Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda Kelet-Magyarország 5 Az elesettekért politizálunk / Uj „csapattal” indul a választásnak a kereszténydemokrata párt Nyíregyháza (KM — BJ) — Amint beszámoltunk ró­la, szombaton újjáválasztot­ták a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnökségét és módosították a szervezeti és működési szabályzatot. A választást követően dr. Szi­lágyiné Császár Terézia új­jáválasztott elnök a párt vá­lasztás előtti stratégiájáról beszélt. Elmondta: sok kritikát ka­pott a KDNP megyei és orszá­gos vezetése is, hogy nincs a politizálásunkban elég dina­mizmus. Annak ellenére kap­tuk a bírálatot, hogy az elmúlt két évben ebben a megyében 6 új szervezet alakult több mint 300 fővel, s annak ellené­re, hogy véleményünk szerint az egyetlen parlamenti párt a keresztény demokrácia, ame­lyik válságkezelő programmal rendelkezik. Ezt a programot a tavalyi kongresszusunkon fo­galmaztuk meg, sajnos azon­ban nem sikerült megismertet­ni a választópolgárokkal. — Kemény kritikák hang­zottak el tagjainktól is, mert azt tapasztalják, hogy még mindig önállótlan a keresz­ténydemokraták politizálása. Ezért a választmány a leg­fontosabb feladatának azt te­kinti, hogy mostantól kezdve a kereszténydemokrata elképze­léseket a lehető legszélesebb körben kell megismertetni a választópolgárokkal. Ha úgy tetszik, akár már a választások előkészületeinek a jegyében is, végül is a választópolgárok 1994-ben programok közül fognak választani. A kereszténydemokraták konstatálták, hogy a magyar belpolitikai struktúrában há­rom irányzat alakult ki. Sze­rencsés lett volna, ha a nyugat­európai értelemben vett két klasszikus politikai — a szo­ciáldemokrata és a keresztény- demokrata — irányzat alakult volna ki nálnunk is. Akkor alakulhatott volna ki az az egészséges váltógazdálkodás, ami Nyugat-Európában na­gyon jól működik. Ez nem si­került és reményt sem látnak rá a kereszténydemokraták, hogy 1994-re megvalósulhat. — Nálunk három irányzat közül választhatnak az em­berek — hangsúlyozta az el­nökasszony. — Kialakult a liberális, a szocialista és har­madikként egy konzervatív kereszténydemokrata irányzat. Nekünk meggyőződésünk, hogy a kereszténydemokrata irányzat élére a KDNP-nek kell állnia, hisz más pártokban is vannak kereszténydemokra­ták. Látszik ez abból is, hogy három országgyűlési képvi­selő ült át a mi padsorainkba, s nyilvánvaló a mi táborunkba hozták magukkal választóikat is. Mi ezért egy integráló sze­repet vállalunk fel itt a me­gyében is. Természetesen nem arra törekszünk, hogy más pártokból csaljunk el szavazó­kat, azt a réteget szeretnénk megcélozni, mozgósítani, akik 1990-ben otthon maradtak, s szeretnénk felhívni arra a fi­gyelmet, hogy 1994-ben sok­kal nagyobb lesz a tét, mint 1990-ben volt. — Tagjaink kritikusan fo­galmazták meg önállóságun­kat. Világossá kell azonban tenni, hogy mi 1990-ben esz­mei, szellemi kötődés alapján vállaltuk fel a nemzet érdeké­ben a koalíciós szerepet. Ak­kor, amikor egyetlen párt sem rendelkezett kormányprog­rammal, nem lehetett tehát olyan értelmű szerződést köt­ni, amelyben a keresztény- demokraták garantálhatták volna, hogy elképzeléseikből, programjaikból mi az, amit meg fognak tudni valósítani. — Nem azért mondjuk most el, hogy mi a koalícióban kialakult együttműködésben elhárítsuk a felelősséget, de 1992 tavaszán kongresszu­sunk kimondta, hogy nem ér­tünk egyet a kormánykoalíció gazdaságpolitikájával. Nem is érthetünk egyet, hiszen olyan alapelvek vannak a keresz­ténydemokráciában, mint a szociális igazságosság, ami el­sősorban a gazdaságra utal. Azt tapasztaltuk, hogy az ál­lampolgár nem kapott esélyt arra, hogy az új társadalom építésében aktívan vegyen részt. Azt tapasztaljuk, hogy egy nagyon széles réteg lesza­kad, és csupán egy nagyon szűk réteg gazdagszik meg. — Azt is tapasztaljuk, hogy a privatizációs folyamat nem megfelelően halad. Örömmel vesszük a külföldi tőkét, ha azért jön, hogy új beruházá­sokat, új munkahelyet teremt­sen, de nem vagyunk part­nerek olyan privatizációs fo­lyamatokban, ahol tudatosan tönkreteszik a nemzeti va­gyont. — A szociálpolitikáért fog­ják legtöbben felelőssé tenni a kereszténydemokrata pártot, hiszen a tárca élén a KDNP el­nöke áll. Világossá kell ten­nünk a lehetőségeinket, s hogy nem véletlenül fordultunk a gazdaságpolitika felé. Itt üt­köztetjük a véleményünket, ha kell koalíciós, ha kell kormány és parlamenti szinten is, mert csak jó gazdaságpolitikával, jól működő gazdasággal lehet jó szociálpolitikát megvalósí­tani. Úgy érezzük, hogy a szo­ciális törvénytervezetben sok minden a helyére kerül, és csak a legrászorultabbak jut­hatnak majd segélyhez. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy pl. a munkanélküliséget csak szociálpolitikai jelen­ségként kezeljék. A szolidaritás a másik alap­elvünk, ezért nekünk azok gondját kell fölvállalni és azo­kért kell politizálni a törvény- hozásban is, akik elesettjei az átalakuló társadalomnak. Hátrányban a mezőgazdaság Nyíregyháza — A magyar mezőgazdaság katasztrofális helyzetben van. Ezt mind az agrárágazatban dolgozók, mind az állampolgárok, tehát a fogyasztók is érzik. A sokféle ok között természetesen az első, hogy a termékek nem találnak piacra. A belső piac megléte mellett a szaktárcák nagy reményeket fűztek az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésből adódó termékértékesítésnek, agrár­exportnak. Milyen tehát maga a szerző­dés, és milyen előnyöket biz­tosít? A Földművelési Minisztéri­um és' a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériuma a szerződés megkötésekor fel­méréseket végzett, és megál­lapította, hogy Magyarország nyolc az egyhez arányban ré­szesül előnyökben. Ha azon­ban megnézzük, hogy Ma­gyarország exportjának része­sedése az Európai Közösség importjában 0,09 százalék, és ha ezt összehasonlítjuk az Eu­rópai Közösség Magyarország külkereskedelmében képviselt 40 százalékos részesedésével, rögtön megváltozik a kép. Ekkor már nem lehet nyolc az egyhez arányú előnyről be­szélni országunk javára. Kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük a szféra támogatottsági szintjét az EK-ban és Magyar- országon. A mezőgazdaság támogatá­sa az Európai Közösségben 246 százalék, Magyarorszá­gon pedig 8-10 százalék. Ha összehasonlítjuk a vámszinte­ket, kiderül, hogy bizonyos húsféleségeknél pl. nálunk 20 százalék, az EK-ban azonban 260 százalék. Látható tehát, hogy a piacra jutás esélye a két fél részéről korántsem azonos, mint ahogy nem pontos az FM előbb 250, majd 200, illetve 150 milliós agrárexportra vo­natkozó becsült adata sem. Valójában a szerződés 10 szá­zalékos magyar exportnövek­ményt tett volna lehetővé, ez kb. 100 millió dollárnak felelt volna meg, ezzel szemben az utóbbi évben nincs növek­ménye a magyar agrárexport­nak, tehát stagnál a kivitel az Európai Közösség országaiba. Ezt a gondot tetézi még, hogy a szerződés értelmében biztosított 10 százalékos ma­gyar exportnövekményért cse­rébe az EK országaiból mint­egy 5 százalékkal növekvő im­portot kellett volna biztosíta­nunk, ezzel szemben a valós növekedés a hivatalos adatok szerint is 54 százalék volt. Ráadásul ez a szám nem tartal­mazza a nyugati határon félil- legálisan, illetve illegálisan bejutó termékeket. A tárcák nagy reményeket fűztek a segélyszállítmányok­ban történő magyar részvétel­hez is. Ugyanakkor országunk mindössze 8 százalékát tudta kihasználni a felajánlott se­gélyszállításoknak, ez 13 ezer tonna napraforgómagot jelen­tett. A nem éppen agrárex­portjáról híres Csehszlovákia viszont a segélyszállítások 60 százalékát vitte el. Megjegy­zendő egy további adat, még­pedig az,hogy a nem növekvő exportunknak is mintegy 12 százaléka közvetítői kereske­delmen keresztül ment ki az országból, tehát csak papíron volt a célja az Európai Közös­ség, valójában a keleti piaco­kon kötött ki. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet szakértője által a Magyar Szocialista Párt már­ciusi agrártanácskozásán kö­zölt fenti tények nyilvánvaló­vá teszik azt a következtetést, hogy a mezőgazdasági export­ból adódó hátrányok oka nem csupán a hozzá nem értésben keresendő. Több jel mutat ar­ra, hogy a politika szférájában meghozott döntések okozzák a mezőgazdaság válságos hely­zetét és ennek következmé­nyeit, például 130 ezres agrár­munkanélküliséget. A leg­utóbbi ötlet, amely a hírek sze­rint törvényjavaslatként kerül­het a parlament elé, a termelő- szövetkezetek külső tulajdo­nosainak adott teljes kárpót­lással a már átalakult termelő- szövetkezeteket tenné teljesen lehetetlenné. A fentiek miatt sorolja a szocialista párt a legfontosabb teendői közé a mezőgazdaság és a magyar falu helyzetén történő változtatást, hiszen a mezőgazdaság további szétzi­lálódása kiszámíthatatlan kö­vetkezményeket hozhat. Nem véletlen, hogy a kormányfő és a szocialista pártelnök találko­zóján a Horn Gyula által fel­vetett két fontos kérdés — a privatizáció ellenőrzetlensége és a nyugdíjasok helyzete — mellett az agrárszféra prob­lémái kaptak nagy hangsúlyt. Tukacs István MSZP-ügyvivő A FETIVÍZIG mátészalkai szakaszmérnökség megrendelésére szállítanak nyár- és akácfacsemetéket Nagykálló határából. Az államilag engedélyezett magán cseme­tekert fái Nábrád és az ecsedi lápvidéken nőnek majd tovább Harasztosi Pál felvétele Magyar Egyeztető Testület alakult Budapest (MTI) — A nemzeti egység eszméjének szolgálatára Magyar Egyez­tető Testületbe tömörültek a magyar emigráció és a hazai 56-os szabadságharcos szer­vezetek képviselői. Erről áp­rilis 4-én Budapesten — is­mert közéleti személyiségek bevonásával — tartott politi­kai tárgyalások után döntöt­tek. Ezt dr. Nagy László ügyvéd, a héttagú elnökség tagja közölte az MTI-vel. Nagy László elmondta: a kétnapos tényfeltáró poli­tikai egyeztető tárgyalások során megállapították, hogy a kommunizmus maradvá­nyaival megterhelt rendszer- váltás folyamata nem az egy és oszthatatlan magyar nem­zet kívánalmai szerint ala­kult. A résztvevők különösen aggodalommal mutattak rá, hogy a magyarság belső, lé­lektani felszabadításának tudatos mellőzése alapjaiban veszélyezteti a magyar célú gazdaságépítés megkezdését is. Határozottan visszautasí­tották az egyes ellenzéki és kormánytényezőknek a Hel­sinki Záróokmány keretein túllépő — a határainkon kí­vül élő magyarság fennma­radását veszélyeztető — megállapodásait. A Magyar Egyeztető Tes­tület tagjai közösen munkál­kodnak az 1994-es magyar választások előkészítésén. A stratégiai feladatok kidolgo­zására és az ügyek vitelére héttagú elnökséget választot­tak. Társelnökök: Bánkuty Géza (USA), Szilasy György (MDF) országgyűlé­si képviselő. Tagok: Király B. Izabella (MDF) ország- gyűlési képviselő, Kunszabó Ferenc közíró, Magas István (Kanada), Szabó Albert (Ausztrália) — mondta Nagy László. Márciusban csökkent a munkanélküliek száma Budapest (MTI) — A megyei adatok számítógépes összesítése már elkészült, de az elemzés még nem, így az Országos Munkaügyi Köz­pontnak még nincsenek in­formációi a munkanélküli­ség márciusi csökkenésének okairól. Az MTI érdeklődésére el­mondták, hogy a hét végére már lefutnak az elemző programok, s akkor részlete­sen beszámolhatnak a 7500- as csökkenés hátteréről. Az összesített adatok sze­rint 705 000-ről 697 500-ra csökkent a munkanélküliek száma március végén. A munkanélküliség évek óta nem csökkent, az is nagy eredménynek számított, ha csak kismértékben emelke­dett az állástalanok száma. A korábbi, időnként kialakuló stagnálás csupán egy más jellegű statisztikai számítás­sal volt indokolható. A jelen­legi csökkenésben már sze­repet játszhat a mezőgazda- sági munkák foglalkoztatási igényének növekedése, és a hatékonyabb állásközvetí­tés is. Beregi protestánsok a magyar nyelvért Vásárosnamény (KM ­BE) — A Kelet-Magyaror­szági Szabadelvű Protestáns Kör tagjai főként a Bereg térségében lévő falvak lakói körében fejtenek ki eredmé­nyes közéleti tevékenységet, de munkásságuk ismert Szatmárban, újabban pedig a kárpátaljai településeken is. A kör vezetősége szervezé­sében rendszeresen tartanak népfőiskolái sorozatokat, irodalmi esteket, továbbá si­kereket értek el a cserkész­mozgalom felélesztésében. A közeljövő rendezvényei közül a szervezők szerint az április 9-i nagypénteki Ko­lozsvári passiójáték ősbemu­tatója ígérkezik a legizgal­masabbnak. Ennek a kolozs­vári passiónak az eredete a XVII. századba nyúlik visz- sza. A kolozsvári unitárius nagykönyvtárban őrzik az 1662-ből származó szász, il­letve az 1696-ból való ma­gyar unitárius passió eredeti példányát. Erdély unitárius gyülekezeteiben élő hagyo­mány a kolozsvári passió, a Vásárosnaményban előadan­dó változat ezeken alapszik. Az elképzelések szerint egy hagyomány megteremtésé­nek a napja lesz a mostani nagypéntek, ezután ugyanis szeretnék minden évben elő­adni a passiójátékot. A Kolozsvári passió ősbe­mutatóját a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázi­um és szakmunkásképző is­kola aulájában április 9-én délután 4 órai kezdettel ren­dezik meg. Az áhítatot Nyit- rai Levente unitárius lelkész tartja, majd a mátészalkai Adám Jenő pedagóguskórus adja elő a passiót Csányi László vezényletével. A másik nagy vállalkozá­suknak azt a rendezvényso­rozatot tartják, amely a ma­gyar nyelv ápolását, vala­mint az irodalmi ismeretter­jesztést szolgálja. Többek között a Beregi Magyar Nyelv Hete programjai ad­nak erre lehetőséget. Ebből is szeretnének hagyományt teremteni és minden évben egy héten át kiemelten is fel­hívni a figyelmet a nyelvmű­velés fontosságára. Idén a költészet napjáról április 13-án emlékeznek meg, amikor a gimnázium­ban délelőtt 10, illetve dél­után 2 órakor szavalóver­senyt és író-olvasó talál­kozót rendeznek. Ekkor mutatják be a kör egyik költőtagja, Kállai Ernőd: Érintsd meg a jövőt című, főként az ifjúságnak szánt verseskötetét, mely a Szabadelvű füzetek elne­vezésű sorozat 1. számaként jelent meg. A kötetben sze­replő versek egy része angol nyelvű műfordításban is olvasható. KÖZÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents