Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. április 26., hétfő Voks a szociális biztonságra Csak akkor nem csordogál el még tovább a pénzünk, ha május 21-én elmegyünk szavazni Nyíregyháza (KM) — Bár nagyon sokat hallunk mostanában a közeljövő — nyugodtan titulálhatjuk annak — legfontosabb belpolitikai eseményéről, a társadalombiztosítási önkormányzati választásokról, mégis valójában keveset tudunk róla. Nem is a technikai részletek előzetes ismeretében vannak hiányosságok, hanem inkább jelentőségének, tétjének megítélésében. Ami pedig sarkalatos, hiszen ha valaki nem látja értelmét annak, hogy május 21-én elmenjen szavazni — a szavazásra jogosultak 25 százalékának kell minimum voksolni az érvényességhez —, akkor az ismétlésre csak több mint egy év múlva kerülhet sor. És ebben az esetben nemcsak a közvetlen anyagi következmények duplázódnak, hanem ami fontosabb: továbbra sem szab semmi gátat az elkülönítetlen társadalombiztosítási bevételek „elcsordogálásának”... A járulékfizetőknek és a parlamentnek Az 411ampolgárok ezen a napon tulajdonképpen a társadalom — illetve saját maguk, gyermekeik, szüleik — szociális biztonságának megteremtéséről, megőrzéséről döntenek. Mégpedig úgy, hogy szakszervezetekre voksolva, azok jelöltjei közül választva összeállítják a társadalombiztosítási önkormányzatokat. Nekik, mint a munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek az lesz a dolguk, hogy kezeljék, irányítsák, ellenőrizzék az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alapot. Csak a járulékfizetőknek és a parlamentnek felelősek. Mivel vitathatatlan a szakszervezetek kulcsszerepe, megkérdeztük megyénk legnagyobb érdekvédelmi szervezeteit, miként ítélik meg feladatuk fontosságát, és hogyan készülnek annak eleget tenni. A Munkástanácsok megyei szövetségének vezetői Oláh Gusztáv és Szántó Imre a saját helyzetüket vélik a legnehezebbnek. Hiszen ahogy ők fogalmaztak: a munkások érdekképviseletét ellátni nem látványos, nem könnyű karriert hozó feladat. S az általuk képviselt társadalmi réteg, különösen a mi megyénkben nem tartozik azok közé, akik nagyon szabatosan, határozottan, szervezetten tudnák megfogalmazni akaratukat, érdekeiket és ráadásul befolyásolhatók. Kampányuk során szeretnék felhívni a választók figyelmét arra, hogy saját, az államkasszába befolyó pénzük sorsáról fognak dönteni. Nyilván azzal a céllal, hogy az ne feneketlen hordóba kerüljön — mint most. Remélik, hogy a munkástanácsok szimpatizánsai elhatározásuk súlyának, felelősségének teljes tudatában mennek el szavazni. Bizakodnak a nagyarányú részvételben, bár kétségeik is vannak, ugyanis szerintük az emberek olyanok ma, mint a „kiégett Reichstag”. Ők szeretnének utat mutatni számukra — különös figyelmet fordítva vállalják majd a térségben élő munkanélküliek, a nincstelenek, a nehezen élők és a cigányság gondját-baját. Listájukon „fanatikus munkáspárti” szakemberek szerepelnek majd. Az MSZOSZ a szakértelemre alapoz „Válaszd, hogy dönthess!” — olvashatjuk majd gyakran a legnagyobb létszámú szak- szervezeti tömörülés, az MSZOSZ szórólapjain, plakátjain. Véleményük szerint a gazdasági és szociális teljesítmények együttesen jelenthetik a demokratikus viszonyok kibontakozásának, megerősödésének garanciáit, a társadalmi béke fennmaradását. Ennek egyik eszközének tekintik a választásokat. Nagyon fontosnak tartják, hogy a társadalombiztosítás állami garanciával, szükség esetén állami költségvetési támogatással működjön. Javasolni fogják mint önálló biztosítási ág a munkanélkülibiztosítás beépítését a rendszerbe. Szerintük az állami szociális gondoskodás keretében működő ellátásokat (mint a gyes, segélyek, járadékok) el kell választani a tb-től — ezeket az államnak költségvetésből kell finanszíroznia. Széles körben el kell terjeszteni az önkéntes kiegészítő biztosításokat. Tanácsot is adnak Az a céljuk és érdekük — listájukon is ez érvényesül —, hogy a szükséges szakértelmet garantáló összetételű testületek alakuljanak. Személyi javaslataik között jelenleg olyan nevek szerepelnek mint például: Bihari Mihály, Kopátsy Sándor, Knoll István, dr. Frenkl Róbert, Kéri László. A kampány ideje alatt a hozzájuk tartozó szakszervezetek kérésére — előzetes egyeztetést követően — szakértőket küldenek konkrét munkahelyekre. Akik tanácsokat adnak kollektív szerződéssel összefüggő, felszámolási, csődeljárási ügyekben. Az MSZOSZ magát az igazságos elosztás hívének, kiszámítható, korrekt, következetes érdekképviseleti szervezetnek tartja, amely „azt mondja holnap, amit tegnap is mondott”. S lesz mondanivalója a társadalombiztosítási önkormányzati választások előtt és után is. A mai társadalombiztosítás válsága Az egészségügy és a nyugdíjrendszer közelebbről érinti az embereket, mint a nagypolitika Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Kevés ember van, aki ma teljes megelégedéssel szól az egészségügyről és érvényben lévő nyugdíjrendszerünkről. Az, hogy nem dicsekedhetünk e két humán ellátás modernségével, nemcsak egy Európa felé kezét nyújtogató ország nemzetközi megítélését zavarja, hanem a területén élő polgárai igazságérzetét is bántja. A gazdasági racionalitás mellett másról is szól: mondjuk a közhangulatról. Ám még ha csak ennyi lenne... Két másik szakszervezet véleményére is kíváncsiak voltunk. A Liga partner, nem ellenség Bár minden választás fontos — hangsúlyozta Samu János, a megyei Liga Szövetség elnöke —, de az a bizonyos a májusi fogja az állampolgárokat a leghúsbavágóbban érinteni. A mai társadalombiztosítás válságos helyzetben van. Végre lehetőség adódik arra, hogy a munkavállalóknak beleszólási joguk legyen a társadalombiztosítási vagyon a befizetett járulékok felhasználásába. Az önkormányzatok felállításával lesz biztosított a járulékfizetők és jogosultak részvétele, érdekeik érvényre juttatása. A jövőjükről van szó Ugyanakkor az sem közömbös tény, hogy fennmarad az állam felelőssége és garanciája. A Liga Szakszervezet a választás tétjének elsősorban magát a demokráciát tartja, ugyanis végső soron az is kiderül: akarunk-e mi magunk beleszólni saját és közös ügyeinkbe. Országos és megyei szinten is kellő intenzitású kampányra készülnek. A napokban sort akarnak keríteni egy olyan fórum — megyei szakszervezeti kerekasztal — összehívására, ahol a tömörülések egyeztetnék a választási előkészületeket. Most is partnerként és nem ellenségként kívánnak fellépni — ugyanis az érdek közös. Arra kémek minden választót, hogy most tegyék félre a politikai csatározásokkal szembeni haragjukat, mert Balázs Attila felvétele saját magunknak szavazunk. A többi szakszervezethez hasonlóan hallani sem akarnak arról, hogy a választás sikertelen legyen. Az egészségügy és a nyugdíjrendszer közelebbről érinti az embereket, mint a nagypolitika — ezért remélik, hogy nagyon sokan járulnak majd az urnákhoz. A rászoruló ne legyen kiszolgáltatott A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma — mely a közalkalmazottak java részét tömöríti — úgy ítéli meg, hogy sem saját tagjai, sem az emberek nagy része nem elégedett a jelenlegi egészség- ügyi és nyugellátással. Mű- szerezettségi hiány, akadozó gyógyszer- és vérellátás, zsúfolt kórtermek, leromlott állapotú kórházak, tömegessé váló öregkori elszegényedés, értékvesztett nyugdíjak... — szeretnének a kialakult helyzet megváltoztatásában, jobbításában részt venni. A szavazatok birtokában képviselni fogják azt az alaptézisüket, hogy az egészség- ügyi ellátás fogadjon be minden rászorulót, minden magyar állampolgárt. Az egészségbiztosítási önkormányzat szolgálja a biztosítottakat és ne tegye a rászorulót kiszolgáltatottá. Akik a listán szerepelnek Az sem mindegy persze — hangsúlyozzák —, hogy kikre bízzuk a mai és a leendő nyugdíjasok sorsát. A nyugdíj nem adomány, hanem munkával és járulékfizetéssel szerzett, visszavonhatatlan jog. Olyan szakembereket nyertek meg elképzeléseiknek, akik értenek a társadalombiztosításhoz. Szerepel a listájukon dr. Iván László professzor, Kondor Katalin újságíró, Fehér Klára írónő, Szöllősi Istvánná a pedagógus-szakszervezet főtitkára, és még egy az ismert nevek közül: Moldován Stefánia operaénekes. Elkezdődött a kampány Nyíregyháza (KM) — Milyen lesz a társadalombiztosítási önkormányzat felépítése? Az országos szak- szervezeti szövetségek országos listát állítanak két önkormányzatra, nyugdíj- biztosításira és egészségbiztosításira. A két önkormányzat élén 60-60 képviselő tagú közgyűlés áll. A nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat közgyűlésébe: 32 főt a biztosításra jogosultak választanak, 24 főt a munkáltatók országos érdek- képviseleti szervei delegálnak, 4 főt a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegál. Az egészségbiztosítási ön- kormányzat közgyűlésének a következő lesz az összetétele: 30 főt a biztosításra jogosultak választanak, 30 főt pedig a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálnak. Tehát mi a választáson 32 illetve 30 képviselőre szavazunk. A két önkormányzatnak nem lesznek választott területi, helyi testületéi. Ezeket majd az önkormányzat alakítja ki. A képviselők négyéves mandátummal fognak rendelkezni. Fontos tudni, hogy nem választható főképviselőnek parlamenti képviselő, kormánytag, államtitkár, tb-igazgatási dolgozó, biztosítóintézet vezető testületének tagja, alkalmazottja. Jelölteket országos listán lehet állítani. Erre jogosultak a bejegyzett országos szak- szervezeti szövetségek és az azokon kívüli szakszervezeti választási szövetségek, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. Az érdekvédelmi tömörülések nyilván arra törekszenek, hogy a társadalombiztosításban jártas szakembereket, szakértőket tudjanak megnyerni, s választásra „felkínálni”. A jelöltek nevét tartalmazó országos listát legkésőbb április 30-án 18 óráig kell bejelenteni az országos választási bizottsághoz. A listákon legfeljebb kétszer any- nyi jelöltet lehet állítani, mint a mandátumok száma. A választás napján, május 21-én a szavazóhelyiségek 6 órától 20 óráig lesznek nyitva. Szavazni csak személyesen lehet a választópolgár lakóhelye vagy munkahelye szerinti szavazókörzetben. A választásra jogosult két szavazólapot fog kapni. Ezeken szerepel a listát indító szövetségek neve, rövidítése, jelvénye. Ezek alatt az első öt jelöltjük neve lesz feltüntetve. A szövetségre a neve alatti körben két egymást metsző vonallal lehet szavazni. A jelöltek nevéhez nem érdemes nyúlni, nincs is jelentősége. A választás egyfordulós. Akkor érvényes, ha a választójoggal rendelkezőknek legalább 25 százaléka részt vesz rajta. Érvénytelenség esetén 1994-ben lehet „ismételni.” A választási kampány április 16-án elkezdődött, a kampánycsend május 20-án nulla órától lép életbe. A kampány idejére a már ismert játékszabályok érvényesek. S hogy mibe kerül mindez? A költségekre fél milliárd forintot különítettek el, amit ha kevésnek bizonyulna, az állami költségvetés fog finanszírozni. Terefere a nyugdíjról Államné háztartása Nyíregyháza (KM) — Nemcsak a társadalombiztosítási önkormányzati választások kísérte vitákban, hanem egyébként is igen gyakran halljuk-használjuk az államháztartás fogalmát. De vajon mit is értünk alatta? Az államnak közhatalmi feladatain kívül gazdaság- szervezői funkciókat is teljesítenie kell, mint például beavatkozások a gazdasági folyamatokba, intézmények fenntartása, juttatások „csatornázása”, irányítás, koordináló tevékenység, ám ehhez nyilván pénzre, tehát bevételekre is szüksége van. Az államháztartás a gazdaságszervező funkcióhoz kapcsolódó egyik legjelentősebb, egy évre szóló pénzügyi terv. Az állam teljes (konkrét) bevételeinek és kiadásainak mérlegszerű szembeállítása. Ennek a költségvetés csak egy része. Az államháztartás kizárólag parlamenti felhatalmazáson alapulhat. Ellenőrizheti a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék (mint független szakmai szerv) és a Nemzetközi Valutaalap. Ez utóbbi különösen szigorú revizor, hiszen ha hitelfeltételeit nem teljesítjük, ahogy mostanság is történt, már ami a költségvetési hiányunk jelentős (több mint kétszeres) túlteljesítését illeti, akkor nem hívhatunk le egy centet sem. Az államháztartásnak négy fejezete van: a központi költségvetés, az önkormányzatok költségvetése, az elkülönített pénzügyi alapok (szolidaritási, idegenforgalmi alap stb.) és a társadalom- biztosítás. Ez is két részre tagolódik: egészségbiztosítási és nyugdíjalapra. Ennek a szisztémának a teljes szervezeti és pénzügyi reformjáról fog szólni a társadalom- biztosítási önkormányzati választás. ? HAZAI HOL-MI A diagnózis után jöhet a gyógyítás Szekeres Tibor felvételei
