Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5., hétfő HÄHER Kelet-Magyarország 3 Ha a gerendák a fejükre esnek... Kilenc ember munkahelye szünetelne, és a lakossági szolgáltatással is bajok volnának Nyíregyháza (KM - CS. K.) — Az ember sohasem tud­hatja, mikor esik a fejére egy tégla. Vagy éppenséggel egy gerenda. A nyíregyházi Vi­deoton Szerviz dolgozói vi­szont legalább ebben az egy­ben biztosak lehetnek: mun­kahelyükön, a mennyezetről. A történet röviden a kö­vetkező: márcgis 8-án délelőtt, a bejárati ajtótól nem sokkal beljebb megrepedt a mennye­zet, s nagy robajjal a földre zu­hant a födémgerendának egy kb. 30-40 kilónyi darabja több négyzetméternyi vakolat kísé­retében. Bár ketten is voltak a helyiségben (egy ügyfél és a kft. egyik alkalmazottja) sze­rencsére egyikük sem sérült meg, s a berendezésekben sem esett kár. Helyiség kellene Mivel bérleményről van szó, azonnal értesítették a ke­zelő DCSZV-t. Még aznap alá­dúcolták a plafont, rövidesen elvégzik a statikai vizsgálatot — nagy valószínűséggel kor­hadtak a födémgerendák —, tervet készítenek a felújításra. Nem is ezzel van a gond, mint azt Puskás László szer­vizvezetőtől megtudtuk, ha­nem: — Körülbelül 80-100 négy­zetméternyi terület kellene, ahol a szervizt működtetni tudnánk — magyarázta. — A Bocskai utcai volt zöldségbolt viszont, amelyet cserébe aján­lottak, kicsi, mindössze 37 négyzetméter alapterületű. Ja­vasolták azt is, helyezzük el átmenetileg az IKSZV Tokaji úti raktárában a dolgainkat. Ezt viszont azért nem tudjuk elfogadni, mert egyrészt ki­lenc ember munkahelye szü­Repül a gerenda... netelne ideiglenesen, másrészt a lakossági szolgáltatást sem tudnánk biztosítani. A Video­ton Szerviznek országos háló­zata van, egy sor cég gyártmá­nyainak garanciális javítását mi végezzük. Ha bezárunk, legközelebb csak Debrecen­ben vagy Miskolcon vehetik igénybe ezt a szolgáltatást az ügyfelek. Nekünk a felújítás idejére is működőképes he­lyiségre van szükségünk. Ta­láltunk is egyet az Északi al­központban, a szolgáltatóház­ban a volt Modul szervizt. Az minden átalakítás nélkül tökéletesen megfelelne ideig­lenesen, csak az a baj, hogy a felszámoló bizottság nem adja át. Vita a hátralékról A polgármesteri hivatalban az ügy intézője, Virók Csilla főelőadó a következőkről tájé­koztatott: — Az üzlet egy része életve­szélyes, csereingatlant kellene adnunk helyette, viszont a bér­lőnek is megfelelővel nem rendelkezünk. Egyedül a Bocskai utcán tudtuk felaján­lani helyiséget, amely kisebb alapterületű, de felvevőhely­nek megfelelne, a szerelő és javító tevékenységre csak máshol tudunk helyet biztosí­tani. A Modul helyiségről pe­dig eddig nem sikerült mege­gyeznünk a felszámolóval. A bérletidíj-hátralékról van vi­tánk. A Tizek Felszámoló Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Molnár László, aki a felvetésre a következőket válaszolta: — Ha Puskás úr megkere­sett volna minket, már rég ren­deztük volna a dolgot. De még Harasztosi Pál felvétele soha nem találkoztunk. Ne­kem teljesen mindegy, ki kap­ja meg a bérleményt, csak kap­jak engedélyt, hogy a haszná­lati jogot átadhassam! Csakhogy a bérleti díj egy­oldalú felemelése miatt jogvitánk van az IKSZV-vel, s még nem sikerült mindenben megegyeznünk. Az önkor­mányzat csak úgy hajlandó visszavenni a használati jogot, ha az új bérlő a Modul bér­letidíj-tartozását is magára vállalja. Foglalt a szerviz 7 Tudni kell azonban, hogy az Északi alközponti Modul szer­viz nem üres: az Orion Szerviz bérli a Modultól, megvásárolta a berendezéseket, s ki is festet­te a helyiséget. Szívesen meg­venné a használati jogot is, ha ezzel segítené a megoldást. Amerikai alkatrészekből épít kétszemélyes AVID FLYER típusú túragépeket a Nyíregyházi NYIR-REP Kft. Az elsősorban nyugat-európai megrendelésre készített repülőgépekből — képünkön — a tizenhatodik készül Balázs Attila felvételi;;;----------Tárca — avasz van. A böjti szelek szárítgatják a márciusi tél maradvány-vizeit a napkori szántók barázdáin nyarga- lászva, és szárnyain messzire száll a kora esti harangszó. Hívogatón megérinti a tá­voli gyümölcsösökben se­rénykedő emberek szivét, akik — mintha tán nem hinnének a fülüknek, hogy elszaladt a nap és mégsem fogyott el a munka — egy pillanatig az iménti harangzúgás után neszeinek. Messziről jött plébánosok segítségével sem lehet győzni és kielégíteni ezt a több na­pon át tartó húsvéti készüle­tet, a napkoriaknak évszáza­dok óta tartó, a gyermekek­nek vérében már örökletesen hordozott, az öregeknek zsi­geriben megkeményedett és halottaink porladó csontjai által a földdel — 'a mi föl­dünkkel — keveredő igényét, a katolikus vallás gyakorlása iránt. így volt ez Szent István óta mindig, nagyapáink virágzó fiatalságában éppen úgy, mint szégyenlős gyermekko­rom éveiben, amikor a község vallásosságát bélyegként vi­selte neve mellett. Vakhit? Látszaterkölcs? Az olvasó, aki látott-halott már ilyet is, olyat is, bizonyára el tudja majd dönteni. De a messziről jött plébá­nos — mai, modern, művelt ember—nem véletlenül kezdi prédikációját a bibliai idé­zettel: „Aki sírva vet, vigadozva arat!” Igen, mert a szövetkezeti gazdálkodás országos össze­omlásának előestéjén már a napkori emberek földjeik nagy részét birtokba vették, több száz hektár gyümölcsös kezelésének felelősségét ma­gukra vállalták és el nem fe­lejthető nehézségek árán ve­tettek. Sokan kérdezték ak­koriban, honnan az erő, és bi­zakodás? És egy-két év után jöttek a törvények is, amelyek fórumokat, bizottságokat szültek, miután ismét sokan kérdezték, lesz-e egyezség? Hosszú éjszakák és többna­posjózan logika által szerve­zett tanácskozások eredmé­nye, hogy lett egyezség és mi­közben számos községben ma is egymást marják az embe­rek, 'Napkoron az 1989-es földosztás lassan a befejezés­hez közeledik. Az elvesztegetett idő, a tole­rancia nélküli, irigységtől ve­zérelt döntések csak hátrány­ba hozzák amúgy is szegényes falusi világunkat. Másoknak gáncsot vetni, tüntetni és aláírásokat gyűjte­ni — ez a könnyebb megol­dás! Vetni — akár sírva is —, ez a nehezebbik! Vakhit, látszaterkölcs le- het-e, amely erő lesöpri a napkoriak asztaláról a gáncs­vető névtelen leveleket, és megmosolyogtatja tavaszi szántás közben a földosztás anekdotává szelídített vitáin elgondolkodó gazdákat? Gyanítom, inkább a csecse­mőként magunkba szívott, az anyatej ízében észrevétlenül megbúvó, talán még ma sem felfedezett vallás-vitamin, vallás-nyomelem az, amely­nek segítségével erre az élet- felfogásra esküszik a falu. Ez jár éppen a fejemben, — és jólesően érzem a napkori templom meleg, békés töme­gének vonzását, — amikor is­mét a messziről jött plébános szava simogatja meg szíve­met; „Boldogok a szelídek, mert ők birtokolják a Földet." Én még hozzágondolom; ... és a földet.-y * i, \ ' * n v v . . Lipték Béla Napkor nagyböjtjére Áldást adék Baraksó Erzsébet agyszüleink család­jában még annyi gyer­mek jött a napvilágra, amennyi megfogant, itt ezen a szabolcsi tájon istenáldás volt az érkező gyermek, megbecsült a várandós anya. Szüléinknek három­négy testvére volt, egykéről ezen a vidéken alig hallot­tak. Az évjáratomba tarto­zók nagy része viszont két­gyermekes családban nőtt fel, s közülünk soknak már csak egy gyermeke van. Nem kerülhető el tovább a számvetés, hogyan alakul a családok létszáma Magyar- országon. Riasztó adattal állt elő ugyanis a sajtó: ha a régóta tapasztalt népesség­csökkenési folyamat nem áll meg, 2040-re másfél millió­val kevesebben leszünk. Nem tipikus magyar jelen­ségről van szó, hiszen — mi­közben a világ népessége rohamosan növekszik, és a becslések szerint 2020-ra a jelenlegi 5,3 milliárd helyett 8 milliárdnyian lakják majd a Földet — Európa legtöbb országában nem nő, vagy csökken a népesség száma. Hazánkban a szakemberek e folyamat megfékezésére ak­kor látnak esélyt, ha megfe­lelő gazdasági és társadal­mi háttér áll rendelkezésre. Megerősítésre szorul az „egészség mint érték” szem­lélet, ami bizonyos szemé­lyes felelősséget is felvet, mennyire törődünk magunk­kal. Nem lehet természetes az, hogy a munkában túlhaj­szolt emberek kidőlnek a sorból, nem érik meg a nyugdíjkorhatárt. Nagy sze­repe lehet a népesség létszá­mának alakulásában annak, miként alakul a gyermekvál­lalási kedv. A jelenleginél sokkal több segítséget kell kapniuk a társadalomtól azoknak a tiszteletreméltó fiatal pároknak, akik vál­lalják az újabb és újabb gyerekeket, noha felnevelé­sük ma olykor drámai küz­delemmel jár. Hogy teljesül­hessen a költői prófécia: Ál­dást adék, sok magzatot ho­nodnak, / Mellén kiket táplál vala; / S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? / Önnépe nem lesz védfala? Nagyvárosi dzsungel Kommentár Működve leválni Galambos Béla M ind több szó esik mostanában — pro és kontra — a szövetkezeti tör­vény módosításáról. Sokan vallják ugyanis, hogy az átmeneti törvény nem váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket, ami a tagok szövet­kezetekből történő kiválásá­nak lehetőségeit, illetve a kí­vülálló üzletrész-tulajdono­sok vagyonrészük feletti ren­delkezési jogát illeti. A törvénymódosítás leg­célravezetőbb megoldásán gondolkodók szeme előtt minden bizonnyal ott lebeg az a mindannyiunk számára fontos követelmény, hogy a termelés folyamatossága, a gazdálkodás biztonsága ne szenvedjen csorbát. Éppen ezért az egyéni kiválásoktól jóval nagyobb mértékben célszerű a csoportos ki-, il­letve ahogy mostanában mondják, leválást előnyben részesítenie a törvénynek. Már van olyan, messzebb­re látó javaslat, amelyik a szövetkezeti vagyon leg­alább 10%-os részének vagy 10 millió forintot elérő va­gyonnak a csoportos leválá­sát jelentősebben könnyíte­né, ha ez önálló gazdasági egységet képvisel, és nem veszélyezteti a visszama­radó vagyon működőképes­ségét. Természetesen a ki­válni szándékozóknak ren­delkezniük kell a megfelelő üzletrészértékkel, és vállal­niuk kell a vagyont terhelő kötelezettségek megfizetését vagy átvállalását, illetve az üzletrészüknek a terhekkel történő „nettósítását”. Vál­lalniuk kell továbbá a levá- lóknak — akikhez kívülálló üzletrész-tulajdonosok is csatlakozhatnak! —, hogy a kivitt vagyont szövetkezeti, vagy gazdasági társasági formában legalább három évig működtetik. Az egyéni kiválást kezde­ményezett, de végül is benn­ragadt tagok, no meg a va­gyonuk mobilizálásáról már lemondott kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok sérelmei­nek orvoslására, bizonyos adókedvezmények bevezeté­séről is szó van, amellyel megkönnyítenék az üzletré­szek értékesítését. Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents