Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
1993. április 21., szerda olvasóink leveleiből Kelet-Magyarország 7 Tiltakozunk a kocsma ellen! A nyíregyházi Ferenc körút 6. sz. lakóház földszinti és I. emeleti idős, nyugdíjas lakói tiltakozunk, hogy a 4-6. szám közötti volt virágüzlet helyén vendéglátó üzletet, azaz kocsmát nyissanak, és ablakunk, erkélyünk előtt közvetlen közelben kocsmai kerthelyiség legyen. Az üzlethelyiség belső átalakítása megkezdődött, az üzlet keleti, lakóházunk déli oldalán a korábban megcsinált park csökkentésével információink szerint a kocsma tulajdonosa kerthelyiséget tervez kialakítani. A kocsma létesítéséről, az átalakítási tervben szereplő kerthelyiség kialakításáról a tőí^omszédságban lévő ötszintes lakóház lakóit nem tájékoztatták, hozzájárulásukat nem kérték. Mi idősek, többen betegek vagyunk, szinte mindig a lakásban tartózkodunk. Az üzlethelyiségben 15 évig virágüzlet volt, ami senki nyugalmát nem zavarta. A tervezett kerthelyiség viszont fogja. Csodálkozunk, hogy a polgár- mesteri hivatal illetékese kiadta az engedélyt. A saját lakása ablaka elé biztosan nem engedélyezte volna. Kérjük, vizsgálják felül a döntést, még mindig nem késő az engedélyező határozat visszavonása, vagy módosítása. A Ferenc körút 6. sz. nyugdíjasai (Pontos adatok) Ide többet ne jöjjön Március 13-án a Kelet-Cipő Kft.-nél a Kelet Áruházban 2200 forintért vettem egy tavaszi cipőt. Négy nap múlva felvettem, pár óra múlva kezdett kifesleni mind a kettőnek a kérgén a varrás. Április 7-én visszavittem, megmutattam a pénztárosnak, ő hívta a vezetőt, aki mondta, hogy vásároljam le. De nem találtam megfelelőt, ezért utalványt akart adni, amit egy évig beválthatok náluk. Ezt a lehetőséget nem fogadtam el, mert szükségem volt cipőre, kértem, hogy inkább fizesse ki a cipő árát. Erre utasította is a AUTÓS MAJÁLIS. A múlt hét végén Nyírturán megkezdték a „Tura-ríng” autó versenypálya építését pénztárost, de vagy hat vevő és két eladó jelenlétében kijelentette: Ide többet ne jöjjön vásárolni! Még ment befelé az irodájába, kétszer megismételte. Szóhoz sem tudtam jutni, csak annyit mondtam, hogy milyen beszéd ez? Egy vásárló hölgy épp ment el a pénztártól, ő vett védelmébe, a többiek megdöbbenve hallgattak. Név és cím a szerkesztőségben Együtt zokogni Az úgynevezett közszolgálati médiák év elején nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a vidéki Magyarország lakosai próbáljanak már együtt zokogni az oly” nehéz helyzetbe került, s mind nehezebben élő főváros lakosaival. Tudniillik, ott már a munkanélküliek aránya napjainkban elérte, vagy talán már meg is haladta az 5 százalékot. * Ilyen munkanélküliségben a fővárosi vízművek képes a vízdíjat 13 Ft/köbméterről 19 forintra emelni. Ez bizony bosszantó! Honfitársak, mi vidékiek '93. január 1-től 50 Ft/ köbméter vízdíjat fizetünk, úgy, hogy a fogyasztókat nem is értesítették a változásról. Persze, az elmúlt évben is a mi tarifánk már háromszorosa volt a budapestinek. Aztán láttam a tévében, hogy február 4-től a fővárosban felemelték a tej és a kenyér fogyasztói árát. Sőt, már előtte egy héttel tejet sem lehetett kapni, a vidéki vállalatoknak kellett odaszállítani. Tisztelt honfitársaim, üzenjük meg a fővárosba, hogy nálunk már január 1-től felemelték az élelmiszerek árait, de miértünk nem kérték kollektív aggódásra a budapestieket, pedig nálunk a megyében 64 000 munkanélküli van, vagyis a ráta vagy 30 százalékos! így aztán már nem is lényeges ugye, hogy miért mennyit fizet az, aki egyáltalán még vásárlóképes. Aztán helyi tömegközlekedési díjak: aggódva figyeltem a tévéhíreket, hogy Budapesten a közlekedési vállalat a közgyűlés szavazatának hiányában saját hatáskörben 18 forintról 19-re emelte a vonaljegyek árát. Vajon, a fővárosi közgyűlés értesült már róla, hogy a nyíregyháziak előbbre járnak? Itt ebben az évben már sikerült két hónapon belül 40 százalékkal emelni a tarifát, ami jelenleg 25 Ft. Ezen különböző szolgáltatási és egyéb magasabb vidéki díjkülönbözetek okát én abban sejtem, hogy valakinek ki kell termelni az 1996-os expó költségeit, ha netán mint turisták oda akarunk látogatni. Ki érti ezt? Mikor lehetünk egyenrangúak? Tamás István (Pontos cím) A gazdától összedőlhet Kemecsén a József Attila u 1. szám alatt 1975 óta lakatlanul áll a ház, mivel a tulajdonosa akkor elköltözött. Balesetveszélyes az épület, mert romos és düledezik, a telek úgy néz ki, mint egy őserdő, nem jó kinézetű emberek járnak oda, tömek-zúznak. A ke- mecsei polgármesteri hivatal már kétszer is felszólította a tulajdonost, hogy rakja rendbe az épületet és kerítse körbe, de az illető nem reagál a felszólításra. A 3. szám alatt lakó család retteg, hogy egyszer összeomlik az épület, és rádől az udvarukra. Valamilyen jogszabálynak^ csak kell lennie ilyen elhanyagolt lakás esetében, ha a gazdája nem hajlandó törődni vele, holott nincs joga veszélyeztetni senki épségét és nyugalmát. A József Attila utca lakói Kemecse Válaszol az illetékes Szerkesztői üzenetek SOS jeligére, Vásárosna- mény: Őszintén reméljük, hogy amit leírt, az nem következik be. Az új törvény szerint ideiglenes özvegyi nyugdíj illeti meg a férjét, ha nincs 55 éves, vagy nem rokkant, illetve nem gondoskodik két kiskorú ellátásáról. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évig jár. Ha a fenti feltételek bármelyike megvan, az özvegy addig kapja a nyugdíjat, amíg ezek a feltételek léteznek. Morauszki Péter, Nyíregyháza: A szövetkezetek átalakulásának határideje 1992. december 31. volt. Vagyis eddig kellett a közgyűlésnek dönteni arról, hogy ki és milyen formában vehet a vagyonjegyéért termelőeszközt, vagy egyéb vagyontárgyat. A kívülálló tulajdonos csak abban az esetben juthatott a vagyonjegyéért termelőeszközhöz, ha a szövetkezet közgyűlése nyílt árverést hirdetett meg. Általános árszabás szerint Egy szabolcsi olvasónk másfél éve nyitotta meg a lakása melletti épületben élelmiszer- és vegyesboltját, ahol külön villanyóra van. A havi villanyszámla mellett rendszeresen fizet 960 forint átalányt, és ezért nem kap semmilyen szolgáltatást. Az áramszolgáltató szerint köteles fizetni, de ezzel ő nem ért egyet. Kérdése: minek alapján fizeti rendszeresen átalány címén a 960 forintot, és másoknak miért nem kell fizetniük, amikor ők is külön villanyórával rendelkeznek? A UTÁSZ Rt. Nyíregyházi Üzemigazgatóságának válasza szerint az élelmiszer-vegyesbolt üzemelésének megkezdésekor — mint fogyasztási helyre —, a villamosener- gia-szolgáltatásra szerződést kellett kötni. Mivel levélírónk nem háztartási célra kívánta a villamos energiát felhasználni, így általános árszabást kellett alkalmazni. A Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat vili. energia árak 10/1981. (III. 6.) ÁH sz. rendelkezés értelmében a névleges csatlakozási teljesítményért alapdíjat; ha hőtároló vagy egyéb hőfejlesztő berendezés van, éjszakai díjat; a vételezett villamos- energia-mennyiségért áramdíjat, illetve éjszakai áramdíjat kell fizetni. A fizetendő díjakat a mindenkori érvényes ármegállapítás tartalmazza. Azok a fogyasztók, akik részére a 3 fázison villamosener- gia-vételezést biztosítottak, azért nem fizetnek alapdíjat, mert fogyasztásukat háztartási árszabással számolják el, hiszen ők nem kereső célú foglalkoztatást végeznek. Bárhol üzemelteti élelmiszer- és vegyesboltját olvasónk, a fenti rendelet értelmében besoroláskor mindig általános árszabásba kerül. Jó a közvilágítás Orosról K. Mihály levélírónk többször jelezte az áram- szolgáltatónak, hogy a Rozs- nyai u. 28. szám előtti villany- oszlop világítása meghibásodott. Szintén a nyíregyházi üzemigazgatóság volt illetékes az ügyben. Értesítésükből megtudtuk, március közepe táján megszüntették a kifogásolt hiányosságot, jó a közvilágítás. Több feltétele van Sokan érdeklődnek, hogyan lehetnek nevelőszülők. Tájékoztatásképpen közöljük azt a válaszlevelet, amelyet a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója küldött egy nyírmadai olvasónknak. A nevelőszülővé válásnak több kritériuma van: a helyszínen készített környezettanulmány, az ott szerzett információk és tárgyi feltételek; a GYIVI-ben készített mélyinterjú. Az így beszerzett információk alapján dől el, hogy a jelentkező alkalmas-e nevelőszülői teendők végzésére. Ha igen, három alkalomból álló felkészítési tanfolyamon kell részt vennie, ezek után beszélik meg, hogy melyik gyermek helyezhető ki a családhoz. A szociális törvény (2. rész.) Szociális rászorultság esetén a település önkormányzata a szociális alapellátás keretében az arra jogosultnak a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg ebben a törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesíti azt a munkanélkülit, aki a Foglalkoztatási törvény (az Fit.) alapján munkanélküli-járadékban részesült, és a munkanélkülijáradék folyósítása időtartamának lejártát követően az Fit. alapján munkanélküliellátásra nem jogosult, valamint azt is, aki a munkanélküli-járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített, és annak megszűnése után munkanélküli, ellátásra még nem szerzett jogosultságot (a továbbiakban munkanélküli), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. A családi jövedelem számításánál a jövedelempótló támogatást igénylő munka- nélküli részére az Fit. alapján korábban folyósított ellátást figyelmen kívül kell hagyni. Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki a) a társadalombiztosítás keretében saját jogú nyugdíjra, nyugdíjszerű ellátásra jogosult vagy előnyugdíjban részesül; b) táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, illetve ápolási díjban részesül; c) olyan képzésben vesz részt, amelynek során támogatásban részesül, és ennek mértéke a jövedelempótló támogatás havi összegének megállapításánál (a későbbiekben) meghatározott ösz- szeget eléri; d) az illetékes megyei munkaügyi központtal a Foglalkoztatási törvény 25. paragrafusának (3) bekezdésében szabályozott együttműködést nem vállalja. Az a munkanélküli sem vállalja az együttműködést, aki szak- képzettségénél, illetve az iskolai végzettségénél eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkahelyet nem fogadja el, feltéve, hogy a felajánlott munkahely az Fit. 25. paragrafusa (2) bek. d. pontjában foglaltaknak megfelel; e) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetéséttölti; f) sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálatot teljesít. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását a fentiekben megállapított kizáró ok bekövetkezésekor, illetve, ha a munkanélküli — a munkaügyi központtal neki felróható okból nem működik együtt; — oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait; — kereső tevékenységet folytat, a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül. A jövedelempótló támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmezőt munkanélküliként nyilvántartja, és a kérelmező az Fit. alapján járó ellátásokat már kimerítette. (Az ellátás megállapításáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzat jegyzője a határozat megküldésével tájékoztatja a munkaügyi központot, amely nyilvántartást vezet a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliekről.) A megállapított támogatás feltételeinek meglétét az ellátást megállapító önkormányzat évente felülvizsgálja. A jövedelempótló támogatás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az a) a jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli jogosult esetében érje el; b) a jövedelemmel rendelkező munkanélküli jogosult esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. Ha a fentiek szerint megállapított támogatás összege kevesebb ezer forintnál, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű támogatást kell megállapítani. Pillanatkép a vasútállomáson Harasztosi Pál felvételei
