Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
Segély helyett bérharc Az üzemi tanács a dolgozók új védőbástyájaként vesz részt a munkáltató döntéseiben D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Az üzemi tanács fogalma eddig ismeretlen volt a dolgozók előtt, hiszen korábban a szakszervezet látta el az érdekvédelmi feladatokat. Bár ez a funkciója továbbra is megmarad, azonban a szak- szervezet intézményesen kiszorul a munkáltató döntés- hozatali rendszeréből. A munkahelyeken ezentúl az üzemi tanácsok — a munka- vállalók közössége nevében — gyakorolhatják azokat a részvételi jogokat a munkaadóval szemben, amelyeket a törvény lehető tesz. A választásokat — a jogszabály többszöri módosítása után — május 21. és 28. között kell megtartani. A legtöbb munkahelyen most állítanak jelölteket. Vajon hogyan ítélik meg jövőbeni szerepüket és lehetőségeiket a szakszervezetek és hogyan készítik elő az üzemi tanácsok választását? — erről kérdeztük Kőhalmi Sándort, a mátészalkai ÁFÉSZ szb. titkárát, valamint Pöhacker Attilát, a Vasutas Szakszervezet területi titkárát, Záhonyból. Önálló jelöltek a listán P. A. — Nem hiszem, hogy az üzemi tanácsok választásával a szakszervezetek szerepe csökkenne. A működésük és a hatékonyságuk esetleg nehezebb lesz, ha kiszorulnak az üzemi tanácsból. De ismétlem, ha kiszorulnak... Ez viszont egyáltalán nem biztos, hiszen mi a kampányhadjáratunkban arra törekszünk, hogy önálló jelöltjeink kerüljenek listára és nyerjék meg a választást. Függetlenül a szakszervezeti tagságtól, a dolgozók más személyeket is jelölhetnek, ehhez a választásra jogosultak 10 százalékának aláírása szükséges. A jelöltre leadott szavazatok azonban nem számítanak bele a szakszervezet támogatottságába, mivel az illető nem szak- szervezeti jelöltként indult. K. S. — Én szintén úgy Ablaképítők ítélem meg, hogy a szakszervezetek jelentősége továbbra is megmarad, hiszen ez a szervezet köti a munkáltatóval a kollektív szerződést. S ez jelenti majd bármilyen együttműködésnek az alapját, ebből következik az üzemi tanács tevékenysége is... Ha a szak- szervezet nem egy ütőképes csapat, s ezáltal csak egy gyenge, előnytelen megállapodást ír alá a munkáltatóval, — a kollektív szerződésben rögzített jogokon kívül — hiába törekszik majd évközben az üzemi tanács bármit is kiharcolni. Szükség van az érdekvédelemre — A munkatörvénykönyv szerint a kollektív szerződést csak abban az esetben írhatja alá a szakszervezet, ha az üzemi tanácsválasztáson a leadott szavazatok több mint a felét megszerezte. Az előzetes tárgyalásokon természetesen részt vehet. A kollektív szerződés aláírására azonban csak akkor jogosult, ha a munkavállalók külön szavazással ezt jóváhagyják. P. A. — A szakszervezet mögött egy tagság áll, míg az üzemi tanács csak a munkavállalókat képviseli. Ha a mi jelöltünk bekerül az üzemi tanácsba, az érdekeinket jobban érvényre tudjuk juttatni, a munkaadói döntésekre nagyobb hatást gyakorolhatunk. Ebben a vadkelet világban pedig egyre nagyobb szükség van az érdekvédelemre. A vasutasoknál például az elmúlt évben is sok embert elbocsátottak. Sajnos, több cég nem az átképzésekkel, munkahelyteremtő beruházásokkal próbál gazdaságosan, észerűen működni, hanem a legegyszerűbb számukra elbocsátani az embereket. — Az üzemi tanács szélesebb jogkört kap, mint a szak- szervezet, pontosan azért, mert nemcsak a szervezett dolgozók érdekeit kell figyelembe vennie, hanem mindenkiét, még a munkáltatóét is. K. S. — A mai világban az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, ezért fontos, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet együtt vívja meg ezt a harcot, védőbástyái legyenek a dolgozóknak. S ne az egymás közötti ellentéteteket erősítsék. Más a feladata mindkét szervezetnek: az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a munkáltató szociális, jóléti pénzeszközeinek felSzekeres Tibor felvétele használásáról, jó néhány kérdésben csak véleményük figyelembevételével lehet dönteni... A szakszervezet joga elsősorban az, hogy tagjait anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról, kötelezettségeikről tájékoztassa, munkaügyi kapcsolatokban a dolgozókat képviselje... Nem a politika eszköze P. A. — A szakszervezet működésében ma már nem a segélyezésen van a lényeg, hanem a bérharcon. Olyan fizetése legyen a dolgozónak, hogy ne szoruljon segélyre. Az üzemi tanácsok és a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozása új lehetőséget teremt a munkavállalók előtt, saját maguk dönthetnek a TB-járulék felhasználásról, munkahelyi problémáikról. A májusi választásokkal talán jobban megerősödik a dolgozókban az a szellem, hogy felelősek önmagukért és egymásért. Reméljük, az üzemi tanácsok nem válnak a politika eszközévé s a választások sem egy kisminkelt, formális rendezvényként zajlanak le. A munkahely sorsának alakítása Választási tudnivalók a szavazóknak a Munka Törvénykönyve alapján Nyíregyháza (KM) — Számos dolgozó a munkahelye sorsának alakításában való részvétel egyetlen lehetőségének, mondhatni, utolsó szalmaszálnak tekinti a közeljövőben lezajló üzemi tanács-választásokat. S ha a hazánkban nemrég lezajlott változásokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk: az aggodalmak nem alaptalanok sok helyen. A dolgozók nagy része az üzemi tanácsok létrejöttéhez és eredményes működéséhez nagy reményeket fűz. Ezért a választással összefüggő legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. □ Milyen jogok illetik meg az üzemi tanácsot? Véleményezési jog a munkavállalók lényeges érdekeit érintő döntések előtt; együttdöntés a jóléti alap felhasználásáról; egyetértési jog a munkavédelmi szabályzat elfogadásakor; tájékoztatáshoz való jog□ Hol kell üzemi tanácsot választani? Ha a munkavállalók létszáma a választás időpontjában 16-50 között van, üzemi megbízottat kell választani; 51-100 dolgozói létszám esetén 3 tagú, 101-200 között 7 tagú, 201-500 között 9 tagú, 5061-1000 között 11 tagú, 1001 fő feletti létszám esetén 13 tagú üzemi tanácsot kell választani. □ Ki választhat? Választásra jogosult minden, a munkáltatóval munka- viszonyban álló munkavállaló. □ Ki választható? Minden olyan munkavállaló, aki cselekvőképes és legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. Kivétel: a munkáltatói jogok gyakorlója, a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, a választási bizottság tagja. □ Ki állíthat jelöltet? A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, saját tagjai közül. A szakszervezeten kívüli munkavállalók, a szakszervezeti tagok és a nem szervezett dolgozók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 választásra jogosult dolgozó aláírásával. □ Mi a feladata a választási bizottságnak? Meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. A választási bizottságok megalakításának végleges határideje: március 26. A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel (legkésőbb április 30-ig) összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. □ Hogyan történik a szavazás? Az üzemi tanács tagjait május 21. és 28. között titkos és közvetlen szavazással választják. A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. A jelöltek nevét ABC sorrendben kell feltüntetni, a szakszervezet jelöltje mellé pedig a szak- szervezet nevét is meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem hivatalos szavazólapon adták le, a megválasztható tagoknál többet jelöltek, ha nem állapítható meg, kire adták a szavazatot. □ Ki tekinthető megválasztott tagnak? Az, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Ä választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vesz. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki keresőképtelen beteg, szülési vagy meghatározott okból fizetésnélküli szabadságon van, sor-, vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, egy hetet meghaladó tartós kiküldetésben van. Érvénytelen választás esetén kilencven napon belül meg kell ismételni azt. A munkabéke szelleme D. Bojté Gizella Néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy egyszer megéljük azt az időt, mikor nem csak a munkahelyért, az állásért folyik kegyetlen harc, hanem azért is, ki képviselje a dolgozók érdekeit. Az egyszerű polgár, a melós ki se látszik a munkából, annyi a tennivalója, miközben — talán észre sem veszi — elindult a kampány az érdekvédelmi szervek között a tavaszi választás sikeréért. A céljuk az, hogy megnyerjék a munkások, alkalmazottak szimpátiáját és a májusi üzemi tanács választásokon rájuk szavazzanak. Sokan belefáradhattak az elmúlt negyven év alatt a szakszervezeti mozgalomba, az érdekvédelem — magunk között szólva — inkább szolgálta a munkáltató érdekeit vagy éppen a privát célokat, mintsem a tagságét. Azt mondják: ma már másképp működnek a dolgok, nem az egykori vezetőkről kell megítélni a szakszervezetet. S a dolgozóknak soha nem volt még annyira szükségük arra, hogy valaki intézményesen képviselje érdekeiket, problémáikat, mimt ma, ebben a „kapitalista gúny ás" világban. Javaslom, kedves sorstársaink, kicsit ocsúdjunk fel a politikai közömbösségből! Nem kívánok szólamokat zengeni egyetlen szakszervezet és a szakszervezeten kívüli dolgozók mellett sem, de úgy néz ki, az üzemi tanácsok választása talán nem lesz olyan tréfa dolog. A munkaadóval szemben ugyanis nem a szakszervezet lesz az Ön szószólója, hanem az üzemi tanács. A májusi választásokon ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállalók ki mellett voksolnak. Persze, be lehet juttatni a szakszervezet jelöltjét, de az azon kívülieket is. A Munka Törvénykönyve az üzemi tanácsot a munkabéke intézményének nevezi. Hogy ezt a szellemiséget sikeresen megvalósíthassa, az a dolgozók józan döntésétől függ. Indul a kampány Mátészalka, Nyíregyháza (KM-SZ. J.) —AMOM Mátészalkai Vízméréstechnikai Gyár Részvénytársaságnál nemrégiben kétszáz dolgozó — bérköveteléseiknek nyomatékot adva — sztrájkba lépett. Már a bér- tárgyalások alkalmával világossá vált, hogy példaértékű az együttműködés a gyárkapun belül működő két érdek- védelmi szervezet, az MSZOSZ-hez és a Ligához tartozók között. Nincs ez másképp az üzemi tanácsválasztás előkészítése során sem. Ahogy Jakab Acs József, a Liga Szakszervezet helyi vezetője fogalmazott, ők kinőtték az ellentétet, ami a nagypolitikában mérgezi a viszonyt. Tavaly létrehozták a választási bizottságot, s jelölteket is állítottak. S mivel azóta személyi változások nem történtek, így előbbre járnak, mint a legtöbb munkahelyen. Ennek persze, van hátránya, tudniillik, egy kicsit elérdektelenedett a dolog, így először újból fel kell eleveníteni a témát. Már csak azért is, mert a bértárgyalások, majd a sztrájk lekötötte a dolgozók, az érdekképviseleti szervek és a munkáltató figyelmét és energiáját. Ä Nyírség Konzervipari Rt. dolgozói számára a legfontosabb a cég talponmara- dása, a szezonra való felkészülés, a megrendelések „beindulása”. A felkészülésről Dudás Jánosné szakszervezeti titkártól kaptunk információkat. A központi üzemi tanács tizenegy fős lesz, eddig tizenhét jelölt van. Most szeretnék a jelölteket megismertetni a választókkal, azaz hamarosan megkezdik a kampányt. Bíznak abban, hogy az új szervezet a munkavállalók közössége nevében sikeresen fog fellépni. HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993, április 5., hétfő Kik osztanak kiknek lapot? Balázs Amu felvéts^
