Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
Kelet-Magyarország 7 Kabaláson nem látszik a majálisra készülődés. Papírfoszlányokat, nájlon- darabokat, mindenfajta hulladékot hord a szél a kedvelt kirándulóhelyen Harasztosi Pál felvétele Vegyszer a játszótéren Nyíregyházán a Damjanich utcai OTP mellett gyöngykaviccsal felszórt játszótér van, a mi gyermekeink nagyon szeretik. A szülők megdöbbenésére április 22-én levegysze- rezték a játszóteret. Nem voltunk restek, elmentünk a polgármesteri hivatalba, hogy miért tették ezt, hogy való méreg oda, ahol gyermekek szaladgálnak? Elég, ha valamelyik megnyalja a kezét, a vegyszer- maradvány bejut a szervezetébe. Azt mondták, azért vegy- szereztek, hogy ne nőjön a fű. Ezt sem értjük, miért ne lehetne fű a játszótéren, kit bánt a látványa? Minket nem, és a gyermekek imádnak füvön szaladgálni. De ha már mindenáron ki akarják irtani a természetest a mesterséges javára, azt kapával is lehet. A gyermekeinket ne mérgezzék vegyszerrel. , A szülők Nyíregyháza, Árpád utca Anyai tragédia Egy meggyötört, megalázott, fizikailag összetört anya fordul Önökhöz. Kérem, okulásképpen anyatársaimnak közöljék soraimat. Három gyermekem van. Férjem 3 éve meghalt. Én már akkor külön éltem tőle éveken keresztül albérletben. Volt ugyan lakásunk fele-fele részben, de a vagyonmegosztás a férjem halála miatt elmaradt. Akkor úgy határoztam, hogy a lakást 1/3 részenként rájuk hagyatéko- lom még életemben, és itt a baj. Úgy gondoltam, mivel az egyik harmadrész a koskorú gyermekemé, jogom van ott tartózkodni. Az albérletből hazaköltöztünk. Rendbe tettük a házunk táját, éltünk boldogan, vidáman. Én három éve férjhez mentem, régi kapcsolat volt az voltaképpen, csak törvényesítettük. Gyermekeim elfogadták az új férjet, akinek ügyessége meglátszik a házon is. Nem volt semmi baj. A rokkantnyugdíjamból fizettem a rezsit, etettem a családot, mivel annyi dolgom volt csak, mostam, főztem, takarítottam. Boldog voltam, főleg, hogy újra együtt a család. Jöttek aztán az anyagi gondok. Kértem a gyermekeimet, osszuk meg a költségeket, legalább a rezsit. Nagy fogszívások közepette megtették. Békességben múlt el a harmadik húsvét, de egyszer a 24 éves fiam minden ok nélkül nekem támadt. Fojtogatott, fenyegetőzött, hogy a lakást hagyjuk el. Másnap apró-cseprő dolgok miatt szóváltás lett. Az én galamblelkű fiam elkapta a férjem, és addig verte a fejét a konyha kövéhez, amíg elájult. Én mentőért és rendőrségért szaladgáltam, a fiam és az idősebb lányom utánam rohant, fényes nappal a földig vertek, megfenyegettek, hogy ha bárkit rájuk hozok, megölnek. Hát most itt tartunk, mindennap rettegek az életünkért. Feljelentést tettem a saját gyermekeim ellen a rendőrségen, bíróságon. Kértem, várjuk meg a törvényes utat, ha a bíróság úgy dönt, hogy el kell mennem, elmegyek. De addig halálfélelemben élek, hogy megöl a gyermekem. A szülőanyját. Teheti ezt büntetlenül. Teljes név és cím Visszahozták a táskát Április 21-én elhagytam iratokkal és pénzzel együtt az autóstáskámat. Sose jártam még így, hogy bepakoltam a kocsiba, a táskát a tetejére tettem, és elfeledkeztem róla. Nem tudtam, hol csúszott le menet közben az autóról. Elkeseredtem és búcsút mondtam mindennek. Este azonban egy fiatal pár, Inácsi Sándorék becsengettek és visszahozták a táskát, amit megtaláltak. íly módon is szeretnénk megköszönni egyre ritkább becsületességüket. Paszternák István Nyíregyháza, Fazekas J. tér 2. Megisszák a segélyt Nyíregyházán a volt Ságvári lakótelepen lakom és nap mint nap látom, milyen zsúfoltak a kocsmák. A Derkovits, Szélsőbokori, Tiszavasvári út között minimum 8-10 kocsma van, nem beszélve az olcsó italboltokról. Szegények vagyunk, a munkanélküli-járadékot vagy a szociális segélyt alig várjuk, és már viszik a férfiak a kocsmába, ha éhen hal a családjuk, akkor is. Azt nem tudom, mikor változott meg a rendelet, hogy ittas embert tilos kiszolgálni? Egy elkeseredett asszony Nyíregyháza A szociális törvény (3. rész) Lakásfenntartási támogatás az önkormányzat rendelete szerint, ápolási díj a rászorulóknak A település önkormányzata lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit, valamint a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget a helyi ön- kormányzat rendeletben határozza meg. A támogatás feltételei Különösen indokolt a lakás- fenntartási támogatás akkor, ha a lakásfenntartás indokolt költségei elérik vagy meghaladják az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók és a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett más személyek összjövedelmének 35 százalékát, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét. A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét, a fűtés díját, illetve költségeit, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költségeit. Az önkormányzat a rendeletében a lakáskarbantartási költségek figyelembe vételét is előírhatja^ Lakásfenntartási támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Ha az önkormányzat rendelete rövidebb időtartamot nem állapít meg, a támogatás egy naptári évre szól, és a támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. A támogatás összegének — figyelembe véve az egyéb pénzbeli ellátásokat is —, biztosítania kell a lakhatás feltételeinek megőrzését. Az ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 2 évnél idősebb súlyos fogyatékos vagy 18 évesnél fiatalabb tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Ebben az esetben az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Emellett ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyt gondozza (ha az előbbiekben felsorolt feltételek megvannak). Az ennek alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 százalékánál. Az ápolási díjról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelésioktatási ellátásban (a napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatás nem minősül ilyennek), egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban; táppénzben, baleseti táppénzben részesül. Terhességi-gyermekágyi segélyt, gyedet, gyest, vagy gyermeknevelési támogatást kap; illetve öregségi és egyéb nyugellátásban, vagy nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátásban, a foglalkoztatási törvény alapján munkanélküli-ellátásban, vagy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül. Akkor sem jogosult rá, ha a jövedelemszerzéssel járó munkaideje a havi teljes munkaidő felét meghaladja. Ha megszegi a kötelezettséget Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ebben részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat a díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Szerkesztői üzenetek Nagy Abrahám, Nagy- kálló: Információja nem pontos, ugyanis kétféle haszonélvezeti jog van. Az egyik az özvegyi jog, amely élete végéig a túlélő házastársat illeti meg, kivéve, ha újabb házasságot köt. Ez a korlátozás az élettársi kapcsolatban lévőkre nem vonatkozik. A másik a haszon- élvezeti jog, szerződésen alapszik, tartalmát és időbeli hatályát is a szerződés tartalmazza. Akkor is megszűnik újabb házasságkötés esetén az özvegyi jog, ha az örökösnek saját lakása is van. Kovács Györgyné, Kis- várda: A új munkatörvény hatályba lépésével, 1992. július elsejétől a jubileumi jutalom a gazdálkodó vállalatoknál megszűnt. Megmaradt viszont a közalkalmazottaknál, ez lehet a félreértés oka. Dankó József, Fehérgyarmat: A részaránytulajdonban lévő földek földkimérési (geodéziai és egyéb) költségei a jelenleg még hatályos törvényi rendelkezés szerint a földet visszakérő tulajdonost terhelik. Névtelen levélírónknak, Kisar: Sajnos, az ön által szabott feltétel miatt nem tudjuk megkérdezni az illetékest, pedig csak az adhat választ. Reméljük, azóta megoldódott a probléma. Özv. Puhola Mihályné, Nyíregyháza: Az üzletrész értékében a téesztag csak akkor vehetett ki vagyontárgyat — ez lehetett gép, állat, esetleg föld is —, ha ezt a vagyonnevesítő közgyűlésig a kiválási szándékával együtt még 1992. júliusig bejelentette. A kívülálló részaránytulajdonos csak osztalékot kaphat a téesztől, illetve eladhatja az üzletrészét. Vagyontárgy kivitelére csak nyilvános árverés esetén volt a kívülállónak lehetősége. Tócsik Géza, Tiszavasvári: Nincs olyan hatályos jogszabály, amely a szőlő, gyümölcsfák és egyéb fafajták ültetését szabályozná. Maradt a Polgári Törvény- könyvnek a szomszédjogra vonatkozó szabályozása, de a célszerűbb a szomszédok közös megegyezése, amelyet nem árt írásba foglalni. A birtokháborítási viták eldöntése egy éven belül a polgármesteri hivatal, egy éven túl viszont közvetlenül a bíróság hatáskörébe tartozik. A munkaügyi vitáról Nagy Mihály (Nyíregyháza) — Az új munkatörvény hatályba lépésével — 1992. július elsejétől — megszűntek a munkaügyi döntőbizottságok, illetve a munkahelyeken nem működnek munkaügyi vitát elbíráló szervezetek. Ettől kezdve a munkaügyi jogvitában a bíróság jár el. A lapunkhoz érkezett olvasói levelek gyakran fejeződnek be azzal a kérdéssel, hogy vélt vagy valós sérelmükkel hová fordulhatnak. A munkáltatók sajnos, sokszor nem világosítják föl a dolgozót a jogvita lehetőségéről és módjáról. Ezt szeretnénk a munkaügyi vita új eljárási szabályairól való tájékoztatásunkkal pótolni. A törvény megkülönböztet kollektív és úgynevezett egyéni munkaügyi jogvitát. Mivel a munkavállalókat elsősorban az egyéni munkaügyi jogvita érinti, ezzel foglalkozunk: A munkaügyi jogviták két nagy csoportba oszthatók. Az elsőbe a dolgozók munkaviszonyából eredő igényük, követelésük érvényesítése tartozik. A másodikba pedig a munkáltató által hozott sérelmes intézkedés elleni jogorvoslati lehetőség. A munkaviszonyból származó követelések, igények elévülési ideje továbbra is 3 év. A három év a járandóság esedékessé válását követő naptól kezdődik (pl. amikor a munkabért ki kellett volna fizetni, de ez elmaradt). Van lehetőség a követelés érvényesítésére ez után is, ha a munkavállaló a mulasztását alapos okkal (pl. súlyos baleset) ki tudja menteni. Téves az az elterjedt információ, miszerint a munkabért, egyéb járandóságot stb. csak 6 hónapra visszamenően lehet érvényesíteni, illetve a tárgyévben igénybe nem vett szabadságot csak a következő év március 31 -ig köteles a munkáltató kiadni. A munkaügyi jogviták második csoportjába azok az ügyek tartoznak, amelyekben a munkáltató által hozott sérelmes intézkedés megváltoztatása érdekében a munkavállaló a határozat, felszólítás ellen a kézhezvétel napját követő 15 napon belül jogorvoslati lehetőséggel élhet. Alapos okkal van mód a kimentésre, de az ügyek természete a végleges és gyors rendezést indokolja. Nem lehet hosszabb ideig nyitott kérdés a felek között egy munkaviszony bármilyen formában való megszüntetése. Ilyen ügyek: az egyoldalú munkaszerződés-módosítás; a jogkövetkezmények alkalmazása; fizetési felszólítás; kártérítésre kötelezés. Mind a követelés érvényesítése, mind a sérelmes intézkedés megváltoztatása céljából a dolgozó írásban fordulhat a munkáltatóhoz „egyeztetési eljárás” lefolytatása érdekében. A munkáltató az egyeztető eljárást 8 napon belül köteles lefolytatni és annak eredményét írásba foglalni. Ha az egyeztető tárgyalás nem vezet eredményre, illetve a munkáltató az eljárást 8 napon belül nem folytatja le, a munkavállaló az elévülési időn belül keresettel fordulhat a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz (cím: 4400 Nyíregyháza, Toldi u 1). A Munkaügyi Bíróság határozata ellen — annak kézhezvételétől számított 15 napon belül —, fellebbezéssel lehet élni a megyei bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelem tárgyát, a követelés jogcímét és konkrét mértékét az egyeztető eljárásban, a Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetben, illetve a fellebbezésben is meg kell határozni. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó 1993. április 28., szerda
