Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
1993. április 5., hétfő GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Fáradóban lévő árak a piacon Újabban 1 kg sárgarépa ára egyenlő 1 kg narancséval, és más furcsaságok A fogyasztói árak alakulása, %-ban Hajnal Béla Nyíregyháza — Inflálódó világunkban már semmi sem meglepő, hacsak olyan apróság nem, hogy az átlagosan 32-34 forintért kapható só egy részét (ára egyébként 20 és 60 forint között szóródik) a múlt évben 59 fillérért szerezték be Ukrajnából. A más országbeli beszerzésekért is „keményen” meg kell fizetni: jellemzően 2-3, olykor 4 forintot is le kell szurkolni kilójáért. A sót a tankönyvek is az árrugalmatlanság példájaként emlegetik, hiszen fogyasztása 100 forintos ár esetén sem változna lényegesen. Az ehhez hasonló jelenségek is szerepet játszhattak abban, hogy az 1991 nyarán kedvező fordulatot vett infláció 1992 szeptemberében-ok- tóberében megtoipant. Különösen az élelmiszerek drágulása volt átlagot meghaladó, az élelmiszerek árszintje mindkét hónapban mintegy 5 százalékkal emelkedett (hús, zsír, szalonna, kenyér, péksütemény stb.). Az élelmiszer-áremelkedésben együtt jelenik meg — az általános inflációpszichózison túl — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét befolyásoló számos tényező hatása (terméseredmények, hitel- és kamatrendszer, támogatási és elvonási rendszer, a fel- vásárlási árpolitika, az agrárolló, monopoltörekvések stb). 1993 januárjában csaknem 1991 eleji méretű, 6,8 százalékos fogyasztói áremelkedés ment végbe. Ez az áremelkedés nagyobbrészt a kétkulcsos áfa bevezetésének, fogyasztói adóemelésnek, ártámogatás csökkentésnek a következménye. JePrivatizáció Bécs (MTI) — A magyar kereskedelmi kirendeltség és az Austria Bank közösen megrendezett bécsi magyar privatizációs fórumán bebizonyosodott, hogy változatlanul nagy az osztrák üzletemberek körében az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt. Arányuk különösen Nyugat-Magyar- országon mondható jelentősnek. A bécsi magyar kereskedelmi kirendeltség további hasonló rendezvényeket tervez, mégpedig Bécsen kívül, elsősorban nyugatausztriai központokban. lentős szerepet játszottak ugyanakkor az élelmiszerek körében az őszi árhullámhoz hasonló méretű további árnövekedések (a tej ára januárban 18,1, a tejtermékeké 14,1, a vajé 11,7, a liszté 13,3, a kenyéré 14,7, a cukoré 10,0, a száraztésztáké 11,4 százalékkal stb., tehát messze a 0-ról 6 százalékra emelt áfá-t meghaladó mértékben nőtt). Ezen kívül más területeken is megfigyelhetők voltak a központi intézkedések közvetlen hatását meghaladó áremelkedések. A KSH adatai szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal nőttek, az 1992 februári 2,7 százaléknál kisebb mértékben. A február havi árindexen belül az átlagosnál magasabb az élelmiszerek és a szolgáltatások árnövekedése (2,5, illetve 3,2 százalék). Januárhoz képest csökkent az ára a szokásos téli kiárusítás következtében a ruházati Tokió (MTI) — A modem átváltási mechanizmusok csaknem fél évszázados történetében eddig nem volt példa olyan alacsony dollárárfolyamra, amellyel a tokiói tőzsde zárta a pénteki munkanapot. A jegyzés végén mindössze 114 jent kínáltak az amerikai valuta egységéért; ez több mint fél jennel alacsonyabb érték az előző napi, ugyancsak mélyrekordnak számító záróárfolyamnál. A tokiói tőzsdei nap folyamán egyébként megdőlt a negatív nyitó és napközbeni jegyzési cikkek számottevő részének, és több helyen kedvezményes akcióban árusítottak sertéshúsokat. A többi termék körében jelentős árváltozások nem történtek. Az infláción belül a lakosság legnagyobb részének az élelmiszerek mellett a lakásköltségek emelkedése jelenti a legnagyobb gondot. A kisebb jövedelműek fogyasztásában az átlagosnál jóval nagyobb arányt képező termékek árai nőttek a legjobban a februárt megelőző 12 hónapban; a tejé 52, a sertészsíré 137, a liszté 63, a kenyéré 63, a zöldségféléké 79 százalékkal. A rekordot a sárgarépa tartja 162 százalékos drágulással. 1992 februárjában 27 forintért kapható sárgarépát egy évvel később 70 forintért lehetett megvásárolni. Alig emelkedett a kávé §s a csokoládé ára, a narancsé viszont 8 százalékkal csökkent. Amint az ábrán is látható, a fogyasztói áremelkedés üteme rekord is: a dollár jenellen- értéke a 113,95-ös kezdő árfolyamról egy időre 113,50-re apadt s egyetlen alkalommal sem haladta meg 114,30 jenes szintet a nap folyamán. Piaci vélemények szerint valószínű, hogy a Japán Bank a 113,85 jenes árfolyamküszöb tájékán közbelépett, s viszonylag kis mennyiségű, 50- 100 millió dollár közötti vásárlást hajtott végre. A tokiói központi pénzintézet rendszerint nem tárja a nyilvánosság elé az árfolyamokkal kapcsolatos pénzpiaci Csehszlovákiában és Lengyel- országban — Magyarországhoz hasonlóan — 1992-ben kisebb volt, mint az előző évben. A látványosabb eredményt Csehszlovákia érte el. Lengyelországban viszont, a jelentős ütemcsökkenés ellenére 1992-ben is nagymértékű volt az áremelkedés. A fogyasztói árváltozás tendenciája Romániában a fentiekkel ellentétes; 1992-ben elérte az előző évinek a háromszorosát. A fogyasztói árak emelkedésével összefüggésben a létminimum is nőtt, a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1993. februárban nettó 42 900 forintot tett ki, ez egy főre számolva 10 730 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. A februári áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték emelkedése januárhoz képest e családtípusnál 800 forint, egy főre számítva 200 forint. manővereit. A jen a hét csaknem minden napján értékrekordokat döntött a dollárral szemben. A kereskedők véleménye szerint az amerikai növekedési ütem miatti aggodalmak és a japán fellendülés mutatkozó jelei együttesen fejtenek ki felhajtóerőt a jen árfolyamára. Mijazava Ki- icsi kormányfő kijelentette: az ország képes elviselni a pénz erősödését, ha az fokozatos és kiszámítható, mert így marad idő az exportorientált japán ágazatoknak az alkalmazkodáshoz. Negatív dollárrekord Tokióban Fellendülőben a japán gazdaság, erősödik a jen A zöldség-gyümölcs Idény ugyan csak májúban, a köszméte feldolgozásával kezdődik Vasmegyeren a Nyírfrost Kft. mírelítüzemében, ám a munka addig is folyamatos. A télre betárolt 40 vagon szilvát felezik, fagyasztják, és szállítják nyugati piacokra Szekeres Tibor felvétele Munkahelyteremtés több módon Nyíregyháza (KM - NL) — Áprilistól pályázatokat lehet benyújtani a Foglalkoztatási Alap 1993. évi megyei decentralizált keretéből támogatható munkahelyteremtő beruházásokra. Lapunk március 25-i számában részletezés, illetve a teljesség igénye nélkül közöltük a pályázati feltételeket. A téma azonban sok vállalkozót, beruházót és munkanélkülit érint, ezért kiegészítést, háttér információt kértünk Juhász Gábortól, a megyei munkaügyi központ igazgatójától. Az igazgató válaszából megtudtuk: a munkanélküliséggel legjobban sújtott két keleti megye, Borsod és Szabolcs idén a többi megyéhez képest legnagyobb összeget kap a Foglalkoztatási Alapból munkahelyteremtő beruházásokra. Egy- egy pályázó — a pályázati felhívásban kiírt kategóriáktól függően — néhány százezer, maximum 10 millió forintot kaphat a keretből. Az idei keret szabályszerű fel- használása esetén a munkahelyteremtő beruházók kis híján ezer munkanélkülinek biztosítanak munkát, megélhetést. A pályázat, illetve a támogatás egyik legfontosabb célja: új munkahelyek teremtése megyénkben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek számára. Fontos cél még elősegíteni a tartósan munkanélküliek önálló munkahelyteremtését, vállalkozóvá válását a megye munkanélküliséggel leginkább sújtott településein. A támogatható beruházásokkal szemben követelmény, hogy biztosítsanak esélyt a munkanélküliek egyéni és társas (családi) kisvállalkozásainak megteremtéséhez, növeljék egy-egy térség eltartó képességét, olyan korszerű munkahelyeket hozzanak létre, amelyek a vállalt létszám tartós foglalkoztatását biztosítják. A támogatás folyósítása helyszíni szemle és a fedezet okmányszerű igazolása után kezdődhet el. A közvélemény — főleg a munkanélküliek — megnyugtatására közöljük: a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a megyei munkaügyi központ a pénzügyi lebonyolítást végző Kereskedelmi Bankkal közösen ellenőrzi. Jó tudni: a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek meg nem tartása esetén a munkaügyi központ a támogatás teljes összegét a törvényes kamattal növelve visszavonjaA megyei munkaügyi központ a megyei munkaügyi tanács állásfoglalását, valamint az Országos Munkaügyi Központ szakmai ajánlását is figyelembe véve négy kategóriában hirdeti meg a pályázatot. Az „A” típusú visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatásból főleg egyéni vállalkozók részesülhetnek, egy pályázat keretében maximum 10 millió forint összegben. A „B” típusú kisvállalkozói támogatás visz- szatérítendő kamatmentes tőkejuttatás. A „C” típusú vissza nem térítendő támogatásban önkormányzatok, egyházak, karitatív tevékenységet folytató szervezetek részesülhetnek, egy pályázat keretében maximum 3 millió forint összegben. A „D” típusú kamattámogatásra egyéni és társas vállalkozók pályázhatnak. A munkaügyi tanács az idén is a megyénkben rendelkezésre álló keretből a legnagyobb arányt a munkahelyteremtő beruházások támogatására állapította meg. Megyénk sajátosságai miatt hozták létre — az országban egyedül — a négy kategóriát. Cél volt vele az önfoglalkoztatás elősegítése, a vallási, karitatív szervezetek nemes céljainak támogatása, a megváltozott munkaképességűek aktivizálása. Az igazgató hangsúlyozta: a pályázók jól mérjék fel anyagi helyzetüket a pályázat elkészítése, illetve benyújtása előtt.--------------• ■ ...............—. , , ...... - Árfolyamok ____________________ Tőzsde wmmmmmmmmmmmmmmmm Index április 2.: 725,21 (-0,90) Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1993. április 2. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 132,52 135,32 134,16 134,86 Ausztrál dollár 60,57 61.81 61,09 613 Belga franki 100) 264,82 269.48 266,72 267,88 Dán korona 14,22 14,48 14,30 1436 Finnmarka 14,99 15.39 15,12 1532 Franca frank 16,10 1638 16,17 1635 Holland forint 48,63 49,49 48,88 49,10 ír font 132,91 13531 133,68 134,32 Japán jen (100) 76,13 7733 76,74 77,04 Kanadai dollár 68,73 70,13 69,46 69,80 Kuvaiti dinár 286,70 292,20 290.06 291,44 Német márka 54,64 55,60 54,96 55,20 Norvég korona 12,83 13,07 12,91 12,97 Olasz líra(lOOO) 54,62 55,90 54,71 55,03 Osztrák sc.( 100)7776,95 790,55 781,85 785,25 Port. esc.(lOO) 58,84 59,94 59,12 59,40 Spanyol pes.(IOO) 76,35 77,87 76,72 77,10 Svájci frank 58,90 59,98 59,22 59,50 Svédkorona 11,45 11,71 11,52 11,58 USA dollár 86,78 88,34 87,46 87,86 ECU 105,92 107,88 106,54 107,04
