekre használják fel az alapítványokat. Az APEH tavaly száz esetben tapasz­talt ilyen jellegű szándékos vagy figyelmetlenségből fa­kadó adócsalást, összesen kétszázmillió forint érték­ben. Sok esetben a befizetett pénzt az adományozó vala­milyen címen visszakapta az alapítványtól, így próbálta meg kijátszani az adóhatósá­got. Ám — állítja Balázs Pé­ter — az alapítványok döntő többségénél nincs szó „hátsó szándékról”. A Magyar Ala­pítványi Adattár szerint me­gyénkben 152 bejegyzett alapítvány működött 1992- ben. Ennek jelentős része — szám szerint 43 — oktatási jellegű, ami arányait tekint­ve több, mint az országos át­lag. Viszonylag sok egész­ségügyi és szociális alapít­vány jegyeztette be magát, ugyanakkor mindössze kettő tűzte feladatául a természet védelmét, és csak három a tudományok támogatását. A feléledő civilkurázsi és a polgári biztonságra való tö­rekvés jelenlétét a megyében talán a közéleti alapítványok jellemzik a legjobban. Java­részt a bűnmegelőzést, a közbiztonság helyzetének a javítását célozzák, de talál­ható közöttük sok kulturális, közművelődési, fejlesztési és műemlékvédelmi alapít­vány is. A privatizációt kapkodva végzik — állítja Petrenkó János, aki tizenegy tagú parlamenti bizottság létrehozását javasolja TÚL A MEGYÉN Szerezzen egy új előfizetőt j a Kelet-Magyarországnak... \ • Az új előfizetésnek legalább három hónapra kelt szólnia. Sorsolásunk résztvevői: ] • Régi előfizetőink, ha a Kelet-Magyarország számára egy új előfizetőt nyernek meg. • Valamennyi új előfizetőnk. • Sorsolás május elején. k?. • • 1 ~' I A nyeremény: • 10 egyhetes, kétszemélyes párizsi társasutazás. • Oda- és Visszautazás kényelmes hálókocsikkal. • Hotel teljes panzióval. • Városnézés, kirándulások a LouVre-ba, a Montmartre-ra és a Place Pigatte-ra idegenvezetővel - és szabadprogram. • Költőpénz 5000 Ft értékben. A részvételhez Vágja ki és küldje, Vagy hozza be kitöltve szerkesztőségünkbe (Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3-5.; bhOI Nyíregyháza, Pf.: 25.) ezt a szélvényt: r---------......... .........................; i r®| Igen, sikerült a Kelet-Magyar ország szántára a i i következő időszakra egy új előfizetőt találnom: i j í □ április-június □ május-július □ június-augusztus i * 1 i ! Nevem: Az új előfizető ne Ve: » | j ! Címem: ............................................ Címe:................................................ ! 1 1 I | | j I * I f ......Mi... .................... | * 1 I L... ______...............----------.......-----------------------------------------.........-----------------------------------I

Next

/
Thumbnails
Contents