Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. április 28., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A spontán privatizáció gyanús Az idén 400 korrupcióval kapcsolatos bejelentés érkezett az ÁVÜ-höz, amelynek fele névtelen Budapest (ISB — R. S.) — Az Állami Vagyonügynök­ség (ÁVÜ) szakértői szerint a spontán privatizáció során a kereskedelmi és vendég­látóipari üzlethelyiségeknek mintegy 60-70 százaléka került jogszabályellenesen vagy etikai normákba ütkö­zően magánkezekbe. Ugyan­akkor a későbbi, a törvények és más előírások által is sza­bályozott privatizációs ügy­leteknek már csak 10 száza­lékát minősítette gvanúsnak az AVÜ. Keddi sajtótájékoztatójukon a szervezet ellenőrzési igaz­gatóságának vezetője, Hatvani Szabó János elmondta, az idén eddig 400 bejelentés érkezett hozzájuk, amelynek több mint fele névtelenül történt. Igaz viszont az is — hallhattuk —, hogy az anonim bejelentések túlnyomó többsége a valóság­nak megfelelő információkat tartalmaz. A sajtótájékoztatón Szabó Népszava Budapest (MTI) — A Népszava a tulajdonos­váltást követően is érdekvé­delmi lap marad, ugyan­akkor tartalma érdekesebb és színesebb lesz — nyilat­kozta Deák András főszer­kesztő. Mint ismeretes — a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szer­vezet hétfői döntése nyo­mán — az újság többségi tulajdonosa a VICO Rt. lett. Az új tulajdonos senkit nem kíván elbocsátani az újság­írók közül. Aki a következő három hónapban — a pró­baidő alatt — bizonyítja, hogy meg tud felelni az elvárásoknak, maradhat. Tamás privatizációs miniszter kijelentette: a kormány illeté­kes szervei és annak vezetői, illetve személyesen ő, mindig is tisztában voltak a privatizá­ció ellenőrzésének fontosságá­val, s ennek mindig nagy je­lentőséget tulajdonítottak. A miniszter emlékeztetett: a tu­lajdonosváltás folyamatának tavaly ősszel többek között azért kellett új törvényi keretet adni, mert a spontán idő­szakban rendkívül sok vissza­élés történt. Szabó felidézte az elmúlt hónapokban tett lépéseket is: megszülettek az állam tartós és ideiglenes tulajdonában lé­vő vagyon sorsát szabályozó törvények; az AVÜ-n belül felállították az ellenőrzési igazgatóságot és a kiemelt ügyekkel foglalkozó elnöki titkárságot: a jelenlegi külső ellenőrző szervek, mint az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés mellett, felkér­ték a Nemzetbiztonsági Hiva­talt is arra, hogy segítsen tisz­Budapest (MTI) — A külföldiek beutazásáról, ma­gyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitájá­val folytatta munkáját kedden délelőtt az országgyűlés. Az előző tárgyalási forduló­hoz hasonlóan a felszólalók többsége ezúttal is a bevándor­lás pontos szabályozásának szükségessége, a hazánkba ér­kező menekültek szűrése mel­lett érvelt. Ezután interpellációk és kér­dések hangzottak el, többek között: — Mit tesz a kormány a gyermekek illegális foglal­koztatásának visszaszorítása és a gyermekmunka tilalmá­tázni a gyanúsnak tetsző ügye­ket. E héttől pedig új szer­vezeti és működési szabályzat fogja meghatározni az AVÜ munkáját. „Biztosítani akarom — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az ÁVÜ és az Állami Vagyonkezelő Rt. minden be­jelentett ügyet kivizsgáljon, akár utólag is, s minden jog­szabályba vagy etikai normá­ba ütköző esetben megtegyék a megfelelő lépéseket!” Hatvani Szabó az elmúlt időszak eredményeiről el­mondta, tavaly 220 vizsgálatot indítottak, s ebből 142 ügyet fejeztek be. Ennek alapján 12 esetben büntető, 54 alkalom­mal kártérítési illetve munka­jogi eljárást kezdeményeztek. Saját munkatársaik közül kor­rupcióban való részvétel gya­núja miatt egy ellen bűnvádi eljárást indítottak, s a hivatal­nok jelenleg előzetes letartóz­tatásban van. Négy kollé­gájuktól megváltak, s ebből háromtól azért, mert az ÁVÜ vezetői úgy találták, hogy nak érdekében? — tudakolta interpellációjában Mádi Lász­ló (Fidesz), szabolcsi képvise­lő. Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter leszögezte: a legutóbbi ellenőrzés során 14 éven aluli­ak foglalkoztatásával egyálta­lán nem találkoztak. Összesen 12 munkáltató esetében fedeztek fel szabály­talanságokat: mintegy 30 alka­lommal nem fizették ki a fi- atalkorúaknak a minimálbér­nek megfelelő összeget, mint­egy 40 esetben pedig túlmun­kára, illetve éjszakai munkára is alkalmazták a fiatalokat. A választ az interpelláló nem, azonban az Országgyűlés elfo­gadta. munkatársaik szubjektív ala­pon, illetve a személyes kap­csolatukat anyagi előnyre vált­va döntöttek a vásárló javára. Az ellenőrzési igazgatótól megtudtuk: az idén eddig 57 ügyben zárult le a vizsgálat, ezek után 17 esetben bűnvádi eljárást kezdeményeztek, s in­dítványozták 9 vállalati vezető felmentését is. Az igazgatóság hatáskörével kapcsolatos kérdésekre vála­szolva Hatvani Szabó elmond­ta: sok esetben hiába derülnek ki a csalások, szervezetük semmit nem tud tenni. Egy­részt azért, mert a privatizá­cióban résztvevők a joghé­zagokat kihasználva jutottak vagyonhoz, másrészt pedig inkább etikai jellegű, mint tör­vényekbe ütköző szabályta­lanságokat követtek el az ügy­letek során. Az igazgató ígérete szerint konkrét esetekkel az egy hó­nap múlva esedékes sajtótá­jékoztatón ismerkedhetünk meg. A T. Ház a kérdések és in­terpellációk elhangzását köve­tően törvényt alkotott a sta­tisztikáról. Áz 1993. május 15- én hatálybalépő új jogszabály életrehívja az Országos Sta­tisztikai Tanácsot, amelynek munkájában részt vesznek a szaktudományok képviselői mellett a társadalombiztosítás küldöttei, az érdekképvisele­tek és a települési önkormány­zatok képviselői is. Ezt követően az Országgyű­lés nagy többséggel (209 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózko­dás mellett) elfogadta a hágai alávetési nyilatkozat megerő­sítéséről rendelkező ország- gyűlési határozatot. Törvény a statisztikáról Mádi László interpellált az illegális gyermekfoglalkoztatásról Magyar válasz az EK-embargóra A tárca a tarthatatlan helyzet megszüntetése érdekében teljesíti a kért feltételeket Budapest (MTI) — Ma­gyarország csak egy részét tartja teljesíthetőnek azoknak a szigorúbb állategészségügyi előírásoknak, amelyeket az Európai Közösség a hús­embargó feloldásának felté­teléül szabott. A brüsszeli javaslat némely feltétele ugyanis olyan, ame­lyet az EK a közösségi orszá­gokkal szemben sem követel meg, következésképpen disz- kriminatívek és indokolat­lanok — mondotta Szabó János, földművelésügyi mi­niszter, kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A brüsszeli magyar nagy- követséghez eljuttatott közös­ségi tájékoztató alapján a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek közösségi importjának újbóli engedé­lyezéséhez a szállítmányokat kísérő állategészségügyi do­kumentumokat az eddigi egy helyett két hatósági állatorvos­nak kell hitelesítenie. A szállí­tólevél másolatának pedig még a szállítmány megérke­zése előtt kell a fogadó ország határállomásához eljutnia. Az intézkedés hatékonyságáról a tárca ugyan nincs meg­győződve és kifogásolják a magyar állatorvosokkal szem­ben megnyilvánuló bizalmat­lanságot is, a tarthatatlan helyzet megszüntetése érdeké­ben teljesítik a feltételeket. Az élő állatok szállítás előtti 15 napos karanténját azonban a minisztérium elfogadhatat­lannak, megoldhatatlannak és gazdaságilag indokolatlannak tartja. Mivel ez az intézkedés a szopós- és a kisüzemekben tartott állatok esetében nem valósítható meg, a minisztéri­um javasolta, hogy ezen álla­tok elkülönítése helyett a közösség fogadja el az állatok meghatározott arányától vett vérvizsgálat eredményét. A tárca kifejezte azt is, hogy a szigorított intézkedéseket csak ideiglenesnek tekinti, mert a magyar állategészségügyi helyzet jó, és ezt az Európai Közösség Húsnagykereske­delmi Szövetsége is a közössé­gi előírásoknak megfelelőnek tartotta. Vízcsőtörés volt a Boráros téren Az autós forgalom lehetetlen, a főútvonalak, a mellékutcák forgalmát is el kellett terelni Budapest (MTI) — A keddre virradó hajnalban valamivel négy óra előtt eltörött a Fővárosi Vízmű­vek 600 milliméter átmérőjű főnyomóvezetéke a Boráros térnek a Soroksári út felé vezető oldalán. A földből fel­törő víz elárasztotta a teret és környékét, befolyt az alul­járóba, amit több mint két méter magasan lepett el. Személyi sérülés szerencsére nem történt. « A tűzoltók a gyors riasztásra kilenc tűzoltójárművel vonul­tak a helyszínre és 12 szivaty- tyúval megkezdték a kiáram­lott víz eltávolítását. Segít­ségükre siettek a Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói is szivattyús gépkocsikkal és számos hordozható szivattyú­val. A kiáradt víz egy része a csatornákba folyt le, s a szi­vattyúk nagy részével a Duná­ba vezették a vizet. A Fővárosi Vízművek ter­mészetesen lezárta a sérült vezetékrészt, de a környék há­zainak lakói nem maradtak ivóvíz nélkül, mert kerülő úton részesültek továbbra is vízszolgáltatásban. A Közte­rület-fenntartó Vállalat is mozgósította erőit, s 20 mosó­rakodó- és seprőgéppel, to­vábbá 30 dolgozóval meg­kezdte az áradattal széthordott hordalék és törmelék eltaka­rítását. Várhatóan 1000 köb­méter ilyen törmeléket kell megmozgatni, hogy ismét jár­hatóvá tegyék az utakat. A környéket elárasztó víz miatt megváltozott a forgalmi rend is. A vízművek pesti főépítés­vezetőségének dolgozói nagy erőkkel vonultak a helyszínre, ahol többnapos munka vár rá­juk. Az előzetes számítások szerint várhatóan csütörtökre sikerül helyreállítani a főnyo­móvezetéket és az útburkola­tot. Az autós forgalom a Borá­ros téren szinte lehetetlen, s a főútvonalak és a mellékutcák forgalmát is el kellett terelni. Mivel a Szabadság híd egyirá- nyúsítását továbbra is fenn kell tartani, az Erzsébet híd a megnövekedett forgalmat nem bírja el és a Margit híd is meg­telt. Kedden délelőtt a Petőfi híd az M7-es autópályán majdnem Érdig szinte teljesen leállt a forgalom. A Szabadság híd budai hídfője teljesen jár­hatatlan volt, az Erzsébet hí­don lépésben araszoltak a jár­művek és a Margit hídon is összezsúfolódott a kocsisor. Egészségügyi alap Amit a tb-választásról tudni kell (2.) Budapest (ISB) — A má­jus 21-én sorra kerülő társa­dalombiztosítási önkor­mányzati választásokon a mintegy 7,5 millió szavazás­ra'jogosult állampolgár két testület képviselőire adhatja le a voksát. Ezek közül az egyik az egészségügyi alap felügye­letére jön majd létre. Az egészségbiztosítási önkor­mányzat 60 képviselőjének a felét a munkáltatói érdek- védelmi szervezetek dele­gálják, a másik 30 jelölt a választásokon mérettetik meg. többek között az álta­luk 20 képviselt szakszer­vezeti tömörülés programja alapján. Az önkormányzatot 4 évre választják, feladata az egészségügy finanszírozását érintő alapvető kérdések meghatározása lesz. Jogo­sult dönteni a társadalom- biztosítási bevételek fel­A földkimérés költsége Kilencmilliárd forintról van szó Jávor Ágnes Budapest (KM) — Az Országgyűlés kedd délelőtti plenáris ülésén heves vita bontakozott ki a Remport Katalin és Jakab Ferenc MDF-es képviselők által be­nyújtott, a földtörvényre vo­natkozó csatlakozó módo­sító indítvány körül, amely az ülés reggelén került a képviselők asztalára. Töb­ben úgy vélték, csupán idő­húzásról van szó, s a kéthó­napos vita újabb egy héttel lesz hosszabb, miközben a mezőgazdasági bizottságban egyetértés mutatkozott a ko­rábbi törvényt módosító ja­vaslatokról. Jakab Ferenc Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kép­viselő a mezőgazdasági bi­zottság alelnöke, s a csat­lakozó indítvány egyik be­terjesztője. □ Miből adódnak a né­zeteltérések, mi az, amit az Önök javaslata újdonság­ként vet fel? — A Kupa-féle módosító javaslat eredetije 1991 de­cemberében a parlament előtt volt már, aminek magam is kezdeményezője voltam, aláírtam. Az fogalmazódott meg benne, hogy a kárpótlás­ra kijelölt földeket az állami költségvetés terhére ingyen kijelölik, s az ingatlannyil­vántartásba való bejegyzés is illetékmentes. Akkor gon­doltunk arra, hogy a rész­arány-tulajdonosok esetében is bizonyos összeg álljon ren­delkezésre a földkimérésre, egymilliárdot javasoltunk er­re a célra. Az akkori pénz­ügy-miniszter, Kupa Mihály ezt a módosító javaslatot nem támogatta, a parlament is elutasította. Most az áll a módosító javaslatában, hogy a kárpótláshoz hasonlóan a részarány-tulajdonosok ré­szére is az állami költségve­tésből történjék a kijelölés, nyilvántartásba vétel. Ezt a javaslatot a bizottság is ma­gáévá tette. Ám akkora összeget jelentene ez a teher az állami költségvetésre, amire az idén nincs fedezet. □ Kilencmilliárdról van szó. — Igen. A mezőgazdasági bizottság egyetértése nem kapott egységes megítélést a frakciókon belül, s a kor­mány részéről is érkezett el­fogadható javaslat. E szerint ötven százalékban vállalná át a költségvetés a rész­arány-tulajdonosok földki­mérésének költségét. A vita során igény merült fel arra, hogy ez a költségátvállalás visszamenőleges legyen, miszerint 1992. január elseje után, a törvény hatályba­lépését követően érvénybe lépne a költségtérítés. □ Nem titok, léteznek tör­vények, amelyekről a végre­hajtásuk során derül ki, hogy módosításra szorul­nak. Ezt önök most elismer­ték, ezért született az újabb módosító javaslat. — Igen. A kormánnyal le­folytatott vita után került a kapcsolódó javaslatunk a képviselők elé, meghagyva a mezőgazdasági bizottságnak a korábban megfogalmazott kikötéseit. Ez a támogatás elsősorban azokat segítené, akik a föld­jüket maguk kívánják meg­művelni. Más bizottságok­nak is meg kell tárgyalniuk az indítványunkat, hiszen számukra is most lett egy­értelmű, hogy mennyibe ke­rülne az újabb ingyenes földkijelölés. A NATO és hazánk A katonai szervezet a válságok kezelésében Lőrincz Kálmán vezérét- vesz a NATO szerepe a vál- redes, a Magyar Honvédség ságok kezelésében témájú parancsnoka John M. Shali- értekezleten. kashvili tábornoknak, a Várhatóan találkozik a NATO európai fegyveres NATO több magas rangú erők főparancsnokának tisztjeivel is. megbeszélik meghívására Brüsszelbe uta- hazánk és a katonai szerve- zott. A vezérezredes részt zet kapcsolatát. használásáról, ezzel össze­függésben a táppénz és betegszabadság alakításáról, az egyes egészségügyi szol­gáltatások és gyógyszerek költségeihez való biztosítói hozzájárulásról. Jelentős szerepe lehet az önkormányzatnak az egész­ségügyet érintő törvények, jogszabályok megalkotásá­ban. Törvényjavaslatot nyújthat be. s az egyetértése, véleménye szükséges lesz az ilyen jellegű kormányrende­let meghozatalához. Az önkormányzat állami felügyeletét az országgyűlés és a kormány gyakorolja majd. de szabadon rendel­kezik a rábízott vagyonnal, s a bevételek ráeső részével. Irányítja az egészségbiz­tosítás szervezeteit, amelyek közül a helyi — megyei, városi — testületeket az ön- kormányzat hivatott felállí­tani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents