Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

1993. április 22., csütörtök Kelet-Magyarország 7 A pénzünkre vigyáznak a tb önkormányzatok Felszámolhatjuk a gazdátlanságot, ha érvényes lesz a választás május 21-én működnek majd az önkor­mányzati testületek? Az előzményekről tudni kell, hogy néhány évvel ez­előtt elérte a társadalombiz­Nyíregyháza (KM) — Az Országgyűlés felvállalta a tár­sadalombiztosítás reformját, erre külön határozatot hozott és megkezdte a törvényi sza­bályozást. A rendszerváltozás óta ke­vés volt az idő a részletes elemzésekre, az intézkedések kimunkálására, de a legfonto­sabb kérdésre, a gazdátlanság felszámolására egyértelmű, határozott lépés történt a tár­sadalombiztosítás önkor­mányzati igazgatásáról szóló törvény megalkotásával. Felelős gazda lesz E törvény végrehajtása 1993. május 21-én döntő pont­hoz érkezik: vagy sikerül meg­találni a társadalombiztosítás valódi felelős gazdáját azzal, hogy érvényes és eredményes lesz a választás, vagy tovább húzódik a sokat vitatott „átme­net”. Miért kellenek a társada­lombiztosítási önkormányza­tok? Miért érdeke minden ma­gyar választópolgárnak — munkavállalónak és nyugdí­jasnak —, hogy elmenjen sza­vazni? Hogyan zajlik a szava­zás? Miként alakulnak a nyug­díjbiztosítási és az egészség- biztosítási önkormányzatok? Milyen törvényes jogosítvá­nyai vannak az önkormányza­toknak, hogyan válhatnak ága­zatuk igazi gazdáivá? Hogyan Hamarosan választunk tosítás évtizedekig támadha­tatlannak és bevehetetlennek hitt építményét is a megújulás igénye. A rendszerváltás kezdetén ezt az átalakítását időlegesen megelőzték más témák, de mindenkit érintő, napi jelen­tősége miatt újra és újra a poli­tikai programok és érdek­Harasztosi Pál felvétele Nem a pénz lesz több, az elosztás lesz jobb Ez a szabályozás tette lehe­tővé a társadalombiztosítás ágazati, pénzügyi, szakmai megújításának megkezdését, az önkormányzati irányítás megalapozását, majd a társa­dalombiztosítási képviselők megválasztását. A szabályo­zás két lépcsője a következő: az országgyűlés 1991. decem­ber 12-én elfogadta azt a tör­vényt, amely kimondja, hogy az érdekeltek hozzájárulására alapozott, az állam által garan­tált társadalombiztosítási el­látások megszervezése és igazgatása olyan szervezeti rendszert igényel, amely egy­idejűleg biztosítja az érdekel­tek beleszólási jogát és érdek­érvényesítési lehetőségeit, va­lamint az állami felelősség ér­vényesülését. Huszonöt százaléknál érvényes a szavazás E célok elérése érdekében rendelkezik a törvény a társa­dalombiztosítás önkormány­zati irányításáról. A közel­múltban elfogadott, az átme­neti időszakot lezáró újabb törvény értelmében 1993. má­jus 21-én kerül sor a társada­lombiztosítási képviselők vá­lasztására. A választás akkor lesz érvényes, ha a választó­joggal rendelkező magyar ál­lampolgárok 25 százaléka le­adja szavazatát. Ezt követően, június 21-ig az önkormányza­tok megtartják alakuló köz­gyűlésüket, az önkormányzati szervek megkezdik működé­süket és gondoskodnak a kor­mányzattól átvett, most már önkormányzati irányítású igazgatási szerveik folyamatos működéséről is. Amit az özvegyi nyugdíjról tudni kell Nyíregyháza (KM) — A házastárs elvesztése mindig fájdalmas dolog, s az érzelmi csapást csak fokozhatják a magára maradó özvegy anyagi gondjai. Nem mindegy hát, mit tudnak arról, milyen segít­ségre, milyen támogatásokra számíthatnak. Özvegyi nyugdíjat a házas­társ, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Ez a nyugdíj ideiglenes vagy állandó lehet. Ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy eszten­deig jár annak, akinek házas­társa az öregségi, rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte vagy öregségi, rokkantsági nyugdí­jasként halt meg. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek alapján az is, aki élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz éve együtt éltek. Elettársa után azonban nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az előző be­kezdésben jelzett együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban, il­letve baleseti nyugdíjban ré­szesült. Állandó özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa ha­lálakor 60., nő az 55. életévét betöltötte, vagy rokkant, illet­ve házastársa jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondos­kodik. Ugyanúgy állandó öz­vegyi nyugdíj jár akkor is, ha az arra jogosító feltételek vala­melyike a házastárs halálától számított tizenöt éven belül következik be. Akinek házastársa a házas­ság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító kort — a korkedvezményes életkort nem számítva — már betöltöt­te, özvegyi nyugdíjra csak ak­kor jogosult, ha a házasságból, korábbi együttélésből gyer­mek született, vagy a házastár­sak a házasságkötéstől számít­va öt esztendőn keresztül meg­szakítás nélkül együtt éltek. Mindez azonban nem érvé­nyes akkor, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a házasságot felbontották és — bármelyikük korhatárának betöltését követően — ismét házasságot kötöttek. Az elvált, továbbá házastársától egy év­nél hosszabb ideje külön élő­nek csak akkor jár ideiglenes özvegyi nyugdíj, ha házas­társától annak haláláig tartás­díjban részesült, illetve részére a bíróság tartásdíjat állapított meg, továbbá, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számí­tott tizenöt éven belül bekö­vetkeztek. Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami az el­hunytat öregségi nyugdíjként, illetve III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyug­díjként halála előtt megillette. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a tartásdíjnál nem lehet több. Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege — a legfris­sebb adat — 6200 forint. Ez az összeg a nyugellátások emelé­sére vonatkozó külön jogsza­bály szerint növekszik! Ha az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíj alapját jelentő havi át­lagkereset a saját jogú nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, az állandó özvegyi nyugdíj a sajátjogú nyugdíjnak a 75 szá­zaléka. Az így megállapított összeget a nyugellátások eme­léséről, kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint eme­lik. Ha az özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra jo­gosultat öregségi, rokkantsági nyugdíj, vagy baleseti nyugel­látás is megilleti, akkor e két ellátás külön jogszabályban meghatározott összegig — a nyugdíjazás idejétől függően 10 430, ill. 10 130 (az 1989. január 1. előtt nyugdíjba men­teknek) — együttesen folyó­sítható. A határösszeg oldalá­ról figyelmen kívül hagyják a saját jogú nyugdíj megállapí­tását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósí­tott járadékrészt, az ösztönző nyugdíjpótlékot, továbbá azo­kat az összegeket, amelyek fo­lyósítását külön jogszabály a határösszegen felül is lehetővé teszi. Az özvegyi nyugdíjra jogo­sultság megszűnik, ha az öz­vegy az állandó özvegyi nyug­díjra jogosító életkorának be­töltése előtt házasságot köt. A rokkantság címén megállapí­tott állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant. Az árvaellátásra jo­gosult gyermekek tartása cí­mén megállapított állandó öz­vegyi nyugdíjra való jogosult­ság megszűnik akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás. Az özvegyi nyugdíjra ismét jogosult az, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, vagy ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított ti­zenöt éven belül következnek be. A házasságkötés miatt meg­szüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság a há­zasság megszűnése után ismét él, ha az igénylő a házasságkö­téskor végkielégítést nem vett fel, és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az állandó özvegyi nyugdíj amúgy meg­illeti. Elfogadható megélhetést remélnek az idősek Szekeres Tibor felvétele Jegyzet A lélek melege Kovács Éva 5 okát hallani arról, ma­gányosak, feleslegesnek érzik magukat a mai öregek. Mire felnevelték, szárnyára bocsátották gyermekeiket, elröppentek az évek, elteltek az évtizedek, s nemcsak a gyermeknevelésből, az aktív munkából is szép csendben kikoptak. A nyugdíjasévek kezdetét annak idején ki-ki vérmér­séklete szerint élte meg. Volt, aki alig várta, más meg szin­te rettegte azokat a reggele­ket, amelyeken nem csörög a vekker, nem kell a kabátot venni, időre a munkahelyre érni, már egyiküket sem ke­resik, nem hiányolják a mun­kapadok, az íróasztalok mel­lől. Eleinte még benéztek a régi kollégákra, ha arra jár­tak, vagy éppen csakis azért vették az egykori „dolgozó" felé az utat, aztán ritkultak a látogatások, egyre hosszabb időközönként csörögtek a te­lefonok. A gyermekek közben ma­guk is apákká, anyákká let­tek, s a nagy rohanásban csak kevés idejük jutott saját szüleikre. Szerencsére, sokan van­nak, akik a kezdeti nehézsé­geket leküzdve igyekeznek derűsebb oldaláról szemlélni a dolgokat, megpróbálják nem siratni a visszahozha- tatlan éveket, s kesergés, búslakodás helyett mindent elkövetnek, hogy ahol csak lehet, hasznossá tegyék ma­gukat. A nyíregyházi, Család utcai Esti fény nyugdíjasklub tagjai ilyen emberek. Rend­szeres összejöveteleiken nemcsak pihennek, nemcsak beszélgetnek, hanem apró, de hasznos játékokat is ké­szítenek, amelyeket azután a város óvodásainak adnak to­vább. Kézügyességüket, segítő­készségüket így nemcsak a család, hanem mások is élvezhetik, s a picinyek talán nem is tudják, hogy való­jában kik azok, akiknek eze­ket az érdekes, boltban nem is kapható ajándékokat kö­szönhetik. 17' sti fény a klub neve, s L-j érdemes kicsit elgon­dolkodni a névadási ötleten. Fény, melengető, barátságos fénysugár, amely az öregek tettével, kezének munkájával az óvodák falai közé köl­tözik, ahová így egy kis lé- lekmeleg is bejut. Fórum az időseknek Nyíregyháza (KM) — Május 3-án délelőtt 10 óra­kor Nyíregyházán, a Luther u. 4. szám alatt (a volt nép­front helyiségében) nyugdí­jasfórumot tartanak, ahol a Nyugdíjasok Országos Ka­marájának elnöke és a me­gyei társadalom biztosítás igazgatója tájékoztatja a résztvevőket. A nyugdíjasok helyzetéről, a várható vál­tozásokról, az új nyugdíjtör­vényről kérdezhetnek a résztvevők, de választ kap­nak a közelgő tb választá­sokkal kapcsolatos kérdé­sekre, s egyéni problémáik­kal, gondjaikkal kapcsolatos felvetésekre is. Gratulálunk Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban rendezte meg a Nyugdíjas Klubok Megyei Szövetsége a nyugdíjasok „Ki mit tud?” vetélkedőjét vers, szöveg és mesemon­dás, valamint kisebb jelene­tek kategóriában. A vetélkedőre huszonöt klubból közel ötven klubtag jött el. Kiemelkedő szerepléséért Estók Józsefné, Tóthné dr. Csörnök Magdolna, Fábi­án Gáspár és Tóth István kapott különdíjat, illetve ok­levelet. A bizottság minden részt­vevő munkáját értékelte, s határozat született, hogy ősszel Tóth László vezeté­sével a vetélkedőn résztve­vők egész napos továbbkép­zésre jönnek össze. Klubtalálkozó Záhonyban Nyíregyháza (KM— KÉ) — Szabolcs-Szatmár-Bereg össszesen negyvenhat nyugdíjasklubja, valamint a határmenti országok öregje­inek képviselői számára ter­veznek egész napos nemzet­közi találkozót május 29-ére Záhonyba. Bár a program konkrét időpontja még igencsak távoli, az érdeklődés iránta máris nagy. Munkács, Csap, Bereg­szász magyar klubjai, illetve a szlovákiai Ágcsemyő és a romániai magyar települések nyugdíjasklubjai jelezték ed­dig jöttüket. A szervezők mindezek alapján közel ezerötszáz résztvevőre számítanak. Az egésznapos kulturális seregszemle megrendezését a záhonyi, a nyíregyházi, va­lamint a megyei önkormány­zat is támogatja, de a szerve­zők levelet írtak és anyagi segítséget várnak a Szeren­csejáték Rt. vezetőjétől is. Az oldalt összeállította: Kovács Éva csatározások előterébe került. Talán mondani se kell, az áta­lakítás előkészítése nagy szak­mai vitákkal és ütközésekkel járt.

Next

/
Thumbnails
Contents