Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

* Í993; április 5., hétfő KÜLPOLITIKA a • Kelet-Magyarorszag Az orosz nép türelmetlen A Jelcin-Clinton-találkozó tétje a támogatás mértékének helyes felbecsülése Vancouver (MTI) — Borisz Jelcin — elődeivel el­lentétben — jól tudja, mit kell tennie — ám, hogy poli­tikai terveit otthon meg tud­ja-e valósítani, más kérdés, így foglalta össze a csúcsta­lálkozó első napjának tanul­ságait szombaton este a Fe­hér Ház egy illetékese az MTI tudósítója előtt. A mértékadó kormányforrás szerint a támogatás egyébként nem függ Borisz Jelcin szemé­lyétől, az orosz népet segítik. Ugyanakkor George Stepha­nopoulos, a Fehér Ház szó­vivője tájékoztatóján ismét aláhúzta, hogy Borisz Jelcin az egyetlen partner, és — mint demokratikusan megválasztott politikust — határozottan tá­mogatják. Egyébként Jelcin maga is elismerte, hogy a következő hónapok, a követ­kező év kritikus jelentőségű személye és politikája számá­ra — tette hozzá. Robert Strauss, volt moszk­vai amerikai nagykövet ezt így fogalmazta meg egy szombati nyilatkozatában: az orosz ha­talmi patthelyzet még sokáig fog tartani, és nagyon nehéz lesz türelmet várni a néptől — különösen, ha egy erős dema­góg jelentkezik. Már sok de­magóg van — de még egyik sem erős... A két elnök munkaebédjén, majd többórás, négyszemközti tárgyalásán, amelyen csak egy-egy tanácsadójuk volt je­len, az oroszországi helyzet, a kétoldalú kapcsolatok és a nyugati segélytervek álltak előtérben. Stephanopoulos megerősítette, hogy az ameri­kai segélyprogram csak a törvényhozás által már koráb­ban megszavazott forrásokra épül — azaz Clinton elnök, a közhangulat ismeretében, meg sem próbál az egymilliárd dol­lár körüli keretnél többet java­solni. Nem bizonyos, hogy Jelcin ezzel elégedett, miután a nap folyamán kijelentette: ha túl csekély a támogatás, nem tudják megoldani problémái­kat — ha túl sok, „azt a kommunisták felhasználják el­lenünk. Olyan segítség kell, amely segít továbbvinni a re­formot, és nem engedi meg a kommunisták visszatérését a hatalomra” — mondotta. Az orosz elnök egyébként rövid esti nyilatkozatában ar­ról beszélt, hogy Clintonnal, a korkülönbség ellenére, azon­nal megtalálták a közös han­got, és pár perc után összete- geződtek. A baráti légkör ellenére a fe­hér házi szóvivő jelezte a vé­leményeltéréseket: Jelcin ki­fogásolta, hogy Oroszország nem kapja meg tartósan a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezményt, az MFN-t, és hogy fenntartják ellene a Cocom- korlátozásokat a csúcstechno­lógia eladására. Az amerikai válaszok nem voltak biz­tatóak: a tartós MFN függ a kivándorlás szabadságától, a zsidókkal szembeni bánás­módtól — utalt a szóvivő a nyílt kérdésekre. Az ügyet, akárcsak a Cocom-korlátozá- sokat, majd megvizsgálják. Washington ugyanakkor fi­gyelmeztette Moszkvát, hogy elismeri Grúzia szuverenitá­sát, és helyteleníti egyes orosz katonai egységek ottani maga­tartását, egyúttal szorgalmaz­za a hadsereg folyamatos ki­vonását a balti államokból. A szovjet utódállamok viszályai­val kapcsolatban a kormány névtelenül nyilatkozó illeté­kese hangoztatta: Clinton el­nöknek az a véleménye, hogy minden európai kisebbségi probléma megoldása fontos, hogy elkerüljék a további konfliktusokat. A boszniai válság megoldá­sát szolgáló további gyakorlati lépésekben a jelek szerint nincs egyetértés azon túl, hogy békét kell teremteni. Az MTI tudósítójának kérdésére, tá­mogatják-e az oroszok a szer- bek elleni keményebb szank­ciókat, a nyilatkozó kormány­forrás annyit mondott, hogy „Moszkva szélesebb összefüg­gésekben nézi a kérdést”, és az ügyről vasárnap tovább tár­gyalnak. Stephanopoulos szerint Clinton biztosította Jelcint, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint a veze­tő nyugati országok, a G-7 csoport tagjai készülnek a Moszkvának nyújtandó nagy­szabású segítségre. Köztük Ja­pán is kész jelentős szerepet vállalni — ám az amerikai el­nök ismét tolmácsolta Tokió igényét a Kuril-szigetek vis­szaadására. Feltűnést keltett, hogy az orosz küldöttség, amely a beható amerikai tájé­koztatás utánra jelezte sajtó- értekezletét, azt lemondta. A két külügyminiszter és a gaz­dasági miniszterek, tanács­adók is behatóan tárgyaltak. , Moszkvában vasárnap reggel három bolti eladó és egy vevő kíséri fi­gyelemmel a kis televí­zión Borisz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai elnök vancouveri csúcs- találkozóját AP-felvételek Meg nem értett kisebbségek Jeszenszky Géza interjúja az újvidéki Magyar Szónak az amerikai álláspontról Belgrád (MTI) — Az ame­rikaiak az egyéni jogok baj­nokai... ugyanakkor komoly fenntartásaik vannak a kollek­tív jogokkal kapcsolatban, nem látják kellően, hogy a kö­zép- és kelet-európai kisebb­ségi kérdésben nem az jelent­het veszélyforrást, hogy ezek a kisebbségek, mint csoportok kívánnak bizonyos jogokat..., hanem ezeknek a jogoknak a megtagadása — jelentette ki a napokban befejeződött ameri­kai útjával kapcsolatban Je­szenszky Géza külügyminisz­ter a Magyar Szó című újvidé­ki lapnak adott interjújában. A külügyminiszter rámuta­tott, hogy Amerikában ter­mészetes az asszimiláció, s ezért az amerikai vezetőket, az amerikai elitet meg kell győz­ni arról, hogy amit Magyar- ország a kisebbségeknek kí­ván, az nem valamiféle külön­leges magyar hobby, hanem Európának egy nagyon súlyos gondja. Jeszenszky Géza az Orosz­ország területén kívül élő 25 millió orosz kisebbségi sorsá­nak ügyét hozta fel példának arra, hogy mennyire fontos a kérdés megoldása, s tárgyalá­sain fel tudta használni azt is, hogy 1944-ben, az amerikai békeelőkészítő munka során készült egy tanulmány, ami tu­lajdonképpen ugyanazokat a megoldásokat javasolta az eu­rópai nemzeti kisebbségek ügyének megoldására, amit Budapest indítványozott, il­letve amit a magyar kisebb­ségek kívánnak maguknak. Jeszenszky Géza az inter­júban elmondta, hogy Al Gore alelnök maga vetette fel a vaj­dasági magyarság helyzetét, s arról érdeklődött, hogy ez a helyzet mennyire aggasztja a magyar kisebbséget. A vajda­sági kérdés — mondta a külügyminiszter — könnyeb­ben megoldható, mint Koszo­vó státusa, mivel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének rendkívül alapos, átgondolt, nagyon visszafo­gott koncepciója van, amely nem csupán a magyarok, ha­nem az itt élő szerbek számára is előnyös volna, hiszen egy megelégedett kisebbség a sta­bilitást erősíti. — Szerb tárgyalópartne­reimmel folytatott megbeszé­léseimen igyekeztem hangsú­lyozni: legalább itt mutassák meg, hogy tárgyalóképesek, hogy lehet velük kompromisz- szumot kötni. Legalább biz­tosítsák ennek a lojális kisebb­ségnek az együttműködését, s tudják maguk mögött ezt a problémát, hiszen van nekik éppen elég más gondjuk, és megoldandó ügyük. Azt kell mondanom, hogy eddig sajnos kevés biztató jelet kaptam a je­lenlegi belgrádi vezetés részé­ről — jelentette ki Jeszenszky Géza amerikai útjával kapcso­latban az újvidéki Magyar Szó vasárnapi számában megjelent interjújában. A külügyminiszter leszö­gezte, hogy Magyarország minden szomszédjával minél jobb viszonyra törekszik, de a kisebbségek háta mögött nem barátkozik. — A mindenkori szerb vezetésen múlik az, hogy a magyar politika mennyire tud megértő lenni, s mennyire tud­ja támogatni — nemcsak ma, hanem hosszabb távon is — Szerbiának az Európához fűződő kapcsolatait — szögezte le a Magyar Szónak adott interjújában Jeszenszky Géza. Világos határokat Európának Bonn (MTI) — Henry Kis­singer volt amerikai külügy­miniszter szerint a kelet-kö- zép-európai országok NATO- tagságának a kérdésével ha­ladéktalanul foglalkozni kell, ez előkészületet nem igényel. A 69 éves egykori diplomata, akinek szavára még mindig adnak, a Welt am Sonntagban megjelent interjújában elkép­zelhetetlennek tartotta, hogy a kelet-közép-európai országok hivatalos NATO-tagságát so­kan provokatívnak tartanák. — Végül úgy is egy olyan stá­tust kell majd biztosítani ezeknek az országoknak, amely egyenértékű a hivatalos tagsággal. Az oroszok előtt világosnak kell lennie, hogy például Lengyelország vagy Magyarország megtámadása ugyanolyan következmények­kel járna, mintha a NATO-t tá­madnák meg, függetlenül at­tól, hogy tisztán technikailag ezek az államok tagjai-e a NATO-nak vagy sem — mondta a vasárnapi német lap­nak. Henry Kissinger nagyon fontosnak tartotta, hogy „Eu­rópa határait világosan meg­határozzák”. — Mindenek­előtt olyan országokat kell be­vonni, mint Lengyelország, Csehország és Magyarország, mert teljesen mindegy, hogy ezek az államok milyen erősek lesznek egyszer. Kizártnak tartom, hogy Európa ellen for­duljanak vagy megzavarhat­nák a kontinens stabilitását — mondta. Szerinte a NATO-csatlako- zással szemben problema­tikusabb az EK-tagság. — Az EK-tagság kérdése feltételez egy sor technikai előfeltételt, amelyek a kérdés megoldását megnehezíthetik. A kelet-eu­rópai államoknak legalább gazdasági előnyöket juttatnék — mondta Kissinger a Welt am Sonntagban. Képünkön Abimaet Guzmant, a Fényes Ösvény szervezet vezetőjét költöztetik szombaton egy új, még biztonságosabb börtönbe, a perui Limában Golyózápor a discóra Brüsszel (MTI) — Isme­reteién fegyveresek vasár­nap hajnalban valóságos go­lyózáport zúdítottak az egyik népszerű brüsszeli discora. Csodával határos módon csak néhány sérülés történt — igaz, közülük többeket kórházba is kellett szállítani —, halálos áldoza­tot azonban nem követelt a váratlan rajtaütés. Szemtanúk szerint az egész éjaszaka nyitva tartó Mirano nevű bár elé a kora reggeli órákban egy sötét SAAB gurult, amelyből hir­telen két férfi tüzet nyitott a szórakozóhely bejáratára és ablakaira, majd gyorsan el­hajtottak. Egyelőre sem az akció el­követői, sem tettük indítékai nem ismeretesek. Az első brüsszeli sajtójelentések leg­inkább bosszúállásra tippel­nek: a megindult rendőrségi vizsgálat legalábbis nem tartja kizártnak, hogy a bár­ból kiutasított, nem kívána­tosnak minősített vendégek megtorló akciójáról van szó. Szegényedik a királynő (MTI-Panoráma) — Még mindig II. Erzsébet ki­rálynő a leggazdagabb Nagy-Britanniában, de a rendelkezésére álló vagyon értéke az általa is rettenetes esztendőnek nevezett tavalyi év során 1.5 milliárd fonttal csökkent, és most 5 milliárd font körül lehet. A The Sunday Times cí­mű brit lap vasárnap megje­lent éves becslése szerint a királynő sorsában osztozott az egész brit földbirtokos és ingatlantulajdonos arisztok­rácia: a recesszió durván beleharapott a hagyomá­nyos, öröklött nagy vagyo- nókba. A felmérés szerint tavaly a pénzemberek és a vállalko­zók jártak jól, közülük is in­kább azok, akik a Thatcher- korszak föllendülése közben meggazdagodtak, majd ide­jében pénzzé tették befek­tetéseiket. HIRDETÉS Cipőgyártók! Bőrdíszművesek! a KOMPLETT BŐR ÉS CIPŐKELLÉK KERESKEDÉS új címe: VASVÁRI P. U. 4. Tel.: 14-427. Nyitva: H—P 8—17-ig. •37562/1K-05.12* * HŐTÜKÖR, REDŐNY, RELUXA, HARMONIKAAJTÓ! Árengedménnyel vidékre is. Tenkéné, Északi körút 54. fsz/1., 16-321. •37706/llC--------------SZUPER ELEKTRO--------------­AKCIÓ! HITELAKCIÓ AKCIÓ! A MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉN! Japán 51 cm tv 58900,-/- 25900.— VIDEOREKORDER 18900-tól Japán 51 cm TXT 3J>>00/- 28900,— VIDEOLEJÁTSZÓ 16900-tól Japán 55 cm 3lV$,— 27 900,— Musik center 5 290-től Japán 55 cm TXT 36 9M,— 31 900,— Olajsütő 2 990-től Funai51cm 32W30L— 28 900.— TV-játékok 2 990-től Sony 55 cm tv 5/900V- 49 900,— Hűtőszekrény 270/80 1 27 900,— Fagyasztószekrény 240 1 30 900A- Hűtőszekrény 2301 24 600,— Készpénzes vásárlóink rádiós magnót kapnak ajándékba! Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 23., GALÉRIA ÜZLETHÁZ Tel.: 42/12-510 Vásárosnamény, Kossuth u. 2. (Ruhagyárral szemben). Tel.: 44/71-771 , '37824/2H*--------------------------------AJÁNLATA-----------------------------­E RELUXAAKCIÓ! Ár: 1300 Ft/m2 •& 19-158 S“ i alatt, 15 színből! háza, Stadion u. 24.1/3. Retus Gmk. Nyíregyháza *jf utea 30. I i ® 43-015 1 | reklámfelirat 1 óra alatt 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents