Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

1993. április L, csütörtök HAZAI HOL-MI A kettészakadt Tiszabercel Lépnünk kellett, ha nem akartuk sorsára hagyni a gyümölcsöst Györke László Tiszabercel (KM) — Ami itt a népet bántja, a közhan­gulatot rontja, az az, hogy a vagyonrészeket az emberek nem tudták kivenni a csőd­eljárás alatt álló Bessenyei Mgtsz-ből — mondja som­másan Tarjányi Miklós, a földkiadó bizottság elnöke. Nehéz lenne még csak vá­zolni is a teljesség igényével a tiszaberceli helyzetet, esemé­nyeket. Ezért csak a közel százhektáros almás körüli cse­tepatéról szólunk, ami a falu­ban ugyancsak felborzolta a kedélyeket. Csődbiztos jön, csődbiztos megy Egy kis visszatekintés. Ta­valy ősszel indult meg a Bes­senyei Mgtsz szanálása. Ám már nyáron megalakult az új Jóreménység Termelő, Ter­meltető, Szolgáltató és Értéke­sítő Szövetkezet néven a régi elnökkel, a régi szakemberek­kel. A felszámolást a Hextra Kft. folytatja le, amely Eördögh János nyugdíjas főkertész sz­erint akár két évig is eltarthat. Mivel azonban a mező- gazdasági nagyüzem nem gyár, amelynek kapujára laka­tot lehet tenni a szanálás lebo­nyolításának időszakára — Hajnal András polgármester szerint —, valamilyen for­mában a termelésnek folynia kell. Csík László, a felszámoló Hextra Kft. első megbízottja 1993. január 18-án meghirdet­te, hogy „a felszámolás alatt lévő Tiszabercel „Bessenyei” Mg. Termelőszövetkezet 74 ha gyümölcsöst bérbe kíván adni. Az egyének terület-meg­jelöléssel igényt jelenthetnek be. A terület éves bérleti díja 10 000 Ft/ha. A bérleti díj elő­re, egy összegben esedékes.” A megkérdezettek nagy száza­léka szerint nem volt jelentke­ző, vagy legalábbis nem elég, bár a polgármesteri hivatal be­járatánál hetekig volt olvasha­tó a felhívás. Pontosan nem tudni mi ok­ból, ám az tény, hogy Csík László mint „csődbiztos” ez­tán nem sokkal távozott. Március 3-án kidoboltatták, hogy (most már) a Jóremény­ség Szövetkezet 18 órakor a mozi épületében „almagyű­lést” tart. Itt ismertették a szö­vetkezet vezetői újból a felté­teleket: 200 forintért lehet bé­relni egy almafát, mely összeg tartalmazza a növényvédelmi és a talajmunkálatok költsége­it is. Nem nagyon kapkodtak az alma után, hiszen a pénzt előre le kellett (volna) tenni. Feltétel volt továbbá — és az ma is —, hogy mivel az almás fele jonatán, fele starking, nem lehet válogatni. Körbehordoz- tak a faluban egy nyilatkozatot arról, hogy az illető kíván-e bérelni, avagy nem. Ezt min­denkivel alá is íratták. Eör­dögh János szerint ketten jelentkeztek. Az idő szorításában Még 1993 február 19-én lét­rejött egy haszonbérleti szer­ződés a felszámoló Hextra Kft. és a Jóreménység Szövet­kezet között arról, hogy az al­mást ez utóbbi bérbe veszi február 20-tól a gazdasági év végéig, és amely szerint min­den munkát a kertben idejében elvégeznek. A bérleti díj itt már nem 10 000, hanem 10 500 Ft/ha, azaz az egész gyü­mölcsösé 751 800 forint. A szerződés 5. pontja kimondja: „A bérlő az 1993. évi termés­sel, mint sajátjával, szabadon rendelkezik...”De vajon mi a véleménye az eseményekről a „másik oldalnak”? Márton Tamás tagja az új szövetkezetnek, a régiben pe­dig 18 évig dolgozott abban a bizonyos almásban, mint nö­vényvédelmis. Maga is bérlő volt éveken át. Most, szövet­kezeti tag létére is, munkanél­küli. — Ez a gyümölcsös a falué. Ezt mi telepítettük. Most meg ki akarnak bennünket forgatni belőle. Ki tud ma Bercelen a munkanélküli-segélyből ennyi pénzt letenni egy összegben? Nem csoda, ha nem akadt je­lentkező. De ezt direkt csinál­ták, higgye el, hogy majd egy­más közt az a 14 ember, akik ripsz-ropsz összerántottak va­lami bétét, potyán megszerez­zék. Sok ember bérelte az al­mást, soknak hozott egy kis pluszjövedelmet. Most meg itt vagyunk munka nélkül, kifor­gatva ebből is. Hisz a vagyon­jegyemet be is savanyíthatom, mert már amit lehetett, elvittek a régi téeszből. Való igaz, a szóban forgó Aranyparmin Bt.-t e riport el­készülte előtt néhány nappal hozták létre. Bejegyzése még folyamatban van. Áz is igaz, hogy 14 tagja van, megbízott ügyvezetője Görömbei Vil­mos: — Lépnünk kellett, ha nem akartuk sorsára hagyni a gyü­mölcsöst. Hogy bármihez is kezdhessünk, ki kellett fizetni az egész kert bérleti díját, azaz 751 000 forintot. Nem tehet­tünk mást, társultunk: aki le tudott tenni százezer forintot, az tagja lett a hétének. Állagmegőrző metszés Az Aranyparmin Bt. nyom­ban munkához is látott. Jelen­leg metszik a fákat. — Napszámosokat fogadtak fel, 20 forintot fizetnek egy fá­ért. Tönkrevágják — fakad ki Márton Tamás. — Azt mond­ják, tán még baltával is pusz­títják... Kinn, a Hosszú-dűlő­ben aztán meggyőződhettünk arról, hogy bár baltával nem vágják, ám a metszés minősé­ge enyhén szólva vegyes. Sok helyen még a koronán is ott­maradt a temérdek vízhajtás. — Ezek majd karvastagsá­gúra nőnek, elveszik az ener­giát a gyümölcstől. Elképzel­heti, milyen termése lesz ezeknek a fáknak — méltat­lankodik Márton Tamás, aki csak a kedvemért volt hajlan­dó kijönni a kertbe.—Látni se akartam, mit pocsékolnak itt össze, mert fáj az ember szíve. — Most csak állagmegőr­zésre törekszünk — így Eör­dögh János. — Tulajdonkép­pen léalmának szánjuk. 6-8 permetezést tervezünk. Am ha időközben találunk piacot a minőségi árualmának, és jó termés ígérkezik, akkor vál­tunk. — Miket nem mond, léal­mának elég 2-3 permetezés — kontráz Márton Tamás. — De nem is ez az igazán nagy gond — teszi hozzá később —, ha­nem az, hogy ez a bété úgy hagyja majd a leendő tulajdo­nosokra az almást, hogy abban nem lesz köszönet. Kirekesztősdi Nyolcszemközt a téesziro- dán. Görömbei Vilmos: — Nézze, amikor szorult helyzet­ben voltunk, bárkit bevettünk volna a bétébe, aki leteszi a pénzt. Még jobban is jártunk volna, ha többen vagyunk, mert akkor egy főre kevesebb esik. Egyébként a bérleti lehe­tőség továbbra is fennáll. A bérleti díj almafánként jona­tánnál 40, a starkingnál 10 fo­rint, a műveleti költségnek pe­dig csak a felét kell előre le­tenni, azaz 120, illetve 90 fo­rintot darabonként. Hiszen meg kell vásárolnunk sürgő­sen a vegyszereket. A többit az értékesítés után kell kifizetni, illetve, ha mi értékesítjük, lé­vonjuk a bevételből. — Nem igaz, hogy bárki be­léphetett. Nekünk nem is szól­tak, kirekesztettek bennünket — így Márton Tamás. Eördögh János: — Ne be­szélj már, Tamás, hát nem szóltunk!? — Nem! — Itt most tanúk előtt kije­lentem, beléphetsz a helyem­re, ha leteszed a százezer fo­rintot. Márton Tamás már kint az utcán: — Méghogy kilépne... Sose! Jegyzet_______________________ Féldecinként szerezve a bajt Kovács Éva elzúdult, majdnem pfu­jolt és fütyült a közön­ség, amikor a televízió Hő­mérő műsorában dr. Pusztai Erzsébet népjóléti államtit­kár azt állította, a kórházak­ban fekvő betegek negyven százalékát az alkohol juttat­ta oda. A bejelentést követő, el­lenséges reakciót nagyjából értettem. A megjelentek bi­zonyára a szó legszorosabb értelmében vett józan életű, tisztes gondolkodású embe­rek lehetettek, közülük töb­ben akár személyes sértés­nek is tekinthették az állam­titkár asszony szavait. Pedig bármilyen szomorú, közel járt az igazsághoz. Igazán kár lenne ez ügyben a számokon lovagolni, s azt mondani, nem negyven, ha­nem „csak” harminc száza­lék a szóban forgó arány, ez­zel azonban még nem va­gyunk előbbre. A harminc is rengeteg, s még a tíz, tizenöt sem kevés. Mert az állítást, sajnos a szakemberek is csak alátámasztani tudják, hogy a kórházi ágyak jelentős ré­szén olyan betegek feksze­nek, akik féldecinként vagy kortyonként, de az évek so­rán maguknak szerezték a bajt. Elitták a májukat, a szí­vüket, az eszüket, s ezzel las­san de biztosan tönkretették saját szervezetüket. S még ha csak magukkal bántak volna el! De elbántak a család­jukkal, gyermekeikkel, fe­leségeikkel és férjeikkel is, szándékosan és tudatosan rombolva azt, amit a magyar nyelv közhelyszerűen „leg­drágább kincs" -nek nevez. Hol vannak már ezek a kincsek! Magyarország saj­nálatos elsőbbséget vívott ki az alkoholfogyasztás terén, ráadásul ivási szokásaink is a legrosszabbak közül valók. Vezetnek a kemény szeszek, a sör, a bor sokaknál már csak afféle kísérőnek teszi meg. Szomorú tény, de igaz, hogy a férfiakhoz mostanra felzárkóztak a nők, s az ivás elkezdése is egyre fiatalabb korosztályhoz kötődik. Mondják, egy probléma megoldásához első lépés an­nak felimerése lehet. Öröm­mel jelentem, ezen már túl vagyunk. Hozzákezdhetnénk talán a felismert probléma megoldásához is. Sajnos, fogalmam sincs, hogyan. Első lépésként min­denesetre érdemes lenne el­gondolkodni azon, hogy amíg a boltok ráérnek hat­kor, hétkor kinyitni kapuikat, a kocsmáknak miért kell haj­nali öttől akár este tízig, egyetlen perc szünet kiha­gyása nélkül sarkig tárni azokat. Belvárosi portré: a papírgyűjtő Szekeres Tibor felvéteuí A non-profit szervezetek lényege, nevelőszülői hálózat, svédek Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A Magyar Tudományos Akadémia Megyei Tudomá­nyos Testületé nemrégiben izgalmas eseményt szerve­zett. A szociológiai munkabi­zottság felolvasó ülésén töb­bek között a DOTE Egész­ségügyi Főiskola oktatói is­mertették legújabb kutatási eredményeiket.. Dr. Illésné Erdős Judit ak­tuális témát dolgozott fel. Az­zal foglalkozott — elemezve 11 non-profit szervezet működését — hogy azok mi­lyen szerepet játszanak a szo­ciális problémák megol­dásában. S egyáltalán miért jönnek létre, mi a szerepük a piacgazdaságban, miért gya­koriak egyes ágazatokban és miért hiányoznak szinte telje­sen másokban? A hazai szakirodalom sze­rint a magyar non-profit szer­vezetek tevékenysége, struk­túrája sajátos. Míg Nyugat- Európában és az Egyesült Ál­lamokban a független szektor tevékenységének súlypontja a szociális területekre került, ad­dig nálunk e szférában nem meghatározóak. A magyar non-profitok negyven száza­léka művelődési célú tevé­kenység köré szerveződött, mintegy negyedük pedig okta­tási feladatok kimunkálását segíti. Ha pénzügyi helyzetüket te­kintjük, akkor kiderül, hogy a 30-35 milliárd forintnyi össz­tőke kilencven százalékát a szervezetek 4-6 százaléka bir­tokolja, 60-70 százalékuk ré­szesedése pedig csupán „mor­zsányi”. Az előadó értelmezte a fogalmat is: a non-profit nem jelent egyet a profitterme­lés tilalmával, hanem azt je­lenti — nagyon leegyszerűsít­ve —, hogy a termelődött ha­szon nem vehető ki például nyereségként vagy osztalék­ként. Végezhetnek vállalkozói te­vékenységet is, ha azt alapító okiratukban rögzítik, azonban a vállalkozásból származó be­vételeikből a nem profitképző tevékenységüket kell finanszí­rozniuk. A jelenlegi feltételek mellett, azaz a jogi, pénzügyi rendezetlenség közepette két feltételezés él egymás mellett: az egyik szerint a non-profit szervezetek egy része képtelen kitűzött céljait elérni, de a má­sik vélemény sem optimista - ezen szervezetek tőkéje roha­mosan gyarapodhatna, ha a társadalmi szolidaritás érzel­mileg segítené a nagyobb ada­kozó kedvet, melynek révén az egyes adományozó konkré­tan ellenőrizhetné az adomá­nyozott összeg felhasználásá­nak útját. Kádár Magdolna megyénk nevelőszülői hálózatáról rög­zített — tavalyi friss adatok alapján — helyzetképet. A be­számolót kutatásának céljai is­mertetésével kezdte. Először a nevelőszülős hálózat helyét tárta fel a gyermek- és ifjúság- védelemben, s arra a kérdésre kereste a választ, milyen em­berek milyen motivációval vállalják ezt a tiszteletreméltó szerepet. A szakember ezen állami gondoskodási forma ha­tékonyságát is vizsgálta. Me­gyénkben 1992-ben a 2 584 ál­lami gondozottból 1 210 gye­rekről, tehát majd a feléről ne­velőszülők gondoskodnak. Ez az arány a fontosságát, a tapasztalatok pedig eredmé­nyességét jelzik. Szükség len­ne egy ehhez méltó széles tár­sadalmi elismertségre. Dr. Horváth László adjunk­tus svédországi tanulmány­újáról, szakmai tapasztala­tairól számolt be. A példaként emlegetett jóléti állam szo­ciálpolitikája különösen ma­gas színvonalú. A svéd szo­ciális rendszer alapkövei az önkormányzatok. Az ő felada­tuk az ellátáshoz szükséges pénz előteremtése, s náluk van minden ezzel kapcsolatos dön­tési jogosítvány is. Az előadó ismertette azokat a mechanizmusokat és alapel­veket, amelyek eredménye­képpen a rendszer zavartala­nul működik, s ami a legfon­tosabb: a szociális hálón a le­hető legkisebb rések vannak. A szociális ellátás elvei, a fej­lett betegbiztosítás, a nyugdíj- rendszer több eleme adaptál­ható lenne nálunk is. Ez állt a magyar kutatókból álló cso­port megfigyeléseinek közép­pontjában. Esélyt a tehetségeknek Pályázati felhívás Nyíregyháza (KM) — Az Esélyt az Ifjúságnak Alapít­vány kuratóriuma megyénk gyermek- és ifjúsági korosz­tályba tartozó tehetségeit pá­lyázati úton is szeretné tá­mogatni. A pályázatot sokfé­le témakörben írták ki: a pá­lyamű foglalkozhat bármely általános vagy speciális tu­dományterülettel, tevékeny­séggel (sport, kulturális, képzőművészeti), kapcso­lódhat a gyógyítás, az okta­tás, kutatás területeihez. Ter­mészetesen szükséges ön­életrajz, és csatolni kell a végzett tevékenység szak­mai-intézményi, szakember általi minősítését. A pálya­munka terjedelme maximum két ív lehet. Mellékletként szerepelhet fénykép, film, írásos dokumentum. A kura­tórium egy évre szóló ösz­töndíjjal vagy egyszeri tá­mogatással segítheti a pályá­zókat tehetségük kibontako­zásában, céljaik elérésében. A pályázatoknak május 30-ig be kell érkezniük az alábbi címre: Esélyt az Ifjú­ságnak Alapítvány 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói u. 76. Telefon: (42) 14-822,11-804. Fizetnek a használtért Nyíregyháza (KM) — A Pro Humana Alapítvány Help raktárháza immár fel- készülten várja az adomá­nyokat Nyíregyházán, az Ep­reskert utca 37/b alatt. Fo­lyamatosan keresnek — vásárolnak fel — mindenféle használt, de még használható állapotban lévő tartós fo­gyasztási cikket, lakberende­zési tárgyat, bútorokat, ágya­kat, lakástextíliákat, pléde­ket, fűtéstechnikai berende­zéseket, háztartási, főleg konyhafelszerelési cikkeket. Ha már újra cserélte, kár len­ne kidobnia a régit, kész­pénzzel fizetnek érte — hogy csekély pénzért to­vábbadhassák. A helyszínre telefon- hívásra is kimennek: (42) 43-236. Kelet-Magyarország 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents