Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország “ 3 Hogy a beteg is jól járjon A meglévő összeget jobban, igazságosabban szükséges elosztani az egészségügyben Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az egészségügyi reform újabb, döntő szakaszához érkezett, hiszen folytatódik az alapel­látás reformja és fokoza­tosan, de megkezdődik a szakrendeléseken és a kór­házakban a teljesítményará­nyos finanszírozás beveze­tése is. Bizonyossá vált, hogy csak az alapos és átgondolt reform az egyetlen lehetséges út az egészségügy jelenlegi válsá­gának túlélésére. A reform nem jelenti azt, hogy alapve­tően több pénz jut az egész­ségügyre, — bár a szakellátás reformjának bevezetésére a TB Alap költségvetése idén 8,6 milliárd Ft-ot biztosított — hanem arra utal, hogy a meg­lévő összegeket jobban és fő­leg igazságosabban kell elosz­tani. A lakosságnak ingyenes Ez csakis a teljesítményará­nyos finanszírozás elve alap­ján lehetséges. Ez a finanszí­rozási forma biztosítja az egészségügybe áramló pénzek elosztásának ellenőrzését, és egyúttal megteremti a kere­teket ahhoz, hogy amikor a gazdaság fellendülésével pár­huzamosan az egészségügy többletforrásokhoz jut, azokat hatékonyan használják fel. A lakosság számára fontos, hogy az újfajta finanszírozás számukra semmiféle megter­helést nem jelent. A rendelet­ben foglalt feltételeket meg kell valósítani ahhoz, hogy a szabad háziorvos-választás után a jövőben a szabad kór­házválasztás alapjai is megte­remtődjenek. Cél, hogy a jö­vőben a betegek és orvosok bi­zalma jelentse az egészségügy mércéjét. Fontosabb újdonságok Az a háziorvosi szolgálat, il­letve kórház, amelynek orvo­sával szívesebben gyógyíttat- ják magukat a betegek, az új rendszerben magasabb erköl­csi és anyagi elismerésben ré­szesülnek. A sürgősségi bea­vatkozásokat az orvosok to­vábbra is elvégzik a biztosítási kártya felmutatása nélkül is. A szakrendelőkben ill. kórházi felvételnél — a nőgyógyászati szakrendeléseket kivéve — a kártya mellett rendelkezni kell orvosi beutalóval is: A háziorvosi szolgálat terü­letén az elosztási reform leg­fontosabb újítása, hogy a be­tegközpontú szemlélet és a tel­jesítményarányos alapelv ér­telmében a finanszírozásban jelentősen nő a kártyapénz aránya. A kártya alapértéke duplájára nő, 1993 júliusában 40 Ft lesz havonként. A gyermekkörzetek még jobb ellátását segíti, hogy a korcsoportokhoz tartozó szor­zószámok közül a kisgyer­mekeké jelentősen növekedni fog. Új elemként lép be a deg- resszió, amely meggátolja ma­mutkörzetek kialakítását, azt, hogy az orvosok olyan sok beteget vállalnak, amennyit már nem tudnak tisztessége­sen ellátni. A betegek otthoná­ban történő ellátás többletkölt­ségeinek fedezésére szolgáló területi pótlék is duplájára emelkedik. Városban 4000, községekben 6000, csatolt községekben 7000, külterületi lakott helyeken 9000 lesz havonta. A teljesítményt kifejező ele­mek szerepének növelésével egyidőben megszűnik az eddi­gi bázisalapú finanszírozás. Ehelyett a rendelet úgyneve­zett fix összeget állapít meg. Ennek értéke a felnőtt körzet esetén 20 000-30 000, gyer­mekkörzet esetén pedig 25 000-35 000 Ft egy hónap­ban. A fix összeg azért mozog határértékek között, mert az egyes körzetek eltérő feltéte­lek mellett dolgoznak. Cél, hogy bázisösszeg megszűnésével az 1992. évben kiegészítő szolgáltatást, pél­dául laboratóriumi vizsgálatot nyújtó háziorvosi körzetek számára ez évben is lehetőség legyen többletszolgáltatásaik finanszírozására. Az orvosok számára fontos tudnivaló, hogy csak a tény­legesen ellátott és megfelelően dokumentált biztosítottak után jár a teljesítményarányos díja­zás. A háziorvosnak 1993. no­vember 30-ig pótolnia kell az elmaradt vizsgálatokat és a be­tegek törzskartonjának kitölté­sét. Pontos dokumentáció Az a háziorvos illetve kór­ház, amelyik számítógépen küldi be az adatokat az Egész­ségbiztosítási Alaphoz, ha­vonként 1000 forint további támogatásban részesül. A Népjóléti Minisztérium előremutatónak tartja a házior­vosi vállalkozások létrejöttét, és az eddigi vállalkozók ked­vező tapasztalatai alapján minden lehetséges eszközzel támogatja ezt a formát. A vál­lalkozó háziorvosok adózási feltételei kedvezőek, s törvény írja elő azt is, hogy amennyi­ben területi ellátást is vállal­nak, az önkormányzatok köte­lesek számukra ingyen hasz­nálatba adni a rendelőt. A teljesítményarányos fi­nanszírozás olyan verseny­helyzetet teremt, amelyet a piacgazdaságban mindenki­nek fel kell vállalnia. Ennek lesznek nyertesei és vesztesei is. Vesztesei, akik a reformban ellenérdekeltek. Az új típusú finanszírozási szemlélet válto­zást követel minden egészség- ügyi dolgozótól. Döntő szere­pet kap a minőség-ellenőrzés, törekedni kell a takarékosság­ra és az új, hatékony és költ­ségkímélő gyógyító eljárások bevezetésére. A fények kisvárdai varázslói Elek Emil felvételei A General Electric Tungs­ram Rt. kisvárdai gyárában a gazdasági gondok, problémák ellenére a dolgozók munkája biztosított. Az országban itt gyártanak legnagyobb mennyiségben törpelámpákat és soffita-izzó- kat A korszerűség követelmé­nyei, és a nemzetközi tapasz­talatok egyaránt sürgetik az energiatakarékos fejlesztés gyorsítását. A General Electric Tungs­ram Rt. kisvárdai gyárában dolgozó szakgárda a jelek sze­rint állja a magasabb minőségi követelmények próbáját, a ha­zai és a külföldi piacokon, ahol termékeik megjelennek. Képeink: A gyár fejlesztő kollektívájának munkáját di­cséri az a gépsor, amellyel a soffita-lámpákat gyártják. A gép kezelője: Lakatos Tünde (fent). Tartós égetésnek veti alá a különböző típusú lámpá­kat Boda Istvánné meós (lent balra). A fotometráló készülékkel Váradi Kálmánné volt- és watt-paramétert mér (jobbra). Sikeres pályázatok Nyíregyháza (KM) — Mint ahogyan olvasóink lapunkból is értesülhettek, az Oxford Uni­versity Press pályázatot írt ki az angol nyelvet oktató iskolák részére (a felhívás a Közne­velés 1993. 4. számában szin­tén megjelent). A meghirdetők célja az volt, hogy a pályázó intézmények angol nyelvű könyvtári állományát értékes és használható kiadványokkal gyarapítsák. A húszezer kötetnyi ado­mányt a Kelet-Magyarországi Regionális Oktatásügyi Köz­pont (ROK) „szortírozta” a hozzájuk eljuttatott kérelmek alapján. Megyénkből és Haj- dú-Biharból összesen har­minchárom közép- és nyolc­vanegy általános iskola élt a felkínált lehetőséggel. A 25-25 darabból álló könyvcsomagokat az intézmé­nyek a napokban kapják meg, így az ajándékot a tanév még hátralevő részében hasznosí­tani tudják az angol nyelv ok­tatásában. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium és a ROK — az Európa Tanács felhívásá­nak megfelelően — Europe at School címmel pályázatot hir­detett meg a tanintézetek részé­re, négy korcsoportban, két-két témakörben. A megméretésen indulhattak az iskolák, iskolai közösségek és egyéni „próbál­kozók”. Megyénkből és Hajdú- Biharból a beadási határidőig hetvennégy pályamű érkezett. Aktívabbak voltak az általá­nos iskolások: a benyújtott munkákból ötvennyolcat ők készítettek. A „minősítés”, vagyis az elbírálás két szinten: hazai és nemzetközi zsűri köz­reműködésével zajlik majd le. A legjobb pályamunkákat a területileg illetékes ROK ván­dorkiállításon fogja bemutat­ni. Kényszervállalkozók Szőke Judit z üzleti élet nem kizáró­lag óriásokból áll. A fejlett piacgazdaságokban nemcsak központi forráso­kat nyitnak meg, hanem a régiók is adnak anyagi se- gítségej a gazdaság e szele­tének. Általánosan felismert érdek az egészséges kisvál­lalati világ megőrzésének és fejlesztésének politikája. Maguk a nagyvállalatok is rájöttek, hogy sok tekintet­ben függnek a kicsiktől, ezért a puszta szavaknál többet áldoznak a kisvál­lalkozói szféra erejének és nyereségességének megőr­zésére. Nálunk is — a gazdaság jövője szempontjából—cél­ként fogalmazódott meg a vállalkozói középréteg kia­lakítása, ezt azonban eddig nemigen sikerült a privatizi- zációval párhuzamosan megvalósítani. Nem is a cél­lal van a baj... Tavaly év végéig 150 ezer jogi és nem jogi személyi­ségű vállalkozás alakult, 650 ezer egyéni vállalkozó kezdte bizakodással új tevé­kenységét. Egyik évről a másikra százezres lett a nö­vekedés, ami példátlanul di­namikus, de... Nézzük meg a motiváció­kat! Ezek java része kény­szervállalkozás. így már születéskor többségük nem életképes. Vannak eszközök, melyekkel lehetne segíteni. Nem is igazán a kamatok magasak, azoknál nagyobb tehertétel a másfél, kétsze­res fedezet. Mert a mai bankrendszer nem vállal át szinte semmit a vállalkozá­sok kockázatából. Pedig a felelősség hármas. A kor­mányé, a vállalkozóé és a bankoké. gy felmérés szerint az USA-ban minden ne­gyedik kisvállalkozás még ugyanabban az évben tönk­remegy, de a többieknek, amelyek öt év múlva befut­nak, az minimum az ötödik újrakezdésük. Na, próbáljon valaki nálunk megszületni és a gyors ellehetetlenülés után feltápászkodni! Új osztály a Nyírfában a márkás csemegerészleg Elek Emil felvétele Kommentár Szomorú tavaszi madárkesergő Balogh Géza ágják a fákat. Az em­bernek még télen is el­szorul a szíve, ha baltacsat­togást, fűrészvijjogást hall — annak ellenére, hogy tud­ja, a fának is az a sorsa, mint az embernek: születik és meghal —, hogyne döb­benne meg hát áprilisban. Amikor a madarak rég párt választottak, s többségük már fészken ül. Nézem a lakásommal szembeni kis parkerdőt, szépen kizöldültek már a fák, a bokrok. Egy három­fős brigád ritkítja a ligetet, nyárfák, fűzek hevernek le­döntve a földön. Jó részü­kért nem kár, hiszen öreg, félig már elszáradt tetemek. Am képtelen vagyok felfog­ni, miért áprilisra időzítet­ték mindezt. A télen miért nem lehetett kivágni őket? Valamikor szabályok rög­zítették, a költés idejére be kell fejezni a ritkítást, hogy elkerülhessük a fészekaljak pusztulását. Vajon most ki szabályozza mindezt, ki ad engedélyt az áprilisi favá­gásra? Az egyszerűen nem lehet, hogy szabadon ga­rázdálkodhat bárki, akkor, s annyi fát vágjon ki, ameny- nyit csak akar. Már pedig úgy tűnik, hogy bizony lehetséges mindez. S nem csak Nyíregyházán. Hasonló a helyzet szerte a megyében. Például Tunyog- matolcson. Tunyog és Sza- moskér között nemrég még sudár akácfák szegélyezték a kövesutat, most derékban levágva mind. A lecsonkolt fasor mögött szántanak, vet­nek, a földeken az új gazdák serénykednek. Akiknek lát­hatólag az volt az első dol­guk, hogy megkapván a par­cellát, azonnal baltával es­senek az életerős fáknak. Nem, talán nem is a szántás, de a fairtás volt az első dol­guk. alamikor a parasztem­ber ha egy kis földda­rabhoz jutott, nyomban elül­tetett egy gyorsan lombo­sodó csemetét, hogy a nyári melegben alá húzódhasson. Most nem. Az utódja ma azt is elpusztítja, ami a nagyap­ja műve volt. Vajon miképp vélekednek majd őróluk a fiúk, az unokák? S az önkor­mányzatokról, akik tétlenül szemlélik mindezt?

Next

/
Thumbnails
Contents