Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

1993. április 6., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Fiatalon a falu jegyzője Fontos tudni, hol kell keresni a jogszabályt, amely segíthet a döntések megalapozásában M. Magyar László Nyírtura (KM) — A közigazgatási munkálatokat 1949-ig a jegyzők vezették a településeken, majd ezt a szerepet néhány évtizedre a vb-titkárok vették át. A rendszerváltás óta ismét jegyzőkről beszélünk. Me­gyénk egyik legfiatalabb jegyzője Papp Andrea, aki Nyírturán dolgozik. □ Milyen lépcsőfokok vezet­tek a jegyzői székhez? — Nyíregyházán a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettsé­giztem 1984-ben. Nem sike­rült akkor a miskolci jogi kar­ra a felvételim, így Nyírturán az akkori községi közös taná­cson helyezkedtem el gyakor­nokként. A tanácsi munka minden területét megismer­tem, s a következő évben már az Államigazgatási Főiskolára jelentkeztem, ahova fel is vet­tek. A 3 éves főiskolát nappali tagozaton végeztem el, s mivel tanulmányi szerződésem volt a megyei tanáccsal, Nyírturára kerültem vissza szociálpoli­tikai főelőadónak. Aztán a választásokat követően meg­pályáztam az itteni jegyzői ál­lást, amelyre végül a testület kinevezett. □ A fiatalságodat hogyan sikerült elfogadtatni a helybe­liekkel? — A település lakói szá­mára nem voltam teljesen új, hiszen részben már ismertek korábbról. Nem éreztem so­hasem, hogy bizalmatlanok lennének velem szemben. Ta­lán a polgármesteri hivatalban lévő kartársakkal volt kezdet­Papp Andrea A SZERZŐ FELVÉTELE ben furcsa a kapcsolatom, hi­szen egykoron én is olyan be­osztásban dolgoztam, mint ők, s onnan kerültem a vezetői székbe. □ A jegyzői munkának me­lyik területe a legnehezebb? — A jogszabályok vál­tozását nyomon követni, bi­zony, elég nehéz. Előfordul az is, hogy a testületi üléseken szóbeli előterjesztés hangzik el. Olyankor a jegyzőnek nincs lehetősége arra, hogy felkészüljön, ad hoc válaszolni kell az ott felmerülő kérdésre. Persze, mondhatnám az ülé­sen, hogy majd utánanézek a jogszabályokban, akkor azon­ban a testület munkája nem lenne folyamatos. A különféle szabályzatok elkészítése sem könnyű feladat. A leltározás, a selejtezés, a belső ellenőrzés szabályzatainak kidolgozása szintén a jegyző feladata, eh­hez más jegyzőktől és a munkatársaimtól kértem segít­séget. □ S van-e kedvenc terület? — Tulajdonképpen szá­momra mindegyik feladat egyforma, nemigen tudnék egyik mellett sem dönteni. Mindig arra a feladatra össz­pontosítok, amelyik éppen következik. Új feladat például mostanában a társadalombiz­tosítási önkormányzatok kép­viselőinek a megválasztása, a szociális törvény alapján a helyi rendelet megalkotása. □ A testületi ülések jegyző­könyveit be kell küldeni a Köz- társasági Megbízott Területi Hivatalába. Erkezett-e már onnan az elmúlt években tör­vényességi jelzés? — Szerencsére csak kevés alkalommal, kétszer-három- szor hívták fel a figyelmünket arra, hogy orvosoljuk a tör­vénysértést. Itt olyan hibákra kell gondolni, mint például a határidő-mulasztás. Termé­szetesen az orvoslás minden esetben megtörtént. □ Ilyenkor kié a felelősség? — Ä felelősség megoszlik, főleg akkor, ha a testületi ülé­sen a jegyző már jelzi a tör­vénysértést, a testület azonban nem fogadja el azt. □ 1990 óta mennyire növe­kedett meg a jegyzői hatáskör? — Folyamatosan bővül a hatáskör, egyre több a munka. Gondoljunk csak arra, hogy az útlevelek is az önkormányza­tokhoz kerültek. A minden­napi munka mellett évenként, negyedévenként statisztikákat is kell készíteni. Készítünk statisztikát többek között az egészségügyi és szociális el­látásról, az üzletekről, a sza­bálysértésekről, a polgármes­teri hivatal dolgozóiról. Ter­mészetesen nem mindegyiket én csinálom, de enyém az adatszolgáltatás felelőssége. □ Nyírtura polgármestere. Bagoly Zoltán állandóan szer­vezkedik, menedzsertípusú ve­zető. Mennyire jó ez a jegyző szempontjából? — Mindenképpen hozzá kell igazodni, bár ez nem mindig sikerül. Az ötletek gyorsan születnek, azonban egyrészt a bürokratikus ügyin­tézés lassú, másrészt a jogsza­bályi kötöttségek miatt is so­kat módosulhat az eredeti gon­dolat. A nagyfokú tenniakarás a jegyzőt is arra sarkallja, hogy felvegye a tempót, s ne csak az íróasztal mellett üljön. □ A jogszabály-változások miatt szinte állandóan olvasni kell. Jut idő szórakozásra? — A hétvégeken szoktam inkább szórakozni. Olyan a jegyzői munka, hogy nehéz belőle kiszakadni. Hiába jár le a hivatali munkaidő, otthon vagy bárhol az jár a fejemben, hogyan kell a következő fe­ladatot megcsinálni, vagy amit már elkészítettem, az vajon jó-e. A jogszabályokat otthon szoktam rendszeresen olvas­gatni, hiszen nemcsak a munkámhoz, hanem a tanul­mányaimhoz is kellenek, ugyanis a jogi egyetemen ne­gyedéves levelező tagozatos hallgató vagyok. Számomra az a fontos, hogy tudjam, hol kell keresni egy-egy adott jog­szabályt. Vigyázni kell a jog­szabályok szövegével, hiszen az sem mindegy, mi a kötőszó. □ Mégis, ha van idő, mi je­lenti a kikapcsolódást? — Mint minden más fiatal, szeretem a társaságot, a mozit. Az igazi nagy kikapcsolódás azonban főleg nyáron van: talán az idén sikerül majd a török tengerpartra eljutni. Kevés a pénz a kasszában A szociális gondok megterhelik a községek költségvetését Jókedv a FŐHÉ-n Nyíregyháza (KM) — Hagyomány már, hogy minden évben tavasszal megrendezik a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán a FŐHÉ-t, vagyis a főiskolások hetét. Az idén április 5-től 9-ig várja az érdeklődőket a bolondos jó­kedv mellett a színes prog­ram. Április 6-án 19 órától a nagyelőadóban a Mandala Rockszínház Musicalvarázs címmel mutatja be műsorát Sugár Berci vendégszerep­lésével, április 7-én a Psy- ché és a Ladánybene 27 ad koncertet 19 órától az első emeleti aulában. Április 8- án Török Ádám és a RABB muzsikál 20 órától a keren­gőben, április 9-én pedig 19 órától hajnal 2 óráig lesz program a zsebszínházban, a kerengőben, az első eme­leti aulában. Fellép Szandi és a Tűzlabda, a blueskocs- mában Ördög Ottó humo­rista, a Psyché együttes Beatles összeállítást mutat be. Hagyomány már az is, hogy a hallgatókból alakult pártok versengenek a fő­igazgatói székért. A legtöbb szavazatot kapott párt áp­rilis 9-én egy nap erejéig kezébe veheti a főiskola irányítását. A C & C párt mellett esélyesként indul az Elefántcsont Párt, amely­nek fő támogatója a FI­DESZ helyi szervezete és a Riviera Tours. Az utazási iroda felajánlott egy 6 na­pos riviérai utazást, amelyet a csütörtöki gálaműsorban sorsolnak majd ki. Mátészalka (KM) — Ko- csord, Ópályi, Nyírmeggyes Mátészalkától azonos távol­ságra lévő, közel azonos lé­lekszámú települések. La­kosságuk összetételétől füg­gően más és más szociális gondokkal küszködnek. Mint az egész régióban, ezekben a községekben is a legégetőbb gond a munkanél­küliség. Helyben szinte sehol nincs jelentős munkalehető­ség, az új munkahelyek terem­tése pedig kilátástalan. A ter­melőszövetkezetek felszámo­lása biztos munkaalkalmaktól fosztotta meg a falvakat. Az évek óta kialakult magángaz­dálkodás piac hiányában visszaesett. Sokba került a fejlődés Kocsord az utóbbi időben látványosan fejlődött, kiépült a gáz-, víz-, telefon-, kábel-tv, és közúthálózata. A szenny­vízhálózat tervei elkészültek, ám a kivitelezéséhez még 220 millió forint hiányzik. Igaz, ha a gáz fektetési munkáival együtt elvégezhették volna, akkor több mint 60 millió forinttal olcsóbb lenne. Saj­nos, nem kaptak rá támogatást. A közművesítés mind a pol­gármesteri hivatal, mind a la­kosság zsebét kiürítette. — A látványos fejlődés azonban nem jelenti azt, hogy könnyű lenne itt az élet — mondja Jakab Zsigmond pol­gármester. — A faluban két­száznyolcvan munkanélküli van, 78 ember szorul rendsze­res szociális támogatásra. A képviselő-testület 8 millió forintot különített el szociális célokra. Elsősorban a kisgyer­mekes családokat próbáljuk segíteni. Iskolakezdéskor min­den gyermek ingyen kapta a tankönyveket, rendszeres ne­velési segélyben 78 főt része­sítünk, támogatjuk az óvodai, iskolai étkeztetést, a moz­gáskorlátozottakat és az idős korúak étkeztetését is meg­szerveztük. Segítségre szorulnak Ópályi képviselő-testülete szintén 8 milliós szociális alapból gazdálkodik. Gond­jaikat Drabik Péter jegyző sorolja. — Ellentétben Kocsorddal és Nyírmeggyessel, minket nem nyilvánított a rendelet hátrányos helyzetű település­nek. így csaknem 7 millió forint támogatástól esik el évente a falu. Pedig erre a pénzre itt nagy szükség lenne. A lakosság több, mint negyed­része cigány származású, se­gítésük jelenti legnagyobb gondunkat. Csaknem ezer es­etben adtunk esetenkénti se­gélyt, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma jelenleg 53, s ez folyamatosan emelkedik. A munkanélküliek száma 260 és ezen felül van­nak még azok, akiknek nem volt folyamatos munkaviszo­nya és még munkanélküli-se­gélyben sem részesülhetnek. — Próbáljuk segíteni a rá­szoruló családokat, rendszeres nevelési segélyt 59-en kapnak, ingyenes étkeztetést biztosí­tunk a rászoruló gyermekek­nek és időseknek. Tanévkez­déskor minden tanuló ingyen kapta a tankönyveket, és egyéb iskolai felszerelések be­szerzéséhez is adtunk pénzt, még az egyetemista vagy főis­kolás gyermeket nevelő csalá­doknak is. Sok gyermekünk reggeli nélkül megy iskolába, egy részüknek ingyenes tíz­órait juttatunk. Az önkor­mányzat szeretné felszámolni az egészségtelen, szűkös la­kásokat, ezért olcsó telkeket alakított ki, és építési támo­gatást is ad az építkezni szán­dékozóknak. Sikerült kialakí­tani egy szociális diszkontot, ahol a lakosság olcsóbban vásárolhat, a rászorulók pedig 2 millió forint értékben vásár­lási jegyet kapnak. így próbálják elérni, hogy leg­alább az alapvető élelmisze­rekhez hozzá lehessen jutni. Támogatni a kiskorúakat Nyírmeggyesen is kiépült a gáz- és telefonhálózat. Ä kis­vállalkozók munkahelyterem­téssel akarnak enyhíteni a munkanélküliek gondjain. A másik két faluhoz képest ala­csonyabb a szociális támo­gatásra szorulók száma. Mint Juhász József jegyző elmond­ta, 40 embernek fizetnek munkanélküli-járadékot, rend­szeres szociális támogatást öten kapnak, esetenkénti se­gélyt 84 esetben szavazott meg a képviselő-testület. A kiskorúak támogatását ők is fontosnak tartják, nevelési segélyben 28-an részesülnek. 14 idős ember étkeztetéséhez nyújtanak támogatást. Jegyzet Gyűjtsünk szeretetet! Szondi Erika létünk részévé vált a rohanás, az állandó túlhajszoltság. Idegesek va­gyunk munkahelyünkön, tü­relmetlenek az üzletekben és otthon egyaránt. Felpörge­tett életritmusunkban nincs időnk az emberi kapcsolatok ápolására, sokak számára a melegséget, pihenést jelentő otthon is csak álom. Elfásul- tan hallgatjuk a híreket az elszegényedés mértékéről. Az öngyilkosságok, szívin­farktusok magas számáról szóló statisztikák olyan min­dennaposak, hogy oda sem figyelünk. A parlament törvényeket hoz a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében. Anyagi juttatá­sokkal pillanatnyilag eny­híteni kíván a testi nyomo­ron. De lelkünk nyomoráról, az érzéseink hiányáról ki hoz törvényt? Ki mondja ki, hogy a pénzbeli segélyen kívül jár nekünk egy meleg kézfogás, egy érdeklődő, őszinte pillantás és ha „hogy vagy?” kérdésre vá­laszolni kezdünk, jár ne­künk, hogy meghallgassa­nak? Ki veszi észre az inté­zetben szerétéiért kolduló gyereket és a szegénységét szemérmesen titkoló néni­két? Ki kérdezi meg, mi zaj­lik a lelkűnkben? Erős önvédelmi falakat építünk magunk köré. Csak befelé nézünk, magunk és szűk családunk gondjai felé. Becsapjuk magunkat, hogy amit nem látunk, az nem is létezik. Szociális szakemberekre, pszichológusokra hárítjuk a humánszolgáltatásokat, a pedagógusokra gyermeke­ink lelki támogatását. Ruha- és élelmiszersegély-gyűjtést rendezünk, de mikor hallunk már „szeretet-, megértés- gyűjtésről” ? Egy ilyen akcióval erő­sebbre köthetnénk a szo­ciális háló szálait. Megfele­lő beleérző készséggel, segí­teni akarással, a jó szó gyó­gyító erejébe vetett hittel új törvényt alkothatnánk. Vállalkozás és művelődés Kemecse (KM - MML) — A megyeszékhelyen élő fiatalok gyakran panaszkod­nak arra, hogy Nyíregyházán alig van szórakozási lehe­tőség. Mit szóljon akkor egy olyan fiatal, aki községben lakik, vagy éppen a megye egyik távoli sarkában. Mint oly sok településen, Kemecsén is megszűntek a filmvetítések, az életveszé­lyessé vált művelődési házat pedig már több évvel ezelőtt lebontották. Egy-egy italbolt jelentette legfeljebb csak a szórakozást, a helybeli fia­talokat azonban ez nem elé­gítette ki. Egyrészt nem olyan régen létrehozták az ifjúsági klubot, amely tartal­mas programot ígér tagjai­nak, másrészt pedig az egyik fiatal vállalkozó az üresen álló mozi épületét szeretné a művelődés és szórakozás otthonává varázsolni. — Itt állt a község köz­pontjában kihasználatlanul ez a gyönyörű épület, s ez adta az ötletet egy pezsgő kulturális élet kialakításához — magyarázza Bohács Jó­zsef. — Az ötlet megvaló­sításához nagy segítséget kaptam az önkormányzattól, hiszen a település vezetői is azt szeretnék, ha megmoz­dulna a falu. A tervek között szerepel rendszeres filmvetí­tés, bábszínház, diszkó, bál. A megyei moziüzemi vál­lalat is segít, filmekkel ellát bennünket, illetve megpró­bál minél jobb filmeket köz­vetíteni. Ha lesz rá igény, ak­kor kabaréműsorokat is sze­retnék szervezni. — Szoros kapcsolatot aka­runk kiépíteni az iskolával, így például a nyárra táboro­kat szerveznénk. A diákok­nak rajzpályázatot is hirde­tünk majd „Legkedvesebb filmem” címmel, s a legjobb alkotásokból kiállítást is ren­dezünk a moziban. Meg­próbálok olyan filmeket is beszerezni, amelyek elősegí­tik az iskolai nevelést. A mozi az „M 404” nevet kap­ta. Az M betű természetesen a mozit jelenti, a 404 pedig a katonaságnál a szobám szá­ma volt, ahol lehetett minden jót úgy csinálni, hogy az a másik kárára ne váljon. Bí­zom abban, hogy sikerül olyan programokat szervez­ni, hogy a közelben levő településekről is jönnek majd az érdeklődők. Már eredetileg is mozinak szánták az 1939-ben elkészült épületet A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents