Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
1993. április 6., kedd . ; „ TÚL A MEGYÉN ' * "* * • Kelet»Magyarország 9 Ameddig provokálhatok vagyunk Veszélyhelyzetben az országgyűlés helyett a kormány jogosult az azonnali intézkedésre Budapest (ISB - S. Z.) — A kétharmados törvények sorában lassan egy újabb tervezete is a parlament elé kerül: a honvédelemről szóló törvényjavaslat. Mivel az utóbbi időben egyetlen kétharmados törvény sem született, a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek nincsenek illúzióik afelől, hogy nehéz csata várható az ország- gyűlés politikai lövészárkaiban a törvénytervezettel kapcsolatban. A leendő jogszabályhoz az Alkotmány módosítására is szükség lesz — hallottuk hétfőn a HM sajtótájékoztatóján. A honvédelmi törvény tervezetében ugyanis az áll, hogy „szándékos légtérsértés, váratlan légitámadás, illetve külső fegyveres csoportok váratlan betörése esetén” a kormány jogosult az azonnali intézkedésre. Jelenleg ez a parlament kompetenciája, ám a szakmai indoklás szerint ez csak formális lehet, mivel az ország- gyűlés nehezen „mozgósítható” olyan esetekben, ahol percek, esetleg másodpercek alatt kell dönteni. A kormánynak a törvényjavaslat szerint kötelessége lesz minden esetben az országgyűlést tájékoztatni a kialakult helyzetről és a megtett ellenlépésekről. Ez azért fontos, mert bár kiterjedt, államok közötti fegyveres konfliktus nem fenyegeti az országot, de úgynevezett háborús küszöb alatti konfliktusok előfordulhatnak. Azt azonban nem sikerült megtudnunk — lévén katonai titok —, hogy milyen a „tűrőképessége” a Magyar Honvédségnek, milyen mértékű provokáció szükséges ahhoz, hogy ellencsapást mérjen az idegen betolakodókra, akár az ország határain túl is. A törvénytervezet egyébként szélesíteni kívánja az országgyűlés fegyvertárát katonai kérdésekben. Eztán nyilvános parlamenti vita döntené el, milyen fegyvereket vásárol a honvédség, kitől és mennyiért. Megváltozna a Határőrség státusa is, amennyiben „fegyveres erő”-ből „rendvédelmi szerv”-vé minősítenék át, hiszen békeidőben jobbára rendészeti, hatósági jellegű feladatokat lát el. A határvédelmi egységek a rendkívüli állapot idején a honvédség alárendeltségébe lépne, mint fegyveres erő. S végül néhány praktikum a sorköteleseknek: aki a 23. életéve betöltése előtt kéri a bevonultatását, megválaszthatja az időpontot és lehetőség szerint a helyőrséget is, ahol szolgálni szeretne. Azok számára, akik tartalékos tiszti képzésre jelentkeznek — ez elsősorban a főiskolát, egyetemet végzetteket érinti — a szolgálati idő kilenc hónapra csökkenne, ugyanakkor a tartalékos katonai szolgálat ideje is tízről hat hónapra mérséklődne. A polgári szolgálat ideje jelenleg huszonkét hónap, a törvényjavaslat szerint ez a jövőben tizennyolc hónap lenne. Személyi változások Budapest (MTI) — A közigazgatási munka racionálisabbá tétele érdekében — április 1-jei hatállyal — szervezeti és személyi változásokra került sor a Belügyminisztériumban. A Belügyminisztérium Sajtófőosztályának hétfői tájékoztatása szerint Boross Péter belügyminiszter Thu- ma Józsefet kinevezte a Belügyminisztérium köz- gazdasági helyettes államtitkárának, dr. Körinek Lászlót érdemei elismerésével felmentette a Rendészeti Hivatal elnöki beosztásából — és egyúttal e tisztséget megszüntette —, egyben kinevezte a Rendészeti Szemle főszerkesztőjének. A belügyminiszter a Rendészeti Hivatalt megszüntette és a Belügyminisztériumban Rendészeti Főosztályt hozott létre. A Rendészeti Főosztály vezetőjének kinevezte dr. Nagy Károly rendőr vezérőrnagyot, a volt Rendészeti Hivatal főosztályvezetőjét. Az állampolgársági ügyek intézésének jelentőségére tekintettel, a miniszter a hatósági főosztály szervezetéből önálló állampolgársági főosztályt hozott létre és főosztályvezetőnek megbízta dr. Madari Editet, a BM Hatósági Főosztály Állampolgársági és Névváltoztatási Osztály vezetőjét. Döntés született Bonnban Németország Magyarország védelmi képességének fenntartásáról Budapest (MTI) — A volt NDK néphadsereg készletéből származó alkatrész-szállításokról is szó volt a magyar és a német védelmi miniszter hétfői budapesti tárgyalásán — mondta Erdélyi Lajos alezredes, a HM szóvivője, aki erről a témáról nem volt hajlandó többet elárulni. Meg kell várni a keddi sajtótájékoztatót — tette hozzá a szóvivő. Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására Volker Rühe német védelmi miniszter hétfőn érkezett kétnapos budapesti látogatásra. Volker Rühe csak annyit jegyzett meg a megbeszéléseket követően, hogy nem az alkatrész-szállítás témája állt a tárgyalások középpontjában. Annyi azonban kiszivárgott, hogy a német védelmi miniszter a plenáris tárgyalásokon kijelentette: Németország érdekelt Magyarország védelmi képességének fenntartásában, és ez ügyben Bonnban már döntés is született. A tárgyalás egyéb témáit ismertetve Erdélyi Lajos elmondta, a megbeszélések középpontjában a kétoldalú katonai kapcsolatok álltak. Német segélyprogram révén eddig 41 magyar tiszt vehetett részt utóképzésén a Bundeswehr iskoláin, és ez a program a jövőben is folytatódik. Szó volt a logisztikai együttműködésről is, arról, hogy Németország segítséget ad a katonai tervezéshez. Ugyancsak német segítség várható a Magyar Honvédség haditechnikai fejlesztéséhez. Ez azonban nem fegyver- szállítást, hanem a tapasztalatok átadását jelenti — mutatott rá a szóvivő. Nemzetközi kérdésekről, így a délszláv helyzetről a két miniszter második tárgyalásán lesz szó. Kettészakadt az FKgP Kettős Vásárosnaményban történelmi kisgazdapárt gyilkosság Vásárosnamény (MTI) A Torgyán József vezette FKgP-ból kivált egy csoport és megalakította a Történelmi Független Kisgazdapárt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságát — jelentette be hétfőn Vásárosnaményban Lakatos József, a bizottság egyik tagja. A héttagú testület ügyvezetőjévé Maleczky Imre nyíregyházi ügyvédet választották meg. Lakatos József hangsúlyozta: az alapítók a hiteles kisgazda eszmeiség és a történelmi elvek visszaállítását határozták meg elsőrendű feladatként. Vállalják továbbá az új tulajdonosi réteg, valamint a mező- gazdaságból élő lakosság érdekeinek képviseletét. Az elérhető célokat hiteles személyekkel kívánják megvalósítani. Maguk közé hívják mindazokat a szimpatizánsokat és támogatókat, akik a kiegyensúlyozott fejlődés elérése érdekében következetes, józan, minden szélsőségtől mentes, a centrumban álló politikával értenek egyet. Lakatos József bejelentette továbbá, hogy az ideiglenes intéző bizottság rehabilitációs irodát nyitott azoknak a sérelmet szenvedett kisgazdáknak s valamennyi történelmi eszmeiséget valló személynek, akik csatlakozási szándékuk kinyilvánításával is tenni akarnak a párt megújításáért. HIRDETÉS Eger (MTI) — Misztikus, belső sugallatra egy 17 éves erdőtelki fiatalember baltával végzett 9 esztendős öccsével és édesanyjával — tájékoztatták a Heves megyei nyomozók a sajtó munkatársait hétfőn Egerben. A fiú elmondása szerint épp televíziót néztek pénteken délelőtt erdőtelki lakásukban, mikor azt a bizonyos kényszert érezte, hogy meg kell ölnie valakit. így kiment a fészerbe a baltáért, majd visszatérve több csapással végzett mit sem sejtő féltestvérével. A kisfiú a helyszínen szörnyethalt. A sugallat ezután sem hagyta nyugodni: T. Csaba tovább várt áldozatra, mégpedig a vásárlásból hazatérő édesanyjára. Áramtalanította a házat, majd a hazatérő asszonnyal a konyhában több csapással végzett. Ezután kerékpárra ült és egy közeli tanyára ment, de a délutáni órákban mégis úgy döntött: jelentkezik a rendőrségen és önként feladja magát. Boroztak, majd ölt Oszkó (MTI) — Egy liter bor miatt kellett meghalnia Molnár Gyula 68 éves oszkói lakosnak. Az idős ember átment a szombathelyi 38 éves Joó Péterhez, akinél iszogattak, majd Molnár elvett az asztalról egy liter bort. Ezen összeszólalkoztak, majd Molnár egy karóval addig verte az idős ember fejét, amíg az bele nem halt sérüléseibe. Kiadói nyilatkozat Adalékok egy újabb pótadóról A Magyar Lapkiadók Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a parlament múlt héten olyan törvényt („Törvény a Nemzeti Kulturális Alapról”) fogadott el, melynek alapján a kiadóknak árbevételük egy-húsz százalékát kell befizetni egy központi alapba, amelynek rendeltetéséről, felhasználásáról egy kuratórium dönt. Példátlan lépésnek tartjuk, hogy a társadalmi szervezetekkel történt előzetes konzultáció nélkül egy ilyen törvény megszülethetett. Ez az árbevétel arányos adó számos kiadóvállalatot csődbe vihet, mely ismét sokak munkahelyét veszélyezteti. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal sem, hogy a lapkiadók ne dönthessék el, hogy lehetőségeik alapján miként támogatják a kultúrát. A kiadók ez irányú tevékenysége eddig is sok millió forintra rúgott. Ezentúl viszont kizárólag a kiadók viselik majd a kuratórium által kedvezményezett lapok, kiadók finanszírozásának terheit, más gazdasági csoportoknak gazdasági teljesítményük arányában ebből nem kötelezően kell kivenni részüket. A jelen törvény lehetővé teszi, hogy a vállalatok, illetve lapkiadók pénze a kultúra olyan területére jusson, melynek támogatása terveik között egyáltalában nem szerepelt. Ez ellen határozottan tiltakozunk, s felhívjuk a törvényhozók, a kormány figyelmét, hogy változtasson e szabályozáson. Ez úton továbbá bejelentjük: kérni fogjuk a törvény alkotmányos- sági felülvizsgálatát. Megjegyezzük még azt is, hogy egy gazdasági év közepén a piacgazdaság körülményei közepette sem tanácsos egy egész szakma árképzését befolyásoló visszamenőleges hatályú döntést hozni. Ahogy a törvény előzetes vitája, így ennek indoklása is elmaradt. Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége Törvényjavaslat az Orvosi Kamaráról Budapest (MTI) — Az Országgyűlés hétfői ülésnapján megkezdte a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az orvostársadalom érdeklődésének homlokterében álló jogszabály-tervezetet Surján László népjóléti miniszter terjesztette a Ház elé. Az általános vitában felszólaló vezérszónokok pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy olyan jelentős törvényjavaslat került a parlament elé, amely mintát adhat a köztestületi jelleggel működő szakmai kamarák jövőbeni létrehozásához. A létrehozandó Magyar Orvosi Kamara célját tekintve részint közhatalmi, részint szakmai kontrollt is gyakorló érdekképviseleti testület. A kamarai tagság kötelező lesz valamennyi, orvosi diplomához kötött tevékenységi körben. Ez a megoldás a céhszerű, köztestületi szerveződési mintát követi. Az általános vitát elnapolták. Az Országgyűlés hétfői ülésén a bizottsági előadók felszólalásával lezárult a kárpótlási jegy-ígérvényről szóló, Glattfelder-féle törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok részletes vitája. Az Országgyűlés Költségvetési Adó- és Pénzügyi Bizottsága csupán egyetlen módosító indítványt támogatott, és a javaslat egészét még a módosító indítványokkal együtt sem tartotta elfogadhatónak. A vitát felszólalók hiányában lezárták. Jászkun Krónika Szolnok (MTI) — Új lappal gyarapodott a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei sajtópiac: április 2-án megjelent a Jászkun Krónika első száma. A Pesti Hírlappal kooperációban készülő megyei polgári napilapot hétfőn Budapesten mutatták be a sajtó képviselőinek. Nagy Gábor — a legnagyobb tulajdonos —, az Electrosoft Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a részvénytársaságot alkotó 15 magánvállalkozóban akkor merült fel a lapalapítás gondolata, amikor megvásárolták a szolnoki Verseghy Nyomdát, de a megyei újság, az Új Néplap előállítását Kecskemétre bízták. Bencsik András a Pesti Hírlap főszerkesztője ismertette a kooperáció technikai részleteit: a PH híreit szerkesztve, számítógép segítségével juttatják el a Jászkun Krónikához. Ezek a hírek a két újságban egyszerre, egy időben jelennek meg. Bencsik azt is hangsúlyozta: segítségük, amelyet a szolnoki kezdeményezésnek nyújtanak, nem jelenti azt, hogy rájuk akarnák erőszakolni a Pesti Hírlap politikai irányvonalát. Palágyi Béla a Jászkun Krónika főszerkesztője elmondta: 25 év után azért hagyta ott tizedmagával az Új Néplapot, mert megítélése szerint az újságnál az utóbbi időben a mennyiség- centrikusság elve érvényesült, ami a minőség rovására ment. Hozzátette: legfőbb feladatának az olvasói érdekek képviseletét tartja, az új lap nem elsősorban politizálni kíván. A Jászkun Krónika első száma 30 ezres példányszámban jelent meg. A lap megkereste a két legfőbb közjogi méltóságot: örökös tiszteletbeli előfizetői címet tartalmazó díszoklevelet nyújtottak át Göncz Árpád köztársasági elnöknek, és Antall /ózse/miniszterelnök- nek. S “'---—t-jw.------7--------------------------TT» r-------r--->---------------! i-«8tt»»«éqg hirriatéai sxqSwónviBNEBHiSHHMi i Ön is apróhirdetését e szelvény kivágásával. ] zövege: •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a j||||| »•••••••••••••••••■••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«••••••••••••a« Iliig J| Kijelentem, hogy a szövegben félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Név Telefon »•«**•••**• I gt Lakcím Aláírás: ............... 1 | Tájékoztató. Legkisebb hirdetés: 10 szó. Az első szó duplának számít. Névelő, telefon- Pa | szám, jelige egy szónak számít, jeligedíj plusz 330 Ft. Jeligés levelek postázását kérésre ;| : 30 Ft-ért vállaljuk. (Nyíregyházán átvehetők a kft.-nél, Zrínyi Ilona u. 3-5.) i A hirdetési díj befizetése: postán, postautalványon. Cím: Kelct-Magyarország Lapkiadó Kft., 4401 Nyíregyháza, postafiók: 25. HHffSflU , : Az összeg beérkezése után 2 napon belül megjelenik hirdetése. IHHmSmihIKII ikL. ____________—______*__-__________________________________________áM
