Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
1993. április 7., szerda Kelet-Magyarország 5 Az elesettekért politizálunk / Uj „csapattal” indul a választásnak a kereszténydemokrata párt Nyíregyháza (KM — BJ) — Amint beszámoltunk róla, szombaton újjáválasztották a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnökségét és módosították a szervezeti és működési szabályzatot. A választást követően dr. Szilágyiné Császár Terézia újjáválasztott elnök a párt választás előtti stratégiájáról beszélt. Elmondta: sok kritikát kapott a KDNP megyei és országos vezetése is, hogy nincs a politizálásunkban elég dinamizmus. Annak ellenére kaptuk a bírálatot, hogy az elmúlt két évben ebben a megyében 6 új szervezet alakult több mint 300 fővel, s annak ellenére, hogy véleményünk szerint az egyetlen parlamenti párt a keresztény demokrácia, amelyik válságkezelő programmal rendelkezik. Ezt a programot a tavalyi kongresszusunkon fogalmaztuk meg, sajnos azonban nem sikerült megismertetni a választópolgárokkal. — Kemény kritikák hangzottak el tagjainktól is, mert azt tapasztalják, hogy még mindig önállótlan a kereszténydemokraták politizálása. Ezért a választmány a legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy mostantól kezdve a kereszténydemokrata elképzeléseket a lehető legszélesebb körben kell megismertetni a választópolgárokkal. Ha úgy tetszik, akár már a választások előkészületeinek a jegyében is, végül is a választópolgárok 1994-ben programok közül fognak választani. A kereszténydemokraták konstatálták, hogy a magyar belpolitikai struktúrában három irányzat alakult ki. Szerencsés lett volna, ha a nyugateurópai értelemben vett két klasszikus politikai — a szociáldemokrata és a keresztény- demokrata — irányzat alakult volna ki nálnunk is. Akkor alakulhatott volna ki az az egészséges váltógazdálkodás, ami Nyugat-Európában nagyon jól működik. Ez nem sikerült és reményt sem látnak rá a kereszténydemokraták, hogy 1994-re megvalósulhat. — Nálunk három irányzat közül választhatnak az emberek — hangsúlyozta az elnökasszony. — Kialakult a liberális, a szocialista és harmadikként egy konzervatív kereszténydemokrata irányzat. Nekünk meggyőződésünk, hogy a kereszténydemokrata irányzat élére a KDNP-nek kell állnia, hisz más pártokban is vannak kereszténydemokraták. Látszik ez abból is, hogy három országgyűlési képviselő ült át a mi padsorainkba, s nyilvánvaló a mi táborunkba hozták magukkal választóikat is. Mi ezért egy integráló szerepet vállalunk fel itt a megyében is. Természetesen nem arra törekszünk, hogy más pártokból csaljunk el szavazókat, azt a réteget szeretnénk megcélozni, mozgósítani, akik 1990-ben otthon maradtak, s szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy 1994-ben sokkal nagyobb lesz a tét, mint 1990-ben volt. — Tagjaink kritikusan fogalmazták meg önállóságunkat. Világossá kell azonban tenni, hogy mi 1990-ben eszmei, szellemi kötődés alapján vállaltuk fel a nemzet érdekében a koalíciós szerepet. Akkor, amikor egyetlen párt sem rendelkezett kormányprogrammal, nem lehetett tehát olyan értelmű szerződést kötni, amelyben a keresztény- demokraták garantálhatták volna, hogy elképzeléseikből, programjaikból mi az, amit meg fognak tudni valósítani. — Nem azért mondjuk most el, hogy mi a koalícióban kialakult együttműködésben elhárítsuk a felelősséget, de 1992 tavaszán kongresszusunk kimondta, hogy nem értünk egyet a kormánykoalíció gazdaságpolitikájával. Nem is érthetünk egyet, hiszen olyan alapelvek vannak a kereszténydemokráciában, mint a szociális igazságosság, ami elsősorban a gazdaságra utal. Azt tapasztaltuk, hogy az állampolgár nem kapott esélyt arra, hogy az új társadalom építésében aktívan vegyen részt. Azt tapasztaljuk, hogy egy nagyon széles réteg leszakad, és csupán egy nagyon szűk réteg gazdagszik meg. — Azt is tapasztaljuk, hogy a privatizációs folyamat nem megfelelően halad. Örömmel vesszük a külföldi tőkét, ha azért jön, hogy új beruházásokat, új munkahelyet teremtsen, de nem vagyunk partnerek olyan privatizációs folyamatokban, ahol tudatosan tönkreteszik a nemzeti vagyont. — A szociálpolitikáért fogják legtöbben felelőssé tenni a kereszténydemokrata pártot, hiszen a tárca élén a KDNP elnöke áll. Világossá kell tennünk a lehetőségeinket, s hogy nem véletlenül fordultunk a gazdaságpolitika felé. Itt ütköztetjük a véleményünket, ha kell koalíciós, ha kell kormány és parlamenti szinten is, mert csak jó gazdaságpolitikával, jól működő gazdasággal lehet jó szociálpolitikát megvalósítani. Úgy érezzük, hogy a szociális törvénytervezetben sok minden a helyére kerül, és csak a legrászorultabbak juthatnak majd segélyhez. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy pl. a munkanélküliséget csak szociálpolitikai jelenségként kezeljék. A szolidaritás a másik alapelvünk, ezért nekünk azok gondját kell fölvállalni és azokért kell politizálni a törvény- hozásban is, akik elesettjei az átalakuló társadalomnak. Hátrányban a mezőgazdaság Nyíregyháza — A magyar mezőgazdaság katasztrofális helyzetben van. Ezt mind az agrárágazatban dolgozók, mind az állampolgárok, tehát a fogyasztók is érzik. A sokféle ok között természetesen az első, hogy a termékek nem találnak piacra. A belső piac megléte mellett a szaktárcák nagy reményeket fűztek az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésből adódó termékértékesítésnek, agrárexportnak. Milyen tehát maga a szerződés, és milyen előnyöket biztosít? A Földművelési Minisztérium és' a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a szerződés megkötésekor felméréseket végzett, és megállapította, hogy Magyarország nyolc az egyhez arányban részesül előnyökben. Ha azonban megnézzük, hogy Magyarország exportjának részesedése az Európai Közösség importjában 0,09 százalék, és ha ezt összehasonlítjuk az Európai Közösség Magyarország külkereskedelmében képviselt 40 százalékos részesedésével, rögtön megváltozik a kép. Ekkor már nem lehet nyolc az egyhez arányú előnyről beszélni országunk javára. Különösen, ha figyelembe vesz- szük a szféra támogatottsági szintjét az EK-ban és Magyar- országon. A mezőgazdaság támogatása az Európai Közösségben 246 százalék, Magyarországon pedig 8-10 százalék. Ha összehasonlítjuk a vámszinteket, kiderül, hogy bizonyos húsféleségeknél pl. nálunk 20 százalék, az EK-ban azonban 260 százalék. Látható tehát, hogy a piacra jutás esélye a két fél részéről korántsem azonos, mint ahogy nem pontos az FM előbb 250, majd 200, illetve 150 milliós agrárexportra vonatkozó becsült adata sem. Valójában a szerződés 10 százalékos magyar exportnövekményt tett volna lehetővé, ez kb. 100 millió dollárnak felelt volna meg, ezzel szemben az utóbbi évben nincs növekménye a magyar agrárexportnak, tehát stagnál a kivitel az Európai Közösség országaiba. Ezt a gondot tetézi még, hogy a szerződés értelmében biztosított 10 százalékos magyar exportnövekményért cserébe az EK országaiból mintegy 5 százalékkal növekvő importot kellett volna biztosítanunk, ezzel szemben a valós növekedés a hivatalos adatok szerint is 54 százalék volt. Ráadásul ez a szám nem tartalmazza a nyugati határon félil- legálisan, illetve illegálisan bejutó termékeket. A tárcák nagy reményeket fűztek a segélyszállítmányokban történő magyar részvételhez is. Ugyanakkor országunk mindössze 8 százalékát tudta kihasználni a felajánlott segélyszállításoknak, ez 13 ezer tonna napraforgómagot jelentett. A nem éppen agrárexportjáról híres Csehszlovákia viszont a segélyszállítások 60 százalékát vitte el. Megjegyzendő egy további adat, mégpedig az,hogy a nem növekvő exportunknak is mintegy 12 százaléka közvetítői kereskedelmen keresztül ment ki az országból, tehát csak papíron volt a célja az Európai Közösség, valójában a keleti piacokon kötött ki. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet szakértője által a Magyar Szocialista Párt márciusi agrártanácskozásán közölt fenti tények nyilvánvalóvá teszik azt a következtetést, hogy a mezőgazdasági exportból adódó hátrányok oka nem csupán a hozzá nem értésben keresendő. Több jel mutat arra, hogy a politika szférájában meghozott döntések okozzák a mezőgazdaság válságos helyzetét és ennek következményeit, például 130 ezres agrármunkanélküliséget. A legutóbbi ötlet, amely a hírek szerint törvényjavaslatként kerülhet a parlament elé, a termelő- szövetkezetek külső tulajdonosainak adott teljes kárpótlással a már átalakult termelő- szövetkezeteket tenné teljesen lehetetlenné. A fentiek miatt sorolja a szocialista párt a legfontosabb teendői közé a mezőgazdaság és a magyar falu helyzetén történő változtatást, hiszen a mezőgazdaság további szétzilálódása kiszámíthatatlan következményeket hozhat. Nem véletlen, hogy a kormányfő és a szocialista pártelnök találkozóján a Horn Gyula által felvetett két fontos kérdés — a privatizáció ellenőrzetlensége és a nyugdíjasok helyzete — mellett az agrárszféra problémái kaptak nagy hangsúlyt. Tukacs István MSZP-ügyvivő A FETIVÍZIG mátészalkai szakaszmérnökség megrendelésére szállítanak nyár- és akácfacsemetéket Nagykálló határából. Az államilag engedélyezett magán csemetekert fái Nábrád és az ecsedi lápvidéken nőnek majd tovább Harasztosi Pál felvétele Magyar Egyeztető Testület alakult Budapest (MTI) — A nemzeti egység eszméjének szolgálatára Magyar Egyeztető Testületbe tömörültek a magyar emigráció és a hazai 56-os szabadságharcos szervezetek képviselői. Erről április 4-én Budapesten — ismert közéleti személyiségek bevonásával — tartott politikai tárgyalások után döntöttek. Ezt dr. Nagy László ügyvéd, a héttagú elnökség tagja közölte az MTI-vel. Nagy László elmondta: a kétnapos tényfeltáró politikai egyeztető tárgyalások során megállapították, hogy a kommunizmus maradványaival megterhelt rendszer- váltás folyamata nem az egy és oszthatatlan magyar nemzet kívánalmai szerint alakult. A résztvevők különösen aggodalommal mutattak rá, hogy a magyarság belső, lélektani felszabadításának tudatos mellőzése alapjaiban veszélyezteti a magyar célú gazdaságépítés megkezdését is. Határozottan visszautasították az egyes ellenzéki és kormánytényezőknek a Helsinki Záróokmány keretein túllépő — a határainkon kívül élő magyarság fennmaradását veszélyeztető — megállapodásait. A Magyar Egyeztető Testület tagjai közösen munkálkodnak az 1994-es magyar választások előkészítésén. A stratégiai feladatok kidolgozására és az ügyek vitelére héttagú elnökséget választottak. Társelnökök: Bánkuty Géza (USA), Szilasy György (MDF) országgyűlési képviselő. Tagok: Király B. Izabella (MDF) ország- gyűlési képviselő, Kunszabó Ferenc közíró, Magas István (Kanada), Szabó Albert (Ausztrália) — mondta Nagy László. Márciusban csökkent a munkanélküliek száma Budapest (MTI) — A megyei adatok számítógépes összesítése már elkészült, de az elemzés még nem, így az Országos Munkaügyi Központnak még nincsenek információi a munkanélküliség márciusi csökkenésének okairól. Az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a hét végére már lefutnak az elemző programok, s akkor részletesen beszámolhatnak a 7500- as csökkenés hátteréről. Az összesített adatok szerint 705 000-ről 697 500-ra csökkent a munkanélküliek száma március végén. A munkanélküliség évek óta nem csökkent, az is nagy eredménynek számított, ha csak kismértékben emelkedett az állástalanok száma. A korábbi, időnként kialakuló stagnálás csupán egy más jellegű statisztikai számítással volt indokolható. A jelenlegi csökkenésben már szerepet játszhat a mezőgazda- sági munkák foglalkoztatási igényének növekedése, és a hatékonyabb állásközvetítés is. Beregi protestánsok a magyar nyelvért Vásárosnamény (KM BE) — A Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör tagjai főként a Bereg térségében lévő falvak lakói körében fejtenek ki eredményes közéleti tevékenységet, de munkásságuk ismert Szatmárban, újabban pedig a kárpátaljai településeken is. A kör vezetősége szervezésében rendszeresen tartanak népfőiskolái sorozatokat, irodalmi esteket, továbbá sikereket értek el a cserkészmozgalom felélesztésében. A közeljövő rendezvényei közül a szervezők szerint az április 9-i nagypénteki Kolozsvári passiójáték ősbemutatója ígérkezik a legizgalmasabbnak. Ennek a kolozsvári passiónak az eredete a XVII. századba nyúlik visz- sza. A kolozsvári unitárius nagykönyvtárban őrzik az 1662-ből származó szász, illetve az 1696-ból való magyar unitárius passió eredeti példányát. Erdély unitárius gyülekezeteiben élő hagyomány a kolozsvári passió, a Vásárosnaményban előadandó változat ezeken alapszik. Az elképzelések szerint egy hagyomány megteremtésének a napja lesz a mostani nagypéntek, ezután ugyanis szeretnék minden évben előadni a passiójátékot. A Kolozsvári passió ősbemutatóját a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és szakmunkásképző iskola aulájában április 9-én délután 4 órai kezdettel rendezik meg. Az áhítatot Nyit- rai Levente unitárius lelkész tartja, majd a mátészalkai Adám Jenő pedagóguskórus adja elő a passiót Csányi László vezényletével. A másik nagy vállalkozásuknak azt a rendezvénysorozatot tartják, amely a magyar nyelv ápolását, valamint az irodalmi ismeretterjesztést szolgálja. Többek között a Beregi Magyar Nyelv Hete programjai adnak erre lehetőséget. Ebből is szeretnének hagyományt teremteni és minden évben egy héten át kiemelten is felhívni a figyelmet a nyelvművelés fontosságára. Idén a költészet napjáról április 13-án emlékeznek meg, amikor a gimnáziumban délelőtt 10, illetve délután 2 órakor szavalóversenyt és író-olvasó találkozót rendeznek. Ekkor mutatják be a kör egyik költőtagja, Kállai Ernőd: Érintsd meg a jövőt című, főként az ifjúságnak szánt verseskötetét, mely a Szabadelvű füzetek elnevezésű sorozat 1. számaként jelent meg. A kötetben szereplő versek egy része angol nyelvű műfordításban is olvasható. KÖZÉLET
