Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

Laza keretek között komoly tartalom Ha már kinőttünk az iskolapadból, legyünk népfőiskolások, javasolják a szakemberek Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Április 23-án tisztújító közgyűlést tart a Nyíregyhá­zi Népfőiskolái Egyesület. Számot vetnek az alakulás óta eltelt időszakban végzett munkáról és meghatározzák a közeljövő terveit. A népfőiskolát — bár nem része az intézményes oktatás­nak — nem szabad lebecsül­ni— szerencsére az utóbbi időben nálunk is egyre több fi­gyelmet kap. Az eredetét te­kintve skandináv művelődési forma nagy tanulási, ismeret­felújítási lehetőségeket nyújt a felnőtt korúak számára. A cél az, hogy a tanfolyamok részt­vevői a társadalomban jól hasznosítható, friss tudáshoz jussanak, praktikus készsége­ket sajátítsanak el. Persze, az is igen fontos, hogy mind­emellett gazdagodjanak a tár­sas együttlét élményével. Közéleti modernizálás Népfőiskolát szabad elhatá­rozásból lehet létrehozni. Ahányféle érdeklődés, ré­teg, korosztály, szellemi igény, annyiféle népfőiskola. Ilyen laza keretek között lehet tanulni — csak példaképp — falufejlesztést, szociális mun­kát, nyelveket, szert lehet ten­ni számítástechnikai ismere­tekre, s műfajt adhat a gazda­képzésnek. Mint ilyen, része a civil szférának, melyre az ed­digieknél jobban kellene tá­maszkodni, hiszen öntevé­kenységük, autonómiájuk folytán az állam válláról ve­szik le a terhet. Értékes és sa­játos módon részesei a társa­dalom politikai, közéleti mo­dernizálódásának. Az elmúlt három évben me­gyénkben igen sokat fejlődött ez a mozgalom. Jelenleg 24 népfőiskola működik, kis hí­ján ezer hallgatóval. A népfő­iskolái egyesületnek 19 tag- szervezete van. Ezek között akadnak olyanok is, akik klub­ként, illetve más jellegű szer­veződésként csatlakoztak. Az egyesület különösen örül an­nak, hogy a tanárképző főisko­la diákjai közül huszonnégyen tekintik szívügyüknek a tevé­keny munkát — minden esély megvan arra, hogy ők hamaro­san egy-egy településen lesz­nek szervezők. Egyébként mind a négy fel­sőoktatási intézményünk ve­zetőinek érdeklődését felkel­tette a népfőiskola, olyannyi­ra, hogy az egészségügyi főis­kola szellemi bázissá is vált. Már az alakulás után beléptek a Magyar Népfőiskolái Társa­ságba. Onnan a szűkös anyagi lehetőségeket bővítő pályázati lehetőségekhez jutottak és külföldi partnerkapcsolatok kialakításához kaptak szakmai segítséget. Sokoldalú szolgáltatás Többek között ezeknek a „szálaknak” is köszönhető, hogy nem sok idő telt el a re­gionális népfőiskolái centrum szükségességének felismeré­sétől annak megvalósulásáig. A segíteni akarásból fakadóan az aggasztó térségi gondok és a földrajzi fekvés (Kárpátalja, Felvidék, Erdély közelsége) miatt Nyíregyháza alkalmas­nak látszott egy Táji Népfőis­kolái Központ létrehozására. Többféle, köztük német segít­séggel 1991-92 fordulóján meg is kezdte az érdemi munkát a Szarvas utcai iroda­házban. Szolgáltatásai sokol­dalúak, nemcsak információ­kat, számítógépes adatokat gyűjt és dolgoz fel, hanem tanácsadással, előadó-ajánlás­sal is foglalkozik. Kiadványo­kat gondoznak, továbbképzé­seket szerveznek. Az egyesü­letnek rövid idő alatt igen ki­terjedt nemzetközi kapcsola­tokra sikerült szert tennie, me­lyeknek eredményei az emlé­kezetes tanulmányutak. Fél milliós apanázs Nem kis jelentőségű a tény, hogy a nyíregyházi főiskolák és a térség közművelődési szakemberei szellemi kapaci­tásukat is „bevetik” ebben az ismeretterjesztési formában. Az országban szinte egyedül­állóan jó a kapcsolatuk a nyír­egyházi önkormányzattal, mely kiemelt egyesületnek tekinti és annak is kezeli a népfőiskoláit. Ez a státus ez évben 500 ezer forint — programok meg­valósítására fordítható — apanázst is jelent. Dédelgetett tervük egy bent­lakásos népfőiskola. Ennek keretei között például sze­retnének részt vállalni — van rá központi pénz is — a közel­jövőben megalakuló egészség- pénztárak szociális-igazga­tási szakembereinek képzésé­ben. A múltban keresni a választ Az ezoterikus tudományok iránt megnövekedett az érdeklődés napjainkban Hivatásos csillagjós Párizsban , Szekeres Tibor illusztrációja , vezérkarát. A köznépet már nem le­het egyfor­mán meg­ítélni. Szá­zadokkal ezelőtt ke­leten az em­berek hét­köznapi éle­tét átszőtték a különleges jelenségek, például nem tartották csodának a lélekván­dorlást, a te- 1 e p á t i á t vagy az ál­talunk ha­todik érzék­nek nevezett észlelése­ket. Ezek csak a hu­szadik szá­zad végén, Európában és Ameriká­ban okoz­nak feltű­nést, bár az utóbbi évti­zedekben sorra alakulnak mindkét kontinensen az érdek­lődőkből a klubok, indítanak tanfolyamokat. □ Ilyen volt Nyíregyházán a reinkarnációs hétvége, amely­nek keretében az újra testet öl­tés vagy lélekvándorlás elvé­ből kiindulva, előző életeikbe vezette vissza a résztvevőket. Miért jó az ma valakinek, ha megtudja, ki volt századokkal ezelőtt, milyen sorsot élt meg előző életében? — Vannak az életünkben megmagyarázhatatlannak tű­nő jelenségek, amelyekre va­lamelyik előző életünk törté­nése adja meg a választ. Pél­dául valaki állandóan fullad, s nem tudják kideríteni az okát. A reinkarnációs visszavezetés során például „beléphet” olyan korábbi életébe, ahol mondjuk erőszakos halált halt, s a tudatalattija mélységében elraktározódott ez az informá­Nyíregyháza (KM—T. K.) — Kit ne ejtene rabul, ha föllebben(het) előtte a fátyol valamely titokról? Hát még ha egyes szám első személyben lehet főszereplője egy miszti­kus csodának? Ma már az ezo­terikus tudományok iránt megnövekedett az érdeklődés, szakirodalmat is találni, klu­bokat, tanfolyamokat szervez­nek a hétköznapi élettől kissé távol álló tudományágak meg­ismerésére. Nyíregyházán az elmúlt hét­végét a reinkarnációnak szen­telte az egyik program. A szel­lemi vezetőt, a miskolci Kássa Lászlót (telefon 46-337-079) — aki egyébként az ezoterikus klubot irányítja a nyíregyházi művelődési központban, tíz éve oktat jógát — kértük rövid beszélgetésre. □ Miért növekedett meg az érdeklődés a kissé sejtelmes, misztikus tudományok iránt? — Közhelynek számít, mégsem az, hogy az embere­ket már nem elégíti ki az örök, nagy kérdésekre adott sztere­otip válasz. Gondolok itt első­sorban arra, hogy mi az élet ér­telme, milyen feladattal szüle­tünk erre a földre, milyen kül­detést kell teljesítenünk? Az európai kultúrkörben egyed­uralkodó keresztényvallás e felvetésekre nem úgy válaszol, hogy az egyetemes és vala­mennyiünk számára meg­nyugtató lenne. Ezért az em­ber, aki Plinius szavaival élve arra született, hogy keresse az újdonságot és a vándorlást, más kapaszkodók után néz. □ Óhatatlanul ki kell lépni az eddigi világképből és vala­hol másutt keresni a bonyolult kérdésekre a választ? — Nemcsak a huszadik század végének embere kíván­csi a világ és az élet nagy kér­déseire, hanem ezt a földön tu­datára ébredt ember mindig is feltette magának. Amikor már elindult a szellemi tudomá­nyok megismerésének útján, évezredekkel ezelőtt is talált olyan mestereket, akik tanaik­kal fogódzót jelenthettek neki. A zsidó kabbalisztikától kezd­ve az egyiptomi halottas­könyvig, az Ószövetségtől a titkos tibeti szent könyvekig számos leírást, szimbolikus je­lekkel körülbástyázott isme­retanyagot sajátíthattak el a beavatottak. □ Általában a hatalom és a köznép is elutasította az ezo­terikus tudáshalmazt. A közép­korban máglyára küldték, ma egyesek megmosolyogják a misztikus, okkult vagy éppen ezoterikus tudományok iránt érdeklődőket. Miért? — Ha valaki többet tud a másiknál, az vagy irigységet vagy ellenszenvet kelt. Ritkán ösztönöz szellemi versengés­re. Különösen igaz ez a termé­szetfeletti vagy nagyon is ter­mészeti ismeretekre alapozó tudományok terén. A hatalmi berendezkedés ellenfelet látott azokban, akik elutasították vagy csak nem tisztelték az adott állam világi és egyházi ció. Ha ezt megtudja, már nem nyomasztja annyira a fulladá- sos tünet, s valószínűleg javul a fizikai állapota is. Számos példát lehetne erre felhozni. Bizonyára azt is tapasztalták már sokan, hogy ok nélkül ellenszenvvel visel­tetnek valaki iránt, vagy épp ellenkezőleg, a teljesen isme­retlen emberrel félszavakból értik egymást. A miértre ismét csak az előző életeinkből talál­hatunk magyarázatot. □ Manapság igen felkapot­tak a meditációs technikák, az agykontroll, a transzcenden­tális meditáció, valamint a titkok világának ajtaját nyito- gató reinkarnáció, a teozófia, a számszimbolika és általában a halál utáni élet lehetősége. Ön szerint ez az anyagi világ realitásától való elfordulást jelenti? — Egyfajta nemet mon­dunk a materialista szemlélet egyeduralkodó, anyagelvű vá­laszaira. Ma a kvantumfizikusok tu­datos anyagról beszélnek, ar­ról, hogy előbb volt a szellem, a világot alkotó istenség vagy magasabb intelligencia, amely létrehozta az anyagot. Szerin­tem erkölcsi kötelességünk úgy választ keresni az élet, s a benne szerephez jutó ember nagy kérdéseire, hogy több irányból közelítjük meg a választ és nem jelentjük ki valamiről azonnal, hogy az valótlanság. Szélesítenünk kell látásmó­dunkat, s ez nem divatirány­zat, hanem a világra és ön­magára ébredt ember öröktől fogva létező kötelessége. Ebben nyújtanak segítséget ezek a klubok, amelyekben a hasonló témák iránt érdek­lődők kötetlenül elbeszélget­hetnek és kicsivel gazdagab­bak lesznek. S éppen nem el­fordulnak a világtól, hanem is­mereteik bővülésével reálisab­ban látják önmagukat, ered­ményesebben töltik be azt a szerepet, amelyet előző élete­ikben elkövetett hibáik miatt fizikai testet kapva, most kell megoldaniuk. Jegyzet Két tűz között Tóth Kornélia A míg valamire nincs szükségünk, addig észre sem vesszük annak meglétét vagy hiányát. így természe­tes ez, bár mégsem dughat­juk a fejünket homokba. A minap Pernyák Sándor tűz­oltó őrnagy, nyíregyházi vá­rosi parancsnok panaszko­dott: lassan, de biztosan el­avul a technika, a fecskendős gépjárművek ma már nem tudnak olyan gyorsan szá­guldani a tűz vagy a kár helyszínére, mint azt a szük­ség megkövetelné. Jó lenne modernebbre cserélni az au­tókat és más fontos, techni­kai berendezéseket, de az árak a csillagos égbe szök­tek. Napirendre térhetnénk a dolog fölött, hogy nincs pénz erre sem, legfeljebb lassab­ban érnek oda a tűzoltóko­csik az úticéljukhoz. De a szűkebbre húzott nadrágszíj még nem mentesít bennünket a gondolkodás felelőssége alól. Nem nézhetjük közöm­bösen, hogy másutt esetleg életeket, vagyontárgyakat, egy élet során összekuporga- tott javakat veszélyeztet a zsarátnok. A kívülálló szere­pét nem vállalhatjuk. Már csak azért sem, mert ki tudja, holnap nem a mi portánkon pusztít a tűz? Bármennyire is logikusnak látszik, hogy közös feladat védekezni a vörös kakas tá­madása ellen, mégsincs elég pénze a nyíregyházi tűzoltó­ságnak újabb technikai be­rendezések, és mindenek előtt gépjárművek beszerzé­sére. Bár a Belügyminiszté­rium segítő szándékát nagy­ra becsülik: ugyanis pályá­zatot hirdettek, amelynek ér­telmében jelentős támoga­tást adnak. De csak azoknak, akik legalább a 30—40 szá­zalékát saját erőt vállalják a központi támogatás elnyeré­séhez. A cél érdekében Pernyák Sándor vagy ötven levelet küldött az illetékességi terü­letükön működő önkormány­zatoknak, azzal a céllal, hogy járuljanak hozzá vala­mennyivel a modernebb technika megteremtéséhez. Most izgalommal várják a postást, hiszen a határidő vészesen közeleg, s máskor nem juthatnának hozzá vi­szonylag olcsón a mindany- nyiunk biztonságát jobban szavatoló berendezésekhez és gépjárművekhez. Eredményesebb átalakulást A megyei MDF nyilatkozata Három esztendővel ezelőtt Magyarország választásokra készült. Jellegzetes és részle­tes programot akkor elsősor­ban az MDF kínált a rend­szerváltásra. Választási győ­zelme alapján a Magyar De­mokrata Fórum kezdhette el az átalakulás irányítását, ko­alíciós országgyűlési több­séggel és kormányzattal. Konzervatív, jobb-közép po­litikai elveken, vagyis népi­nemzeti, kereszténydemok­rata és a nemzeti szabadelvű értékeken nyugvó program­ját eddig következetesen, bár nem kevés megpróbáltatás árán igyekezett megvalósíta­nia. Erről az útról ezután sem akar letérni, arra töre­kedve, hogy az átalakulás még eredményesebb és szé­lesebb körben még kedve­zőbb hatású legyen. Ennek érdekében szervez­te újjá az elmúlt hónapokban a vidéki szervezeteit, a me­gyei választmányokat és az országos választmányt, illet­ve azok tisztségviselőit. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 91 MDF szervezetében ez a munka befejeződött, meg­alakult a 31 tagú új megyei választmány, amely dr. Ta­kács Pétert választotta elnö­kének, két alelnökének pe­dig Jakab Ferencet és Len­gyel Szabolcsot. Az Orszá­gos Választmány új tagjai: Hamvas László, Lengyel Szabolcs, Néző László, id. Nyavádi Miklós.----------------------------------------------------------------,--------------­A megválasztott új tiszt­ségviselőknek, valamint a térség MDF-es országgyűlé­si képviselőinek akarata és felelőssége is, hogy politizá­lásukkal az MDF programjá­nak minél teljesebb végre­hajtását szolgálják. Célunk a magyar nemzet és a magyar haza érdekeinek érvényesítése a hagyományos történelmi értékek szem előtt tartásával, korunk sokoldalú kihívásainak megfelelően. Erős szándékunk a térsé­günk hagyományos elmara­dottságának felszámolásáért folytatott politikai és gazda­sági küzdelem elkötelezett folytatása. E téren már eddig is komoly sikereket mondha­tunk magunkénak: a gáz, a víz, az úthálózat és az általá­nos infrastruktúra területén. Következetesebb politizálást akarunk a tulajdonviszonyok átalakításának széleskörű si­keréért, a parasztságunk ki­szolgáltatottságának meg­szüntetéséért, a közhangulat baloldali és liberális manipu­lálásának leleplezéséért, a szélsőséges indulatok meg­fékezéséért. Számítunk azonban arra is, hogy a választások köze­ledtével a politikai együtt­élés szabályait megsértő, vá­ratlan és durva kihívásokkal is szembekerülünk. A közös érdek: az erős és fejlett Ma­gyarország megteremtése miatt ezt a kihívást is vál­laljuk. HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. április 22., csütörtök A mini ABC kicsiny vásárlói Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents